Tavaly év végén hirdették ki az Építőipari Nívódíj győztes pályázatait, a projektek részletes bemutatására pedig egy külön rendezvényen került sor, ahol az ÉVOSZ is kerek évfordulót ünnepelt.
Konferencián gyűltek össze az Építőipari Nívódíj legutóbbi nyertesei a 30. évfordulóját ünneplő ÉVOSZ (Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége) szervezésében. A győztes projekteket 2018 decemberében hirdették ki, és a mostani rendezvény lehetőséget kínált arra, hogy a Nívódíj-nyertesek képviselői a nyilvánosság előtt is bemutathassák büszkeségként szolgáló építményeiket.
A rendezvényt Kassai Ferenc, a Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara (BPMK) elnöke nyitotta meg, aki beszédében hangsúlyozta, hogy „az építésügy olyan terület, ahol nagyon sok szakma találkozik és a komfortérzetünket meghatározza, hogy ezen a területen mit tudunk elérni.” Beszédében felhívta a figyelmet többek közt a mérnöki előkészítés fontosságára, amely az egész folyamatot meghatározza és feltételezi a rendszerben való gondolkodást.
A következőkben Koji László, a most 30 éves évfordulóját ünneplő ÉVOSZ elnöke és az Építőipari Nívódíj alapítótagja szólalt fel, aki a nívódíj létrejöttéről és létjogosultságáról beszélt. Az elnök a beszédében hangsúlyozta, hogy az Építőipari Mesterdíj Alapítvány és az általa létrehozott Építőipari Nívódíj 25 éves múltra tekint vissza, ami jól mutatja, hogy mekkora igény van a területen elért sikerek elismerésére.
Hozzátette, hogy a jeles évforduló alkalmából fontosnak tartja ezt kellően megünnepelni, és kifejtette, hogy a díj létrehozásakor, 1994-ben eléggé szét volt esve a magyar építőipar, és egy gazdaságtörténeti korszakváltás történt éppen. Elmondta, hogy „az akkor végbemenő privatizáció hátránya az volt, hogy az a figyelem, amiben korábban az építőipar és annak alkotásai részesültek, az nagyon elhalványult és ez hívta életre a díj létrejöttét.”
Beszédében kiemelte, hogy „az akkori ÉVOSZ-osok ötlete volt, hogy ha nem becsülnek meg minket annyira, amennyire szeretnénk, akkor becsüljük meg önmagunkat, és ebből a gondolatból született 25 évvel ezelőtt, hogy hozzunk létre egy olyan díjat, amit a szakma ad a szakma legjobbjainak.”
„A díj még jobban fel fog értékelődni, mert egyre inkább arra van szükség, hogy olyan emberek legyenek körülöttünk, akik magát az egész létesítményt átlátják, akik a tervezéstől kezdve a kivitelezésen át egészen az üzemeltetésig látják, hogy mitől nagyszerű az a létesítmény” – tette hozzá. Elmondása alapján
az Építőipari Nívódíj azokól szól, akik egészben tudják a létesítményt látni és önmagában abból, hogy egészben látják, lesz valami nagyszerű dolog.
Emiatt maga az értékelési rendszer is olyan, hogy az egész létesítményt próbálja megragadni.
A hazai építőipar 2018-ban is nagy léptékben fejlődött, a tavalyi évben összesen 3347 milliárdnyi építés és fejlesztés történt, ami 22,3 %-kal több mint a megelőző évi.
A felszólalók sorát Pallay Tibor, a 25 éves Építőipari Mesterdíj Alapítvány és Építőipari Nívódíj elnöke folytatta, aki áttekintést adott a nívódíj múltjáról és jelenéről. Elmondta, hogy az első pályázat meghirdetésére 2000-ben került sor és akkor 7 díjazott volt. Az évek során összesen 150 díjat ítélt oda a bírálóbizottság, a kategóriák pedig többször változtak.
