A szakképzés élvonalában: ez az intézmény a ZÁÉV-vel közösen viszi sikerre a jövő szakembereit

Korábbi cikkünkben a ZÁÉV Építőipari Zrt. szakképzésben betöltött szerepéről adott átfogó képet az építőipari nagyvállalat humánpolitikai vezetője. Jelen írásunkban a másik oldal szólal meg, vagyis a képzési helyszínek egyike, név szerint a Zalaegerszegi SZC Széchenyi István Technikum.

Némethyné Lövey Zsuzsanna igazgató idézte fel lapunk számára az intézmény és a ZÁÉV hosszú időre visszanyúló kapcsolatát, majd ismertette az együttműködés részleteit, és testközelből mutatta meg az iskolában folyó munkát.

Négy ágazatban folyik oktatás

Az 52 éves Zalaegerszegi SZC Széchenyi István Technikum a kezdetektől fogva kapcsolatban állt az akkori nevén Zala Megyei Állami Építőipari Vállalattal. Az iskola akkor a térség építőipari képzéseinek központja volt, míg a ZÁÉV az építőipar meghatározó nagyvállalata.

Az igazgatónő elmondta, az iskola és a vállalat neve számos alkalommal megváltozott, de ugyanaz a feladatuk, mint annyi évvel ezelőtt, azzal a változással, hogy építőipari képzést folytató iskolából több lett, nagyvállalatból pedig kevesebb.

„Eredményeinket, létszámadatainkat tekintve azt gondolom, intézményünk ismét a térség meghatározó építőipari képzéseket folytató intézményeként működik.”

Az intézmény képzési kínálatát az építőipari és a hozzá kapcsolódó ágazatok alkotják, kiegészítve mindegyik ágazathoz kapcsolódó informatikai képzéssel.

Négy ágazatban

• építőipar,
• épületgépészet,
• elektronika és elektrotechnika,
• valamint informatika és távközlés

technikumi és szakképző osztályokban is képeznek tanulókat. Ez alól kivételt képez az informatika és távközlés, mert ezen a területen csak technikumi szinten folytatnak képzést.

A technikumban magasépítő, épületgépész, erősáramú, automatikai technikusokat (épületautomatizálási szakirány), valamint műszaki informatikusokat, 2020-tól felmenő rendszerben ez utóbbi helyett pedig informatikai rendszer- és alkalmazás üzemeltető technikusokat, míg a szakképző osztályokban kőműveseket, burkolókat, festő-mázoló tapétázókat, ácsokat, központifűtés- és gázhálózatrendszer szerelőket és villanyszerelőket képeznek.

Valós munkakörülmények várják a tanulókat

Némethyné Lövey Zsuzsanna úgy véli, a szakemberhiány áthatja szinte az egész építőipart, ezért aki részt vesz a szakképzésben, az maga számára is befektet az utánpótlás neveléssel.

„Az építőiparban, így a vállalatoknál is vannak képzetlen munkavállalók, akiket, ha beiskoláznak, a vállalat is profitálhat.  Nem utolsó sorban fontos azt is megemlíteni, hogy a vállalatok számára a szakképzésbe való bekapcsolódás nyereséges vállalkozás.”

Az együttműködésből mindkét fél profitálhat, a vállalat képzett munkaerőt nyer a magas színvonalú iskolai képzésből kikerülő tanulókkal. A szakmát valós munkahelyi körülmények között tudják elsajátítani a diákok, ezzel korszerű technikai és technológiai tudás birtokába kerülnek. A digitalizáció, a tervezőprogramok használata a nagyvállalatok esetében a mindennapos munka része, amiben a tanulók szintén napi rutint, használható tudást szereznek.

„Jól felszerelt vállalati képzőhelyen, valós munkakörülményekkel ismerkedhet meg a tanuló, megtanul önállóan dolgozni, sikerélménye lesz, illetve az alkotás örömét, a minőségi munkavégzést is megtapasztalhatja.”

