A több mint százéves épület visszakapja eredeti külsejét és végre megtalálja méltó funkcióját. A Millennium Házaként újjáéledő régi Olof Palme-ház egyszerre igényel finom restaurátori odafigyelést és nagyszabású újjáépítéseket. A munkálatairól a generálkivitelező Épkar projektvezetőjével, Kolozsvári Zoltánnal beszélgettünk.
A fővárosi Olof Palme sétány 1-es szám alatt található és ezt eddig nevében is tükröző Millennium Háza 1885-ben épült. A neoreneszánsz épület átadása óta nem kapott valódi felújítást, csak átépítéseket az ’50-es ’60-as években a második világháborús sebei begyógyítására. Az eredetileg üvegtetős csarnok volt múzeum, használták szobrászműhelyként, kávézóként, de ellátott ipari-irodai funkciókat is az évtizedek során. A Kauser Gyula és Pfaff Ferenc tervei alapján kialakított épület mintegy 3 milliárd forintos restaurációja és újjáépítése a Liget Budapest Projekt egyik fő eleme, a kivitelezést az Épkar Zrt. vállalta el.
Már a bejárás elején feltűnnek az impozáns épület Zsolnay-díszítései. Az 1885-ös országos kiállításra átadott intézményt eredetileg központi műcsarnoknak szánták, igaz erre a feladatra végül túl kicsinek bizonyult – derül ki Kolozsvári Zoltán projektvezető szavaiból. Ennek köszönhető, hogy az épület a Hősök terén álló, nagybetűs Műcsarnokot is megelőzi az ilyen jellegű díszítésben. A Zsolnay-manufaktúrának ugyanis nem volt elég kapacitása az Olof Palme-ház díszeinek elkészítése után a nem sokkal később felépített nagyobb galériát hasonló módon felékesíteni. Ezek a Zsolnay-kerámiák pedig ráadásul azért is különlegesek, mert egyedi technológiával, még a pirogránit előtti időkben készültek – teszi hozzá a vezető mérnök.
A fennmaradt díszeket ennek megfelelően az impozáns munkálatok közben is nagy odafigyeléssel védik és aprólékos munkával állítják helyre. Miközben a második világháború és a rendszerváltozás között hozzáépített elemektől bontási munkákkal szabadították meg az épületet, ez mindig a prioritások között volt. „A bontás által közvetlenül érintett díszeket leszedtük és elszállíttattuk külső restaurálásra” – mondja el az építés felelőse.
Ugyanakkor ahol lehet, helyben végzik el a feladatot. Az újjászülető Millenium Háza szobrait, bejáratait, számos díszét is a helyükön hagyva újítják fel. A már restaurált és a még a munkálatokra váró elemek közötti különbség pedig látványos. Eközben az idő vasfoga által megrongált, vagy elpusztított elemek műemléki igényességű helyreállítása is zajlik. „Van 4 olyan díszkutunk, melyeket csak a múzeumban tárolt hiteles eredeti példányok alapján tudtunk újra elkészíttetni” – fejti ki Kolozsvári Zoltán.
Ugyan a Millenium Háza díszei roppant látványosak, de csak ideiglenesen tudják elvonni a figyelmet magáról az épületről. „A projekt az utólagosan hozzáépített elemek eltávolításával kezdődött, itt egy óvatos bontási folyamatról volt szó a külső falak megtartásával” – emeli ki Kolozsvári Zoltán. A mérnöknek nem ez az első hasonló munkája: többek között a hatvani Grassalkovich-kastély felújítása is fontos része a karrierjének.
Az 1250 négyzetméteres alapterületű épületben jelenleg egyszerre 40-50 alkalmazott dolgozik a falak kiegészítésén, az acélvázon és a födémek kialakításán. A rendszerváltozás előtti korszak terveinek hiányossága, mint sok másik hasonló építkezésben, itt is visszaköszön. „Mind a tervezés, mind a kivitelezés szempontjából jelentős kihívás volt, hogy az ’50-es ’60-as évek átépítéseiről nem maradtak fent tervek. Nagyon alapos előfeltárásra volt szükség és a munkálatok közben is figyelni kell az ebből származó lehetséges problémákra” – emeli ki Kolozsvári Zoltán.
A jelentős mérnöki koncentrációt és a munkások hatékony koordinációját igénylő feladat mindazonáltal impozáns végeredményhez vezet. Az épület közbenső része visszakapja üvegtetőfödémét, a főbejárat pedig visszakerül az eredeti, Hermina úti oldalra.
A Millennium Házában újra kialakítják az eredeti nagyléptékű tereket: a főszint keleti oldalán állandó kiállítótermet rendeznek be, melyben egy virtuális valósággal is kiegészített, több száz épületmakettel kiépített kiállítás mutatja majd be a 120 évvel ezelőtti Budapestet. Emellett a nyugati oldalon színpaddal kialakított kiállítótermet és látványkonyhás éttermet adnak majd át. A mélyföldszinten pedig előadótermet és egy kisebb konferenciaközpontot építenek ki.
Az épületgépészeti elemeket a legmodernebb technológiával alakítják ki. Alapvetően ez a terület az, ahol eltér az eredeti tervektől a kivitelezés – mondja el a vezető mérnök. Nincs már szükség fűtőgépházra, távhő és távhűtés is biztosítja majd a megfelelő hőmérsékletet az intézményben - derül ki szavaiból. A Millennium Háza automatizálását biztosító eszközöket így legnagyobb részben az épület homlokzatrészéből kiemelkedő rizalitokban tudják majd elhelyezni.
A munkálatok végeztével az Épkar a Liget Budapest programot jól megtestesítő, az eredeti hagyományokat a városligeti környezettel harmóniában megőrző épületet fog átadni. A projekt során válik igazi közösségi térré a főváros legfontosabb közparkjának egyik legrégebbi épülete.
Szabó Ákos
Bár harminchárom évet töltött el egy munkahelyen és nem gondolkodott a váltáson, a Paks II. projekt mégis elcsábította Bohus Róbertet, aki úgy gondolja: ennek a beruházásnak olyan nívója, hírneve van, amiért érdemes volt ezt a lépést megtenni. A cég programelem-felelőse tapasztalt projektmenedzserként került márciusban a két új blokk létesítését koordináló társasághoz.
A WEST HUNGÁRIA BAU Kft. vezetőségének tagjai maguk is végig járták a szamárlétrát, így pontosan tudják, milyen háttérre van szükség a gyors és profi szakmai munkához. Ennek a csapatnak a tagjaként Dénes Balázs műszaki előkészítőként kezdett dolgozni az akkoriban még regionális vállalatnál, ma pedig már tulajdonosként tekintette át a kedvünkért a magyar magasépítés zászlóshajója működésének legizgalmasabb részleteit.