A műemléki védelem alatt álló szárnyépületet a ZÁÉV építette át, oktatási és továbbképzési funkciókat lát majd el.
Kedden délelőtt Budapesten átadták a ZÁÉV Építőipari Zrt. által átépített Ludovika Szárnyépületet a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (NKE). A műemléki védelem alatt álló építmény a főépület szomszédságában oktatási, továbbképzési és egyéb, a hallgatók számára szükséges funkciókat lát majd el.
A négyszintes épület átalakítása nem járt szerkezetépítéssel, ugyanakkor a helyiségek elrendezése és funkciója teljesen átalakult, emellett a gázfűtést távhővel váltották ki.
Az 1886-ban, Kauser József tervei alapján készült szárnyépület rekonstrukciója mintegy másfél évig tartott. A felújítás során fontos szempont volt az értékek eredeti állapotának leghűbb megörzése olyan módon, hogy a hozzáadott elemek ne változtassanak az épület és az utcakép megjelenésében, hangulatában, ezért csak belső átalakítások történtek.
A mintegy 9000 négyzetméter hasznos alapterületű épületben:
A helyszínen kiosztott tájékoztató szerint az NKE számára azért jelentős a fejlesztés átadása,
mert ezáltal hosszú idő után újra egyetemi funkciót kap az egykoron a Ludovika Akadémia részeként működő szárnyépület.
Ezzel pedig közelebb jut az intézmény a 2012-ben megfogalmazott kormányzati célhoz, mely szerint az NKE egységes elhelyezést kap a Ludivika Campuson. A szárnyépület átadásával párhuzamosan, a nyár folyamán az NKE elhagyja az ikonikus Ménesi Úti campusát, amely a közigazgatási tisztviselő képzés otthona volt több mint 40 éven át.
A Nemzeti Közszolgálati Egyetemet a közelmúltban folyamatosan fejlesztették. Ahogy azt korábban megírtuk, a Rendészettudományi Kar speciális oktatási épületet és kollégiumot kapott. A létesítmény a Magyar Építő Zrt. kivitelezésében valósult meg 2017-ben. A projektben résztvevő kollégák kiemelkedő munkáját emlékplakettel díjazta a vállalat.
A campusfejlesztés részeként a létesítmény két további jelentős elemét, a lovardát és a sportközpontot a ZÁÉV Építőipari Zrt. és a Market Építő Zrt. valósította meg. Továbbá felépült az egyetem civil hallgatóinak 600 férőhelyes kollégiuma, mely a Nagyvárad tér szomszédságában, az Orczy út és és az Üllői út sarkán jött létre, és 2018-ban építőipari nívódíjban részesült. A 13 ezer négyzetméteres intézményt a West Hungária Bau Kft., az Épkar Zrt. és a PBE Építő Kft. alkotta konzorcium kivitelezte a Finta és Társai Építész Stúdió Kft. tervei alapján.
Szintén az intézmény körülményeit javítva, 2020 tavaszán megtörtént Budapest egyik legnagyobb zöldfelülete, az Orczy-park teljes felújítása is.
A keddi átadón Fürjes Balázs, a Miniszterelnökség Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkára is a már elvégzett munkákra utalt. Emlékeztetett: hét évvel ezelőtt láttak neki az újjáépítésnek. A gondos tervezésnek és az építő munkának köszönhetően a Ludovika Campus több lett mint egyetem, egy városrész született újjá.
Beszédében az államtitkár felelevenítette édesapja, Fürjes Sándor hadnagy, posztumusz dandártábornagy történetét is, aki 1944-ben a Ludovikán végzett az utolsó évfolyamon, és akit 1944. november 14-én a Ludovika épületében tartóztattak le a nyilasok.
Az eseményen a a Miniszterelnökséget vezető miniszter is részt vett. Gulyás Gergely úgy fogalmazott, lépésről lépésre, épületről épületre növekszik a Ludovika Campus. "A beruházás első öt éve alatt összesen 10 ezer embernek adott munkát, amellyel csaknem 70 ezer négyzetméternyi új épület jött létre.
A Ludovika kapcsán indult városfejlesztés első ütemére nettó 34 milliárd forintot fordítottak"
- közölte a miniszter, hozzátéve, hogy a mindenkinek nyitott Orczy park 100 ezer négyzetméterrel bővült.
A WEST HUNGÁRIA BAU Kft. vezetőségének tagjai maguk is végig járták a szamárlétrát, így pontosan tudják, milyen háttérre van szükség a gyors és profi szakmai munkához. Ennek a csapatnak a tagjaként Dénes Balázs műszaki előkészítőként kezdett dolgozni az akkoriban még regionális vállalatnál, ma pedig már tulajdonosként tekintette át a kedvünkért a magyar magasépítés zászlóshajója működésének legizgalmasabb részleteit.
Hamarabb épül fel a vártnál a BYD-gyár, 2025 második felében legurul az első autó a gyártósorról. Szegedtől Ceglédig fejlesztések várhatóak a MÁV 140-es vasútvonalán, a röszkei határátkelő pedig kínai hitelből válik a schengeni térség legjelentősebb szárazföldi határátlépő pontjává. Bővítik a közműszolgáltatásokat, lakóövezetet alakítanak ki és végül, de nem utolsósorban Szeged hídjait is fejlesztik.