A legnépszerűbb a középület kategória volt, összesen 57 díjjal, ezt követi az ipari-kereskedelmi kategória 26 díjjal, és a műemlékfelújítás 23 díjjal. A kategóriák a bővüléssel ma már a mélyépítést is felölelik, 2010 óta pedig létezik az infrastruktúra, 2012-től a környezetvédelem és közlekedés kategória is.
A pályázó és díjazott között számos, évről évre visszatérő nyertes is van, ezek között első a Market Építő Zrt., valamint dobogós a Hídépítő Zrt. és a Swietelsky-csoport is. 2018-ban az alapítvány 8 kategóriában hirdette meg a pályázatot. Nem volt jelentkező környezetvédelmi és vízügyi, valamint mezőgazdasági építői kategóriában.
A rendezvény további részében az Építőipari Nívódíj 2018 nyertes projektjeinek képviselői szólaltak fel:
Hegymegi István ált. vezéigazgató helyettes - HUNÉP Universal Építőipari Zrt.
Bordás Péter építész – BORD Építész Stúdió Kft.
Madácsi Zoltán projektigazgató – Swietelsky Magyarország Kft.
Strobl Ákos főmérnök – ZÁÉV Zrt.
Szigetfü István építész – Vision Építész Iroda Kft.
Oravecz László projektvezető – ÉPKAR Zrt.
Szabó Tamás János DLA vezető építésztervező – Finta és Társai Építész Stúdió Kft.
Kulcsár Zoltán vezető építésztervező – Finta és Társai Építész Stúdió Kft.
Bajnok Sándor műszaki igazgató – Market Zrt. (A vele készült interjú itt olvasható.)
Somogyvári Gergely létesítményfelelős – Merkbau Építőipari és Kereskedelmi Kft.
Vati Gábor létesítményfelelős - Merkbau Építőipari és Kereskedelmi Kft.
Krámer Péter építész – STUDIO IN-EX Zrt
Hecker Patrik projektvezető – Apollo Tyres (Hungary) Kft.
Blaskovics László projektvezető – ARCHIBONA Kft.
Tóth Gábor projektvezető - ARCHIBONA Kft.
Reichardt Jenő projektvezető, főépítésvezető – HE-DO Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.
Varga Ágnes felelős tervező – UTIBER Közúti Beruházó Kft.
Mucsi János műszaki igazgató – ELI-HU Kutatási és Fejlesztési Nonprofit Közhasznú Kft.
Szőkedencsi Géza építész – Artonic Design Építészeti Kft.
Stefanik Károly építésvezető – STRABAG MMML Kft.
Horváth Péter építésvezető – SWIETELSKY Magyarország Kft.
Szabó József szakágazati vezető – Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság
Varga Balázs projektvezető – A-HÍD Zrt.- Kikötő Konzorcium
Sztranyák György project igazgató – Market Építő Zrt.
Ács Kinga Melinda, építési projektvezető – BONEMO Kft.
A WEST HUNGÁRIA BAU Kft. vezetőségének tagjai maguk is végig járták a szamárlétrát, így pontosan tudják, milyen háttérre van szükség a gyors és profi szakmai munkához. Ennek a csapatnak a tagjaként Dénes Balázs műszaki előkészítőként kezdett dolgozni az akkoriban még regionális vállalatnál, ma pedig már tulajdonosként tekintette át a kedvünkért a magyar magasépítés zászlóshajója működésének legizgalmasabb részleteit.
Hamarabb épül fel a vártnál a BYD-gyár, 2025 második felében legurul az első autó a gyártósorról. Szegedtől Ceglédig fejlesztések várhatóak a MÁV 140-es vasútvonalán, a röszkei határátkelő pedig kínai hitelből válik a schengeni térség legjelentősebb szárazföldi határátlépő pontjává. Bővítik a közműszolgáltatásokat, lakóövezetet alakítanak ki és végül, de nem utolsósorban Szeged hídjait is fejlesztik.