Így válik egy szállodaépítés motorjává a fenntarthatóság

Elnyerte a LEED Silver minősítést a Szeged-Csanádi Egyházmegye beruházásában 19 hónap alatt megvalósult Hotel Gerardus. A tavaly augusztusban átadott szegedi szálloda az Óbuda Group lebonyolításában valósult meg, ugyanakkor a vállalat fenntarthatósági tanácsadóként is jelen volt a beruházás előkészítésétől kezdve az átadás-átvételt követő időszakig. A projekt generálkivitelezője a Market Építő Zrt. volt.

Hazánkban a hotelek között egyelőre ritkának számítanak a fenntarthatósági minősítések – jelenleg mindössze négy új építésű hotel rendelkezik LEED-minősítéssel Magyarországon. A projekt legérdekesebb részleteiről a négycsillagos, 50 szobás hotelben beszélgettünk a fejlesztés három kulcsszereplőjével.

A beruházói oldalról Dr. Kiss-Rigó Lászlót, szeged-csanádi püspököt kérdeztük; a projektmenedzser szemszögének bemutatására Müller Ádámot, az Óbuda Group projektigazgatóját kértük fel; míg magáról a LEED-minősítésről Herényi Barnabás, az Óbuda Group fenntarthatósági csoportvezetője árult el részleteket.

A több száz futballpalánta mellett a rendezvények résztvevői is használják

Kiss-Rigó László elmondta, hogy a szálloda a közel 10 hektáros szegedi sportkomplexum – többek közt egy 8 200 férőhelyes stadionnak is otthont adó – Szent Gellért Fórum részeként épült fel. „Az épületegyüttest úgy alakítottuk ki, hogy a sport mellett kulturális, családi és közösségi rendezvényeknek is helyszíne lehessen. A stadion mellett ennek megfelelően vannak még különböző sportpályák, egy multifunkcionális csarnok és egy amfiteátrum, de konditerem és játszótér is megtalálható az épületegyüttesben.”

Szavaiból kiderült, a Szent Gellért Fórumot a Szeged-Csanád Grosics Futballakadémia 300 növendéke mellett a különböző rendezvények résztvevői is rendszeresen használják. Hozzátette, a fenntarthatóság jegyében többek között egy napelemparkot is kialakítottak a területen, amely idén májusban kezdte meg a működését.

A püspök úgy fogalmazott, hogy a fent leírt koncepciónak már az elejétől fogva szerves részét képezte a szálloda kialakítása is, hogy a vendégeket a Fórum színvonalának megfelelő környezetben tudják elhelyezni. Arra is kitért, hogy a szálloda működési stratégiájában kiemelt szerepet kap a sport. „Már a Szent Gellért Fórum 2019-es átadásakor felmerült az igény több külföldi futballklub részéről, hogy szívesen jönnének hozzánk edzőtáborozni, így a szálloda átadása után a komplexum immár ezt az igényt is ki tudja elégíteni”.

A projekt átadása óta eltelt egy évre visszatekintve a beruházást sikerként könyvelik el, és a vendégektől is jó visszajelzéseket kapnak.

A különböző klubok és sportegyesületek mellett korosztályos válogatottak is érkeznek a szállodába, és a hozzá kapcsolódó sportkomplexumba. Nemsokára hosszabb edzőtáborozásra érkezik hozzánk a török élvonalban szereplő Trabzonspor futballcsapata is” – árulta el az egyházi vezető.

A kötött kereteken belül is igényes megoldások születtek

A fejlesztés egyik fontos célkitűzése volt, hogy a tervezőtől kezdve az üzemeltetőig minden szereplő a lehető leghamarabb belépjen a projektbe. A beruházást Design & Build konstrukció keretében valósították meg: „A fővállalkozó Market Építő Zrt.-vel az elkészült engedélyezési tervekre szerződtünk le, a kiviteli tervek elkészítése pedig minden projektszereplő részvételével, véleményezési lehetőségével készült” – ismertette Müller Ádám. „Az üzemeltető korai bevonása fontos elem volt, annak érdekében, hogy a beruházó a végén egy olyan épületet kapjon, amit a saját megszokásai és elvárásai szerint tud üzemeltetni.”

Példaként említette a konstruktív együttműködés kapcsán, többek közt a belsőépítészeti tervezési folyamatot is. Müller Ádám ezen a ponton rámutatott: „A projekt során a tervezők, illetve a belsőépítész tervező egyaránt jól alkalmazkodott a kötöttségekhez és adott költségkerethez, és ezen kereteken belül igényes megoldásokat hozott létre.”

A szerződés megkötése után nem sokkal kitört a háború

A projektmenedzsment csapat kiemelt figyelemmel felügyelte a kivitelezés folyamatát, és igyekezett a beruházást mind a megrendelői, mind a tervezői elvárásoknak a lehető legjobban megfeleltetni, és időben, a rendelkezésre álló költségkereten belül megvalósítani. „Hozzá kell tenni, hogy a projekt sikeres, időben történő megvalósításához hozzájárult a fővállalkozó, Market Építő Zrt. szakembereinek rutinossága és megfelelő tapasztalata is” – mondta Müller Ádám.

