Elkészültek az úthelyreállítások, készen vannak a szennyvízátvezetők, sikeresen lezajlott a próbaüzem is; most pedig zajlik a lakossági rákötés a Szabadics Építőipari Zrt. és az A-Híd Zrt. konzorciuma által épített, 24 település szennyvizének összegyűjtéséhez és tisztításához szükséges infrastruktúra kivitelezésénél.
Amint a gelsei és a bánokszentgyörgyi fejlesztésekről szóló, korábbi beszámolóinkból is kiderül: hatalmas projektet zárhatott le ősszel a SZABADICS Cégcsoport és az A-Híd Zrt. konzorciuma, amelynek során 24 település lakóinak javult jelentősen az életminősége.
E projekt (amely többek között Kozármisleny, Bánokszentgyörgy, Gelse, valamint Surd és Liszó települések szennyvízelvezetését érintette) záró szakaszában kevésbé látványos, de kulcsfontosságú feladatok vártak a kivitelezőkre: a hálózati oldalon lezajlott a gravitációs és nyomórendszerek minősítése, összehangolták az 54 átemelőhöz szükséges irányítástechnikát és vezérlést; végül pedig a nagykanizsai szennyvíztisztító telepre, mint központra történő bejelzés is sikeresen megvalósult.
Az átemelők összehangolt működése kulcsfontosságú, mert a települési szennyvizet először helyi átemelők szállítják a központi települési átemelőbe, majd a központi átemelők egymásnak adják tovább, míg végül a szennyvíztisztító telepre jut.
„A rendszer felépítése szinte egy ökológiai lánchoz hasonlítható, ahol a szennyvíztelep a csúcsragadozó szerepét tölti be”
– segített a rendszer megértésében Both Zoltán, a SZABADICS Zrt. mélyépítési főmérnöke. Ennek megfelelően a telephez közel eső, közvetlen kapcsolatban álló települések időben elsőként kapcsolódtak a rendszerhez, majd sorban a távolabbi települések. Az átemelők pedig nem csak egymással, de az agglomerációs teleppel (Bánokszentgyörgy, Gelse, Nagykanizsa) és a központi teleppel is (Nagykanizsa) kommunikálnak.
„A projekt műszaki tartalma teljes egészében megvalósult, a munkaterületet hivatalosan is átadtuk, de továbbra is szoros együttműködésben vagyunk az Üzemeltetővel és a településekkel, folyamatos támogatást nyújtunk a rendszer optimális működéséhez”
– emelte ki Both Zoltán.
Sikeresen lezajlottak a próbaüzemek mindkét megépült telepen, az elfolyó víz minősége pedig minden szempontból megfelel az előírt követelményeknek.
„Külön érdekesség – tudtuk meg a főmérnöktől –, hogy amikor a gelsei szennyvíztelep zárásához kapcsolódó hatósági ellenőrzés zajlott, a kollégák nem csak részletes vizsgálatokat végeztek, de számos fényképfelvételt is készítettek a telepről. Projektvezető kollégánk érdeklődésére elismerően nyilatkoztak a telepről, amely szerintük a nyugati országok színvonalát idézi. A fényképeket azért készítették, hogy házon belül meg tudják mutatni a kollégáiknak: ezentúl ezt a színvonalat várják majd el.”
Talajradart alkalmaztak a hálózati munkák során, a közműszakítások elkerülése érdekében. Ez biztonságosabbá és hatékonyabbá is tette a kivitelezést.
„A talajradarok gyakorlati használata a mélyépítésben abszolút innovatív megoldás, a gyakorlati alkalmazása a BIM-mel párhuzamosan óriási szerepet fog kapni a jövőben”
– jelentette ki Both Zoltán. Minden szakmai fórumon hangsúlyozzák a közművek feltérképezésének fontosságát, mára pedig konkrét példát is fel tudnak mutatni a gyakorlati használatról.
Emellett számos innovatív technológiai megoldást is alkalmaztak, különösen a gelsei szennyvíztelepen, ahol elsődleges céljuk volt az energiahatékonyság növelése. Így került hőszivattyús fűtés-hűtés-rendszer az építményekbe; az okos szivattyúkkal ellátott szennyvízfeladó állomás energiaoptimalizálásra is képes: az érzékelők jelei alapján a lehető legkisebb energiafelhasználás mellett üzemel. A levegőztetés rendszere az oldott oxigénkoncentráció függvényében szakaszosan működik, a folyamatot pedig szoftveres úton optimalizálták; az átemelők esetében pedig külön figyelmet fordítottak a szivattyúk áramfogyasztására.
„Kísérleti, több mint 80 állásból történt pontfelhős felmérés is készült a Pécsi Tudományegyetemmel együttműködésben, amely során több technológiát teszteltünk, ezzel előremutató lépést tettünk a BIM irányába”
– erősítette meg a projektvezető.
„Szeretnénk – mondta zárásként Both Zoltán – ezúton is megköszönni a települések vezetőinek támogató hozzáállását és a lakosság együttműködését is. Külön kiemelném az Üzemeltető szerepét, aki sajátjaként kezelve a projektet időt és energiát nem kímélve, rendkívül magas szakmai színvonalon és pozitív hozzáállással segítette a munkát. Szintén elismeréssel tartozunk a műszaki ellenőröknek és az ÉKM-nek is, akik minden lépésnél támogatták a projekt megvalósulását.”
Amint a projektvezető a kétéves munka összegzéseként elmondta: „az A-Híd Zrt.-vel való együttműködés kiváló volt a nagy fizikai távolság ellenére is. Köszönjük az együttműködést, ahogyan köszönet illeti a SZABADICS Cégcsoportban dolgozók fáradságos munkáját is.”
„Összességében – mondta végül – ez a projekt nemcsak műszaki és szakmai szempontból volt sikeres, de közösségi értéket is teremtett. Ezt a közös erőfeszítést pedig egyértelműen a jövőbe mutató példaként vihetjük tovább.”
Hazánk egyik legszebb iskolaépületét 1932-ben avatták fel, a közelgő 100. évfordulóig pedig elvégzik a főépület külsejének rekonstrukcióját. A szakemberek hat ütemben, összesen mintegy 15743 négyzetméternyi felületet tisztítanak meg, javítanak ki és festenek le a műemléki védelem alatt álló intézményen.
A 100 éves gyárat ellátó rendszer jövő márciusban lép működésbe.