Elhelyezték a nívódíjat hirdető táblát az M1/M7 autópálya kelenföldi csomópontjánál, ahol rendkívül komplex szervezés árán jött létre az új infrastruktúra.
Magyarország legterheltebb útszakaszán valósított meg bravúros projektet a Swietelsky Magyarország Kft. két évvel ezelőtt: átépítették az M1/M7-es autópálya bevezető szakaszának csomópontját a Kelenföldi pályaudvar térségében. Munkájukat tavaly decemberben komplex infrastrukturális létesítmény kategóriában Építőipari Nívódíjjal tüntették ki. Szerdán az ezt elismerő tábla is a helyére került.
A nívódíj táblát leleplező ünnepség keretében Hegyi Zoltán, a Swietelsky Magyarország ügyvezető igazgatója a helyszín történetét felidézve elmondta, hogy az autópálya bevezető szakasza 1964-ben épült, akkor még 2x1 sávval. Tizennégy évvel később a duplájára szélesítették, ám a forgalom növekedése nem állt meg ezután sem. A terület rövidesen további átalakítást igényelt volna, azonban a helyszűke és a folyamatos forgalom miatt nagyon nehéz volt hozzányúlni: napi százezer gépjármű halad át a helyszínen, ami egyenlő az M3-as, az M4-es, az M5-ös és az M6-os autópálya összesített, Budapestre bejövő forgalmával.
Ráadásul nem csupán az áthaladást kellett megoldani a projekt során, hanem a 4-es metró megépítésével újonnan létrejött intermodális csomópontot is be kellett kötni a közlekedés vérkeringésébe – emelte ki az ügyvezető.
A cég 2014-ben kapott megbízást a kivitelezésre, és 2016-ban, húsz hónapos munka után adták át az elkészült csomópontot. Hegyi Zoltán szerint az azóta eltelt idő megszépítette emlékezetükben a kivitelezés nehézségeit, de kiemelte, hogy igen komplex munkáról volt szó. Az útszakasz átépítése a forgalom 2x3 sávon történő fenntartása mellett több mint 50 ideiglenes forgalomterelési fázisban volt megvalósítható. A területen található nagyszámú közmű (távhő, víz, csatorna, gáz, elektromos és hírközlési hálózatok) átépítése, a műszaki problémák megoldása az idő szorításában rendkívüli szervezettséggel, kreativitással és újszerű mérnöki megoldásokkal volt lehetséges.
Az ügyvezető igazgató érdekességként kiemelte, hogy a műtárgyakba beépített föld és beton piramis alakban felhalmozva egy 60x60x60 méteres testet tenne ki, míg az útépítés anyaga (töltés, CKT, aszfalt) egy 75x75x75-ös piramis lenne. Végül köszönetet mondott az építtető Budapesti Közlekedési Zrt.-nek, valamint a tervező FŐMTERV Mérnöki Tervező Zrt.-nek a remek együttműködésért, és a Swietelsky részéről kiemelte Horváth Ferenc projektvezető áldozatos munkáját.
Dr. Tóth János, a Közlekedéstudományi Egyesület főtitkára a beruházás kapcsán az egyéni és a közösségi közlekedést összekötő szerepet emelte ki, valamint azt, hogy a létrejött alagút enyhíti az autópályáknak kemény elválasztó hatását, növelve a közlekedésbiztonságot.
Az ünnepség végén a kiemelt alvállalkozók is megkapták elismerő okleveleiket: Bálint Péter a Nívódíj Bizottság nevében a budaörsi Jakosa Építő Kft.-nek, valamint a budapesti Út-Őr Forgalomtechnikai Kkt.-nek és a Siemens Zrt.-nek gratulálhatott.
Bár harminchárom évet töltött el egy munkahelyen és nem gondolkodott a váltáson, a Paks II. projekt mégis elcsábította Bohus Róbertet, aki úgy gondolja: ennek a beruházásnak olyan nívója, hírneve van, amiért érdemes volt ezt a lépést megtenni. A cég programelem-felelőse tapasztalt projektmenedzserként került márciusban a két új blokk létesítését koordináló társasághoz.
A WEST HUNGÁRIA BAU Kft. vezetőségének tagjai maguk is végig járták a szamárlétrát, így pontosan tudják, milyen háttérre van szükség a gyors és profi szakmai munkához. Ennek a csapatnak a tagjaként Dénes Balázs műszaki előkészítőként kezdett dolgozni az akkoriban még regionális vállalatnál, ma pedig már tulajdonosként tekintette át a kedvünkért a magyar magasépítés zászlóshajója működésének legizgalmasabb részleteit.