2026-ban immár hetedik alkalommal rendezik meg a háromnapos, ingyenes eseményt. Többek között a BME, a Széchenyi István Egyetem, az Óbudai Egyetem Ybl Miklós Építéstudományi Kar, a Soproni Egyetem, valamint további hazai és határon túli felsőoktatási intézmények hallgatóit várják szeptember 24–26. között – a regisztráció már elindult.

A meghívottak között építőmérnökök, gépészmérnökök, geodéták, földmérők, épületgépész és közgazdász hallgatók is lesznek, BSc- és MSc-képzésekről egyaránt.

A Mohácsi Duna-híd kerül a középpontba

Az idei rendezvény központi témája Magyarország egyik legjelentősebb jelenlegi infrastruktúra-fejlesztése, a Mohácsi Duna-híd lesz. A hallgatók bejárhatják a beruházást, így testközelből ismerhetik meg, milyen mérnöki, technológiai és szervezési feladatokat jelent napjainkban egy ekkora léptékű projekt megvalósítása.

A program emellett a modern infrastruktúra-építés high-tech oldalára is koncentrál. A fiatalok olyan technológiákkal és mérnöki megoldásokkal találkozhatnak, amelyek ma már egyre inkább meghatározzák ezt a területet.

Az idei év másik hangsúlyos témaköre a Duna Group nemzetközi jelenléte lesz. A vállalatcsoport szakemberei saját tapasztalataikon és projektjeiken keresztül mutatják meg, milyen lehetőségeket kínál ma egy magyar mérnök számára a nemzetközi építőipar.

Nemcsak technológiákkal, mérnökökkel is találkoznak

A három nap egyik legfontosabb eleme ezúttal is a személyes kapcsolatépítés lesz. A résztvevők a Duna Group vezető mérnökeivel és szakembereivel kötetlenebb formában is beszélgethetnek szakmai életutakról, továbbtanulásról, karrierlehetőségekről és az építőipar jövőjéről.

„A Szabadegyetemmel minden évben azt szeretnénk megmutatni, hogy az infrastruktúra-építés jóval több annál, amit kívülről látunk. Hatalmas mérnöki teljesítmény, high-tech technológiák és elképesztően sokféle karrierút találkozik benne. Idén a Mohácsi Duna-hídon keresztül mindezt egy olyan projekten tudjuk megmutatni a hallgatóknak, amely önmagában is az infrastruktúra-építés mérnöki ünnepe” – mondta Kincses Péter, a Duna Group Szabadegyetem szervezője.

Hozzátette, a rendezvény egyik legfontosabb értéke az évek során kialakult hallgatói közösség és a közvetlen kapcsolat a szakma meghatározó mérnökeivel.

„Nem kész válaszokat szeretnénk adni a fiataloknak arra, merre induljanak. Inkább megmutatjuk nekik, mekkora világ áll előttük. Beszélgethetnek olyan mérnökökkel, akik ma Magyarország és a régió meghatározó infrastruktúra-projektjein dolgoznak, kapcsolatokat építhetnek egymással, és reményeink szerint inspirációt kapnak ahhoz is, hogyan folytassák a tanulmányaikat és később a pályájukat.”

A Duna Group Szabadegyetem szeptember 24–26. között ismét három napra egy helyre hozza az infrastruktúra-építés jelenét és következő generációját – immár hetedik alkalommal.

A hallgatók számára a részvétel díjtalan és az alábbi linken lehet regisztrálni: https://www.duna.group/dunagroup-szabadegyetem/

A 10. Ingatlan Regatta szeptember 3–5. között, Balatonfüreden indult el, az ezt megelőző Real Estate Beach Conference kiemelt előadója volt Szemerey Samu, a Közlekedési és Beruházási Minisztérium építészeti és magasépítési beruházásokért felelős államtitkára, országos főépítész, aki „Kormányzati iránytű: mi várható a következő hónapokban?” címmel tartotta meg keynote előadását. 

Felszámolják a centralizációt

„Nem beruházásokat építünk majd, hanem városokat” – mondta előadásában Szemerey Samu.

„Ennek összes következménye és hozzávalója, amivel dolgunk van most. Az a célunk a következő hónapokra, hogy a megörökölt nagyberuházásokat olyan pályára állítsuk, hogy azok fenntarthatósági és közösségi céloknak is megfeleljenek. Az elmúlt időszak meglehetősen szétzilált együttműködéseit szeretnénk fenntarthatóvá tenni; a tiszta verseny környezetét szeretnénk megteremteni szakmailag, jogszabályokban és a konkrét beruházásoknál is.”

„Ennek három fő komponense van: a Wekerle Sándor Lakásépítési Program fókuszában bérlakások, kollégiumok és szolgálati lakások építése – a megfizethető lakhatás – áll. Ezt egy szélesebb körű lakáspiaci ösztönzőrendszer részeként képzeljük el és ősszel válik majd véglegessé.

Nagy figyelmet kapott a sajtóban a kiemelt beruházások felülvizsgálata, ahol arra törekszünk, hogy olyan szakmai kritériumokat állítsunk a piac elé, amelynek mentén a jövő fejlesztéseit elképzeljük és amelyekhez igazítani lehet a korábban kiemelt státuszban indított projekteket – persze csak azoknál, amelyek olyan fázisban vannak, hogy van lehetőség ilyen feltételekről beszélni.”

„Harmadik feladatunk pedig – mutatott rá – a jogszabályi háttér megújítása, részben a hiányosságok pótlása. Tudatában vagyunk annak, mennyire nehéz egy piaci szereplő számára, hogy évente újrahúzzák a jogszabályokat, ezért nem az a cél, hogy új környezetet prezentáljunk Önöknek, hanem az, hogy a jelenlegi szabályozás értékeit megtartva, hosszútávon működő rendszert állítsunk fel. Ilyen érintett terület az állami beruházások folyamata, vagy a TÉKA pontosítása és a való élethez igazítása is.

El kívánunk távolodni attól a centralizációs törekvéstől, ami az elmúlt éveket jellemezte. Ehhez olyan protokollt kell összeállítani, ami a megfelelő követelményrendszereket és azok felelősségi köreit mindenki számára az első pillanattól fogva egyértelműsíti" – emelte ki az államtitkár.

Új korszak, új Budapest?

Lupsa Edina, a KÉSZ Csoport ingatlanmenedzsment ágazatvezetője, Szemerey Samu építészeti államtitkár, Dános Pál a KPMG Associate partnere és Nagy Gergely az OTP nagyvállalati régióvezetője beszélgetett a főváros lehetőségeiről.

„Nagy igényünk van a vállalatcsoportban – mondta az államtitkár szavaira tett reakciójában Luspa Edina – arra a transzparens és kiszámítható szabályozási környezetre, amelyről Szemerey Samu beszélt. Bízunk benne, hogy ez véget vet az egyenlők és egyenlőbbek meghonosodott elvrendszerének.”

Rákosrendező helyzetével kapcsolatban Dános Pál kifejezte örömét, hogy egy ekkora barnamezős terület kaphat új státuszt Budapesten. „Részt vettünk, sőt, most is részt veszünk Rákosrendező fejlesztésében. Minden mesterterv mögött nagyon komoly adathalmaz van, amit a mesterterv ’gazdája’ állított elő. Mi egy gazdasági modellt készítettünk a terület városfejlesztéséről. E modell alkalmas arra, hogy számos kérdésre találjunk választ és kontrollálhatók általa a következő lépések. Ilyen modellek felállítása minden nagyobb projekt esetén elengedhetetlen volna.”

„Az állam által racionálisan – és nem politikai szempontból – végig gondolt edukációra van szükség ahhoz, hogy egy beruházás minden a környezetére gyakorolt hatásával együtt legyen a legtöbbek hasznára” – emelte ki Nagy Gergely. „Ehhez kapcsolódik a bérlakásépítés is, ami a jelenlegi fővárosi lakásállomány 4%-át teszi ki. Bőven van ebben fejlődési potenciál.”

„Minden beruházót arra biztatok, legyen kíváncsi, kísérletező és ambiciózus. Látogassa meg a környező országokat és nézze meg, mi történik Prágában vagy Pozsonyban” – zárta gondolatait Szemerey Samu.  

Építőipar: több mint tégla és beton

„Az eddig elhangzottakból körvonalazódik egy beruházási hullám. Az a kérdés, hogy vajon az építőipar készen áll-e erre? Tudunk-e gyorsabban, pontosabban és kiszámíthatóbban építeni, mint korábban?” Tette fel a kérdést Kincses Péter, a BC Zrt. értékesítési és üzletfejlesztési vezetője három beszélgetőpartnerének. Koji László az ÉVOSZ elnöke, Lívják Csaba a BulidEXT alapítója és Csúsz István az INETON üzletfejlesztési igazgatója kereste a választ az építőiparra váró kihívásokra.

„Az építőipar jelen pillanatban 15-20%-kal nagyobb kapacitásra képes, mint amennyi valós megrendelője van" – szögezte le Koji László. "Ez egy össztánc, ahol minőségi megrendelő nélkül nincs minőségi építőipar. A beruházóknak pedig jó hír, hogy az értéklánc szereplői rá lesznek kényszerítve arra, hogy erősebben versenyezzenek.”

„Szerencsére az utóbbi időben több tudatos megrendelővel is találkoztam, akik elfogadva a mi módszereinket, ránk bízzák a projekt megvalósítását” – mesélte Lívják Csaba. „Egy ilyen helyzetben elképesztő gyorsan is le tudunk zárni folyamatokat és akár 25-30%-os költségmegtakarítást is el tudunk érni. Mindenki számára adott a technológia, csak sokszor a projektek előkészítése nem teszi ezeket elérhetővé a többi szereplő számára. Fejlődnie kell tehát a megrendelőknek is.”

Csúsz István mindehhez hozzátette: „nem mindenre az előregyártás a válasz, de nagyon sok projektnél ez volna az ideális választás. „Épp fut egy projektünk, ahol 78 ezer négyzetméter födémet kellett teljesítenünk. Ezt nem is lehetett volna megvalósítani előregyártás nélkül. Az a legfontosabb célunk, hogy bemutassuk, hogyan történik a BIM alapú tervezés, mert ez a fejlődés alapja. Úgy is mondhatnám, ez egy evangelizáció.”

Mi lesz a lakópiac következő nagy története?

Bukta Péter a LIVING fejlesztési igazgatója, Molnár György István a Molnár Beton tulajdonosa és Futó Péter a Zenga elemzési vezetője, moderátorként pedig Nagy Gergely, az OTP nagyvállalati régióvezetője kereste a választ arra, mi vár ránk a lakáspiacon a következő években – itt pedig természetesen szóba került a Bayer Construct helyzete is.

„Nem volt hasznára a turbulens időszak az ingatlanpiac egyetlen résztvevőjének sem. Abban bízunk, hogy most egy nyugodtabb és kiszámíthatóbb következik" – hangsúlyozta Bukta Péter. "Nem ennyire egyértelmű a bérlakásépítés finanszírozási oldalról, hiszen erre jelenleg nem is kaphatnánk hitelt; rendezni kell továbbá a bérbeadó-bérlő jogi helyzetét. Jelen vagyunk a lengyel piacon, ahonnan szerencsére sok elem átvehető.”

