Pályakezdőként egy nagyvállalatnál? Ilyen a Vasúttechnika a fiatalok szemével

Megkerülhetetlen szereplő a vasútépítésben a több mint 200 főt foglalkoztató SWIETELSKY Vasúttechnika. Az osztrák tulajdonú vállalat, a Swietelsky AG magyarországi leányvállalatként tehetséggondozási programot hirdetett a 2022/2023-as felsőoktatási tanévben a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Építőmérnöki Karának hallgatói részére. Interjúalanyaink közül ketten részt is vettek ebben a programban, ma pedig már a Vasúttechnika kollégái, beszélgetésünk harmadik szereplője szintén a BME-én szerzett mérnök diplomát, egészen pontosan közlekedési létesítmények specializáción. Mindhárman a vasútépítő vállalatnál kezdték meg a karrierépítést. Interjúnk témái között szerepelt, hogy milyen lehetőségeket és segítséget ad számukra a nagymúltú cég, illetve, hogy milyen egyetemistaként a gyakorlatban is látni a vasútépítést; valamint szó esett arról is, hogyan és miért választja ma egy fiatal az építőmérnök szakmát.

Suga Márton, Bódai Dávid és Szabó Dávid egyaránt a BME Építőmérnök Karának infrastruktúra specializációjáról érkeztek a Vasúttechnikához. Szakmai lelkesedésüket nagyban táplálja a gyakorlati tapasztalok mélyítése, amire jó lehetőségük van a Vasúttechnika munkatársaként.

 

 

Hogyan kerültetek a Vasúttechnikához?

Suga Márton: Korábban is hallottam már a cégről, hiszen régóta érdeklődöm a vasút iránt. Szakdolgozati és TDK konzulensem említette, hogy a vállalatnál van egy ösztöndíjprogram, amit sikerrel meg is pályáztam.   Az egy éves képzés után lehetőségem nyílt, hogy félállásban munkába álljak a Vasúttechnikánál, amit el is vállaltam.

Bódai Dávid: Még „hivatalosan” nem vagyok mérnök, de reméljük, ez egy bő hónapon belül megváltozik - most írom a szakdolgozatom az egyetemen. Már szakközépiskolában is az építőipar iránt érdeklődtem: magasépítő technikusként végeztem, ahonnan szinte természetes volt, hogy építőmérnöki képzésre jelentkezzek. Így kerültem a BME-re, ahol vasútra szakosodtam. A Vasúttechnikához én is az ösztöndíjprogram által kerültem, majd itt ragadtam. Tavaly a nyári gyakorlatot is itt végezhettem, ami után megkérdeztem, maradhatnék-e gyakornokként is, erre igent is mondtak.

Szabó Dávid: Tanulmányaim során hallottam a Vasútechnikáról, hiszen jelentős vállalat a szektorban. Először az ösztöndíjprogram miatt ismertem meg jobban a céget; úgy alakult azonban, hogy végül nem adtam be a jelentkezésem a programra. Szakdolgozatom témája miatt mégis kapcsolatba kerültem a vállalattal, itt dolgozik ugyanis a külső konzulensem.

Kiskoromban is érdekelt az építőipar és a közlekedés. Gimnáziumba, matematika-fizika tagozatra jártam, így természetesnek tűnt, hogy mérnöki irányba menjek tovább. A széles kínálatból nagyon gyorsan döntöttem az építőmérnök szak mellett, majd a képzés során körvonalazódott, mivel foglalkoznék szívesen – eszerint választottam szakirányt.

Az alapképzést közlekedési létesítmények specializáción végeztem el, ősszel pedig ugyanezt folytatom mesterszakon, ahol infrastruktúra-mérnöki képzésen tanulok majd.

 

 

Milyen feladatokkal járt az ösztöndíjprogram?

