Összeállításunkban bemutatjuk, hogy az MKIF Zrt. kezelésében lévő útvonalakon zajló munkálatokról, váratlan eseményekről milyen csatornákon lehet tájékozódni. A Társaság számos felületen biztosítja az információt a közlekedők számára, melyeket utazás előtt és alatt érdemes áttekinteni. Szimicsku László az MKIF Zrt. kommunikációs igazgatója tájékoztatta lapunkat a részletekről.
2022. szeptember elsejétől, 1237 km (mára 1278) már meglévő magyarországi gyorsforgalmi út üzemeltetését, fenntartását, fejlesztését vette át az MKIF Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. Azóta számos útvonalon zajlottak és zajlanak jelenleg is a munkálatok, melyekről rendszeresen beszámolunk.
A felújítások szükségesek ahhoz, hogy jó minőségű autópályákon lehessen itthon közlekedni. A korszerűsítések ideje alatt a közlekedők számos változással találkoznak, melyek váratlanul és kellemetlenül érinthetik őket, annak ellenére, hogy a vállalat számos csatornán, folyamatosan és valós időben tájékoztatja a pályákon közlekedőket.
Szimicsku Lászlóval, az MKIF kommunikációs igazgatójával arról beszélgettünk, hogy mi mindent tettek annak érdekében, hogy az utasokat az egyes autópálya szakaszokon lévő felújításokról és terelésekről tájékoztassák.
„Amikor országos autópálya hálózatról beszélünk, akkor tulajdonképpen egy soha meg nem nyugvó és soha nem alvó hálózatról beszélünk: az autópálya sosem alszik, mindig történik valami. Az országos lefedettségből adódóan is folyamatosan történnek előre tervezett munkák, illetve véletlenszerű, hirtelen események (pl. balesetek). Éppen emiatt gondoljuk, hogy a legfontosabb az, hogy mindenről, amiről tudunk, tájékoztassuk a közlekedőket” – kezdte tájékoztatóját a kommunikációs vezető.
„Közútkezelőként az egyik legfontosabb feladat az üzemeltetésen és felújításon túl, hogy a közlekedőkkel tartsuk a kapcsolatot. Emiatt az előre tervezett munkákról, felújításokról, félpályás zárásokról minden információt előre közzéteszünk” – tette hozzá.
Az Útinformon keresztül folyamatosan elérhetők a tájékoztatások, emellett a Waze is minden héten megkapja a következő heti terelések adatait. Így azok is értesülhetnek a változásokról, akik esetleg nem követik az MKIF Zrt. felületeit, de a navigációs alkalmazást használják.
A honlapon külön menüpontban érhetők el a felújítások. A kereshető felületen az összes az MKIF Zrt. által üzemeltetett gyorsforgalmi út megtalálható, és megnézhető, hogy az adott szakaszon – akár az országhatár, akár a főváros felé vezető oldalon – melyik héten hol zajlanak munkálatok. Látható az is, mely csomópontot vagy pihenőhelyet érint a beavatkozás, várhatóan meddig tart a munka, milyen forgalmi renddel kell számolni, szükséges-e terelés, illetve hány sáv marad használatban.
A cél egy olyan kereshető felület létrehozása volt, amely megkönnyíti a közlekedők tájékozódását. A Társaságnak természetesen saját Facebook oldala is van, melyen a legfontosabb, leglátványosabb munkálatokról, várható nagyobb terelésekről és egyéb hírekről, érdekességekről is beszámolnak.
Az autópályán azonban mindig adódhatnak előre nem látható események – például autótűz, baleset vagy bármi váratlan –, amelyek kezelésére külön Messenger információs csoport jött létre. Ide minden rendkívüli és előre nem tervezhető helyzet felkerül.
Balesetek következményeként gyakran alakul ki torlódás vagy akár pályazár. Ilyen esetekben az információ a központi diszpécsertől szinte valós időben megérkezik, majd rögtön közzéteszik a csoportban, amelyhez bárki szabadon csatlakozhat. A több ezer tagból álló közösségtől eddig rendkívül pozitív visszajelzések érkeztek.
A kommunikáció nemcsak a közlekedők felé irányul, hanem az autópályák mentén fekvő önkormányzatok felé is. Az országos felújítási program harmadik éve működik úgy, hogy minden héten hivatalos levélben kapnak tájékoztatást azok a települések, amelyeket a következő időszakban érintenek a munkálatok. A közlés tartalmazza, miért, hol és meddig zajlanak a munkák, illetve milyen feladatok várhatók. Sok önkormányzat ezeket az információkat saját honlapján vagy közösségi oldalán is közzéteszi.
