Szíjj László elvárja az utódaitól, hogy ne legyenek túl messze a termelési, értékteremtési folyamatoktól, ezért igyekszik beavatni őket a működési részletekbe.
A generációváltásról kérdezték Szíjj Lászlót a 100 leggazdagabb magyart bemutató magazin 2023-as számában. A májusban megjelent legújabb számban a hazai mélyépítési ipar piacvezetőjének számító Duna Csoport alapító-tulajdonosa elárulta, a cégcsoport fejlődésével, a termelési volumen folyamatos növekedésével és a közelgő nyugdíjkorhatárral párhuzamosan fokozatosan érett meg benne a gondolat, hogy lépéseket kell tennie a generációváltás, a vállalkozáscsoport értékének megőrzése érdekében.
Amikor a vagyon önfenntartó működéséről kérdezték, a Duna Csoport mellett számos más jelentős vállalkozásban is tulajdonos Szíjj László arról a megfigyeléséről is beszélt, miszerint a közép-kelet-európai országok messze nem mozognak együtt gazdaságilag. „Így fordulhat elő, hogy egyszer az egyik országban van fejlesztési dömping, máskor máshol.
Ezért a kétezres évek közepétől arra törekedtem, hogy minél több országban legyünk egyszerre jelen. Közismert a közép-kelet-európai terjeszkedésünk, de működik GED-Africa néven projektünk Kongóban és Zambiában, valamint számos további akvizíción dolgozunk napjainkban.”
Az utódlás konkrét lépéseire is kitérve elmondta, a Duna Csoportban – ahol mára több mint kétezer munkatársa működik közre – igyekszik folyamatosan betekintést adni a gyermekeinek annak érdekében, hogy a szükséges időre megfelelő döntéshozói rutinra tegyenek szert. „Ugyanakkor elvárom azt is, hogy mélységükben értsék a folyamatokat, ne legyenek túl messze a termelési, értékteremtési folyamatoktól, ezért lelkesen próbálom beavatni őket a különböző működési részletekbe. Szerencsére ebben a kollégáim is partnereim, mondhatom, hogy a család együtt él a vállalkozáscsoporttal, utódaim majd támogatást találnak ebben a segítő szándékú közegben.”
Kérdésre válaszolva megjegyezte, a statisztikák szerint az első generációváltás a vállalkozások nagy százalékában sikertelen, aminek az okai sokfélék lehetnek, ám a végeredmény ugyanaz: megszűnés, vagy jobb esetben eladás.
A 35 évben folyamatosan növekvő Duna Csoport helyzetére kitérve így összegzett:
„Még nem járunk a feladat végén, de mára, többéves tervezés és előkészítés után, kimondhatom, hogy rendelkezésünkre áll a szükséges pénzügyi és jogi eszköztár családunk örökösödési kultúrájának megteremtéséhez.”
Zárásként az építőipar specifikus generációváltásra kitérve a digitalizáció jelentőségét hangsúlyozta. "Bevallom, álmomban nem gondoltam a nyolcvanas években, hogy az építőipart a technológiai fejlődés és a digitalizációs kultúra ilyen mértékben fogja befolyásolni. A Duna-csoport esetében is kijelenthető, hogy az új generációk számára is fontos lesz a digitalizáció fejlesztése.
Hangsúlyozta, a cégcsoport fejlett digitális kultúrájának kialakításáért rengeteget tettek: "A 21. század építőiparát jelentő BIM rendszert használjuk, és élvezzük az előnyeit.
Meggyőződésem, hogy az új tudásból, módszerből és az évtizedek alatt felhalmozott szakmai tapasztalatokból létrejött ötvözet elég erős alapot biztosít a hosszú távú piaci sikerekhez. Ehhez azonban fontos a régi és az új generációk közötti tudástranszfer, amely a generációk együttműködését igényli."
Az interjú teljes szövege a 2002-es az első kiadás óta minden év májusában megjelenő "100 Leggazdagabb" magazin legfrissebb számában olvasható.
A sárospataki Weinberg 30. születésnapján a vállalat magyar voltát, családias jellegét, versenyképességét, valamint az ügyvezetője példaértékű szellemiségét emelte ki sikerfaktorként az építésügyi miniszter.
Napokkal ezelőtt érkezett hír az első paksi óriásszerkezet, az olvadékcsapda elkészültéről, most pedig már el is rajtolt a következő, a reaktortartály kivitelezése.