„Két oldalról közelíteném a kérdést, hiszen ingatlanberuházói-fejlesztői és építőanyaggyártói szemmel is látjuk, mi történik – mutatott rá Molnár György. Tizenhét városban gyártunk betont az ügyfeleinknek. Az elmúlt 10 évben az ingatlanfejlesztők felépítettek egy kedvező imázst: elkészültek a lakások és elég jó minőségű ingatlanok is kerültek a piacra. Egy Bayer-méretű cég bedőlése meg fogja rengetni a lakásvásárlók bizalmát, ez pedig azzal jár majd, hogy a bankok által elvárt előértékesítésekre nem lesz realitás. Ha pedig egy nagycég bedől, magával fogja rántani alvállalkozók egész hadát is. Itt azért hatalmas kockázat körvonalazódik. ”

„Árnyalni szeretném továbbá a kialakult rózsaszín képet a bérlakásokkal kapcsolatban. Hozzászoktunk ahhoz, hogy a magyaroktól 50 évente mindent elvesznek. Nem véletlenül született ’az én házam az én váram’ közmondás. Egy valóban sikeres bérlakásprogramhoz tehát szerintem mixelni kell azokat a saját tulajdonú lakások értékesítésével.”

„Elemzőként azt emelném ki – jegyezte meg Futó Péter –, hogy a Bayer jövő évre tervezett mintegy 6000 lakásának elmaradása a piacról kínálati hiányt generál majd. Bár a mostani piacon a kereslet sem annyira erős. A bizalomvesztés viszont valós veszély, tehát a kormányzat bölcsességére lesz szükség a helyzet kezeléséhez.”

A projekt tulajdonosa és fejlesztője a Southblaze Kft. A Bayer Construct Zrt. a beruházásban kizárólag kivitelezői minőségben vesz részt; a fejlesztés tulajdonosi, finanszírozási és döntési struktúrájában nem érintett – áll Rózsahegyi Zsanett projektigazgató nyilatkozatában.  

Hangsúlyozza: a Láng Negyed jelenleg kivitelezés alatt álló épületei jogerős építési engedélyekkel rendelkeznek, az engedélyes terveket pedig a kerületi konzultációs tervtanács és az országos építészeti tervtanács is támogatta. 

A kivitelezés az ütemtervnek megfelelően halad: a mélyépítési munkálatok szeptember végére befejeződnek, és megkezdődik a szerkezetépítés. Fejlesztőként elkötelezettek vagyunk amellett, hogy a lakásvásárlók határidőben és a vállalt műszaki tartalommal vehessék át otthonaikat. Ennek érdekében a projekt ütemterv szerinti megvalósítását és műszaki minőségét a kivitelező személyétől függetlenül biztosítjuk. 

A Láng Negyed célja, hogy a Láng Gépgyár területét példaértékűen, az ipari örökség megőrzésével alakítsa át. Az egykori barnamezős ipari terület helyén emberközpontú, zöldfelületekkel és közösségi terekkel rendelkező városrész jön létre: olyan negyed, amelynek közösségteremtő ereje van, és amely stabil, megbízható minőséget képvisel.

Az ÉVOSZ ugyanakkor arra hívja fel a figyelmet, hogy mindezek mellett nem szabad megfeledkezni a rendelkezésünkre álló egyik leggyorsabban mozgósítható energetikai tartalékról: a meglévő épületeink energiafogyasztásának csökkentéséről.

Az a legolcsóbb és leginkább környezetbarát energia, amelyet nem kell megtermelni

Miközben egy új erőmű, hálózati beruházás vagy más jelentős energiatermelő kapacitás megvalósítása éveket vehet igénybe, egy megfelelően kialakított épületenergetikai program hatása már a következő fűtési és hűtési szezonban megjelenhet.

Az ÉVOSZ korábbi számításai szerint a hazai épületállomány széles körű energetikai korszerűsítése télen akár egymilliárd köbméterrel mérsékelhetné Magyarország éves földgázfelhasználását. A megfelelő hőszigetelés ugyanakkor nemcsak télen jelent megtakarítást. Nyáron lassítja az épületek felmelegedését, ezáltal jelentősen csökkentheti a légkondicionálás energiaigényét és az elektromos hálózat terhelését is. Az ÉVOSZ szemléltető becslése szerint egy országos hőhullám idején a megfelelően korszerűsített épületállomány a legmelegebb órákban akár 1000 MW-tal mérsékelhetné a villamosenergia-rendszer terhelését.

Az épületek korszerűsítése tehát egyszerre csökkenti a téli földgáz- és a nyári villamosenergia-igényt. Ráadásul azonnal: egy idén elvégzett hőszigetelés hatása már az idei fűtési szezonban és a következő nyáron jelentkezik, majd minden ezt követő évben.

Először az épület energiaigényét kell csökkenteni

A mostani árkompenzáció mérsékelheti a háztartások aktuális energiaköltségeit, de tartós energiamegtakarítást csak az jelent, ha magát az energiafogyasztást is csökkentjük. Egy megfelelően megvalósított hőszigetelés évtizedeken keresztül mérsékli az épület energiaigényét, függetlenül az energia világpiaci árától vagy attól, hogy az adott épületet később gázzal, villamos energiával, hőszivattyúval vagy más technológiával fűtik és hűtik.

Az ÉVOSZ álláspontja szerint az energetikai fejlesztések szakmai sorrendje is fontos:

először az épületek energiaigényét kell csökkenteni a megfelelő termikus burok kialakításával, majd az alacsonyabb energiaigényhez kell méretezni a gépészeti rendszereket.

Épületeik energetikai korszerűsítésére fordított, minden egyes forint többszörösen is itthon hasznosul. Csökkenti az ország energiafogyasztását és energiaimportját télen és nyáron egyaránt, mérsékli a háztartások rezsiköltségét és az energiarendszer terhelését. Mindeközben a beruházások jelentős része Magyarországon valósul meg. Rendelkezésre áll hazai építőanyag-gyártói kapacitás, a kivitelezési munkákat pedig jellemzően magyar mikró-, kis- és középvállalkozások végzik. Az importigény viszonylag alacsony, a ráfordított forrás jelentős része pedig a magyar gazdaságban marad, munkát és árbevételt teremt, valamint adó- és járulékbevétellel erősíti a költségvetést.

Kevés olyan energetikai beruházás létezik, amely egyszerre javítja az ország energiabiztonságát, mérsékli az importfüggőséget, erősíti a költségvetést és jelentős hazai hozzáadott értéket teremt.

Reális lehet a kormány programjában hirdetett korszerűsítési szám

Az ÉVOSZ pozitívnak tartja a Tisza választási programjának szakpolitikai céljait, amely évente 100 ezer magyar otthon energetikai korszerűsítésével számol. A szakma tapasztalatai alapján ez a gyakorlatban reálisan megvalósítható nagyságrend. A hazai építőanyag-gyártói és kivitelezői kapacitások rendelkezésre állnak ahhoz, hogy Magyarország a jelenleginél lényegesen nagyobb léptékű épületenergetikai programot valósítson meg. Ehhez azonban több évre előre kiszámítható programokra van szükség, hogy a gyártók és a kivitelezők megfelelő kapacitással, munkaerővel és készletekkel tudjanak felkészülni.

Az ÉVOSZ két, egymást kiegészítő eszközre épülő programot javasol

Az első pillér az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer továbbfejlesztése. Az EKR az elmúlt években már bizonyította, hogy képes rövid idő alatt nagy számú lakóépületet elérni. Ezek elsősorban a homlokzati, valamint padlásfödém szigetelések, nyílászáró cserék, és gépészeti korszerűsítések voltak. A rendszer szabályozását ugyanakkor úgy szükséges továbbfejleszteni, hogy az EKR-ben rendelkezésre álló források minél nagyobb része közvetlenül a tényleges energiamegtakarítást eredményező beruházásokhoz és a lakossághoz jusson, és a rendszer működése ne teremtsen indokolatlan többletjövedelmet a kötelezetteknél és a közvetítő szereplőknél. A rendszernek továbbra is kiemelten kell támogatnia a családi házak energetikai korszerűsítését, és lehetőséget kell biztosítania szociális alapon ingyenes vagy részben ingyenes szigetelési programokra is. A következő lépés pedig az lehet, hogy az egyszerű beavatkozások mellett egyre több beruházás célozza a teljes termikus burok korszerűsítését, beleértve a homlokzatot, a födémet vagy tetőt, valamint szükség szerint a nyílászárókat és az árnyékolást is.

A második pillér egy egyszerű, vissza nem terítendő támogatást tartalmazó, hosszú távon kiszámítható lakossági épületenergetikai program. Olyan konstrukcióra van szükség, amely kevés adminisztrációval jár, több évre elegendő forrással rendelkezik, és a banki hitelt nem kötelező elemként, hanem választható finanszírozási lehetőségként biztosítja.

Ezen elemek mellett a társasházak és középületek energetikai korszerűsítését is célzott programokkal és vissza nem terítendő támogatásokkal indokolt ösztönözni. A lakosság körében érzékelhető kivárás tapasztalható, mivel az energetikai korszerűsítés a választási programokban is előtérbe került, ezért sok háztartás halasztja a már betervezett felújításokat is. Egy gyors, kiszámítható kormányzati döntés viszont már az idei fűtési szezonban is jelentős megtakarítást hozhat.

„E két pillérre épülő programmal reálisan elérhető az évi százezer otthon korszerűsítése” - hangsúlyozza Koji László az ÉVOSZ elnöke.

A rendezvény ráadásul nem egyszerűen egy újabb konferencia a szakmai naptárban. A szervezők szerint 2026-ban már egy új korszak körvonalazódik az ingatlanpiacon, így a füredi találkozó egyik legfontosabb kérdése az lesz, merre indul tovább a piac, és kik lesznek az új időszak nyertesei?

Állami és piaci döntéshozók egy helyen

A konferencia egyik kiemelt előadója Szemerey Samu, a Közlekedési és Beruházási Minisztérium építészeti és magasépítési beruházásokért felelős államtitkára, országos főépítész, aki „Kormányzati iránytű: mi várható a következő hónapokban?” címmel tart keynote előadást. Ezt követően Székely Ádám, az Innovinia CEO-ja és társtulajdonosa, az IFK (Ingatlanfejlesztői Kerekasztal) elnöke a következő évek fejlesztési irányairól beszél.

A programból jól látszik, hogy a szervezők nem egyetlen szűk szegmensre koncentrálnak. Szó lesz Magyarország fejlesztési és beruházási lehetőségeiről, a világgazdasági környezetről, Budapest jövőjéről, a rozsdaövezetekről és a nagyvárosi fejlesztésekről, miközben külön fókuszt kap a hospitality, az építőipar és a lakóingatlan-piac is.

A geopolitikai és makrogazdasági környezet sem marad érintetlenül, Trippon Mariann, a CIB Bank vezető makrogazdasági elemzője a közel-keleti válság gazdasági hatásairól tart előadást. A nap folyamán pedig olyan meghatározó piaci szereplők ülnek egy asztalhoz, mint a KPMG, az OTP Bank, a KÉSZ Csoport vagy az ÉVOSZ képviselői.

Budapest, rozsdaövezetek, lakópiac és az építőipar jövője

A konferencia egyik izgalmas kérdésfelvetése az „Új korszak, új Budapest?” elnevezésű kerekasztal, melynek résztvevői többek között azt vizsgálják, milyen irányt vehet a fővárosi ingatlanpiac. Ezt követően a „Belváros vagy rozsdaövezet? A város új súlypontjai” című vitashow keresi a választ arra, hogyan változhatnak a városi fejlesztések súlypontjai.