A kivitelező a projektszerződés megkötése után két hónappal kitört orosz-ukrán háború hatásait is jól kezelte. „Előfordult, hogy a nagyfokú ár ingadozás miatt a hőszigetelő anyagokat jóval előre be kellett szerezni és tárolását meg kellett oldani az építési területen, ami okozott organizációs nehézségeket. Többek között a projekt ütemezése emiatt az előrelátás miatt nem szenvedett hátrányt. Ugyanakkor az egy irányba húzó projektcsapat is kellett ahhoz, hogy ezt közösen jól tudjuk kezelni.” – tette hozzá a projektigazgató.

 

Az üzemeltetői csapat jelenléte is sokat segített

„Mindig nagy előny, ha az üzemeltető már a kezdetektől ott van a projektben, és ez itt megvalósult, hiszen a beruházó az elejétől bevonta a csapatot” – mesélte Müller Ádám. „Ők pedig aktívan közreműködtek a tervezéstől a megvalósításig, így a felhasználóra szabottá válhatott a ház.”

További fontos tényezőként Müller Ádám hozzátette:

„A fenntarthatósági minősítés megszerzését a beruházó végig segítette, fontosságát hangsúlyozta, és proaktívan részt vett a minősítéssel kapcsolatos feladatok egyeztetésében, illetve a döntéshozásban.”

A fenntarthatósági intézkedések által a teremtésvédelem áll a középpontban

Kiss-Rigó László külön hangsúlyozta, hogy szoros együttműködés alakult ki a szállodaépítési projektben a tervezővel, a lebonyolítóval és a kivitelezővel, amelynek eredményével nagyon elégedettek beruházóként.

Az elnyert minősítés egyik fontos háttere, hogy a komplexumban korábban felépített rendezvényközpont és stadion egyaránt LEED Silver minősítéssel rendelkezik, akárcsak most már maga a szálloda is. „A hotelen végzett közös munka egy sokéves együttműködés újabb állomása volt” – emelte ki Kiss-Rigó László.

Hangsúlyozta, utólag is nagyon örül, hogy beruházóként meghozták a döntést a minősítések megszerzéséről

„Nemcsak azért fontos ez, mert a fenntarthatóság mára trenddé vált, hanem egyházmegyénk alapszemlélete miatt is. Mi ezt a felfogást teremtésvédelemnek tekintjük, felelős használói vagyunk a természetnek, a Teremtő szándékával összhangban, és ebbe tökéletesen beleillik mindaz, amit a LEED-minősítés jelent.”

Meg kell határozni a minősítési célokat

Herényi Barnabástól az Óbuda Group fenntarthatósági tanácsadóként betöltött szerepét részleteiben is megtudtuk. „Először is segítettünk kitűzni a minősítési célokat, és meghatároztuk azok eléréséhez szükséges pontos műszaki tartalmat.” A minősítéshez kitűzött célok többek közt a szaniterek vízhatékonyságára, az építési hulladék újrahasznosításra való előkészítésére vonatkoztak, de köztük volt az épület energia- és vízfogyasztó rendszereinek gondos beüzemelése, beszabályozása is.

Ugyanakkor a teljes minősítési folyamatot is az Óbuda Group menedzselte, amelynek során a minősítés megítéléséről egy külső, harmadik félként az amerikai Green Business Certification Inc. döntött.

A LEED segít kilépni a megszokott sémákból

Az interjúban a LEED Silver fenntarthatósági minősítés alaptételeit is körüljártuk: Herényi Barnabás elmondta, a LEED a világ legelterjedtebb zöld épület minősítési rendszere.

„A fenntarthatóságot komplex egységként definiálja, illetve értékeli, miközben a szempontrendszere bőven túlmutat az energiahatékonyságon. Kiterjed többek közt a telekhasználatra, a fenntartható közlekedési megoldásokra, a vízhatékonyságra, az anyaghasználatra és a hulladékmenedzsmentre is.”

Hangsúlyozta, sok kritérium már eleve a beruházás helyének megválasztásával teljesül: „Például a hely tömegközlekedéssel és szolgáltatásokkal való ellátottsága vagy az, hogy egy már beépített területen valósul meg a projekt, így nem szűnnek meg zöld felületek.”

Herényi Barnabás felhívta a figyelmet a fenntarthatóság egy kevésbé ismert szempontjára. „A fenntarthatósághoz az is nagyon fontos, hogy a megszokott sémákból kilépjen egy építési projekt” – mutatott rá az az Óbuda Group fenntarthatósági csoportvezetője.

„Alapesetben valaki elkészíti a tervezési programot, utána valaki tőle teljesen függetlenül megtervezi az épületet. Aztán megbíznak egy kivitelezőt, megint csak úgy, hogy nem volt beleszólása a korábbi projektfázisokba, végül valaki átveszi az épületet üzemeltetni” – érzékeltette a klasszikus folyamatot. „Ezzel szemben a LEED azt irányozza elő, hogy már a legelején vonjuk be a szereplőket a tervezésbe, és utána is végig képviseljék a saját szempontjaikat. Ezzel nagyon sok pénzt, és energiát meg lehet takarítani.”