Az igazgatónő szerint nem elhanyagolható szempontként érvényesül az is, hogy kiterjedt szakmai tudással, mindennapos munkatapasztalattal és rutinnal rendelkező mesterektől tanulhatják meg a szakmát a diákok, hiszen az iskola nem tudja követni naprakészen a legkorszerűbb technológiákat, amelyeket a tanuló a vállalatoknál azonban megtapasztalhat.

A programtanterv a ZÁÉV-vel közösen született meg

A ZÁÉV többféle formában is részt vállal a zalaegerszegi intézmény szakirányú oktatásában, hiszen a szakképzés területén tavaly óta jelentős átalakulás vette kezdetét. A jövőben tanulószerződés helyett ugyanis szakképzési munkaszerződés keretében, munkavállalóként kerülnek a rendszerbe a diákok, illetve ösztöndíj helyett munkabér illeti a tanulókat.

„Az előző tanévben többségében még tanulószerződéssel helyezkedtek el a diákok a cégeknél. A második félévtől már volt törvényi lehetőség munkaszerződés kötésére az 1/13. évfolyamokon (nappali és esti munkarendben is). Ekkor a tanulószerződéssel kihelyezésre kerülő tanulók 60%-a ZÁÉV-nél volt gyakorlaton, a ZÁÉV a tanulók 60%-val kötött munkaszerződést kettő szakmában.”

„A 2021/22-es tanévben nappali tagozaton, felmenő rendszerben még tanulószerződéssel is helyeztünk ki tanulókat a ZÁÉV-hez, mégpedig 25 főt, míg munkaszerződést hat szakmában 35 tanulónkkal kötöttek.”

Az elméleti és a gyakorlati képzés tartalmát és óraszámait 2020 szeptemberétől a programtanterv határozza meg, amely leírja, a tantárgy teljes tartalmát tekintve az órakeretnek minimálisan hány százalékát kell gyakorlati körülmények között (tanműhelyben vagy termelőüzemben) oktatni. Az elméletet és a gyakorlatot nem választják el élesen egymástól, lehetőség van gyakorlat során is elméletet oktatni – magyarázta az iskola vezetője.

„A programtantervet figyelembe véve többször, több szinten egyeztettünk a ZÁÉV-vel a kihelyezésre kerülő gyakorlati napok számáról, a tantárgyakról és a tananyagtartalmakról, míg a végleges megállapodás megtörtént.”

Az ágazati alapoktatás a szakképzés új rendszerében jelent meg 2020 szeptemberétől. A kilencedikes szakképző évfolyamon tanulók az építőipari kivitelezési alapismeretek tantárgyat a ZÁÉV tanműhelyében sajátítják el.

Jobban jár a tanuló, ha duális képzésben vesz részt

A 2020 szeptemberében bevezetett új szakképzési rendszerrel nemcsak a név változott - szakgimnáziumról technikumra, illetve szakközépiskoláról szakképző iskolára -, hanem a szakmai oktatás egésze. Az átfogó változásokra is kitért Némethyné Lövey Zsuzsanna.

Az adott ágazathoz tartozó szakmák tekintetében a technikumban az első két tanévben, a szakképző iskolában az első tanévben széles körű ágazati alapismeretekre tesznek szert a tanulók, amelyet az ágazati alapvizsga zár le a technikumban a 10., míg a szakképző iskolában a 9. évfolyam végén.

Az ágazati alapvizsga állami vizsga, amely a tanulónak az adott ágazatban történő munkavégzéshez szükséges szakmai alaptudását és kompetenciáit országosan egységes eljárás keretében méri. Ha ez a vizsga sikerül, jogosulttá válik a tanuló a szakirányú oktatásba, a duális képzésbe való belépésre.

A duális képzés azt jelenti, hogy a szakma gyakorlati ismereteit, valós munkakörülmények között, szakemberektől sajátítják el a tanulók. 

A szakképzés új rendszerében jelentősen jobban jár a tanuló, ha duális képzésben vesz részt.