A „Hospitality: amikor mások kivártak, ők építettek” című beszélgetés azt járja körül, milyen lehetőségeket kínált és kínál a szálloda- és turisztikai ingatlanpiac a bizonytalanabb időszakokban. Az építőipar pedig saját kerekasztalt kap „Több mint tégla és beton” címmel Koji László, az ÉVOSZ elnöke és Livják Csaba, a BuildEXT alapítója és ügyvezető igazgatója részvételével.

A lakóingatlanok jövőjéről szintén élénk vita bontakozhat ki. A „Mi lesz a lakópiac következő nagy története?” című kerekasztalban többek között a LIVING, a Molnárbeton és a Southblaze képviselői osztják meg tapasztalataikat. A nap végén pedig a CBRE, a Cushman & Wakefield és a Colliers vezető szakemberei első kézből adnak piaci körképet arról, mit érzékelnek az ingatlanügynökségek.

Szakmai program balatoni prémium környezetben

Az Ingatlan Regatta egyszerre kínál intenzív szakmai programot és egy olyan környezetet, amely messze van egy hagyományos konferenciaterem hangulatától.

És az esemény itt nem ér véget. A második nap már a vitorlázásé. A résztvevőket hajós értekezlet, majd vitorlás verseny, kikötői after party, vacsora, díjátadó és Regatta buli várja. A versenyt Litkey Farkas vezetésével szervezik.

A jegyvásárlás még nem zárult le, a konferenciajegy jelenleg is elérhető, a szervezők pedig csoportos konstrukciót és kombinált, regattával összekötött jegyet is kínálnak, amely ide kattintva elérhető.

A Magyar Építők a Real Estate Beach Conference médiapartnere.

Gyorsabb munkavégzés, kisebb hibalehetőség, hatékonyabb eszközhasználat, megbízhatóbb alapanyagok vagy éppen új beszállítói kapcsolatok – ezek azok a szempontok, amelyek egy vállalkozás működésében kézzelfogható különbséget jelenthetnek. Erre a gyakorlati megközelítésre épít a HOMEINFO Építőipari, Faipari és Kertépítő Mester Workshow, amelyet október 16–17-én rendeznek meg a budapesti BOK Csarnokban.

A BC COMM médiaügynökség és a Magyar Építők médiapartnerként kapcsolódik a rendezvényhez, amelynek célja, hogy a szakma szereplői egy helyen találkozhassanak az új technológiákkal, termékekkel és egymással.

Nem vitrinek mögött mutatják az újdonságokat

A Workshow egyik érdekessége, hogy a szervezők nem hagyományos kiállítási formát valósítanak meg. A hangsúly a személyes tapasztalaton van. A látogatók működés közben találkozhatnak a gépekkel, szerszámokkal és a különféle építőipari, faipari, illetve kertépítési megoldásokkal.

A rendezvény így azoknak is érdekes lehet, akik éppen gép- vagy eszközbeszerzés előtt állnak, és szeretnék több lehetőség közül személyesen megtalálni a számukra megfelelőt.

Egy helyen koncentrálódó szakmai kínálat

A rendezvény mérete önmagában is jelzi, hogy a szervezők széles körű szakmai találkozót kívánnak létrehozni: 16 ezer négyzetméter, három csarnok, több mint 120 kiállító és 150 márka mutatkozik be a két nap során.

A workshow egy vállalkozás számára nemcsak technológiai újdonságokat jelenthet.

Egy ilyen esemény alkalmat adhat arra is, hogy a szakemberek új beszállítókkal találkozzanak, alternatív termékeket fedezzenek fel, vagy olyan gyártókkal kerüljenek kapcsolatba, akikkel korábban még nem dolgoztak együtt.

Idén a kertépítés is képbe kerül

A 2026-os Workshow egyik újdonsága, hogy kiemelt területként jelenik meg a kertépítés. A kínálatban kültéri burkolatok, térkövek, kerítések, kültéri bútorok, gépek és kertépítési technológiák is helyet kapnak.

További információk és jegyvásárlás a HOMEINFO rendezvényoldalán érhető el.

„Az M6-os autópálya visszaadási műszaki követelményeit hasonlította össze az MKIF Zrt. üzemeltetési követelményeivel a közlekedési tárca vezetője múlt héten az általa közzétett közösségi posztban. A két adat összehasonlításra ebben az összevetésben nem alkalmas.

Az üzemeltetési feltétel folyamatos elvárást, míg a visszaadási feltétel a pálya állam felé történő visszaadásának egyszeri műszaki feltételeit jelenti, amelyek szigorúbbak, mint az üzemeltetési feltételek. Sem Társaságunk, sem a közvélemény nem ismeri a többi ajánlattevő üzemeltetési értékeit, feltételeit.

Amennyiben a visszaadási paramétereket hasonlítják össze, akkor ötből három értékben az MKIF Zrt.-re vonatkozó koncessziós műszaki elvárás szigorúbb, egy esetében pedig azonos azzal, mint ahogyan az M6-os autópályát jelenleg üzemeltető koncesszor a pályát visszaadja a Magyar Államnak.

Fontos tény még, hogy a műszaki paramétereket Társaságunknak a csomóponti ágak esetében is biztosítania kell, míg ez az elvárás a jelenlegi koncesszorra nem vonatkozik. Illetve a sajtóban megjelent hírek alapján:

„A mostani szolgáltató, az M6 Duna ajánlata évi 3-6 milliárd forintos kiadással számol, információink szerint azért, mert nem tervez egyszeri nagyfelújítást, ehelyett „rendszeres állagmegóvó beruházások” végrehajtásával számol.” Ezzel szemben az MKIF Zrt. számaiban a vizsgált 11 év alatt egy nagyfelületű karbantartás költsége is szerepel. Ez azt jelenti, hogy a vizsgált időszak végén, fiatalabb burkolatú, jobb állapotú lesz a pálya.

A sajtóban megjelent 149 milliárdos költség sem egyezik. Lényegesen magasabb a szerződésünkben szereplő opciós összegnél.

A Magyar Állam 2026-os költségvetésének előirányzatában a mintegy 390 km-t üzemeltető M5/M6 koncessziók esetében 460 millió Ft/km, míg az 1315 km-t kezelő MKIF Zrt. esetében, az idénre tervezett bevételek alapján, 288 millió Ft/km összeg szerepel. Ez több, mint másfélszeres különbség egy kilométerre vetítve.

Társaságunk továbbra sem kapott hivatalos tájékoztatást arról, hogy a korábban lehívott opciós üzemeltetési tevékenység visszavonásra kerül-e az M6-os esetében. Kritikus infrastruktúrára való tekintettel továbbra is várjuk a szaktárca hivatalos levelét.

Az elmúlt hetekben ebben a témában minden tényt, adatot megosztottunk a közvéleménnyel. Ahogyan eddig is, a jövőben is a közlekedési tárcával hivatalos formában, egyeztetések útján szeretnénk az M6-os ügyét rendezni. Megerősítjük korábbi nyilatkozatunkat, mely szerint Társaságunk politikai, illetve nyilvánosság előtt zajló vitákban továbbra sem kíván részt venni; feladatunknak a szerződéses kötelezettségeink teljesítését és a közlekedők biztonságos, magas színvonalú kiszolgálását tekintjük.”

A nyitás előtt a projekt három főszereplőjével bejártuk a helyreállított intézményt:

a látottak és hallottak alapján nem túlzás kijelenteni, hogy a beruházás szereplőinek olykor heroikus küzdelemben, bravúros megoldásokkal, a tavaly decemberi kezdés után rendkívül rövid idő alatt sikerült újra működőképes és a legújabb előírásoknak megfelelő állapotba hozniuk a nagymúltú barlangfürdőt. Ráadásul a munkákat több héttel a vállalt határidő előtt be tudta fejezni a miskolci gyökerű generálkivitelező, így a nyári szezon vége előtt visszatérhettek a fürdőzők a borsodi térség ikonikus fürdőhelyére.

Európában egyedülálló természeti és építészeti értékek

A különleges adottságokkal megáldott fürdő Miskolctapolca gazdag karsztvíz bázisán jött létre, ahol 1743-ban már fürdőzéshez épített faépület állt. A 20. században előbb egy kör alakú épületet emeltek a meleg vizű tó köré, majd 1941-ben adták át az európai szintű fürdőpalotát, amely több mint 200 vörösfenyő cölöpre épült az iszapos talaj miatt.

Ekkor került fókuszba a közel 30 fokos termálvizű barlang, amely Európában is egyedülálló természeti érték.

Az első barlangi fürdőrész csaknem húsz évvel később, 1959-ben nyílt meg a látogatók előtt. A fürdő egyik különleges elemeként 1969-ben adták át a kagylómedencét, amely ipari műemlék: a Zsuffa András által tervezett, - az alábbi képen látható - kagyló alakú héjszerkezet felépítéséhez Európában elsőként alkalmaztak vékony vasbetonszerkezet.

A fürdő a mai karakterét a 2005-re lezárult hétéves bővítésben nyerte el: többek közt új barlangjáratokkal és medencékkel bővült; megépült a barlangrészt és a főépületet összekötő fürdőcsarnok, valamint a terápiás épület; illetve teljeskörűen felújították a fürdőépületet.

Két fókusz: a tűzkárok elhárítása és az elavult rendszerek cseréje

„Bár sokan így gondolnak rá, de ebben a projektben nem egy felújítás történt, hanem egy tűzeset utáni rekonstrukció

- szögezte le rögtön a legelején a lényeget Radócz István, projektvezető. „Továbbá számos olyan fejlesztés, amely ahhoz kellett, hogy fürdő használatbavételi engedélyt kaphasson.

Utóbbihoz a tűzesettől teljesen függetlenül, több évtizede elavult rendszereket kellett lecserélnünk, megfelelve többek közt a legújabb fürdőüzemeltetési, villamosbiztonsági, vízbázisvédelmi, örökségvédelmi és tűzvédelmi előírásoknak.”

Ráadásként hozzátette, a beruházás csak részleges volt, vagyis a fürdő területének és rendszereinek jelentős részét egyáltalán nem érintette. „A vízgépészet és a hozzá tartozó csőhálózat például teljesen érintetlen maradt, akárcsak a medencék, vízterek döntő többsége. Ugyanakkor a projektelemek jellegéből adódóan az általunk beépített 1,3 milliárd forintos fejlesztésnek a 80 százalékát a fürdővendég egyáltalán nem fogja látni, hiszen többek közt olyan rejtett elemek újultak meg, mint az elektromos hálózat és a tűzvédelmi rendszer” – tette hozzá.

Még a fürdő alatti karsztvízáramlás is beleszólt a projektbe

Bár a sajtó sok esetben teljes felújításról ír, valójában a hangsúly teljesen máshol volt ebben a projektben. A 2024 szeptemberi tűzesetben a fürdő főépületének és gyógyászati részlegének (utóbbi épületre nem vonatkozott a most zárult projekt – a szerk.) a tetőszerkezete megsemmisült, ugyanakkor számos olyan kár keletkezett, amelyeket a helyreállítás megkezdése előtt nem lehetett látni, így a helyreállítási terv sem lehetett teljes.

Mindezek következtében, a munkaterület átvétele után 2025 decemberétől, a DHJ egyszerre haladt a kivitelezéssel és a tervezéssel, illetve újratervezéssel - lépésről lépésre szorosan együttműködve a beruházóval.

