Szakképzés, gépesítés, digitalizáció: ezek a hatékony építőipar kulcsai – Interjú a Layher Kft. ügyvezetőjével

Míg 2020-ban a koronavírus-járvány okozta nehézségeket nyögte az építőipar, addig az elmúlt hónapokban, sőt lassan az egész 2021-es évet átszövő, ritkán tapasztalt építőipari árrobbanás rázta meg a szektort – kiegészülve a még mindig jelenlévő pandémia hatásaival.

A Layher Kft.-t – profiljából adódóan - az acél, illetve az acélgyártásához használt vasérc világpiaci tendenciái érintették leginkább. „Több tényező is hozzájárult az acélárak emelkedéséhez. A Kínában környezetvédelmi okokból leállított kohók termelési kiesést eredményeztek, ezzel párhuzamosan már a járványból való kilábalásra készült a világ, aminek hatására beindult a konjunktúra. Hirtelen mindenki elkezdte a 2020-ban leállított projekteket újraindítani, sokan építkezésbe és fejlesztésbe kezdtek. Emiatt a kínai acélipar is importra kényszerült a bezárt kohóik miatt, hiszen az újak még nem épültek meg. Az egész világon beinduló konjunktúra következtében megnőtt acéligényre a világ országai gyorsan reagáltak és egy pillanat alatt felvásárolták a még elérhető acélkészletek nagy részét, óriási hiányt és árrobbanást előidézve ezzel. Ehhez járult hozzá még az idei évben az energiaárak emelkedése is” – foglalta össze röviden az acél körül kialakult piaci helyzetet Serdült Sándor ügyvezető.

Soha nem látott mennyiségű megrendelést kezeltek

A Layher németországi központjában már 2020-ban látták a közelgő világpiaci áremelkedést, azonban a vállalat koncepcionális előre tervezése miatt nem tartottak attól, hogy árat kell emelniük. „Szinte azt mondhatom, hogy az éves gyártási kapacitásunknak megfelelő acélt már egy évre előre lekötöttük. A gond az volt, hogy ezek a lekötött mennyiségek nem érkeztek meg, így az anyavállalat kénytelen volt máshonnan vásárolni, de már csak jóval magasabb áron, így idővel mi is áremelésre kényszerültünk. A cégünk azonban elkötelezett abban, hogy ha magasabb áron is, de ki tudja szolgálni a vevőket” – fűzte hozzá Serdült Sándor.

Az addig megszokott szállítási ütem hirtelen lelassult, február-március környékén már észlelte a cég, hogy lassabban érkezik az áru, emellett a hirtelen megnövekedett igény is érezhető volt. „Míg tavaly a negyedik negyedévben viszonylag kevés megrendelés érkezett hozzánk az elmúlt évekhez képest, 2021 első negyedéve soha nem látott mennyiségű megrendelést hozott, amit nem lehetett előre látni. Ez - kiegészülve a nyersanyagproblémával - oda vezetett, hogy az általunk megszokott 24-48 órás szállítás kitolódott több hétre. Ez az állapot őszig tartott, most már jobb a helyzet."

"A standard elemeink 90 százalékát szinte azonnal tudjuk szállítani, ám még mindig vannak olyan elemek, amikre várni kell.”

Rengeteg extra munka árán, de tartották a lépést

A nyersanyaghiányból már lábal ki az állványozó szektor, azonban a megrendelés állomány Serdült Sándor szerint továbbra is hektikus. „A németországi gyárból szolgáljuk ki az egész világ szükségleteit, a beszállítói oldal rendeződött, viszont az árak továbbra is az egekben vannak. Beszerzési áraink 70 százalékkal magasabbak, mint a pandémia előtt.”

„Ennek ellenére fontos megjegyezni, hogy Magyarországon nem volt olyan projekt, aminek csúsznia kellett a Layher miatt. A felmerülő problémát mindig megoldottuk itthoni, németországi vagy esetleg szomszédos országok készleteiből.”

Mindez többszörös energiabefektetéssel jöhetett létre, a beszerzésre és a logisztikára hatalmas nyomás nehezedett az elmúlt hónapokban. Ebben a helyzetben valamelyest segítette a magyar céget, hogy már 2019-ben átállt egy új informatikai platformra, egy modern készletgazdálkodási rendszerre. A rendszer előnyei ezekben a nehéz időkben mutatkoztak meg igazán. „A kiszállítási oldalon a partnerekkel folyamatosan egyeztettünk, ki az, akinek nem annyira sürgető éppen az anyag, mert akkor azt át tudtuk adni annak az ügyfélnek, akinek viszont nagyon fontos. Ebből fakadóan az ügyfelekkel való napi kapcsolattartás és az igényekre történő gyors reagálás nagyon sok extra energia volt nemcsak nálunk, hanem az anyavállalatnál is.”

