Az itthon még alig ismert építőipari költségtervező szakmában dolgozók világszerte hozzájárulnak az építkezések alapos előkészítéséhez és a nem kívánt kimenetelek elkerüléséhez.
Spányi Györgyöt, a Spányi Partners Zrt. vezérigazgatóját választották a Conseil Européen des Economistes de la Construction (CEEC) alelnökévé a tagok legutóbbi, barcelonai találkozóján. Az építési projektek költségoldalával foglalkozó szakemberek nemzetközi szervezetének tevékenységéről a kinevezés apropóján mesélt lapunknak a Spányi Partners vezetője.
Bár az ún. Construction Economist szakma Magyarországon még nem igazán létezik (ezért nincs is általánosan használt magyar fordítása), a világban másutt sok helyen akkreditált képzések formájában oktatják ezeket a szakembereket. A képzések tartalma országonként kicsit eltérő, az angolszász területen például költségellenőrök, vagy Quantity Surveyor-ök dolgoznak, de többek között a franciáknál, németeknél és spanyoloknál is létezik az építési költségtervezőnek valamilyen megfelelője.
A külföldi építkezések felett nagy hatalommal bírnak a költségtervezők: az előkészítéstől kezdve a tendereztetésen és kivitelezésen át egészen a pénzügyi zárásig végigkísérik a projekteket, a megrendelővel, a tervezővel és a kivitelezővel is együttműködve. Mivel itthon ez a terület teljesen hiányzik, Spányi György szerint nem kellően előkészítettek a projektek, sok esetben ezért csak menet közben derül ki, hogy kétszer annyiba kerül, vagy kétszer annyi ideig tart valami, mint eredetileg gondolták, súlyos esetekben mindez még sikertelenséghez is vezethet.
A CEEC alapvetően a különböző országokban lévő szakmai szövetségeket tömöríti. Legnagyobb anyagi támogatója az angol Royal Institute of Chartered Surveyors (RICS), de számos más országból is vannak befizetései az akár több ezer tagot számláló szervezetektől. Magyarországon ilyen jellegű szervezet híján egyéni tagként vesznek részt a Spányi Partners munkatársai; Spányi György mellett Lengyel Balázs – akivel nemrégiben szintén interjút közöltünk – is aktív tag.
Minden tavasszal és ősszel szakmai programokkal színesített találkozót rendeznek a tagszervezetek delegáltjainak valamelyik európai nagyvárosban, az utóbbi időben ezeknek az eseményeknek az egyik legfontosabb témája a BIM volt. Ezen kívül többek között össze szokták hasonlítani a költségvetési struktúrákat is, kielemzik, hogy hol milyen módszereket, stratégiákat alkalmaznak és melyik milyen előnnyel jár. Lehetőség nyílik továbbá néhány helyi projekt behatóbb megismerésére.
A CEEC közreműködött abban, hogy a közelmúltban megszülethetett az építkezési költségek rendszerezését és mérését sztenderdizáló rendszer, az ICMS (International Construction Measurement Standards). Emellett elkészült több költségmodell - lakóház, iroda, logisztika területén -, melyek segítségével ki lehet számolni, hogy ugyanannak a létesítménynek az elkészítése az egyes országokban mennyibe kerülne.
Spányi György elmondta, hogy a CEEC következő, tavaszi találkozója az észtországi Tallinn-ban lesz, ahol az új technológiák és az új informatikai alkalmazások kerülnek majd a középpontba. A témaválasztás nem véletlen, hiszen mind az észtek, mind a találkozót szervező finnek az élvonalba tartoznak az újítások kiaknázása terén.
A cégvezető szerint az építőipar általánosságban sajnos még nagyon elmaradott ilyen szempontból, túl kevés lehetőséget használ ki abból az elképesztő informatikai forradalomból, ami jelenleg is zajlik. Ezért az alelnöksége során is igyekszik majd mindezt előmozdítani, valamint tovább növelni a CEEC ismertségét, felpiszkálni a tagszervezetek érdeklődését, aktivitását.
A WEST HUNGÁRIA BAU Kft. vezetőségének tagjai maguk is végig járták a szamárlétrát, így pontosan tudják, milyen háttérre van szükség a gyors és profi szakmai munkához. Ennek a csapatnak a tagjaként Dénes Balázs műszaki előkészítőként kezdett dolgozni az akkoriban még regionális vállalatnál, ma pedig már tulajdonosként tekintette át a kedvünkért a magyar magasépítés zászlóshajója működésének legizgalmasabb részleteit.
Hamarabb épül fel a vártnál a BYD-gyár, 2025 második felében legurul az első autó a gyártósorról. Szegedtől Ceglédig fejlesztések várhatóak a MÁV 140-es vasútvonalán, a röszkei határátkelő pedig kínai hitelből válik a schengeni térség legjelentősebb szárazföldi határátlépő pontjává. Bővítik a közműszolgáltatásokat, lakóövezetet alakítanak ki és végül, de nem utolsósorban Szeged hídjait is fejlesztik.