A 2000-es évektől sikerült sebességet váltani a magyar útépítésben: a kulcs az infrastruktúra fejlesztések egységesedése és a NIF színre lépése volt.
A hazai útépítés történetéről szóló cikksorozatot - melynek első része a "vad tülekedés" korszakát mutatta be - a 2000-es évek elemzésével folytatta az Index. A társzerzőként lapunk főszerkesztő-helyettese, Szabó Ákos által is jegyzett cikk meghatározó lépésként utal a NIF Zrt. jogelődjének megalakítására 1999-ben.
Az azóta minden kormányváltáson keresztül is stabil állami cég egyik nagy hozadéka volt, hogy általa egységessé váltak az ország infrastrukturális fejlesztései, az addigi regionális szintű projektkezeléshez képest.
A cikkből az is kiderült, hogy ebben az évtizedben nyolc év alatt megduplázódott a gyorsforgalmi úthálózat hossza: az addigi 579 kilométerhez még épült 640. A piacra zúduló munkamenniység és a korszak szervezéséből adódó hátrányokat is leírják a cikkben, legyen szó minőségről, vagy árakról.
Ugyanakkor a NIF átalakulásán keresztül is látszik az évtized végére elért változás: az állami infrastruktúrafejlesztő projektszemlélete, fejlődése teremtette meg azt az alapot, amire támaszkodva a magyar kkv-k a multinacionális cégek mellé fel tudtak nőni a mai egyensúlyt előrevetítve.
Az írást lezárva pedig projekteken keresztül is bemutatják a Magyarország szempontjából rendkívül fontos fejlesztések sorát. A korszak sajátosságait, infrastruktúrafejelsztéseinek részleteit és az érintett vezető szakembereinek gondolatait idéző cikk teljes szövege itt olvasható.
Bejelentették a Kecskemét-Dabas-Budapest vasútvonal felújítását, az 5-ös főút négysávústását a Mercedes-gyárig és a Halasi úti felüljáró modernizálását is – többek között.
Folytatják a Csengery utca fejlesztését.