„Visszatekintve erre az időszakra elmondható, a Layher működését nem akasztotta meg sem a nyersanyagárak emelkedése, sem az áruhiány, mindössze sokkal több munkát igényelt ezek kezelése. Egyetlen projektet sem engedtünk el, soha nem volt olyan, hogy megígértük, de nem érkezett meg az anyag.”

Mindemellett tanulságot is szolgáltatott ez a gazdaságban jelentkező globális probléma:

a teljes értéklánc, vagyis a gyártó, az állványozó cég és a megrendelő is jóval több energiát fektetett az előre tervezésbe, ütemezésbe.

Sok érdekes megoldás született, amelynek során időt és állványanyagot lehetett megtakarítani a projekteken. Ez mindenképpen pozitív hozadéka az elmúlt időszaknak – vélte Serdült Sándor.

Az állványozó szakma jövőképe

Ahogyan más szakmunkásból, úgy állványozóból is jelentős hiány tapasztalható az országban. Az állványozók a ’90-es években és a 2000-es évek elején kerültek ki Németországba és Hollandiába, ahol rengeteg tapasztalatot és tudást halmoztak fel. Jelentős részük - akik ma Magyarországon dolgoznak - külföldön tanulta meg a mesterséget. Habár papírral nem rendelkeznek arról, hogy ács-állványozók vagy fémállvány szerelők lennének, tudásuk hatalmas.

Serdült Sándor, a Magyar Állványépítők Egyesületének elnökeként hatványozottan rálát a szektor szakembereit érintő kérdésekre. Ma, ha valamelyik állványozó cég szakképzett állványozót szeretne képezni munkatársaiból, akkor azt magas óraszám és költség mellett tudja biztosítani. „Pedig az állványozás viszonylag könnyen megtanulható szakma. Egy bizonyos szintig gyorsan el lehet sajátítani, utána jönnek a finomságok, amihez kellenek az évek, a tapasztalat és a gyártók támogatása.”

A szakképzésben korábban csak ács-állványozó szak létezett, amely keretében a tananyag nagyobb részét tették ki az ácsoknak szóló ismeretek, így a tanulók nagyobb része választotta az ács mesterséget hivatásul. Nemrég szétbontották a szakot, így lett külön ács, illetve zsaluzat és fémállvány szerelő szakma.

A Magyar Állványépítők Egyesülete azon dolgozik, hogy még ezt a halmazt is kisebbre vegye, tehát kifejezetten állványozó képzésben gondolkodik, amelyben a szakmai alapok mellett a digitális és tervolvasási tudásra helyezik a hangsúlyt, illetve a Magyarországon fellelhető állványrendszerek ismeretére.

A tananyag kidolgozását támogatja az egyesület és szeretnék elérni, hogy különálló szakmaként is vizsgáztathassanak állványozókat. Fontos lépés lenne továbbá, ha a fiatalok a hagyományos szakképzésben is tudnák választani az állványozói képzést.

Az elnök reményei szerint egy év múlva talán már elindulhatnak az első oktatások.

 

Minden szereplőnek tennie kell a sikeres képzésért

A Layher eddig is tartott különböző képzéseket abból a célból, hogy az általuk gyártott állványokat minél jobban tudják használni az építési területeken. „Ez egyfajta továbbképzés, ám az lenne a legjobb, ha alaptudással érkeznének hozzánk az állványozók, mi pedig kiegészítenénk azt a saját állványelemeinkre vonatkozó plusz ismeretekkel, valamint praktikus, életszerű és gazdaságos építési megoldásokkal.” Serdült Sándor a jól működő képzést abban látja, ha minden szereplő aktívan kiveszi a részét belőle: a kivitelező cégek, az állványozó cégek és maguk az állványozók.

„Szeretnénk egy életpálya modellt, amely attraktívvá teheti ezt a szakmát a fiataloknál, de azoknál a felnőtteknél is, akik jelenleg másik szakmában dolgoznak.”

S hogy mi lehet vonzó az állványozói munkában? „Az állványozók saját szubkultúrát képviselnek, akik ebben dolgoznak, az életüket kockáztatják, ebből fakadóan erősek és bátrak. Összetartó szakma ez, egy pici világ, ahol mindenki mindenkit ismer. Bérben is versenyképes, a veszélyesség miatt jobban megfizetik a dolgozókat. Állványozónak lenni hosszú távú történetet jelent, hiszen rengeteg az épület, a munkavégzés folyamatosan biztosított.”

