A 2000-es évektől sikerült sebességet váltani a magyar útépítésben: a kulcs az infrastruktúra fejlesztések egységesedése és a NIF színre lépése volt.
A hazai útépítés történetéről szóló cikksorozatot - melynek első része a "vad tülekedés" korszakát mutatta be - a 2000-es évek elemzésével folytatta az Index. A társzerzőként lapunk főszerkesztő-helyettese, Szabó Ákos által is jegyzett cikk meghatározó lépésként utal a NIF Zrt. jogelődjének megalakítására 1999-ben.
Az azóta minden kormányváltáson keresztül is stabil állami cég egyik nagy hozadéka volt, hogy általa egységessé váltak az ország infrastrukturális fejlesztései, az addigi regionális szintű projektkezeléshez képest.
A cikkből az is kiderült, hogy ebben az évtizedben nyolc év alatt megduplázódott a gyorsforgalmi úthálózat hossza: az addigi 579 kilométerhez még épült 640. A piacra zúduló munkamenniység és a korszak szervezéséből adódó hátrányokat is leírják a cikkben, legyen szó minőségről, vagy árakról.
Ugyanakkor a NIF átalakulásán keresztül is látszik az évtized végére elért változás: az állami infrastruktúrafejlesztő projektszemlélete, fejlődése teremtette meg azt az alapot, amire támaszkodva a magyar kkv-k a multinacionális cégek mellé fel tudtak nőni a mai egyensúlyt előrevetítve.
Az írást lezárva pedig projekteken keresztül is bemutatják a Magyarország szempontjából rendkívül fontos fejlesztések sorát. A korszak sajátosságait, infrastruktúrafejelsztéseinek részleteit és az érintett vezető szakembereinek gondolatait idéző cikk teljes szövege itt olvasható.
Meccsnapokon több ezerrel nő az itt áthaladó forgalom, amely alapjáratban is jelentős.
Az újabb epizód a komplex beruházás legizgalmasabb területeire világít rá.