Indulhat a vízügyi óriásberuházás, mely megmenti a Homokhátságot az elsivatagosodástól

Lassan lezárul Magyarországon az árvízvédelmi rendszer kiépítése, létrehozva ezzel Európa legkiterjedtebb, legnagyobb biztonságot adó rendszerét is - V. Németh Zsolt, az Energiaügyi Minisztérium szakállamtitkára "A víz útja a Homokhátságig" témában tartott tájékoztatón június 4-én. "A Vizet a tájba! korszaka" nem most kezdődött el - emlékeztetett -, az elmúlt tíz évben már 170 milliárd forint összegű, a vízkészletek pótlását célzó beruházás történt az országban.

Ezek között van a Mosoni-Duna, az Ős-Dráva vagy éppen a debreceni Civaqua-program első fázisa - tette hozzá. A befejezett programok közül azonban a Homokhátság szempontjából a legfontosabb a Kvassay-zsilip, ennek a műtárgyegyüttesnek a felújítása, a szivattyútelep megépítése - mondta az államtitkár. Ez utóbbi óriásberuházásról, melyet Colas Alterra Zrt. és a STRABAG Generálépítő Kft. kivitelezett, lapunkban rendszeresen beszámoltunk, egészen a nemrégiben megtörtént átadóig.

 

A Kvassay-zsilip átadása volt az első lépés

 

 

Bányai Gábor, a Dél-alföldi Gazdaságfejlesztési Zóna komplex fejlesztéséért felelős kormánybiztos ez eseményen többek között arról beszélt a Kvassay-zsilip átadása az első lépés, hogy a Duna vize biztonságosan a Homokhátság lábához kerüljön. Hangsúlyozta, hogy a térség már nagyon régóta szenved az aszálytól, ráadásuk az elmúlt öt évben felgyorsult a felmelegedés, az elpárolgási index megduplázódott, az aszályos, forró napok száma többszöröse a korábban megszokottakhoz képest.

 

 

A Duna vízrendszerét összekapcsolják a Tisza vízhálózatával

A következő lépés tehát ennek ellensúlyozására a víz feljuttatása a Dunát a Tiszától elválasztó, magasan elhelyezkedő térségekbe. Rámutatott: az eseményen bemutatott, a térséget érintő beruházás Hajós, Császártöltés, Kéleshalom, Kunfehértó, Harkakötöny, továbbá Kiskunhalas térségében valósul meg a térségi vízpótlás helyreállítása, különösen az ökológiai vízigények kielégítése érdekében. A projektben tervezett hajósi vízkivétel által megvalósulhat a régi törekvés, hogy a Duna vízrendszerét összekössék a Tisza vízhálózatával, ezáltal pótolva a csökkenő felszín alatti vízkészleteket.

A kormánybiztos bízik benne, hogy a kormánydöntéssel és a rendelkezésre álló forrással

megvalósulhat az érintett 11 ezer négyzetkilométer megmentése a kiszáradástól, és "nem lesz sivatag a Homokhátság".

 

Több évtizede várt projekt idulhat el

Font Sándor, térségbeli országgyűlési képviselő a Duna-Tisza köze legnagyobb problémájának nevezte a Homokhátság tartós vízszintcsökkenését. Felidézte, hogy a probléma kezelése érdekében Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke még ellenzéki képviselőként már a kilencvenes évek végén benyújtott egy országgyűlési határozati javaslatot, amelyet meg is szavazott a parlament. Az elmúlt 28 évben azonban az érintettek nem tudtak megegyezni a beavatkozás módjában és annak kivitelezésében - tette hozzá.

 

 

Elmondása szerint most azonban

"a döntés megszületett, a forrás biztosítva van", és már a környezetvédelmi, illetve vízjogi engedélyek is rendelkezésre állnak. Kiemelte, hogy első ütemben a Homokhátság vízutánpótlásának megfékezésére mintegy 67 milliárd forintot fordítanak.

 

45 méterrel a Duna szintje fölé vezetik a vizet

Telkes Róbert, az Alsó-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság igazgatója felidézte, hogy már negyven évvel ezelőtt észlelték a szakemberek, hogy csökken a talajvíz szintje a Homokhátságon, és azóta dolgoznak ennek kezelésén. Megismételte: a Kvassay-zsilip kulcslétesítménye lesz a homokhátsági vízpótlás megvalósításának, hiszen elősegíti a későbbiekben létesülő hajósi vízkivétel működésének üzembiztonságát.

A projekt részleteiről elmondta, hogy a Duna-völgyi-főcsatorna hajósi duzzasztójától egy kilométerre kiépítenek egy szivattyútelepet, ahonnan nyomócsöveken keresztül tíz kilométeren át a 45 méterrel magasabban fekvő Kéleshalomra jut a víz egy egymillió köbméter kapacitású tározóba. Onnan már kisebb átemelésekkel el lehet osztani a vizet egyebek mellett Kiskunhalas irányába - tette hozzá. A tervek szerint a projekt keretében a hajósi duzzasztótól mintegy tíz kilométerre északra egy másik duzzasztó is épül majd. Ennek feladata a Duna-völgyi-főcsatornán folyó víz szintjének megemelése lesz.

 

Az első ütem lezárultával másodpercenként 3 köbméter vízhozamot biztosítanak majd

Az igazgató emlékeztetett, hogy az őrjegi terület a közelmúltig rendkívül belvízveszélyes terület volt, azonban a csatornák, amelyeket korábban lecsapoltak, immár a víz visszavezetését szolgálják majd. Ehhez kell a duzzasztó is, amely Hajós, Homokmégy, Dusnok, Sükösd, Érsekcsanád térségét tudják majd vízzel ellátni.

A helyszínen kiosztott sajtóanyag szerint az előzetes modellvizsgálatok alapján a dunai vízkivétel kiépítése nélkül, a Ráckevei (Soroksári)-Duna — Kiskunsági-főcsatorna — Duna-völgyi-főcsatorna vízvezetési nyomvonalon, első ütemben másodpercenként 3 köbméter vízhozammal történhet a homokhátsági területre a vízpótlás az öntözési időszakon kívül, a téli-tavaszi időszakban.

A tervek alapján az első ütem létesítményeinek kibővítésével, fejlesztésével, valamint a Fajsz térségébe tervezett dunai vízkivételi mű megvalósításával a későbbiekben másodpercenként 18 köbméter vízhozamú pótlás érhető el a Homokhátság irányába.