Lakókra és gyalogosokra fókuszált a Penta által kivitelezett, Belváros Önkormányzata által megálmodott felújítás.
Bő 25 éve annak, hogy Eltér István építész – ma a Budapesti Építész Kamara elnöke – és tervezőtársai sétálóutcát álmodtak az Erzsébet híd által kettéosztott Váci utca déli szakaszára. Az északi oldal ugyan 1964 óta a Belváros legfontosabb – egyben első – sétálóutcája, a boltokkal és turistákkal zsúfolt szakasszal ellentétben, a déli oldal parkoló autókkal, szűk járdákkal zárta el a Fővám térre való organikus kijutás lehetőségét.
A ’90-es években indult, nagyszabású fejlesztésben megújították a köztereket, az útfelületet a járdával egy szintre emelve sétálóutcát alakítottak ki és elindították a homlokzatok rekonstrukcióját. A végeredmény egy az északi oldalhoz a Szabad sajtó út miatt szervesen ugyan nem kapcsolódó, Budapest belvárosának értékeit és atmoszféráját azonban mélyen magába sűrítő utca lett.
A beruházás kapcsán Belváros Önkormányzata a szomszédos utcák sétálóövezetbe való integrálását, megszépítését és nem utolsó sorban a környezet élhetőségének javítását tűzte ki célul.
A Penta Általános Építőipari Kft. munkájával megújított – leromlott műszaki állapotú – déli Váci utca és a hozzá csatlakozó kisutcák mára otthonosabb lakókörnyezetet adnak a korábbi állapotoknál, hiszen a burkolat megújítása mellett Belváros Önkormányzata szándékainak megfelelően fákat ültettek, illetve új utcabútorokat, többek között kerékpártámaszokat és szeméttárolókat is kihelyeztek.
Kiemelten kezelték a zöldfelület-növelést, ezért nem csak 30 talajkapcsolatos fát telepítettek, de további 16 planténeres fa is kikerült a beruházással érintett közterületekre
- mondta a kerületi lapnak Szentgyörgyvölgyi Gábor önkormányzati képviselő. A munkálatok február közepén befejeződtek, a lakók pedig birtokba is vehették a megújított közterületek eddig munkaterületként kezelt részeit. A beruházás részeként megújultak
Valamennyi kapcsolódó kisutca útpályát a járda szintjére emelték, a szegélyeket az akadálymentesség jegyében mindenhol a járdaburkolat síkjába süllyesztve építették meg, az útpályától 2 centire kiemelve.
A Váci utca gyalogosforgalom által használt középső közlekedési zónájában, illetve a térbővületeket jelölő ellipsziseken belül, egyedi mintázatú, sárgásbarna színű gránit burkolatot alkalmaztak, míg az épületlábazatok melletti sávba visszafogottabb, középszürke színvilágú, de szintén magas minőségű gránitburkolat került. A csatlakozó utcák útpályái és a parkolósávok természetes bazalt nagykockakövet, míg a járdafelületek gránitzúzalékos térkövet kaptak.
Igen sűrűn találhatók közművek nem csak a Váci utca környékén, de az egész Belvárosban is, így növényeket ültetni itt nehéz feladat. Szentgyörgyvölgyi Gábor elmondta: „annak érdekében, hogy fákat ültethessünk - különösen a szigorodó közmű védőtávolság előírások betartásával - az Arany János utcához hasonlóan Stockholm Faültetési Rendszert alkalmaztunk, ahol pedig nem volt lehetséges talajkapcsolatos fát ültetni, nagyméretű, ülőfelületekkel ellátott növényládákat is telepítettünk.” Stockholm Faültetési Rendszer esetében váztalaj biztosítja a fák gyökerei számára nélkülözhetetlen oxigén-, víz- és tápanyag-ellátottságot, így azok gyorsabban fejlődnek és jobban viselik a városi környezetet is.
Méretét meghazudtoló jelentőségű műemlék a Havas utca – Váci utca kereszteződésben lévő, mészkőből faragott Lajtha-kút, amelynek látványát az egyedi burkolati előtérrel is kiemelték. Az egy medencéből, valamint víztakarékos bronz csapból álló kút idén újból üzemelhet.
Előreláthatóan év végén adják át az év egyik legizgalmasabb hazai útépítési projektjét, az M85-ös gyorsforgalmi út zárószakaszán épülő Bécsi-dombi alagutat. Az alagút építése során a szakemberek a Mapei vízszigetelési és fényvisszaverő bevonati rendszerét használták.
Egy új teherforgalmi átkelőhely létesítését, valamint az ehhez kapcsolódó útfejlesztéseket is tartalmazza a tervcsomag, amelyet közösen nyújt be az Európai Uniónak a két állam.