Ezek a hatékony építőipar kulcsai

Az állványozási szektorban is fontos és hatékonyságnövelő - az építőipar minden területére egyre inkább begyűrűző – digitalizáció. A Layher ebben is élenjáró, hiszen a legmodernebb technológiákat alkalmazzák a tervezés során és kizárólag 3D-ben terveznek. Egy speciális szkennerrel beszkennelik a beállványozandó objektumot, majd a kapott pontfelhő alapján elkészítik az épület 3D-s mását, amire közvetlenül rátervezik az állványzatot. Emellett fontos vívmány, hogy a tervrajzokon is feltüntetett QR kód segítségével az állványozó az építési helyszínen a saját telefonján meg tudja nézni az elkészült 3D állványmodellt, és az alapján könnyebben látja, hogyan kell az elemeket egymásra helyezni.

A digitalizációval járó gyökeres változás azonban a gyakorlatban nem megy egyik napról a másikra. Az ügyvezető szerint paradigmaváltás szükséges ahhoz, hogy az állványozók és a mérnökök között ma még elő-előforduló nézőpontbeli különbségek oldódjanak. „Nehéz átvinni ezt az újítást, hiszen az állványozók hozzá vannak szokva, hogy ők oldják meg a problémákat, most a digitalizáció miatt mérnökök is ugyanezt teszik más nézőpontól.”

Az ügyvezető kitért arra is, a teljes építőiparnak hatékonyságbeli problémákkal kell szembenéznie. Míg a gyártó szektorban óriási méreteket öltött a termelékenység, ugyanez az építőiparról nem mondható el, így hatékonyságban lemaradt. Magyarországon ez különösen szembetűnő, a bérek és a költés nő, a termelékenység viszont nem.

„Három dologban látjuk a megoldást: az első és legfontosabb, a szakképzés, vagyis a fejekben elültetni egy alaptudást, a második a gépesítés, a harmadik a digitalizáció.”

„A generálkivitelezők és az ipari megrendelők már szinte követelik a digitalizációt. Az állványozó cég és az állványozó is egyre jobban motivált az átállásra. A gépesítésben ugyanez megfigyelhető, amelyben egyre inkább partnerek a kivitelezők; liftek, felvonók, darus autók, targoncák használatára van nyitottság. Emellett a generálkivitelezők nagyon szeretnék, ha a szakképzési dolog is rendeződne” – véli Serdült Sándor.

Egy nagyszerű projekt

Az interjú végén szóba került a Layher Kft. közelmúltbeli legnagyobb szakmai sikere, amelyről lapunk is többször beszámolt, vagyis az Esztergomi Bazilika állványozási megoldásairól. A Belvárosi Építő Kft. kivitelezésében, az állványozási feladatokban együttműködve a Térállvány Kft.-vel a Layher mérnökei egy merőben forradalmi javaslattal álltak elő. Ennek megértéséhez a Layher állványaival érdemes kicsit közelebbről megismerkedni.

A Layher Allround nevű állványrendszer egy moduláris állványzat, melynek segítségével bármi megépíthető. Ehhez léteznek kiegészítő rendszerek, ilyen a Bridge és az FW rendszer, amivel nagy teherbírású és nagy fesztávú áthidalások készíthetők.

A Bazilika kupolájának rekonstrukciójához alkalmazott állványzat esetén szükség volt a Bridge teherbírására, viszont a súlya miatt nehézkes lett volna annak kupolába emelése. „A zseniális ötlet a kettő kombinációjából fakadt. Egy FW tartót emeltünk fel a magasba és a Bridge rendszer megerősítésképpen ráépült erre a tartóra. Ez a két termék hozta létre azt a tartószerkezetet, ami jelenleg is a közel 80 tonna súlyú kupolaállványzat stabil tartószerkezetét biztosítja. Ezt nevezzük integrált rendszernek, amikor több állványozási megoldást kombinálunk egyazon projekten a siker érdekében.”

A megrendelői igényt ezzel teljes mértékben teljesítették, hiszen a szertartások zavartalanul működnek, ezzel párhuzamosan a fenti munkavégzés sem állt meg, sőt a porvédelmet is sikerült megoldani. A projekt során a digitalizáció előnyeit kihasználva animációkon keresztül mutatták be a megálmodott Layher megoldást az egyház és a generálkivitelező felé is. „A sikeres projekthez a megrendelő profizmusa is szükséges, hiszen hiába találjuk ki az ideális ötletet, kell valaki, aki meg is tudja építeni” – zárta a beszélgetést Serdült Sándor.