Lovas Róbert, a Weinberg gyártási üzletág igazgatója mutatta meg lapunknak, hogyan járul hozzá a vállalat gyakornoki programja a jövő formálásához.
Már csak a Weinberg ’93 Építő Kft. tulajdonosának lokálpatrióta gondolkodása miatt is kötelező jelleggel vesz részt a cég az észak-keleti régió fiataljainak képzésében. Lovas Róbert gyártási üzletág igazgató a tudatosan felépített, intézményes keretek mellett mégis az ösztönösséget emelte ki hazánk egyik legsikeresebb acélszerkezetgyártó vállalatának utánpótlás-nevelésében. Hangsúlyozta: ebben nem az anyagi javakat keresik, hanem a cég tulajdonosa és a legtöbb dolgozó is itt lakik: statisztikai súlyozások helyett tehát a személyes kapcsolatokra építenek.
A beszélgetés során különös megvilágításba kerülhetett minden törekvés, amit a Weinberg a helyi közösség építése, a fiatalok régióban tartása érdekében tesz több mint 30 éve. Az eltelt évtizedek alatt igazi tudásközpontot hoztak létre, amelynek célja természetesen az is, hogy képezzék és erősítsék a vállalat alkalmazottainak következő generációját. Cikkünkben bemutatjuk a vállalat legfontosabb oktatási sarokpontjait.
Amikor eldőlt, hogy a Weinberg nehéz acélszerkezeteket, főtartószerkezeteket fog gyártani, megvizsgálták azt is, milyen szakmai lehetőségeik vannak humánerőforrási oldalon.
Sárospataknak és Sátoraljaújhelynek van acélszerkezetgyártáshoz kapcsolódó múltja: itt működött a Csepel Művek kerékpárgyára, emellett zajlott forgácsolás és acélszerkezetgyártás is. Sátoraljaújhelyen pedig a Toldi Vasipari Szövetkezet, ahol nagyméretű páncélszekrényeket gyártottak, valamint az Elzett speciális zárakat készítő gyára is acélszerkezeti feladatokat végzett.
2003-ban a vállalat megépítette a nehéz acélszerkezetgyártó üzemüket és azzal egyidőben elindították a szakmai utánpótlás gyakorlati oktatását is. Ezek alapján fogalmazódott meg a gondolat, hogy a sárospataki szakmunkásképző a forgácsolóképzés és a CNC gépkezelőképzés mellé vegye fel oktatási rendjébe a szerkezetlakatos-képzést is. A Weinbergnek sikerült érvényre juttatnia a programját, cserébe pedig vállalták, hogy gyakorlati helyet biztosítanak a szakmunkásoknak.
„Utánpótlás-nevelésünk hamar új irányt is kapott, mert azok, akik gimnáziumban végeztek, de nem tudtak továbbtanulni, eljöhettek egy OKJ-s képzésre hegesztőnek, ahol szintén mi adtuk a gyakorlati képzést. Remek szakembereket képeztünk így, akik közül sokan nálunk is maradtak. Volt rá példa, hogy kifejezetten női hegesztőket képeztünk. Érdekes és tanulságos volt, hatalmas potenciál van e férfiszakmának tekintett terület kinyitásában.
E programokra a vállalatunk teljes tudatossággal áldoz pénzt és emberi erőforrást: utánpótlásra mindig szükségünk lesz. Utánpótlás-nevelés nélkül nem lehet jövőképünk” – szögezte le a gyártási üzletág igazgató.
A szakmunkásképzés mellett a technikumban tanulóknak nyári gyakorlataik elvégzésére is biztosítottak lehetőséget, valamint külön programot indítottak a helyiek átképzésére is. A vállalatnak legalább egy évtizedes jó kapcsolata van a Miskolci Egyetemmel, mára pedig a Budapesti Műszaki Egyetemmel is.
„Szeretnénk ugyanis segíteni az oktatási intézmények és a piaci vállalatok közötti információáramlást, mert a náluk lévő know-how, illetve a nálunk lévő valós piaci igény és tudás jelentősen erősítheti egymást” – hangsúlyozta Lovas Róbert.
Egyszerre húsz főnek tudnak kényelmesen gyakornoki munkát adni, hiszen melléjük a szakképzett dolgozókat is kell rendelniük, akik felügyelik és irányítják a tanulók munkáját – természetesen egyetemi képzési szinten is. Szeretnének mindenkinek lehetőséget adni arra, hogy kideríthesse, mi érdekli valójában.
Bár a szakmunkásképzés tanrendje kötött és államilag szabályozott rendszer, a felvételi követelményeket a Weinberg állította fel – természetesen minden hivatallal egyeztetve. A felvétel egy teszttel kezdődik, amely bizonyos alapismeretekre épül, hiszen fontos, hogy előzetesen felmérjék a képességeket, készségeket.
