2023.01.27, Péntek

Hirdetés

A tervezési feladat során a FŐMTERV látja el a generáltervezői tevékenységet BIM-es megoldással.

Hirdetés

A 471-es számú főút Debrecen belterületi, 2x1 sávos szakaszának (Sámsoni út) 2x2 forgalmi sávra történő fejlesztése március óta zajlik a Mátyás király utca és a Simon István utca közötti területeken. Az 1850 méter hosszú útbővítést a Debreceni Mélyépítő Holding Kft., a KE-VÍZ 21 Építőipari Zrt. és a Zemplénkő Kft. végzi el a NIF Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. megbízásából. A munkafolyamatokról legutóbb szeptemberben számolt be lapunk.

A 471. számú (Sámsoni) út első 1 kilométeres szakaszára vonatkozó kiviteli terveket, amely a Kassai úti (4. sz. főút) csomópontnál kezdődik, a FŐMTERV Zrt. generáltervezésében készül. Ennek fő eleme a 100. számú vasútvonal keresztezésénél egy közúti aluljáró kialakítása.

Ez a NIF Zrt. egyik olyan első projektje, amelyben a BIM alkalmazását a NIF Zrt. be kívánta vezetni, ahol a tervező megismeri a beruházó igényeit, a beruházó pedig feltérképezi a BIM-mel támogatott tervezésben rejlő lehetőségeket.

Képek: Főmterv Zrt.

Az aluljáró tervezése 2023 nyaráig tart

A Sámsoni út (471. számú út) és a 100. számú vasútvonal keresztezésénél a jelentős – és várhatóan tovább növekvő – vasúti, közúti, illetve gyalogos forgalom már évek óta előrevetítette a különszintű átépítés szükségességét.

„Az aluljáró megépültével a gépjármű forgalom átvezetése mellett a kerékpárosok és a gyalogosok számára is biztosított lesz a folyamatos átjutás lehetősége a vasúti pályán”

-tájékoztatta lapunkat Tóth Kinga, az Úttervezési Iroda team-vezetője és Izsó Norbert, a FŐMTERV Zrt. BIM Managere. A továbbiakban a két FŐMTERV-es szakember foglalja össze a tervezői munka részleteit, kihívásait.

A közúti aluljáró tervezési munkálatai 2023 nyaráig tartanak – eddig kell elkészíteni a létesítmény megvalósításához szükséges kiviteli terveket és megszerezni a szükséges engedélyeket, jóváhagyásokat. A tervezési feladat során a FŐMTERV látja el a generáltervezői tevékenységet. Egyes szakági terveket a Cívis Komplex Mérnöki Kft. és a Pont-Terv Mérnöki Tervező és Tanácsadó Zrt., míg a BIM munkarészeket a FŐMTERV munkatársai készítik.

A szervizutak és a vasúti pálya számára külön műtárgyak épülnek

A tervek szerint a Sámsoni út 2x2 forgalmi sávos kialakítású lesz, az aluljáróban az útpálya mellett a déli oldalon gyalogos járda, míg az északi oldalon kerékpárút épül. Ahhoz, hogy a Sámsoni út melletti telkeket az aluljáró megépülte után is meg lehessen közelíteni, párhuzamos szervizutakat alakítanak ki. A szervizutak és a vasúti pálya számára külön műtárgyak épülnek:

a vasútvonal két vágányát különálló acél alsópályás hídszerkezeten, míg a párhuzamos szervizutakat előregyártott vasbeton hídgerendás szerkezeten vezetik át.

A vasúton a szintbeni gyalogos átkelési lehetőség megszűnik, ezért az aluljáróból egy-egy új lépcsőkar vezet majd a felszínre a vasúti pálya mindkét oldalán. Annak érdekében, hogy a gyalogosoknak és a kerékpárosoknak ne kelljen a közúti űrszelvény méretének megfelelő magasságkülönbséget megtenniük az aluljárón áthaladáskor, a járda és a kerékpárút magassági vonalvezetése eltér a közút magassági vonalvezetésétől.

Tekintettel arra, hogy a Sámsoni út 2x2 sávos keresztmetszettel épül át, a Mátyás király – Apafája utcánál lévő csomópont, hasonlóan a Kassai úti csomóponthoz, jelzőlámpás szabályozású lesz.