Együttműködünk a két legnagyobb hazai érdekvédelmi szervezettel, a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesületével és a Magánvállalkozók Nemzeti Fuvarozó Ipartestületével (NiT Hungary). Ennek köszönhetően a nemzetközi fuvarozók Izlandtól Marokkóig, Franciaországtól Azerbajdzsánig, akár nyolc órán belül, anyanyelvi szinten értesülhetnek a kiadott közlekedési információkról. A két szervezet nemzetközi hálózatán keresztül az üzenetek a központból jutnak el a tagszervezetekhez, így a Magyarországon áthaladó, több mint ötven országból érkező fuvarozók is a saját nyelvükön kaphatnak tájékoztatást.
„Az autópályák felújításai és üzemeltetési munkái forgalomterheléssel járnak, amit az utazók sokszor akadályként élnek meg. Ez sajnos olykor komoly atrocitásokat is eredményez; például megdobálják a kollégáimat, szóban bántalmazzák őket, de történt már olyan sajnálatos eset is, hogy kamionosok vizeletet tartalmazó flakonnal dobták meg azokat a kollegáimat, akik azért dolgoznak, hogy jó minőségű utakon lehessen közlekedni.”
Az edukáció érdekében indult el az „Útüzemeltető lettem” sorozat, amelyben videókon keresztül mutatják be, mennyi szakterület és technológiai folyamat áll egy-egy munka mögött. Így kiderül például, miért tűnhet úgy, hogy nincs tényleges munkavégzés egy lezárt területen, miközben bizonyos rétegeknek vagy anyagoknak például hosszú hűlési, kötési idejük van. Számos technológiai szabályt kell betartani, például a burkolati jeleket sem lehet bármilyen hőmérsékletű aszfaltra felfesteni.
Egy átlagos, 10 kilométeres terelés kiépítése és bontása is napokig tart, hiszen több ezer eszköz – táblák (kb. 1000 db), sávjelző elemek – pontos elhelyezését igényli. Emellett az üzemeltetés is komoly feladatot jelent: sérült szalagkorlátok javítása, növényzetgondozás, szemétszedés, amelyet évente háromszor teljes hosszban, kézi erővel is el kell végezni. A megnövekedett forgalom miatt ezeket a munkákat gyakran éjszaka hajtjuk végre, de a – sokszor figyelmetlenségből adódó – balesetek így sem zárhatók ki teljesen.
Alábbi videón két eset látható, amikor fékezés nélkül rohantak bele autók az ún. ütközéselnyelőbe (TMA), amely mozgó munkavégzés közben védi az autópályán dolgozókat éjjel és nappal.
A nagyobb munkálatokról – például a Kőröshegyi völgyhíd emeléséről vagy a jelentősebb csomóponti pályaszerkezet-cserékről – külön tájékoztatás is készül fotókkal, videókkal. A közösségi médiában gyakran érkeznek kérdések és visszajelzések: sokan értékelik, hogy olyan háttérinformációkhoz jutnak, amelyeket korábban nem kaptak meg.
„Ez is egy szakma, megvannak a szabályai, amiket be kell tartanunk. Ugyanakkor transzparensnek is kell lennünk, hogy az utazók tudjanak tervezni.”
A feladat azonban nemcsak a felújításokról és üzemeltetésről szól, hanem fejlesztésekről is. Az M1 bővítését például úgy kell megvalósítani, hogy közben a kétszer két sáv végig biztosítva maradjon a közlekedők számára – ez óriási kihívás minden szakterület számára.
„Úgy kell egy négyhengeres motort hathengeressé alakítanunk, hogy közben a négy henger folyamatosan jár”
– tette szemléletessé Szimicsku László.
Az M1 bővítéséről külön, 13 nyelven elérhető landing page készült, kifejezetten a tranzitforgalom számára. Ezen minden, a közlekedéshez szükséges információ megtalálható: térképen is bemutatják, hogy éppen hol tartanak a terelések ütemei, animáció segíti a pálya átalakításának megértését, szerepel rajta a pihenőhelyek elérhetősége, a vészhelyzeti leállóöblök, valamint a segélykérő telefonszám is.
Emellett készült egy animáció arról is, hogyan alakul át a forgalmi rend: az eredeti 2+2 sávos felállásból milyen munkafolyamatokon és tereléseken keresztül vezet az út a végső, 2x3 sáv + ITS rendszerhez. Az MKIF Zrt. M1 bővítéséről szóló dokumentumfilm-sorozata Mi a pálya?! címmel fut, ebből további epizódok várhatók.