A fentieket érzékeltetve Dozsnyák Péter, helyettes projektvezető több példát is bemutatott. A tűz miatt tetőszerkezet nélkül maradtközponti fürdőcsarnokban a 2025-2026-os évi rég nem tapasztalt fagyos idő és havazás miatt a tervkészítés időpontjában előre nem látható károk keletkeztek. Elsősorban a fürdőcsarnok beltéri medencéje és a falburkolatok fagytak fel.

„Itt az első elképzelés szerint a pótlólagos feladat a fagy miatt tönkrement burkolatok cseréje lett volna. A burkolatok bontása után derült ki, hogy valószínűleg a fagyok következtében történt talajmozgások miatt több helyen eltört a medenceburkolat alatti vasbetonszerkezet is, és beömlött a karsztvíz” – mutatott rá a szakember.

„Így először injektálással a vizesedést kellett megszüntetnünk, majd úgynevezett falvarrással helyre kellett állítani a vasbetonszerkezetet. Ezt követhette a szigetelés, majd az új mozaikburkolat felhelyezése.”

Egyszerre kellett a födémmel és a fürdő burkolásával haladni

Elmondása szerint az épület elektromos rendszereinél is lépésről lépésre derült ki, hogy mely területek maradtak működőképesek a tűz, majd az oltásban használt víz okozta sokk után. „Sokat mondó adat, hogy az általunk elnyert 1A és 1B ütemek szerződéses értékén felül egy igen jelentős pótmunkacsomagra kaptunk megrendelést.”

Az eleve szoros határidő betartását a menet közben felmerülő pótmunkák tovább nehezítették, ráadásul az idő szűkössége miatt egymással párhuzamosan kellett kis területen több projektelemmel haladni.

„Jellemző, hogy a tetőszerkezet cseréjéhez, illetve az új födém építéséhez szükséges térállvány-rendszer lábazata jelentős részben a fürdőcsarnok medencéjében állt”

– hívta fel a figyelmet Tóth Zoltán, építésvezető.

„A Péter által említett problémák a medencével akkor derültek ki, amikor a térállvány még a helyén volt, ami miatt további extra megoldásokra kényszerültünk: a medenceburkolat bontását kézi munkával, az állványokat kerülgetve kellett elkezdenünk.”

Távvezérelt robotokat is bevetettek

Ahogy azt a bevezetőben is írtuk, a projekt egyik fókuszát az elmúlt évtizedekben a felújítások hiányában elavult, illetve az új előírásoknak már nem megfelelő rendszerek cseréje jelentette. Ennek egyik legmarkánsabb elemeként a barlangfürdő járatait teljes hosszukban, mintegy 836 négyzetméternyi területen kellett mélyíteni.

„Az új katasztrófavédelmi előírásoknak meg kellett felelni, így a 190 centiméteres magasság biztosítása érdekében fel kellett bontanunk a padlót. Az új rétegrendbe pedig már padlófűtés is bekerült, növelve a szolgáltatás színvonalát.”

Ahogy azt lapunkban is jeleztük, ezt a munkafolyamatot különleges, rezgésmentes technológiával oldották meg a barlangjáratokban az omlásveszély miatt - egy távvezérelt robotot alkalmazva a padló bontásához.

Magasabb dimenzióba ugrott a fürdő műszaki hátterét biztosító rendszer

Miután a projekt bejárása során a legnagyobb időtartamra a különböző gépészeti terek bemutatásához volt szükség, nem maradhat ki az ide kapcsolódó munkák felsorolása. „Megújítottuk a világítás, a fűtés és a légtechnika rendszereit; többek közt lecseréltük az erős- és gyengeáramú rendszereket és a kazánokat is” - ecsetelte Dozsnyák Péter. „A barlangi járatokban a már említett, újonnan beépített padlófűtés mellett teljesen megújult az elektromos hálózat, több mint egy kilométernyi új elektromos vezeték által.”

Mindezeken túl

a komplexum új informatikai, telefonos, kamerás megfigyelő, hangosítási, tűzjelző, valamint hő- és füstelvezető rendszereket kapott. Emellett megújult és bővült az épület belső tűzivíz ellátása, valamint a víz- és csatornahálózata.

A bejáráson tapasztaltak alapján ezek a rendszerek a mai kor követelményeihez alkalmazkodva épültek újjá.

Repüléstörténeti installációval gazdagodott a barlangrendszer különleges terme

A vendégek nagyobb kényelme érdekében a fürdőcsarnokban egy ködtelenítő légkezelő berendezést is beépítettek, ami megszünteti a belső tér párás jellegét, ugyanakkor a gyógyító barlangi klímát nem semlegesíti.

Emellett a barlangi medencetérben a csak vízen keresztül elérhető gömbterem új akusztikai festést és a repüléstörténetet bemutató új installációkat kapott. „Ez egy olyan különleges terem, ami csak UV-fényt kap, és az éjszakai sötétségben látható égbolt csillagképeit ábrázolja” – tette hozzá Radócz István.

Egyszerre két vízbázis vízkészleteire kellett figyelni

A projekt további különleges kihívását a szigorú követelményekhez alkalmazkodó logisztika képezte.

„A Miskolctapolcai Barlangfürdő teljes területe két fontos vízbázis találkozásánál fekszik: ezek a városi vízkészletet képező hidegvízbázis és a fürdőt tápláló meleg karsztvíz bázisa. Emiatt ezt a felületet egyáltalán nem lehetett terhelni, vagyis a depózásra nem volt lehetőség”

– árulta el Tóth Zoltán.

„Az anyagokat és a munkagépeket közel just in time rendszerben kellett bejuttatnunk, és szervizelni sem tudtunk a helyszínen. A bitumenes szigetelőlemeztekercseket például rögtön a tetőre juttattuk fel, hogy egy percig se álljon itt.”

Dozsnyák Péter hozzátette, figyelni kellett arra is, hogy semmilyen szennyeződés nem kerülhetett a talajba.

„Mindeközben a vízbázisok kezelői folyamatosan monitorozták a vízkészleteket, és a vízbázis védelme érdekében bizonyos kivitelezési helyzetekben - mint pl. a barlangjáratok előírt mélyítését követően - védőbetonozást is alkalmaznunk kellett” – ecsetelte. „Mindezeknek köszönhetően a projekt problémamentesen zajlott, azaz a vízkészletek nem károsodtak.”

A hajrában még egy új vízügyi műtárgy kivitelezése is bekerült a projektbe

Egy további utólagos elemet képezett egy szennyvíz átemelő létesítése, amit egy 2026 tavaszán született vízjogi határozat nyomán kellett kiépíteni. „Az előírások szigorítása miatt a fürdőben a keletkező technológiai szennyvizet – azaz a vegyszertartalmú medencemosató vizeket – még hígitva sem lehet az élővizekbe engedni, hanem el kell különíteni. Ennek az elkülönítésnek a céljára egy ún. vízkormányzó műtárgyat építettünk be. Innen az újonnan épített technológiai szennyvíz-átemelőbe kerül a medencetakarítás után többek közt tisztítószereket is tartalmazó technológiai szennyvíz.”

A projektvezető helyettes szavaiból kiderült, a szennyvíz-átemelőhöz szükséges speciális elemeket általában nem tartanak raktáron, így ezek – valamint a vízügyi engedélyek – beszerzése miatt a későbbi (azaz az eredeti – a szerk.) határidővel számoltak, ugyanakkor sikerült ezeket a beszállításokat megsürgetni, többek közt ezzel is lehetővé téve a projekt gyorsabb lezárását.

Munkaszervezési bravúrok és eltökéltség is kellett a gyors befejezéshez

A fentieken túl maga az időtényező volt talán a legnagyobb kihívás az egész projekt során. A három szakember meglátásai alapján a fürdő az elmúlt évtizedekben elmaradt felújítások miatt egy mintegy 2-3 éves általános felújítást igényelt volna – a rendelkezésre álló költségvetés többszöröse mellett.

Ugyanakkor hagyományosan lokálpatrióta cégként teljes mértékben azonosulni tudtak a megrendelő, a helyi lakosok és a turizmusra építő helyi kisvállalkozások szempontjaival - amelyek a fürdő mihamarabbi újraindítását célozták - a rendelkezésre álló költségkeretet korlátait is figyelembe véve.

„Ezzel együtt amikor szembesültünk az eredeti feladatcsomaggal, mi arra nagyjából egyéves átfutást becsültünk volna normál tempóban” – árulta el Dozsnyák Péter. „Ehhez képest végül a pótmunkák miatt megnövelt időkeret is összesen 9 hónapot tett ki.”

Hozzátette, ahhoz, hogy ezt a szűk határidőt időt tudják hozni – sőt, végül túl is szárnyalják – , mindenféle munkaszervezési bravúrt kellett bevetniük. Emellett számos esetben hétvégi munkavégzésre és éjszakai munkákra is szükség volt.

A cégcsoport háttértámogatása is nagyon kellett

Radócz István a cégcsoportban betöltött pozíciójából adódóan nem volt végig fizikailag jelen a projektben, mindazonáltal ő képviselte a Mento csoport által biztosított pénzügyi és szakmai hátteret, támogatva a kivitelezés előre haladását. „A cégcsoportnál összesen általában legalább tíz projekt szokott futni párhuzamosan” – ismertette a projektvezető. „Ezek közül mindig van olyan, amivel nem kell foglalkoznom, mert lényegében önjáró.

A barlangfürdővel viszont folyamatosan kellett, de nem azért, mert nem önjáróak és profik a kollégák: sőt, kifejezetten jár mindenkinek a dicséret! Ugyanakkor annyira összetett, nagy és bonyolult volt ez a projekt; olyan mértékű szervezés, anyagbeszerzés és dokumentáció kellett hozzá, hogy volt olyan, amikor az egész irodánk ezeknek a megoldásán pörgött. Több olyan kollégánk van, aki legfeljebb egyszer, vagy egyszer sem járt itt, de fél éve a barlangfürdővel foglalkozik!”

A gyerekkori élmények és a szakmai kötődés egyaránt segített

Ahogy azt fent is jeleztük, a projekthez való hozzáállást alapvetően befolyásolta, hogy a 30 éves múltra visszatekintő Mento csoport lokálpatrióta vállalatként működik. Emiatt a Mento tagvállalat DHJ Építő számára presztízskérdés volt a projekt sikeressége, ahogy korábban a miskolci II. János Pál Pápa tér, vagy a Miskolci Jégcsarnok kivitelezése során is.

Dozsnyák Péter esetében azonban egyéb extra motiváció is adódott:

„Ezer szállal kötődöm a Barlangfürdőhöz, hiszen gyerekkoromban ide hordott nagyapám fürdeni, felnőttként pedig 27 évig dolgoztam a Miskolci Vízműveknél, ahol sokáig mi üzemeltettük ezt a fürdőt is. A jelenlegi munkahelyem előtt pedig a Miskolci Fürdők Kft.-nél dolgoztam helyettes főmérnökként, és az irodám itt volt a szomszéd szobában”

– tette hozzá mosolyogva.

Van, akit kifejezetten vonz egy projekt összetettsége

Őszintén elmondta, élete legnehezebb projektjén van túl: „Valamikor a második garanciás év után ez majd elkezd megszépülni, és aztán sokáig a legszebb emlékem lesz ez a projekt, de ilyenkor még magas a stressz szint.

Ugyanakkor engem a lokálpatriotizmus mellett a tisztesség is arra sarkall, hogy a lehető legjobban végezzem a munkám. Szerencsére ehhez az egész cégcsoport így áll hozzá, emiatt is dolgozom itt örömmel immár öt éve

– hangsúlyozta Dozsnyák Péter.”