A tervezők általában a kivitelezőkhöz képest lemaradva kezdik alkalmazni a BIM-et

Az új építési és beruházási törvény tervezete szerint 2023. január 1-től kötelező jelleggel bevezetik a BIM-ben való tervezés intézményét. Szerencsére FŐMTERV vezetése évekkel korábban felismerte azokat az építőipari tendenciákat, amelyek a BIM fokozatos térhódítását vetítették előre a mélyépítésben is.

A FŐMTERV 3 évvel ezelőtt egy különálló BIM-es szervezeti egységet hozott létre, és az évek alatt folyamatosan építették és építik a csapatukat olyan kollégákból, akik képesek tudásukkal és tapasztalatukkal lefedni a különböző tervezési szakágak igényeit. Feladataik közé tartozik a BIM-es követelményeknek megfelelő tervező szoftverek beazonosítása és azok honosításának elősegítése cégen belül – beleértve oktatási, támogatási, fejlesztési feladatokat is. Azokon a projekteken, ahol BIM-es követelmények merülnek fel, ellátják a BIM menedzsment funkciót, foglalkoznak a BIM-es szerződéses dokumentumokkal, részt vesznek a modellezésben, a koordinációs folyamatokban, felelnek a követelményeknek megfelelő teljesítésért. A törvénytervezet ennek a folyamatnak a kiterjesztését, felgyorsítását vetíti előre.

Izsó Norbert szerint a BIM-ben való tervezés valószínűleg minden tervező cég számára kihívást jelent majd. Egy jól előkészített, lépcsőzetes bevezetés megkönnyítené a szakma helyzetét az átállásban. Elmondható, hogy a mélyépítésben - a magasépítéshez képest - BIM-hez köthető szabványosításban, tervezéstechnológiai, illetve szoftveres megoldásokban jelentős mértékű lemaradás tapasztalható és ehhez adódik még a szakemberhiány is.

A tervezők általában a kivitelezőkhöz képest lemaradva kezdik alkalmazni a BIM-et, egész egyszerűen azért, mert a legnagyobb megtérülést ezen technológia alkalmazása egy létesítmény teljes életciklusában a kivitelezés és az üzemeltetés fázisában nyújtja. „Az ilyen technológiák bevezetése a tervezésbe akkor kifizetődő, ha a tervezés során előállított magasabb információtartalmú, többletértéket képviselő végterméket van, aki megtérülést remélve ki is fizeti.”

Értelemszerűen a tervezés előrehaladtával a módosítások egyre több időt és energiát emésztenek fel,

így célszerű a tervezés korai fázisától alkalmazni a BIM-es megoldásokat a lehető legjobb végeredmény elérésének érdekében.

A korábbi gyakorlattal szemben a tervezés korai fázisában nagyobb körültekintéssel, jelentősen több részletet kidolgozva kell eljárni. Ennek a metódusnak az erőforrás igénye magasabb a hagyományos tervezéshez képest. Mindezek mellett nem lehet megfeledkezni az új technológia bevezetésével, fejlesztésével járó költségekről sem.

További nehézség a teljes építőipari értéklánc igényeinek és követelményeinek összehangolása a BIM alkalmazásától remélt eredmény eléréséhez.

„Egy projekt előkészítésénél, a követendő standardok megalkotásánál figyelembe kell venni a későbbi fázisok igényeit is, hogy használható modellek kerüljenek átadásra a soron következő felhasználóknak.”

A felhőben tárolt adatok megkönnyítik a követhetőséget

A debreceni aluljáró tervezése tehát BIM-ben valósul meg. A megbízó NIF Zrt. a tervezői diszpozícióban rögzítette követelményeit és felhasználási céljait a BIM vonatkozásában. Az ezen követelmények tervezett teljesítésének részleteit az úgynevezett BIM végrehajtási tervben dokumentálják a projektben.

A felhasználási célok között szerepelnek:

  • vizualizációval összefüggő követelmények,
  • modell alapú mennyiségkimutatások készítése a NIF tételrend szerint - ez képezi a költségbecslés alapját is,
  • az építés tervezett ütemezési fázisainak rögzítése a modellekben,
  • folyamatos tervellenőrzés,
  • modellelem csoportok közötti ütközésvizsgálatok elvégzése, stb.