Amennyiben a tanulók duális partnereknél, szakképzési munkaszerződés keretében végzik a szakirányú képzést, a gyakorlati oktatást végző vállalat vagy vállalkozás munkabért és további egyéb juttatásokat biztosít számukra a minimálbér 60-100%-ig (100.440-167.400 Ft/hó), amely adómentes munkabér.

Ha az ágazati alapvizsga utáni szakirányú oktatásban a tanulókat nem duális partnernél munkaszerződéssel foglalkoztatják, hanem a szakképző intézményben maradnak, a megelőző tanév végi minősítésében kapott osztályzatok átlaga alapján 8370 Ft-58.590 Ft/hó-ot kaphatnak ösztöndíjként.

Alapösztöndíjra jogosultak a diákok az ágazati alapképzésben, a technikumban a 9. és 10. évfolyamon (8370 Ft/hó) és a szakképző iskolában a 9. évfolyamon (16.740 Ft/hó). Az érettségi végzettséggel rendelkezők számára a szakmai vizsgára felkészítő kétéves képzésben a szakmai alapoktatásra az első félévben kerül sor.

Egyszeri pályakezdési juttatást a végzős, valamint az első szakmát szerzett diákok kapnak a szakmai vizsga eredményétől függően (133.920- 301.320 Ft-ig).

A hátrányos helyzetű vagy rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő, szakmai oktatásban résztvevő tanuló rászorultsági támogatást is kaphat a tanulmányi eredményétől függően, ha az előző tanév végi osztályzatainak átlaga 3,50 fölött van.

Megéri jól tanulni

Azonban nemcsak a programtanterv, valamint a képzési és kimeneti követelmények meghatározása, illetve a szakmai tartalom ezek általi rögzítése, a képzés alatti ösztöndíjak, támogatások, a munkabér és a munkaszerződés számít újdonságnak, hanem a képzés időtartama is.

Az ötéves technikumban egyszerre érettségi bizonyítványt és technikusi oklevelet kap a végzett diák. A technikumi vizsga emeltszintű érettséginek számít. Így nem kell a tanulóknak ötödik érettségi tantárgyat választani, mivel a szakmai vizsga az ötödik érettségi tantárgy.

„Főiskolákon és egyetemeken majd továbbtanulni szándékozó tanulók számára nagyon jó hír, hogy a technikusi osztályainkban legjobban tanulók felvételi nélkül tanulhatnak tovább a szakirányú felsőoktatásban. Elsőként a gépipari ágazat technikus képzései kaptak lehetőséget az okleveles technikus képzés indítására. Bízunk benne, hogy ez a képzés hamarosan nálunk is beindulhat, ami a felsőoktatási képzés lerövidítését is jelentheti a technikumban tanult szakmai tananyag beszámításával.”

A versenyeken élen járnak az iskola tanulói

A Zalaegerszegi SZC Széchenyi István Technikumban nagy hangsúlyt fektetnek a tehetséggondozásra.

„Sokféle versenyen vettek és vesznek részt tanulóink. Ha csak az országos versenyek dobogós helyezéseit nézzük: 2017-től kezdődően mind a négy ágazatból lettek dobogósaink az Országos Szakmai Tanulmányi Versenyen vagy a Szakma Kiváló Tanulója Versenyen. Sajnos az utóbbi két tanévben a versenyek csak részlegesen kerültek megrendezésre.”

„Az építőipari ágazatban, kőműves szakmában két világversenyen, Abu Dhabiban és Kazanyban is a mi tanulónk képviselte Magyarországot, és 2022-ben Sanghajban is ott leszünk épületgépész technikus szakmában.”

Mindkét tanuló a ZÁÉV-nél volt gyakorlaton, felkészítésükben aktívan részt vállaltak.

Az igazgatónő sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy 2019-től Magyarország nem indít versenyzőt európai és világversenyeken kőműves szakmában, pedig világviszonylatban ez az egyik legtöbb versenyzőt számláló szakma.