Bódai Dávid:. A Vasúttechnika különféle programokat szervezett nekünk: konkrét kivitelezési munkában igaz nem vettünk részt, ugyanakkor építkezéslátogatások, tanfolyamok segítségével megismerhettük azt, hogyan működik a cég és milyen gépekkel dolgozik. Ez fontos tapasztalat volt, hiszen ritkán van arra lehetőség, hogy ilyen közelről lássuk a nagy vasútépítő gépeket.

Suga Márton: A cég oktatást is biztosított számunkra, ezeket a Vasúttechnika irodájában tartották meg. Az ösztöndíjprogram nem csak hasznos és érdekes volt, de nagyon széles spektrumon lehetőségünk nyílt megismerni a vasútépítést.

Így talán nem is csoda, hogy a program után itt maradtunk és itt kezdtük a karrierépítést.  

 

 

Miért éppen a vasútépítést választottátok?

Bódai Dávid: Az tetszik benne, hogy nagyon szerteágazó, összetett folyamat . Sok szakágnak kell együtt dolgoznia ahhoz, hogy végül az ember felszállhasson egy vonatra, ami egy jól működő vasúti pályán tud közlekedni. Szerintem nagyon izgalmas, hogyan áll össze ez az összehangolt tevékenység.

Suga Márton: Már általános iskolás koromban eldőlt, hogy vasúttal szeretnék foglalkozni. Persze az csak fokozatosan alakult ki, hogy mely területtel lenne jobb mélyebben megismerkednem, kezdetben a téma minden aspektusa érdekelt. Ma nyilván többet tudok a részterületekről, de azt is látom, mennyit lehet tanulni minden egyes szakágról: a tervezés, az építés vagy a fenntartás is szinte beláthatatlan méretű folyamat. Tervezés és logisztika felé indultam végül, de nagy előny, hogy a Vasúttechnikánál több szakágba is kaphatok betekintést.

Szabó Dávid: Egyértelmű volt, hogy ezt a specializációt választom, azon belül is sejthető volt, hogy az út- és vasútépítésből a vasút felé húzok majd. Számomra a kivitelezés a legizgalmasabb a vasútépítés szakaszaiból, de minden ágazatba szívesen nézek bele. Annyit döntöttem el még az egyetem alatt, hogy mindenképpen olyan cégnél szeretnék dolgozni, ahol nem csak a tervezést ismerhetem meg, de a vasútépítés több területére is lehet rálátásom.  Itt az építés minden fázisába betekinthetünk, ami nagy előny.

 

 

Milyen a Vasúttechnikánál dolgozni?

Bódai Dávid: Kifejezetten támogató a közeg. Mindenki, akivel csak eddig együtt dolgoztunk, nagyon segítőkész volt. Senki sem úgy kezel minket, mintha azonnal mindent tudnunk kellene, ugyanakkor napról napra több és többféle munkába vonnak be minket.

Talán mindhármunkra igaz, hogy egyre többször tudunk kimenni terepre is. Így megismerkedhetünk az ottani viszonyokkal, jobban belelátunk a gépek működésébe. Ebből nagyon sokat lehet tanulni, hiszen az építésnél használt eszközöket eddig mi csak tankönyvben vagy diasoron láttuk. Emellett persze az irodai munkában is remek feladatokat kapunk. Kiemelten foglalkozunk a BIM-mel, annak különféle irányzataival.

Suga Márton: Eddig, ha bárkitől segítséget kertünk, segített azonnal vagy megtalálta nekünk azt az embert, aki segíthet – függetlenül attól, hogy egy mérnökről vagy egy gépkezelőről volt szó. Nagyon szerteágazó a munkánk, ami igazán változatossá teszi a mindennapjainkat. Már többször kellett külföldi kollégákkal együttműködnünk, ami nyelvgyakorlásnak is jó.

Nagyon tanulságos még egyetem alatt, de persze már a vége felé betekinteni a gyakorlati munkavégzésbe.

Szabó Dávid: Mindenki nagyon készséges, ami nagyon jó érzés. Sok olyan dolgot láthatunk, amire az egyetemen nincs lehetőség. Volt közte olyan is, amiről korábban egyáltalán nem tanultunk, hiszen az iskolában az általános tudásunk minél szélesebb körűvé bővítése a cél, de nincs lehetőség mélyen vizsgálni egy-egy kérdést.