Más okból jelentett különleges feladatot Tóth Zoltánnak a projekt, aki mindössze két hónappal az elkezdése előtt csatlakozott a vállalathoz. „Hajdúságiként én nem mondhatom magam miskolci lokálpatriótának, de nekem legalább ekkora motivációt jelentett a fejlesztés összetettsége.

Kifejezetten kértem is, hogy építésvezetőként bekerülhessek a projektbe a vonzó kihívásai miatt. Sokat segített, hogy a tervezőkkel dolgoztam korábban, így ismertem a munkájukat. Jelenleg még én is arra koncentrálok, hogy a nyitáson minden rendben legyen, de azért büszkeséggel tekintek vissza az itt elvégzett munkára.”

Döntő jelentőségű, hogy milyen kép kapcsolódik a cég nevéhez

Radócz István motivációként a hosszútávú szemléletet emelte ki. „Mindig minden projektbe ugyanazzal a hozzáállással lépünk be: akkor vagyunk elégedettek, ha a megrendelő elégedett velünk. Azaz, úgy gondol vissza ránk, hogy a DHJ Kft.-vel jó volt együtt dolgozni, és ez jut rólunk eszébe, amikor találkozik az ajánlatunkkal valamilyen munkára.”

Továbbá nagyon fontos szempontjuk a róluk kialakuló percepció. "Minden munkánkkal, minden CSR akciónkkal, minden megjelenésünkkel arra törekszünk, hogy az objektív szemlélőben pozitív kép alakuljon ki a vállalatunkról.

A barlangfürdő helyreállítása során is erre törekedtünk, és rengeteget dolgozunk azért, hogy a rendelkezésre álló keretek között a lehető legjobb munkát végezzük, hogy az üzemeltető és a vendégek végül elégedetten vehessék újra birtokba a létesítményt. Bízom abban, hogy ez így lesz; mi mindent megtettünk ennek érdekében.”

Az MKIF nyílt közbeszerzésben vállalta a teljes pályaszakasz többszöri felújítását

„Társaságunk mindig, minden esetben a hatályos jogszabályok, valamint a Magyar Állammal kötött szerződés alapján jár el, és az M6-os autópályával kapcsolatban is ennek megfelelően cselekedett.

Az MKIF Zrt. visszautasít minden olyan állítást vagy értelmezést, amely azt a látszatot kelti, hogy Társaságunk jogellenesen jutott volna üzemeltetési vagy más feladathoz, vagy tevékenységével kárt okozott volna a Magyar Államnak. Társaságunk az M6-os autópálya érintett szakaszának üzemeltetésére nyílt közbeszerzési eljárás keretében pályázott" - írják.

A hidak, pihenők és csomóponti ágak felújítása is része az MKIF vállalásának

A nyílt közbeszerzési eljárásban a legmagasabb szintű üzemeltetési szolgáltatásra és a teljes pályaszakasz többszöri teljes felújítására kértek a résztvevőktől ajánlatot, amely az üzemeltetési feladatok mellett a hidak, pihenők és a teljes pályaszerkezet, valamint a csomóponti ágak felújítását is magában foglalja.

"Másik ilyen nyílt, a műszaki tartalom megismerését és összehasonlítását a nyilvánosság számára lehetővé tevő közbeszerzési eljárásról nincsen tudomásunk. Társaságunktól a korábbi külföldi tulajdonú koncesszor üzemeltetővel, illetve a Magyar Közút Nonprofit Zrt. ajánlatával összehasonlítható műszaki tartalomra ajánlatot nem kértek.”

Azonos feltételek nélkül nem állapítható meg, melyik ajánlat kedvezőbb

A sajtóban megjelent, az üzemeltetés költségeire és az állítólagos túlárazásra vonatkozó számok, adatok kizárólag akkor hasonlíthatók össze, ha azok azonos műszaki tartalom, szolgáltatási színvonal, időtáv, finanszírozási feltételek és kockázatvállalás tartalmaznak, ezek hiányában ebből semmilyen valós, alátámasztott következtetés nem vonható le – hangsúlyozza az MKIF Kommunikációs Igazgatósága.

A pénteken bemutatott eltérő konstrukciók költségeinek egyszerű összevetése szakmailag nem ad valós képet, szakmai alátámasztás hiányában kizárólag félrevezetésre alkalmas, mivel a sajtóhírekből nem derül ki, hogy a bemutatott különböző üzemeltetési költségek milyen tényleges megvalósítandó műszaki tartalmat foglalnak magukba - írják a közleményben.

Az MKIF szerint jogszerűen járt el

"Az MKIF Zrt. a jövőben is elsődleges feladatának tekinti a szerződéses kötelezettségei teljesítését, Társaságunk továbbra is arra koncentrál, hogy a kezelésében lévő gyorsforgalmi úthálózatot biztonságosan, szerződésszerűen és magas szakmai színvonalon üzemeltesse és fejlessze, az általa vállalt feladatokat a Koncessziós Szerződésben foglaltak szerint ellássa.

Társaságunk a politikai vitákban nem kíván részt venni; feladatunknak a szerződéses kötelezettségeink teljesítését és a közlekedők biztonságos, magas színvonalú kiszolgálását tekintjük" - zárják a közleményt.

A beavatkozások során kiemelt szempont az eredeti építőanyagok megőrzése, a későbbi, nem megfelelő javítások eltávolítása, valamint a műemlékek hiteles helyreállítása.

A Műromok, amely romnak épült, hogy történetet meséljen

A tatai Angolkert története 1783-ban kezdődött, amikor az Esterházy család megbízásából Bőhm Ferenc uradalmi mérnök telepítette a kertet a Cseke-tó környezetében. A park a tó körül helyezkedik el, ugyanakkor bizonyos értelemben Tata egészére is kiterjed. A kialakítás a korábbi, merev és szigorú francia kertépítészeti hagyományoktól eltérő szemléletet követett.

Az Angolkert egyik legkülönlegesebb építménye a park északi részén található Műromok. A Charles Moreau tervei alapján készült építményhez egy ívelt kőhídon keresztül lehet eljutni. A szabálytalan alaprajzú építmény 1785 és 1803 között épült, a Vértesszentkereszti apátság középkori faragott köveinek, valamint Szőnyből származó sírkövek felhasználásával. A források szerint a valódi romból 24 díszes oszlopfőt is átszállítottak Tatára, hogy azokat beépítsék az építménybe.

A Műromok elnevezés ebben az esetben szó szerint értendő: az épület nem egy egykori templom vagy vár fennmaradt maradványa, hanem eleve romként épült, kizárólag esztétikai céllal. A háromhajós, omladozó gótikus templom maradványait idéző építmény a romantikus kertépítészet egyik látványos példája.

Az építmény egyik fülkéjében és a kerítés oldalában egy, a Látó-hegyről előkerült, domborműves, III. századi római kori sírkövet is elhelyeztek.

Nemcsak megszépül: restaurálják az Angolkert történeti értékeit

A parkban június elején kezdődtek a restaurálási munkák és előreláthatóan november végéig tartanak. 

Az egyik fontos helyszín a Műromok, ahol elsődleges szempont a történeti értékek megőrzése és az eredeti anyagok lehető legnagyobb mértékű megtartása. A restaurálás során megtisztították a kőfelületeket. A szakemberek ehhez száraz szemcseszórást, nedves tisztítást és kézi, mechanikus módszereket is alkalmaztak.

Különös figyelmet fordítottak a történeti fugahabarcsok megőrzésére. Ezzel szemben a későbbi, műemlékvédelmi szempontból nem megfelelő cementes fugákat eltávolították.

Hasonló elv érvényesült a Műromok medrének kőszegélyénél is. Az ott található korábbi cementes feltöltéseket elbontották, a hiányzó részek pótlásához pedig a Tatai Kőtárból származó, az eredeti kövekkel azonos anyagú és megjelenésű köveket használtak. A cél az volt, hogy a helyreállítás a lehető leghűebben kövesse az eredeti kialakítást.

A régészeti kutatás a hiteles helyreállítás része

A restaurálási munka következő szakaszában állványozással válnak elérhetővé a magasabban fekvő szakaszokat. Ez lehetővé teszi a felületek megtisztítását és a cementes fugák eltávolítását is. Ezeket a munkálatokat korábban azért nem lehetett elvégezni, mert az alsó részeken régészeti kutatások zajlanak. Az ott feltárt eredmények ugyanis jelentősen befolyásolhatják a műemlék hiteles rekonstrukcióját. A kutatásokat a Kuny Domokos Múzeum munkatársai, Dr. Schmidtmayer Richárd múzeumigazgató, régész, valamint Giber Mihály régész muzeológus végzik.

A restaurálás során egy súlyosan károsodott oszlopfő sorsa is eldől. A restaurátori vizsgálatok szerint a kőelem károsodása már olyan előrehaladott állapotban van, hogy az eredeti darabot a Kuny Domokos Múzeumban őrzik meg. Helyére hiteles rekonstrukciós elem kerül, amely biztosítja a Műrom egységes megjelenését, miközben hosszú távon is segíti az építmény megőrzését.

A projektben megújul a közeli Várkanyarban álló Nepomuki Szent János híd és a hozzá tartozó szobor is.

A tagozat megalakulása előtt más szervezetek is sokat tettek a szakterület érdekképviseletéért. Milyen tapasztalatokat és tanulságokat szereztek e munka során, különösen az Ön által vezetett Magyar Épületgépészeti Koordinációs Szövetségben (MÉgKSZ)? Miért döntöttek mégis az ÉVOSZ-tagozat létrehozása mellett?

Ma már elképzelhetetlen az épületeink használata gépészet nélkül, ugyanakkor az épületgépészet ennek megfelelő figyelmet, elismerést nem tudott elérni más szakmák és a társadalom körében. Ezért amikor közel tíz éve a szövetség feladatait, jövőképét újrafogalmaztuk, akkor ebben elsőként a szakterület ismertsége, elismertsége, presztizsének javítása, általánosságban a társadalomba való beágyazottságának elmélyítése szerepelt.

Ennek keretében széleskörű szakmai rendezvénysorozatot az Országos Magyar Épületgépészeti Napok (OMÉN) alakítottunk ki, létrehoztuk a szakma jelképét, melyet széleskörben használunk is, az épületgépész sportnapok keretében rendezvényeket tartunk, melyek között a vitorláskupa ma már az országos versenyek között szerepel, és nem utolsó sorban hat éve kiadjuk az Épületgépészet évkönyvét, melyben a szakma éves teljesítményét foglaljuk össze a gazdasági eredményességétől, a jelentős alkotásokon keresztül a szakterület társadalmi aktivitásáig reprezentatív kiadványként.

Mindezek jelentősen és érezhetően erősítették a szakmai önazonosságot és még sok esetben más szakmák irigységét is kivívták. Ezekkel együtt nem tapasztaltuk a szakma tekintélyének, súlyának növekedését, az épületgépész változatlanul az építés alvállalkozója, az építésgazdaság kiemelkedő teljesítményeinek értékelésében az épületgépészeti munkák színvonalának díjazása nem kerül szóba, a főhatóságnak, minisztériumnak írt levelek, javaslatok gyakran válasz nélkül maradnak. Be kellett látnom, hogy az épületgépészet nélkül nincs használat, de épület nélkül nincs épületgépészet, így ha a szakterületünknek súlyt akarunk adni, akkor annak nagy lehetőségét az jelentheti, ha az építésgazdaság szereplőivel együtt, de külön, nevesítve próbáljuk céljainkat elérni, problémáinknak hangot adni.  

