Az épület múltjához méltó felújítást kapott a létesítmény -3. emelete, ahol a Fejér-B.Á.L. és a VEMÉV-SZER konzorciumának munkája után megnyílhatott a börtönkiállítás.
2023. április 3-án kezdődhetett meg a várbörtön felújítása, amelynek kivitelezését nem részfeladatokra bontva, helyette közös mérnökirodával valósította meg a Fejér-B.Á.L. Zrt. és a VEMÉV-SZER Kft., ha ugyanis megfelelő az együttműködés a felek között, ez a struktúra hatékonyabb a feladatkiosztásnál. A műszaki-átadás átvételi eljárás 2024. januárban lezárult, majd sor került a szükséges hatósági engedélyeztetési eljárásokra, illetve az egyes installációk beépítésére. Mára pedig a látogatók is birtokba vehették Veszprém új múzeumát.
„A Fejér-B.Á.L. Zrt. számos Vár utcai műemlék épület felújításában részt vesz, úgyhogy mondhatni már jelentős helyismerettel rendelkezünk.”
- mesélte Lemli Ferenc, a Fejér-B.Á.L. Zrt. főmérnöke. Egy műemléképület felújítása pedig mindig kihívásokkal teli, így a lehető legalaposabb előkészületek ellenére a különböző felmerülő akadályok megoldása komoly mérnökmunkát és együttműködést igényelhet a projekt résztvevőitől. Itt szerencsére – amint a projektvezető tájékoztatott – ez maradéktalanul megvolt.
„Várható volt – tette hozzá –, hogy a kivitelezés során szembesülünk különböző akadályokkal. Ide tartoznak a Vár utcai ingatlanoknál általánosnak mondható szennyvíz- és csapadékvízelvezetéssel kapcsolatos problémák, illetve a földmunkáknál felbukkanó régészeti leletek és azok hatásai is.” A múzeum kialakításának legnagyobb kihívását mégis az organizáció jelentette.
„A teljes kivitelezést csak a Vár utca többi nagyberuházásával párhuzamosan, a szomszédos épületeken keresztül lehetett elvégezni” – emelte ki Lemli Ferenc.
A nagytömegű anyagmozgatásra (bontás és építés során is) kézi mozgatással nyílt csak lehetőség az épület -3. szintjére. Ahogy arra Schmidt István, a Veszprém 2030 Kft. műszaki igazgatója felhívta a figyelmet: a Törvényszék épületéből 2003-ban költözött ki végleg a börtön, ettől kezdve a -1 és -2 szinten lévő börtönszinteket irattárként használja a Törvényszék, a -3 szint pedig nagyon rossz állapotban volt.
Vizes, dohos falak fogadták a kivitelezőket, a szinten pedig már a fűtés sem működött, egyszerűen használhatatlanná vált. Korábban néhány zárkát berendeztek börtönmúzeumként, amelyet csak előzetes bejelentés alapján, a Törvényszéken keresztül lehetett látogatni, ám ez a rendszer már csak a Törvényszék szigorú biztonsági szabályai miatt sem volt fenntartható.
Praktikus megoldás született végül: a Törvényszék az EKF programhoz csatlakozva a városnak haszonkölcsön-szerződés keretében átadta üzemeltetésre a -3 szintet, ahol létrejöhetett egy a büntetésvégrehajtáshoz kötődő, magas színvonalú kiállítótér a kivitelező cégek munkájának köszönhetően. Annyi elvárás volt, hogy az épületszint megközelítése és elhagyása, és annak üzemelését ellátó gépészet teljesen váljon le a rendszerről és önálló egységként működjön. Így jött az ötlet külső megközelítés és elhagyás megvalósítására.
„Ember a rács mögött” címmel nyílt meg a kiállítás, amely a helytörténeti és büntetésvégrehajtási témát egyedi módon dolgozza fel. Különleges élmény maga a helyszín, amely a megszokott múzeumi terek helyett a veszprémi vár szikláira épített börtönszint. Schmidt Istvántól megtudhattuk, a kiállítási útvonal három, jól elkülöníthető szakaszra bontható:
Az első szakasz a Jókai utca 8. szám alatti Ruttner ház. Itt egy látogatóközpontot hoztak létre, ez a shop és jegyértékesítés helyszíne. Egy szabadonálló, kültéri liften keresztül juthatunk innen a várbörtön szintjére, ahol egy acélhídon át léphetünk a kiállítótérbe.
A második szakasz maga a kiállítótér. A Törvényszéki épület -3. szintjén lévő régi várbörtönszint, amelynek belső miliőjében fellelhetők az eredeti börtön helyiségei: a hosszú, ablaktalan folyosó, a korabeli vasajtókon át nyíló zárkák a vaskos, 1,5 méter vastag falakon nyitott rácsos ablakokkal. Bár a falfelületek színezése, belsőépítészete szinkronban van a kiállítási tartalom hangulatával, mindez egy korszerű légtechnikával, szabályozott páratartalommal és hőmérséklettel ellátott, felújított tér.
Harmadik szakasznak tekinthető a kiállítási útvonal végén, az épület délkeleti oldalán nyitott ajtón keresztül elérhető várfalsétány bejárása. A sétány egyszerű, acél lépcsősor, murvaborítású gyalogos felület, végén egy nyitott vasbeton lépcsőtérrel. Itt haladva még tehetünk egy pillantást a régi várfalra és a városrészre.
Magyarország egyetlen olyan büntetés-végrehajtási intézete a veszprémi várbörtön, amely a 17. századtól egészen 2003-ig börtönként működött, és a 2023-as felújítás után is megőrizte eredeti falait és karakterét – avatott ba a céljaikba Márkusné Vörös Hajnalka helytörténész, a kiállítás tárlatvezetője.
Az Ember a rács mögött című új börtönkiállítás koncepciója a bűnről, a büntetésről és börtönről beszél, veszprémi és általános történeteken keresztül társadalomtörténeti, büntetéstörténeti és kultúrtörténeti aspektusból – részletezte a tárlatvezető. Szemléletformáló, gondolkodtató kiállítás létrehozása volt a céljuk, amely azt mutatja be, hogyan változnak a társadalmi normák és erkölcsi nézetek, mi számít bűnnek, és hogyan büntetik azt egy-egy korban.
„Célunk, hogy országos, regionális, akár európai hírű turisztikai és kulturális zászlóshajó-programmá váljon a megújult tárlat, amely nem csak a veszprémi kultúrtörténetet, amely a társadalmi normák és értékek változását is bemutatja. A veszprémi várbörtön több évszázados valóságán, történelmén és történetein keresztül ez nem csak a lehető legérzékletesebb, de izgalmas, plasztikus és innovatív módon válik megismerhetővé."
Mindössze kilenc hónap alatt építette fel az 5300 négyzetméteres gyártócsarnokot a Weinberg.
A Dunakeszi Diáknegyed részeként megépült uszodát előcsarnokkal, illetve egy 33 méteres úszómedencével alakította ki a WEST HUNGÁRIA BAU Kft. és a LATEREX Építő Zrt. konzorciuma.