 

 

Milyen előnye van annak, hogy itt kezditek a karrierépítést?

Bódai Dávid: Akármi is lesz az emberből, még ha nagyon komoly ambíciói vannak is, jó dolog belelátni a részletekbe és megismerni a dolgok működését – akár az egyes gépekét kint a terepen. Hasznos lehet megtapasztalni, hogyan kell mondjuk vágányt építeni, mert ha az ember később magasabb pozícióba kerül, már nem biztos, hogy lesz lehetősége rá.

Szabó Dávid: A vasútépítés lehető legtöbb fázisába látunk itt bele, és sok új dolgot próbálhatunk ki. Sokat jelent emellett a nemzetközi kapcsolatrendszer is: számos országban vannak a cégcsoportnak kollégái, akikkel együttműködhetünk, ebből is rengeteget lehet tanulni.

Suga Márton: Nagyon jó, hogy nem szétosztottak minket irodai munkára vagy helyszínlátogatásra, hanem váltakoznak a feladataink. Bár kivitelezéssel foglalkozik alapvetően a cég, elég szerteágazó a tevékenysége, így például az ütemezéstervezésbe is belenézhetünk. Próbálnak is bevonni minket mindenbe, hogy minél többet lássunk. Úgy foglalnám talán össze: nagyon sok módon megtalálhatja itt az ember a számítását, aminek megtalálásához minden segítséget megkap.

 

 

Említettétek a nemzetközi kapcsolatrendszert. A Vasúttechnikánál van-e lehetőség megtapasztalni milyen a külföldi munkakörnyezet? Volt-e már esetleg ilyen program?

Bódai Dávid: Igen, van. A nyár folyamán Hollandiába és Svédországba is lesz lehetőségünk eljutni, és a cég ottani projektjeiben művezető-gyakornokként részt venni. Emellett tavasszal már jártunk Bécsben, az osztrák Swietelsky Digitalizációs központjában egy képzésen, ahonnan sok hasznos tapasztalattal és új tudással térhettünk haza a BIM-hez kapcsolódóan.

Szabó Dávid: Van lehetőség, én ugyan még nem voltam külföldön a céggel, de nyár folyamán nekem is tervben van Svédország, ahol az SMD átépítőgéppel fogunk dolgozni. Ezen felül volt lehetőségem osztrák munkatársakkal találkozni és dolgozni is, ami hasznos volt szakmai szempontból és szaknyelv szempontjából is.

Suga Márton: Főként, ahogy a többiek is mondták az SMD mellett van lehetőség külföldi tapasztalatokat szerezni, nemrégiben például Horvátországban jártam ilyen munka miatt. De ezen kívül is akadnak lehetőségek akár irodai kapcsolatok kiépítésére, akár betekintésre más építkezési helyszínek tekintetében és ezeknek a száma remélhetőleg még a jövőben bővülni is fog.

 

Ma már egyre több munkahely esetében hallani belső továbbképzésekről, oktatásokról. Itt van-e hasonló program?

Bódai Dávid: Abszolút! Már az ösztöndíjprogram során is többalkalmas képzést kaptunk a vasútépítésről, emellett környezetvédelmi és minőségbiztosítási témákban is. A közelmúltban pedig egy Autodesk Civil 3D oktatáson vehettünk részt, kiemelten a szoftver vasútépítési, -tervezési lehetőségeire koncentrálva.

Suga Márton: De általánosságban is azt tapasztalni, hogy örömmel fogadják és támogatják, ha valakinek valamilyen területen van személyes indíttatása mélyrehatóbban tanulni, legyen szó például gépkezelői képzésről, forgalmi vizsgáról, vagy inkább szerkezetes szakirányban történő továbbképzésről, nyelvvizsgáról, illetve geodéziai oktatásról.