A közleményük szerint jelentős gazdasági erők összefogásához van szükség az épületgépészet problémáinak kezeléséhez. Mennyire valósul ez meg a tagozatban, ha esetleg lehet erre számokat, hozzávetőleges arányt (bármilyen piaci adatot) megadni, mekkora hányadát képviselik az alapító tagok ennek az alágazatnak?

A világ nem szociális játszótér, az érdekeket, a problémák kezelését, megoldását a gazdasági erőviszonyok alapvetően meghatározzák. Az épületgépészet az építésgazdaság GDP-jének közel negyedét is kiteheti, melyben nagy számban kis és középvállalkozások teljesítménye és természetesen kevesebb, de jelentős gazdasági erőt képviselő cégek munkája van. A tagozatban éppen a gazdasági erő megjelenítése érdekében a hazai legnagyobb épületgépészeti cégeket kerestük meg, és ők vállalták is a tagozat megalapítását.

Milyen tapasztalataik vannak az eddigi egyeztetések, együttműködés során az ÉVOSZ-tagozat keretein belül? Mennyire tudott beindulni az új érdekképviseleti formától remélt szinergia? 

A tagozat néhány hónapja alakult, és az eddig eltelt idő csak arra volt elegendő, hogy az elképzeléseket és a szereplők közreműködését, aktivitásukat meg lehessen tapasztalni. Az egyik tapasztalat az ÉVOSZ befogadókészsége, amely Koji László elnök úr személyes közreműködésével minidig nagyon segítőkész, aktív és hatékony. A másik tapasztalat a tagozat elnökségének munkája, amelyet jelenleg alakítunk ki, és melyben a tagok aktivitása a várakozásnak megfelelően alakul.

Milyen konkrét terveik vannak erre az évre?

A tagozat alakításakor egyértelmű célként fogalmazódott meg a szakterület gazdasági erejének érzékeltetéséhez a legnagyobb cégek bevonása. Az ilyen cégek vezetőinek véleménye éppen a mindennapi gazdasági tevékenységük következtében súlyt jelentenek, ugyanakkor nincs idejük a különböző elemzések, értékelések, szisztematikus feldolgozására, tanulmányok összeállítására. Emiatt az operatív munka végzésére a tagozat ügyvezetőt kért fel.

Ügyvezetőként programot készítettem és útitervet ennek lebonyolítására. A program szerint elsőként azt vetettük össze, hogy az ÉVOSZ ágazati aktuális problémák és a javaslatok körében melyek azok a témák, amelyek az épületgépészet számára is relevánsak és milyen szakmaspecifikus kiegészítést, illetve új témák megfogalmazását igénylik. Ezt követően készítettük az ezévi programot, melyben a szakképzés, a felsőfokú képzés, illetve a versenyképességre, és az egészségre is jelentős hatással levő, minőségileg a követelményeknek nem megfelelő ivóvízhálózati elemek kizárására vonatkozó szabályozási javaslatok kidolgozása szerepelnek. A tagozat munkájának szervezésében kiemelt szempont a tudatos tervezés és az egyeztetések alapos előkészítése, mert ezek alapozzák meg az eredményes és hatékony működést.

Konkrétan jogszabályi, hitelezési, támogatási területeken van szükségük érdekképviseletre – hogyan tud kezdeményező szerepbe kerülni a tagozat a törvényalkotásban? Terveznek-e olyan szakmai anyagokat, amelyeket az ÉVOSZ szokott megjelentetni hasonló céllal?

A tagozat megfogalmazott célja, hogy az alágazat problémáit megismerve, beazonosítva megoldási javaslatokat fogalmazzon meg, és ezeket döntéshozók számára eljuttassa, illetve a megoldást elősegítő szakmapolitikai, társadalmi hátterében médiatámogatást szervezzen. Éppen ebben van nagyobb gyakorlata és kialakított kapcsolatrendszere az ÉVOSZ-nak, melynek igénybevételi lehetőségét elnök úr fel is ajánlotta, és élni fogunk ezekkel a lehetőségekkel.

Mi a munkánkkal azt szeretnénk elérni, hogy a tagozat proaktív tevékenységet folytasson, az alágazat problémáit mi fogalmazzuk meg, és a javaslattal pedig a döntéshozók munkáját könnyítsük meg, és mindezt a szakterület érdekkörében. A különböző társadalmi szerveknél szerzett több évtizedes tapasztalatom, hogy a szervezetek megtiszteltetésnek veszik, ha a döntéselőkészítésnél a döntéshozók a véleményüket kérik. Ez helyes és szükséges, de azt felételezi, hogy a döntéshozó mindent tud, és csak a szervezetek véleményével kívánja azt alátámasztani. A tagozat proaktív hozzáállásával hatékonyabb és eredményesebb szabályozási környezet alakításához kíván hozzájárulni.

A jogosulatlanul munkát végző kontárok problémáját szintén fókuszba helyezték. Mekkora mértékű jelenséggel állunk szemben, mely területeken jelentkezik, és mi lehet a kezelésének a módja?

A kérdéskörben pontos felmérés nem áll rendelkezésünkre. A kontárok, vagyis a szakképesítés, vagy engedéllyel nem rendelkező, illetve számla nélkül végzett épületgépészeti munkák a teljes munkák körében becsülve 15-25 százalékot tesznek ki. Az ilyen tevékenység nagyon sokszínűen problematikus a gazdasági következményektől a vagyon biztonságon keresztül az egészségügyi következményekig, így mindenképpen megoldást kellene találni, és ez lehet az ÉVOSZ által már korábban megfogalmazott un. építészeti rendészet, vagy rendőrség létrehozása.

Napjainkban az építőiparban a fenntarthatóság és a környezeti terhelés csökkentése egyre inkább alapkövetelménnyé válik a projektekben, ami szintén fókuszba helyezheti a minőségi épületgépészetet. Hogyan tud profitálni ebből a hazai épületgépész szakma, illetve hogyan tudják középpontba állítani a minőségi elvárásokat?

A globális problémákra keresett válaszokban az épületgépészetnek sokrétű küldetése van. Napjainkban az energia-használat áll a középpontban, de egyre inkább rádöbben a világ, hogy a víz kérdése még ennél is fontosabb, illetve a hulladék kérdése sem hanyagolható el. Mindezek a feladatok az épületgépészeti vállalkozások számára hosszútávú és gazdaságilag is megalapozott helyzetet teremtenek.

A szakma érdekképviseletének egyik főszereplőjeként rengeteg információja, tapasztalata van a hazai épületgépészetről. Összességében, hogy látja a hazai cégek piaci helyzetét?

Az épületgépészet piaci helyzete részben a beruházási lendülettől és a támogatási elképzelésektől függ. Napjainkban a kormányváltás következtében ezek átalakulása folyik. A beruházások gazdasági háttere még nem látható, hogyan fog alakulni, amiben viszont mindenképpen nagy lendülettel kell lépni, az a meglevő lakásállomány felújítása. A felújítás az épületgépészet számára még nagyobb szakmai kihívás, mint az új építés. Jelenleg ezt leginkább a kkv-k tevékenységében képzeljük el, de igazi megoldást az fogja jelenteni, ha ennek iparszerű megoldását nagy vállalkozások is piacszerűen vállalni tudják.

A vg.hu által közölt interjú legfontosabb eleme az M6-os autópálya üzemeltetésének átvétele volt, amely továbbra is nyitott kérdés, miközben az idő egyre sürgetőbb az MKIF Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. vezérigazgatója szerint. Németh Tamás elmondta:

„Ez a koncessziós szerződésünkben opciós elemként szerepel. Az előző kormányzat jelezte, hogy élni kíván ezzel a lehetőséggel, vagyis azt kérte, hogy vegyük át az M6-os üzemeltetését. A végleges döntésre azonban hónapok óta várunk: továbbra sem kaptunk megerősítést a minisztériumtól arról, hogy valóban nekünk kell átvennünk az üzemeltetést.” Mint mondta, mindez azért is sürgető, mert az idő szorít, október 8-tól már az MKIF-nek kellene ellátnia az üzemeltetési feladatokat.

A társaságnak az esetleges átvételhez már most meg kellene kezdenie a felkészülést: munkatársakat felvenni, biztosítani a szükséges eszközöket, valamint beszerezni a téli üzemeltetéshez szükséges sókészleteket.

A vezérigazgató azt mondta: legkésőbb szeptember 1-jéig meg kell születnie a végleges állami döntésnek, mert ezt követően már – bárki legyen is az üzemeltető - nem marad elegendő ideje a felkészülésre.

Németh Tamás leszögezte: azok az állítások, amelyek szerint az MKIF üzemeltetése lényegesen drágább lenne, egyszerűen nem felelnek meg a valóságnak. Hozzátette: a Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter által említett számok sem egyeznek a koncessziós szerződésben és a társaság ajánlatában szereplő összegekkel.

„Az általunk vállalt költségek ennél lényegesen alacsonyabbak, ráadásul az ajánlatunk műszaki tartalma sem azonos a jelenlegi üzemeltetés műszaki tartalmával, ezért a két konstrukció nem hasonlítható össze közvetlenül.”

Az MKIF szerint a koncesszor jelentős kockázatot vállal

Az interjú másik központi témája volt a koncessziós konstrukció kockázatmegosztása. Németh Tamás visszautasította azt az állítást, hogy a társaság nem vállal érdemi üzleti kockázatot. Elmondása szerint a koncesszor nemcsak az üzemeltetés és a fenntartás, hanem a tervezés, a finanszírozás, a kivitelezés és a hosszú távú karbantartás kockázatát is viseli. Kiemelte azt is, hogy a társaság eddig közel 2 milliárd euró hitelfinanszírozást szervezett meg, amelyhez 30-40 százalék önerőt biztosított.

A vezérigazgató hangsúlyozta: a tulajdonosok eddig közel 150 milliárd forint saját forrást biztosítottak a projekt finanszírozására, miközben a legnagyobb beruházások – köztük az M1 autópálya bővítése – jelenleg is zajlanak.

Az útdíjbevételek döntő része az államnál marad

A társaság vezetője kitért az útdíjbevételekkel kapcsolatos vitákra is. Elmondása szerint a koncesszió indulásától 2025 végéig a magyar állam mintegy nettó 2200 milliárd forint útdíjbevételt szedett be a teljes díjköteles hálózaton, miközben az MKIF a koncessziós szerződés alapján nettó 673 milliárd forint rendelkezésre állási díjban részesült. Állítása szerint az útdíjbevételek mintegy 70 százaléka az államnál marad.

Németh Tamás kifejtette: a koncessziós szerződés alapján kapott 673 milliárd forintot teljes egészében az utakra költötték. Döntő részben felújítására - megvalósult Magyarország történetének legnagyobb gyorsforgalmi útfelújítása (szintrehozás). "A beruházások nagyságrendjét jól mutatja, hogy 700 kilométer gyorsforgalmi út újult meg 3 év alatt, 13 millió négyzetméternyi útburkolatot újítottunk fel, és közel 2,5 millió tonna aszfaltot építettünk be. Megújult 315 híd és 68 pihenő."  Ezek, önmagukban is jól érzékeltetik, hogy rendkívül jelentős műszaki munka történt - tette hozzá.

A szerződés megszüntetése esetén elszámolásra lenne szükség

Arra a felvetésre, hogy megszüntethető-e a jelenlegi koncessziós konstrukció, Németh Tamás úgy reagált: a felek között érvényes, 35 évre szóló szerződés van hatályban, amely pontosan meghatározza, hogy ilyen helyzetekben milyen elszámolási szabályok alkalmazandók.