„Ha valakin látjuk, hogy remekül megállta volna a helyét egy technikumban is, nem jelenti azt, hogy neki a későbbiekben nem lesz lehetősége ezt a képzést pótolni, ebben mindenkinek segít a Weinberg. Ha egy nálunk dolgozóban látunk potenciált, szerződést kötünk vele és segítjük a továbbtanulását.”
Míg tehát a szakmunkásképzés leginkább helyi szinten zajlik, az egyetemi rendszer kicsit már előre specifikálja az ide érkezőket, hiszen például a Miskolci Egyetem gépészmérnökeiből érkeznek majd az üzembe a hegesztőmérnökök vagy a CAD-CAM mérnökök, akikre döntően szükség lesz.
A gyártási üzletág igazgató fontosnak tartja, hogy lekövessék a megváltozott folyamatokat: már nem a munkavállalók jelentkeznek a cégnél, hanem a cégeknek kell felkutatnia a munkavállalókat. „Nekünk kell tudatnunk az emberekkel, hogy nálunk van fejlődési lehetőség: aki ide kerül, tanulhat és képezheti magát. Nagy eredménynek tartjuk, hogy az országos képzésjegyzékbe mi vetettünk fel egy szakmát: a fémfelületi bevonó elsajátítására ma már lehetősége van az érdeklődőknek.”
Mint megtudtuk: a Weinberg sokféleképpen motiválja a tanulókat. Évente több szakmunkás marad a cégnél a gyakorlatok után. Akik jó eredménnyel fejezik be az iskolai tanulmányaikat, kapnak álláslehetőséget a cégnél. A tanulmányi ösztöndíj, ami a szakmunkásképzésben jár, szakmai minimum. „Ha mi ezt megtoldjuk, differenciáljuk és ezzel elismerjük a jobb munkát, ösztönözzük a diákokat. Ugyanilyen, ha egy-egy ügyes tanulót bevonunk projektfeladatba. Igazi kitüntetésnek veszik, amikor tudják, hogy a munkájuk már nem a hulladéktárolóba megy, hanem be fogják építeni valamelyik szerkezetbe. Ilyenkor felelősség rakódik a vállukra, de ez a kiemelés igen hasznos lehet. A felelősségvállalásra, a dolgozói önellenőrzésre meg kell tanítani a fiatalokat.
Legalább négy-öt olyan ember is akad a cégnél, aki nemcsak, hogy itt maradt, de igen magasra jutott és ma már sokak munkájáért felelős – nekik karriert adhattunk.”
A Weinberg az ilyen sikerek érdekében igyekszik további képzések elvégzésére sarkallni a kollégákat. Jó példa erre, hogy amennyiben valaki mérnök-középvezetőből felsővezetővé szeretne válni, pénzügyi ismeretekre is szüksége lesz. Aki ambiciózus, jellemzően egy plusz diploma megszerzésében támogatják a vállalatnál. Ha ez megvan, elindulhat felsővezetői szinten is, hiszen ott már a HR, a kereskedelem, a kontrolling vagy a gazdasági részleg működésére is rálátással kell bírnia.
A vállalat 2018-ban eldöntötte, hogy nagymértékű digitalizációba fog és leteszi a fájlcserés gyártási technológia alapjait. Olyan gépeket vásárolt, amelyek az adatokat változtatás nélkül fel tudják dolgozni. A fájlcserés gyártás legfontosabb eleme ugyanis, hogy digitális térben születnek a projektek, ahol igyekeznek mindent teljes egészében megvalósítani, majd az itt már tesztelt terméket a digitális minta alapján legyártani. E gépek kezelése új ismereteket igényel minden kollégánk részéről.
„Sok olyan kollégára van tehát szükségünk, akik nyitottak a változásra. Merni kell változtatni, mert a változás kötelező dolog: ha nem lépjük meg, lemaradunk” – szögezte le az igazgató.
Hozzátette: „Fejben tehát akár évtizedekkel is előre kell mennünk, hiszen látnunk kell, hogy hová szeretnénk eljutni. A jövőbe vetetett hitnek kellenek ugyanakkor szimbólumok: nálunk ilyen az új géppark mellett a nemrég átadott új irodánk is, amelynek léte a jövőnk záloga. Azt mutatja: itt hosszútávon termelés lesz.”
A központi aszfalt-laboratóriumot és az M44-es autópályát is bejárhatják majd a hallgatók.
Letették a STRABAG székesfehérvári Oktatási Központjának alapkövét.