A helyi lakosok és a térség vezetői számára több tájékoztató fórumot is szerveztek. Külön alkalmakat tartottak a polgármestereknek és országgyűlési képviselőknek, emellett négy térségi lakossági fórum zajlott Ácson, Tatabányán, Biatorbágyon és Bicskén. Ezeken a rendezvényeken lehetőség nyílt a kérdések feltételére és arra, hogy az érintettek pontos képet kapjanak a projektről.
„Van egy országos és egy megyei/helyi sajtólistánk. Kifejezetten büszkék vagyunk arra, hogy az elmúlt három évben nem volt olyan sajtómegkeresés, amelyre ne válaszoltunk volna érdemben. Nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy minden újságíró, szerkesztőség, aki tőlünk kérdez, érdemi válaszokat kapjon. Az Építési és Közlekedési Minisztériummal közös, az M1 bővítéséről szóló sajtótájékoztatóra például 119 újságírót, szerkesztőséget hívtunk meg”
– mondta el a kommunikációs igazgató.
Az összes kommunikációs aloldalt egy felületen próbálták elérhetővé tenni: egy QR-kód beolvasásával a Linktree-re lehet jutni, ahol minden bekövethető alfelület megtalálható. Emellett folyamatosan vizsgálják a további kommunikációs lehetőségeket.
Minden egyes terelésnél a változtatható jelzésképű digitális táblákon (VJT) kilométerekkel korábban jelzik a munkavégzés tényét. A táblák 1500 métertől kezdődően több ponton követik egymást – 1500, 1000, 600, 500, 400, 250, 150, 100 méternél –, és a jobb és bal oldalon is kihelyezik őket, így az útpálya mindkét oldalán látható a figyelmeztetés. A munkaterület közelében összesen 40–70 tábla jelzi a haladási irányt, sávos terelést és a kötelező sebességcsökkentést. Összességében 1500 métertől a munkavégzés „magasságáig”, 15 különböző helyen találkoznak a közlekedők táblákkal, minden a biztonságos sebességhez és a munkavégzéshez van kialakítva.
A csaknem 1300 kilométer hosszú úthálózat üzemeltetéséért, felújításáért és fejlesztéséért felelős szakemberek igyekeznek a munkákat a tervezettnél gyorsabban befejezni. Például a Kőröshegyi völgyhíd esetében a sarucserét öt nappal előbb végezték el, az M4 repülőtéri csomópontjainál pedig az egyes munkaütemek a tervezettnél 1–3 nappal korábban zárultak. A tereléseket csak addig tartják fenn, amíg feltétlenül szükséges, hogy a közlekedés biztonságos és a burkolat minősége megfelelő legyen. A cél nemcsak az utak felújítása, hanem a közlekedők edukálása is.
Az MKIF Zrt. számos kommunikációs csatornán igyekszik tájékoztatni a közlekedőket az előre tervezett eseményekről és a váratlan közlekedési helyzetekről is. A fent bemutatott felületeken túl a Magyar Építők oldalán is folyamatosan beszámolunk a munkálatokról, így például az M1 autópálya bővítéséről és az M7 autópálya korszerűsítéséről.
2022 szeptemberében, amikor az MKIF Zrt. átvette az üzemeltetést, az M7, az M3 és az M1 burkolatának életkora jelentősen eltért. Országos Közúti Adatbank független mérései szerint az M1-esen az 5 évnél fiatalabb burkolatok aránya 19% volt, ez két év alatt 67%-ra nőtt.
Az M3-on ugyanez a mutató 3%-ról 36%-ra emelkedett. Ez jól mutatja az országos felújítási projekt kézzelfogható eredményeit.
Az idei évben a főpálya 16%-át kell felújítani, a tervek szerint 2025-ben 3,1 millió négyzetméteren cserélik a burkolatot, 40 hidat újítanak fel, valamint 30 pihenőhelyet korszerűsítenek. Tavaly összesen 1 millió tonna aszfalt került az utakba, amivel a főpályák 27%-át, azaz 5,1 millió négyzetmétert újítottak fel. Ebből 131 hidat és 33 pihenőhelyet újítanak fel.
„Magyarországon ilyen nagy mértékű gyorsforgalmi útfelújítás még sosem volt, mint az elmúlt három évben”
– zárta tájékoztatóját Szimicsku László.
A 2005-ben alapított szervezet ma már több mint 31 ezer kilométernyi közutat, 13 ezer hidat és a főbb kerékpárutakat is kezeli - egyre korszerűbb eszközökkel.
Az M44-es és Békéscsaba központja közötti kapcsolatot jelentő útvonalon dolgoznak.