A szakági modellek a projekt sajátosságai miatt utómodellezéssel készülnek. Ez a modellalapú tervezésre történő átállás időszakában megszokott eljárásnak nevezhető. „Hátránya, hogy nem kívánatos többletmunkával jár, mivel a készülő tervekkel párhuzamosan, de folyamatos lemaradásban készülnek a modellek.”

A szakági modellekből felépített egyesített modellben végzik el a modellelem csoportok közötti ütközésvizsgálatokat. Az így feltárt ütközések hozzájárulnak a szakágak közti tervezéskoordináció javításához. A tervek feldolgozása során észlelt hibákat, a modellezéshez(megépíthetőséghez) szükséges információk hiányát, illetve a valós ütközéseket is a felhőben rögzítik észrevételek formájában. „Ezek az észrevételek, mint bármilyen a felhőben tárolt adat metaadatokkal is rendelkeznek, ezáltal könnyedén nyomon követhetőek, szűrhetőek, továbbá hozzárendelhetőek címzettekhez és ezáltal kommunikációs csatornaként is működnek egy adott probléma megoldásában.”

Sok szakági tervező nem rendelkezik még BIM-es jellegű tapasztalattal

Az általánosságban gyerekcipőben járó BIM-es tervezés során számos problémával szembesülnek a FŐMTERV munkatársai.  Az eddigi tapasztalatok alapján a meglévő állapotok rögzítéséhez rendelkezésre álló alapadatok rendkívül hiányosak, sok esetben modell készítéséhez elégtelenek. Az elmaradottság tetten érhető továbbá a tervező szoftverek képességeiben, az adatcsere lehetőségekben, a szabályozásban és az elérhető kézikönyvekben - a mélyépítésre vonatkozóan.

Nincs kiforrott, bejáratott követelményrendszer, amihez igazodni lehetne a fejlesztésekkel. Többé-kevésbé mindenkinek saját magának kell előállítani a tervezéshez/modellezéshez szükséges alkotóelem/modellelem-készleteket. Ez mindenképpen lassítja az előrehaladást. Nem definiálták még egyértelműen a mélyépítésben a különböző tervszintekhez tartozó modell geometriára vonatkozó részletezettségi szinteket sem.

További nehézséget okoz, hogy nagyon sok szakági tervező nem rendelkezik még BIM-es jellegű tapasztalattal, sőt modellalapú tervezésre alkalmas szoftverekkel sem dolgozott. „Ebben az esetben nincs más lehetőség, csak az úgynevezett utómodellezés. Ez a megoldás nem illeszkedik hatékonyan a megszokott tervezéstechnológia folyamatába, jelentős többletráfordítást eredményez és a tervezési időt is meghosszabbítja. Ugyanakkor a megrendelői oldal elvárásai ezzel nehezen párosíthatók. Ő hatékonyság javulást vár, joggal.”

Ez bizonyos értelemben nem egyeztethető össze az előkészítési idő érzékelhető növekedésével vagy akár a tervezési költség emelkedésével. Ezzel szemben látni kell, hogy az így előállított terv többlet értéket képvisel.

„De nem biztos, hogy minden létesítmény megtervezésénél szükség van rá. A tervezéstechnológia fejlődése előbb-utóbb csökkentheti az időnövekményt, de mindig jelen lesz. A szélesebb szakmai kompetenciákkal rendelkező tervezők alkalmazása pedig szükségszerűen együtt jár a tervezői díj emelkedésével. Ezt a piac érvényesíteni akarja” – vélekedett Izsó Norbert.

A szakember hozzátette, a felhasználói oldalon is ki kell alakulnia még a jó gyakorlatnak, az építtető, az üzemeltető és a hatóság szemszögéből is kérdés, miképpen integrálódik egy BIM-es projektkörnyezetbe és miként használja fel az így előállított információt.  

Galéria

Mi épül?Főmterv Mérnöki Tervező Zrt.Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF)Ke-Víz 21 Zrt.Zemplénkő Kft.Debreceni Mélyépítő Kft.DebrecenútépítésaluljáróBIMtervezés471-es

Hírlevél