Müller Ádám ezt azzal egészítette ki, hogy a minősítés folyamata nem ért véget a beruházás befejezésével. „A projektzárás után állt össze az a dokumentáció, amit elő lehetett készíteni a beadásra. A benyújtás után pedig még több körben kaptunk kérdéseket az amerikai szervezettől, amelyekre válaszokat kellett adnunk a minősítés kiadásához.”

Meg kellett várni a tényleges adatokat a minősítéshez

A LEED minősítés megszerzése során kiemelt hangsúlyt kaptak az energetikai kérdések. A hotel fűtését nagy arányban a Szent Gellért Fórum területén található termálkút fedezi, de ugyanez a megújuló energia biztosítja a sportpályák, a stadion és a rendezvényközpont fűtési igényének egy részét is.

Mivel a Szent Gellért Fórum korábban átadott épületei szintén rendelkeznek LEED Silver minősítéssel, a minősítő szervezet ügyelt arra, hogy a termál erőforrás kedvező hatását nehogy duplán számolják el a rendszerben. „Emiatt kiemelt követelmény volt annak a meghatározása, hogy a kút által megtermelt megújuló energiából mennyi jut ténylegesen a szállodára, hiszen csak ezt a mennyiséget lehetett figyelembe venni a minősítésben” – árulta el Herényi Barnabás. „Végül a beépített mérők által mért fogyasztási, külső hőmérsékleti, illetve hotel foglaltsági adatok, valamint egyéb üzemeltetői tapasztalatok alapján tudtuk meghatározni a hotel által valóban felhasznált megújuló energia mennyiségét.”

A fenti számításhoz meg kellett várni, amíg tényleges üzemeltetési tapasztalatok és adatok megszületnek. Ez viszonylag hosszú minősítési folyamathoz vezetett, de egyben mutatja a minősítés szigorúságát is: a projekt tavaly augusztusi zárása után a LEED Silver minősítést csak idén áprilisban kapta meg a szálloda.

Kiemelkedően magas újrahasznosítást mutattak fel

Az összesített végeredmény azt támasztotta alá, hogy az épület fűtési igényét nagy mértékben fedezik megújuló energiaforrások. Herényi Barnabás rámutatott, a termálkút használata nem csupán a környezetterhelést csökkenti jelentősen, hanem a költségeket is.

A szegedi projekt egy másik fenntarthatósági elemét tekintve is példaértékű:

„A kivitelezés során keletkezett építési hulladék újrahasznosítása is kiemelkedően magas volt, meghaladta a 90%-ot. Ez egy követendő irány, mert ez szolgálja a körforgásos gazdaságra történő átállást.”

 

A fenntarthatóság nem áll meg a környezetre gyakorolt hatásoknál

Bár ezen a két ponton a szállodaprojekt kiváló eredményeket produkált, Herényi Barnabás rámutatott: ahhoz, hogy a LEED Silver minősítést elérje, az érintett témakörök mindegyikében teljesíteni kellett. „Ehhez tartozik többek közt az öntöző rendszer és berendezések vízhatékonysága, a választott anyagok hőszigethatása, az épület zöldtetője, vagy az is, hogy a zöld felület növényzetének rendkívül alacsony az öntözési igénye.”

Bár kevesen tudják, a LEED-minősítés szempontjából a fenntarthatóság nem áll meg a környezetre gyakorolt hatásoknál.

„Legalább ilyen fontos része, hogy az épület felhasználói jól érezzék magukat benne: ez kiterjed többek közt a beltéri levegőminőségre, a termikus és a vizuális komfortra is” – tudtuk meg Herényi Barnabástól.

Az állandó egyensúlyozás művészete

Müller Ádám felhívta rá a figyelmet, hogy az interjú során többször is hangsúlyozott szoros együttműködés azért is volt kiemelkedően fontos a projekt menedzselése során, mert bizonyos esetekben a LEED-követelmények teljesítése érdekében szükség volt kompromisszumokra. „Példaként a fényszennyezést említhetem, amely vonatkozásában a LEED előírja, hogy egy megadott fényáramnál több nem lépheti át a telekhatárt. Ezt mind a logó, mind a kültéri világítás esetében figyelembe kellett venni. Nyilván a beruházói érdek az, hogy a logó minél fényesebben és jól láthatóbban valósuljon meg, ezért ebben az esetben is olyan megoldásokat kellett találnunk, amelyek egyszerre szolgálják a beruházó érdekeit is, azonban emellett megfelelnek a minősítés követelményeinek is.”

Zárásként Herényi Barnabás mindezt kiegészítette azzal, hogy nem ritkán maguk a fenntarthatósági szempontok is összeütközésbe kerülnek egymással. „Ha például növeljük a befújt friss levegő mennyiségét, javítva a levegőminőséget, akkor az energetikai értékek romlanak. Ha viszont az energetikán akarunk javítani, előfordulhat, hogy a fenntarthatóság más területein kényszerülünk kompromisszumra. Ennél fogva a fenntarthatóság menedzsmentje egy összetett optimalizációs folyamat, amelynek célja a megfelelő egyensúly megtalálása.”