„2017-ben ebben a szakmában a Nemzeti Döntőt tanítványunk nyerte, Abu Dhabiban ő a középmezőnyben végzett, 2018-ban a Budapesti Európa Bajnokságot kiválósági érdeméremmel zárta. 2019-ben Kazanyban már egy másik tanítványunk képviselte Magyarországot, aki szintén a középmezőnyben végzett.”

„Mindezek után döntöttek arról, hogy lekerül a kőműves szakma a világ és európai versenyek szakma listájáról. Nagyon sajnáljuk, hiszen részben a versenyfelkészítő - tehetséggondozó programunknak köszönhetően egyre többen jelentkeztek kőműves szakmára.”

Ösztöndíjjal támogatná a tehetséges diákokat a ZÁÉV

A versenyfelkészítéseknél a ZÁÉV hathatós közreműködésével és szakértelmével együttesen érték el a tanulók a kiemelkedő eredményeket.

„Terveink között szerepel – már egyeztettünk is ezzel kapcsolatban a ZÁÉV-vel - a tehetséges tanulóink számára kidolgozásra kerülő ösztöndíj lehetősége, amellyel a tanulóink felsőoktatási tanulmányait segítené a nagyvállalat.”

A közös munka más területen is kifejeződik; a ZÁÉV-nél gyakorlaton lévő tanulók oktatóik irányításával több alkalommal társadalmi munkában segítették az intézményt különböző felújításoknál, valamint általános iskolásoknak tartott pályaválasztási vásárokon kiállítóként a vállalat is népszerűsíti az iskola építőipari szakmáit.

 

Egyre növekszik a szakmát tanulók száma

Némethyné Lövey Zsuzsanna bővülő létszámról, egyre több szakmát tanulni akaró fiatalról tud beszámolni.

„Örömteli, hogy míg hat és hét tanévvel ezelőtt egy szakgimnáziumi osztályunk indult 9. évfolyamon három ágazatban, addig a 2020/2021-es tanévben a 9. évfolyamon már három technikumi osztályban négy ágazatban tanultak diákok az intézményünkben.”

11 év után 2020-ban indult ismét önálló technikumi osztályként a magasépítő technikus szak. A 2021/22-es tanévben 7 nappali tagozatos kilencedik osztály kezdi meg a tanévet - 3 technikumi és 4 szakképző.

„Az utóbbi hat tanévben csak egyszer sikerült ács szakmára beiskoláznunk 2018-ban 5 főt, a jelenlegi tanévben pedig 10 ács szakmát választó diák kezdte meg a tanévet. A 2021/22-es tanévben önálló szakképző osztályunk indult burkolókból és festőkből, jelentős túljelentkezés volt mindkét szakmában.”

„Ilyen magas bejövő létszám még nem volt az iskola történetében. Tanulói létszámunk az előző tanévhez képest összességében 40%-kal nőtt, az építőipari ágazat szakmáit tekintve pedig 68%-kal.”

A szárazépítő, valamint a mélyépítő technikus képzések azonban nem vonzóak a fiatalok számára; az alacsony jelentkezői létszám miatt ugyanis nem sikerült elindítani ezeket a szakokat, azonban a következő tanévben ismét megpróbálja az intézmény.

Vonzó jövő nyújtható a szakma elsajátításával

A létszámnövekedést több okra vezeti vissza az iskola vezetője.

„Olyan szakmákat oktatunk, amelyek keresettek és jó anyagi lehetőségeket ígérnek. Aki hozzánk beiratkozik, bízhat abban, hogy az iskola végeztével szükség lesz rá a munkaerőpiacon. A Szakképzés 4.0 bevezetésével számos lehetőséget, támogatást, előnyt kapnak a középiskolai tanulmányok alatt a technikumokat és a szakképzőket választók.”

„A fokozatos létszámemelkedés ezenkívül az intézményünkben folyó magas szintű oktatásnak, az elkötelezett oktatóknak, a hangsúlyos pályaorientációnak, a gazdag tanulói programlehetőségnek és a minimális fegyelmi problémáknak is köszönhető” – összegezte Némethyné Lövey Zsuzsanna.