„Mi ezekhez a szerződéses rendelkezésekhez tartjuk magunkat” – szögezte le. „Nem várható el tőlünk, hogy ha a magyar állam egyik napról a másikra úgy döntene, hogy már nincs szüksége a koncessziós konstrukcióra, akkor egyszerűen tudomásul vesszük és elsétálunk anélkül, hogy a már teljesített befektetéseinkkel elszámolnánk.”

Az M7 és az M200 előkészítése folytatódik

Az interjúból az is kiderül, hogy az MKIF folytatja a szerződésben szereplő következő nagy fejlesztések előkészítését. A társaság jelenleg az M7 autópálya bővítésének, valamint az M200 gyorsforgalmi út tervezésén dolgozik, ugyanakkor ezek megvalósításához a szükséges állami döntésekre és a finanszírozás véglegesítésére is szükség van. A jelenlegi ütemezés szerint az M7 bővítése 2027 második felében, az M200 kivitelezése pedig 2027 végén indulhat el.

Az M1 bővítésénél a közlekedésbiztonság az elsődleges szempont

Kérdésre reagálva Németh Tamás kitért az M1 autópálya felújítása során alkalmazott forgalomterelésekre is.

Elmondása szerint a munkák alatt végig biztosított a 2×2 forgalmi sáv, a nagyobb torlódások jelentős része pedig nem közvetlenül az építkezésekből, hanem balesetekből, lerobbant járművekből vagy egyéb rendkívüli eseményekből adódik. Hozzátette: a társaság kezdetektől fogva szorgalmazza az átlagsebesség-mérés bevezetését és a közlekedési szabályok szigorúbb betartatását, mert ezek jelentősen javíthatnák a közlekedésbiztonságot.

Egy korszerű közösségi épület, egy felújított iskola vagy egy biztonságos anyaotthon hosszú évtizedeken át szolgálhatja azokat, akik használják. Éppen ezért egyre több vállalkozás tekint úgy a kivitelezői tudásra, mint olyan értékre, amelyet társadalmi célok érdekében is érdemes mozgósítani.

Erre a szemléletre épül a MolnárBeton és az MB Ingatlan építési üzletága elmúlt éveinek több beruházása is. A jelenleg is zajló ÁGOTA Falvi fejlesztésen, egy budapesti anyaotthon kialakításán, egy gimnázium folyamatos felújításán és egy nagyszabású közösségi játszótér megépítésén ugyanaz a gondolat rajzolódik ki:

nem egyszeri segítségben, hanem hosszú távon használható épített értékekben gondolkodnak.

A projekteket a vállalat minden esetben saját forrásból, külső támogatás igénybevétele nélkül valósítja meg.

A legújabb projekt: közösségi ház ÁGOTA Falván

Jelenleg a Bács-Kiskun megyei Tass-Alsószenttamáson, az ÁGOTA Alapítvány gyermekközpontjában, ÁGOTA Falván dolgoznak a kivitelezők.

ÁGOTA Falva egy országosan egyedülálló Ifjúsági, Szabadidős, Kulturális, Képzési és Lelkiségi Központ, amelyet a gyermekvédelmi gondoskodásban élő, családjukból kiemelt gyermekek és fiatalok támogatására hoztak létre. A komplexum egész évben biztosít helyszínt táboroknak, közösségi programoknak, fejlesztő foglalkozásoknak és képzéseknek, egyszerre mintegy 1300 bentlakásos résztvevő fogadására alkalmas. Célja, hogy biztonságos, inspiráló környezetet teremtsen, ahol a nehéz sorsú gyermekek közösségi élményeket szerezhetnek, fejlődhetnek, és olyan támogató légkörben tölthetnek időt, amely hozzájárul önbizalmuk, készségeik és jövőképük megerősítéséhez.

A jelenlegi fejlesztés keretében könyvtár és foglalkoztató valósul meg az állami gondozott gyermekek számára.

A korszerű épület nemcsak közösségi térként működik majd, hanem fejlesztő foglalkozásoknak is helyet biztosít, emellett a gyermekekkel dolgozó szakemberek számára is kialakítanak kiszolgáló helyiségeket és lakrészeket. A beruházás teljes egészében saját forrásból valósul meg.

„Mi építeni tudunk. Ha segíteni szeretnénk, akkor ezt a tudást kell oda vinnünk, ahol valóban szükség van rá” – fogalmaz Molnár György alapító-tulajdonos.

A kivitelezés során ugyanazokat a műszaki megoldásokat alkalmazzák, mint a vállalat piaci beruházásainál. Korszerű gépészet, modern épületautomatika és magas minőségi követelmények jellemzik a projektet. A cél egyszerű:

egy szociális célú épület esetében sem szeretnének kevesebbet adni annál, mint amit bármely más beruházásuknál természetesnek tartanak.

Anyaotthon, amely új kezdetet jelent

Nem ez az első olyan projekt, amelyben a kivitelező szakértelem társadalmi célt szolgál. Néhány évvel ezelőtt Budapesten, a X. kerületi Gergely utcában egy leromlott állapotú épület teljes felújítása után olyan anyaotthon jött létre, amelyet ma a Várva Várt Alapítvány működtet.

Az intézmény krízishelyzetben lévő várandós nőknek és kisgyermekes édesanyáknak biztosít biztonságos lakhatást, miközben szakmai támogatást és mentorálást is nyújt számukra.

Közösségi terek is értéket teremtenek

Hasonló gondolat húzódik meg a Budapest XVII. kerületében működő Balassi Bálint Gimnázium több éve zajló felújításai mögött is. Az intézmény közösségi terei ütemezetten újulnak meg évről-évre. Korszerű burkolatok, új szigetelések és felújított belső terek teszik modernebbé az iskola mindennapjait.

Ugyanez a szemlélet jelenik meg a Furmint Lakópark mellett idén márciusban megvalósult, mintegy 2500 négyzetméteres közösségi játszótér esetében is, amely nem egyszerűen játszóeszközök gyűjteménye, hanem komplex közösségi tér, a környék egyik új találkozóhelye lett.

Építés mint hosszú távú segítség

Molnár György szerint ezek a beruházások nem különálló kezdeményezések, hanem egy tudatos szemlélet részei. Következő lépésként azt tervezik, hogy

jövőbeni lakópark-fejlesztéseikben minden évben egy lakást vagy családi házat nevelőszülők számára ajánlanak fel, akik állami gondozott gyermekeket nevelnek.

A cél ezúttal sem egyszeri támogatás, hanem egy olyan élethelyzet megteremtése, amely hosszú távon is biztonságot jelenthet egy család számára.

Az építőipar teljesítményét rendszerint köbméter betonban, acélban vagy átadott négyzetméterekben mérik. Ezek a beruházások azonban arra is emlékeztetnek, hogy egy jól megtervezett és gondosan kivitelezett épület túlmutat fizikai valójánál. Különösen akkor, ha mindez a vállalat saját erőforrásaira támaszkodva, külső támogatás nélkül jön létre, ezzel olyan közösségi értéket teremtve, amely évtizedeken keresztül szolgálhatja a benne élőket.

Négy probléma köré csoportosulnak a feladatok

Amint a műszaki igazgató elmondta: négy kihívás azonosítható a többszáz éves campus épületállományának korszerűsítésében:

• a műemléki épületállomány korszerűsítése során a műemlékvédelmi szempontok és a korszerű üzemeltetési elvárások egyidejű érvényesítése,
• az elöregedett gépészeti-elektromos rendszerek növekvő karbantartási és felújítási igénye,
• az üzemeltetési költségek csökkentése és ezzel összefüggésben az energiahatékonyság javítása,
• valamint az oktatási, kutatási és hallgatói igények összehangolása a műszaki-pénzügyi realitásokkal.

Részben ezekből a problémakörökből következik, hogy milyen jelentősebb beruházásokat kell elvégezni az egyetemen a következő években.

Van, ami nem tűr halasztást

Szükség lesz az I épület hűtés-fűtési rendszerének cseréjére, mert bár az épület nem régi, a technológia elavult, nem felel meg a környezetvédelmi előírásoknak.

Nem várhat tovább a Vásárhelyi Pál Kollégium külső-belső felújítása. Ez a külső szigeteléssel kezdődik, aztán napelemek kerülnek a tetőre, három éves távlatban pedig a teljes belső felújítás is megtörténhet.

Küszöbön áll az R épület hallgatói kiszolgáló ügyfélterének átalakítása is, illetve több épület esetében sürgető a teljes tetőfelújítás – ilyen az R, a T és a H épület, valamint a Bercsényi Kollégium. Napirenden van a Kf76 előadó, valamint az ST épület földszinti előadójának korszerűsítése, illetve bejáratának akadálymentesítése, az MG MM csarnok felújítása a hallgatói versenycsapatoknak való átadás előtt, továbbá napelemrendszerek bővítése, különböző terek megújítása – sorolta Mikó Zoltán.

Átfogó programot dolgoznak ki

„Elindult a kampuszfejlesztési program előkészítése, jelenleg annak első szakaszában járunk, melynek során a későbbi tervezést megalapozó szakmai, oktatási és közösségi igények feltárása zajlik” – ismertette az igazgató.

A BME2032 stratégiaalkotó munkához is kapcsolódó kampuszfejlesztésnek ahhoz kell igazodnia, hogy milyen tanulási, kutatási és közösségi terek szolgálják majd a legjobban a jövő Műegyetemét, hiszen az, hogy inkább nagy előadókra vagy kisebb, rugalmasan használható termekre van-e szükség, szorosan összefügg az egyetem stratégiai céljaival és a változó oktatási koncepciókkal.

Ugyanígy újra kell értelmezni a közösségi terek szerepét is, mert a hallgatói és munkatársi igények ma már jelentősen eltérnek a korábbi évtizedek gyakorlatától. A stratégiaalkotási és tervezési folyamat eredménye alapozza majd meg a kampuszfejlesztési program következő, beruházási szakaszait.

Budapesten a lakhatási válság közismert. Ám a Kőbányai önkormányzat nem adta fel a céljait. Még annak ellenére sem engedett a céljaiból, hogy 2017-ben és 2022-ben sikertelenül próbálta értékesíteni a területeit. Az önkormányzat több értékbecslés eredményeként legfeljebb 860 millióra értékelt telkeket 1,181 mrd forintért értékesítette egy csereügylet keretében. Az elkészült komplexumból 782 négyzetméternyi lakóingatlan tulajdonjogát fogja megszerezni a X. kerület 1,1 milliós négyzetméter áron.

A kerületben ehhez hasonló fejlesztéseknél nem ritka a 2 milliós négyzetméter ár, vagyis az önkormányzat egyrészt hihetetlenül lenyomta az árakat! Másrészt kicsikart a fejlesztőtől 16 épített parkolóhelyet, illetve 259 milliós infrastrukturális fejlesztést. Egyben, ha a kivitelező nem mutat be 2026. december 31-ig engedélyes építési tervet, vagy nem történik meg az ingatlan műszaki átadás / átvétele 2029. április 30-ig, vagy nem szerzi meg az ingatlan a használatbavételi engedélyt 2029. szeptember 30-ig, akkor az 1,181 milliárd forintos bankgarancia lehívása mellett napi 350 ezer forintos kötbér terheli a kivitelezőt, a Molnárbeton Kft.-t, akitől a beruházás meghiúsulása esetén a telek tulajdonjoga visszaszáll az önkormányzatra.

Nagy Anikó, a Molnárbeton Kft. üzletág gazdasági igazgatója arra a kérdésünkre, hogy mégis miért vállal a társaságuk ilyen jelentős kockázatot, azt válaszolta:

A Molnárbeton Kft. számos ingatlanfejlesztési beruházást hajtott és hajt végre jelenleg is. Nagyon büszkék vagyunk arra, hogy az eddig átadott lakáskomplexumaink egyetlen lakójával sem kerültünk jogi vitába az elmúlt 20 évben.

Ezt a beruházást is banki finanszírozás keretében kívánjuk megvalósítani. Így mind a beruházást finanszírozó pénzügyi szervezettel, a beruházást kiemelő minisztériummal, az engedélyező hatóságokkal, a műszaki átadás/átvétel során is jelenlévő és kifogást tehető önkormányzati munkatársakkal és nem utolsósorban az engedélyező hatóságokkal nagyon szoros együttműködésre készülünk. És persze örülünk, hogy a rendkívül alapos tervtanácsi eljárások után mind a kerület, mind a leendő kőbányai lakosok számára egy, a környezetbe illő, élhető komplexumot építhetünk.

A csaknem 300 hektáros, régi bányaterületen több mint húsz éve elhagyatott tájsebként látható csak az egykori ipari tevékenység nyoma. Eltüntetésének munkálatai 2018 márciusában kezdődtek el, most pedig a második ütemmel folytathatja a terület rendbetételét az EWC Rekultivációs Kft. Nagyjából 600 millió forint keretösszeg áll rendelkezésére, a társaság nettó ajánlati ára 519 millió forint volt.

405 ezer köbméter meddőanyagot és földet mozgathatnak meg

A 2026. május 1. - 2027. április 30. közötti szerződéses időszakában a vállalat összesen 405 ezer m³ meddőanyag és föld jövesztéséért, rakodásáért és szállításáért felel a bányaüzem meddőhányójáról a külfejtési bányagödörbe, valamint a véglegesen kialakított térfelületre.

A második ütem feladatai közé tartozik a méreten felüli kőtömbök szállítható méretre aprítása, a korábban kitermelt meddőanyag elhelyezése a bányagödörben – ezzel párhuzamosan pedig a katlan alján kialakult bányató vizének folyamatos kiszivattyúzása.

Mivel a bánya területét eluralta az invazív növényzet (többnyire akác), az EWC munkatársainak feladata 1 hektárnyi terület fakitermelése és a faanyag leszállítása is. A kivágott fák helyett őshonos, fás szárú növényzetet telepítenek majd.

A Duna Aszfalt évtizedek óta az érdeklődés középpontjában áll. Mi előzte meg, hogy elvállalja az elsőszámú vezetői tisztséget?

Én Sátoraljaújhelyről származom, a családom elsőgenerációs értelmiségi tagjaként, mint egy korábbi interjúban is említettem, már hetedik osztályos koromban tudtam, hogy építőmérnök akarok lenni. Azóta sok víz lefolyt a Dunán és elmondhatom, hogy az építőipar számos pozíciójához volt már szerencsém.

Lehettem például a KKK (Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ) főigazgatója, ez egy helyettes-államtitkári pozíció lenne ma. Az az ismeret, amit az államigazgatás terén szereztem, rendkívül nagy segítség volt, amikor 2010 után visszakerültem a céges világba. Közismert, hogy keresem mindenkivel a jó együttműködéseket, illetve a legnehezebb feladatoknál is megtalálom a megoldásokat.

A felkérés után egy hét gondolkodási időt kértem. Átgondoltam előszőr is, hogy van-e bennem elég energia, hogy ennek a rendkívüli tempóban fejlődő csoportnak az elsőszámú vezetői tisztségét betöltsem. És azt is át kellett gondolnom, mint mindenkinek, aki vezetői tisztséget vállal, hogy ezt a 24 órás „hivatalt” magánszemélyként akarom-e? Miután alaposan átgondoltam és egyértelmű igen volt a válaszom, visszajeleztem a felkérésre!

Ki vezeti a cégcsoportot?

Az igazgatóság.

Milyen a munkakapcsolata a tulajdonossal?

A felkérést természetesen a tulajdonostól kaptam, azzal, hogy a tisztséggel a pénzügyi és a jogi felelősség az enyém. Szíjj László iparági tapasztalatára szeretnék építeni, hiszen mára – ha tetszik - az építőipar doyenje.

Csakúgy az igazgatóság tagjaira is rendkívül számítok, hiszen mindannyian minimum évtizedes tapasztalatok birtokosai a társaságnál. Nekem a tulajdonosokkal közösen meghatározott elvek mentén és célok felé kell a cégcsoportot irányítani.

Milyen területeket képviselnek az igazgatóság tagjai?

Az alapító nem tagja a tanácsnak. Az igazgatóságban a jogi, vállalkozás és kommunikáció, a gazdasági, vállalati integritás, a hazai kivitelezési és két fővel a nemzetközi területek felelősei foglalnak helyet.

Ez nem egy multinacionális vállalat szervezeti felépítésére hasonlít?

Én azért is vállaltam ezt a rendkívül megtisztelő tisztséget, mivel jól látható, hogy 2014 után, amint a jogi lehetőségek megnyíltak, egy európai nagyvállalati modellt alakított ki a tulajdonos. A Duna Group egy nemzetközi cégcsoport, ahol a Duna Aszfalt Zrt. a zászlóshajó. Kiegészülve a pénzügyi és befektetési csoporttal egy modern európai vállalkozási formációt adnak. Lehet, hogy hasonlít erre egy multinacionális vállalat szerkezete, ám a legfontosabb, hogy a fiatalok számára vonzó dinamikát sugalljunk, hiszen egy ilyen céghez kezdő mérnökként is szívesen jöttem volna, igazgatósági elnöknek pedig pláne!

Mindjárt az első napján szembesülhetett azzal, hogy hurrikán szerű kritikák jelennek meg  a társaság által kivitelezett mohácsi Duna-híd és az arra felhordó négysávos út projektje kapcsán. Mit mond erről?

Az ország egyik legnagyobb építőipari beruházását végző szervezet vezetőjeként természetesnek gondolom, hogy az új kormány új vezetői áttekintik a beruházásokat. Ha módosítani akarnak, mi nyitottak vagyunk az együttműködésre.

A kinevezéséhez mit szólt a szakma?

Egészen meglepő gratulációkat is fogadhattam. Jó jelnek tekintem, hogy száz százalékban pozitív üzeneteket kaptam. Azt gondolom, hogy ez nem elsősorban nekem, hanem a Duna Aszfalt Zrt. eddigi munkájának az elismerése is. Hiszen, ha az ismerőseim rossz tapasztalatot szereztek volna korábban a cégről, biztosan nem gratulálnak őszintén.

Mire számíthatnak Öntől a kollégái?

Négy éve erősítem a Duna Group csapatát. Azt gondolom, van annak jelentősége, hogy személyemben a tulajdonos egy tapasztalt mérnököt kért fel vezetőnek. Ez a társaság építeni akar.

A Duna Aszfalt Zrt. elismerten egy rendkívül dinamikus szervezet. A kollégáim arra számíthatnak tőlem, hogy az innováció fenntartását és a technológiai fegyelem további maradéktalan betartását várom. 

Tekintettel arra, hogy a hazai teher és személygépkocsi állomány mennyisége a következő tíz évben a szakértők szerint még jelentősen nőni fog Magyarországon, én az előttünk álló feladatok tengerét látom. Hiszen az országban mind a kötöttpályás, mind a közúti hálózatok fejlesztése és fenntartása terén rendkívüli a lemaradásunk.

Ötletből országos hírű esemény

A SZABADICS Ride története több mint tíz évvel ezelőtt kezdődött, és azóta folyamatos fejlődés jellemzi.

„A kezdetek kapcsán meg kell említeni Jankovics Ferenc nevét, akinek köszönhető az egész verseny alapötlete, koncepciója” – idézte fel a kezdeteket Szabadics Roland, a SZABADICS Group operatív igazgatója.

Mint elmondta, a verseny a 2010-es évek végén még jóval kisebb költségvetéssel, kevesebb kategóriával és a Tour de Zalakaros betétfutamaként működött.

„A SZABADICS Ride az évek során kinőtte magát, önálló brandként is megállja a helyét, és Karádi Szabolcsnak, a Teker Sportiroda Kft. ügyvezetőjének köszönhetően mára már önálló, teljes értékű sportesemény és rendezvény” – fogalmazott.

A fejlődést jól mutatja, hogy a verseny népszerűsége évről évre növekszik. A szervezők szerint sok résztvevő már hónapokkal előre beírja a naptárába az eseményt, és ehhez igazítja szabadságait, céges programjait, sőt még az edzéstervét is.

A sport mellett a kapcsolatok építéséről is szól

A rendezvény eredeti célja a környékbeli közösségek, baráti társaságok és üzleti partnerek összekapcsolása volt. Ez a cél ma is meghatározó eleme az eseménynek.

„A mai napig kiemelten fontos szerepet tulajdonítunk a SZABADICS Ride-on a partnerekkel való együttműködésnek és a kapcsolatépítésnek” – hangsúlyozta Szabadics Roland.

A szervezők minden évben tudatosan fejlesztik a helyszíni infrastruktúrát, hogy a résztvevő cégek képviselői kényelmes környezetben találkozhassanak egymással.

„Minden évben az a célunk, hogy egy olyan sporteseményt hozzunk létre, ahol értékes partnerségek, vagy akár életre szóló barátságok köttetnek olyan cégek között, amelyek az ország különböző pontjairól vagy akár külföldről érkeznek”

 – tette hozzá.

Rekordlétszám miatt a nevezést is le kellett zárni

A sikert mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy az idei verseny minden korábbi rekordot megdöntött.

„Ebben az évben rekordszámú nevezés érkezett be hozzánk. Azért, hogy garantálni tudjuk a versenyzők biztonságát a pályán, kénytelenek voltunk a tervezettnél korábban, 100 csapatnál leállítani a regisztrációt” – mondta Varga Izabella Luca, a SZABADICS Group marketing- és kommunikációs specialistája.

A jubileumi év sikerét jól mutatja, hogy számos új csapat is benevezett, miközben a visszatérő résztvevők száma szintén magas maradt.

„A cégek már egymás között, ajánlás útján is híresztelik az esemény hírét” 

 – emelte ki.

A közösség lett a legnagyobb érték

Az idei verseny egyik legfontosabb tapasztalata a szervezők szerint az volt, hogy az esemény körül kialakult közösség tovább erősödött.

„A csapatok évről évre egyre jobb viszonyt ápolnak egymással; a visszajáró résztvevők már régi ismerősként, örömmel köszöntik a többieket” – fogalmazott Varga Izabella Luca.

Hozzátette, az elmúlt tíz év alatt egy rendkívül összetartó kerékpáros közösség alakult ki, amelynek tagjai nemcsak a verseny napján találkoznak, hanem hosszabb távú kapcsolatokat is építenek.

A verseny szellemiségét jól tükrözi az időmérési rendszer is. A 4-5 fős csapatok eredményét a harmadik célba érkező versenyző ideje alapján számítják.

„Azért vezettük be ezt a szabályt, hogy ha a csapat negyedik tagjával bármi történne útközben, a többieknek ne kelljen feladniuk, és ne essenek ki a versenyből” – magyarázta.

Varga Izabella Luca szerint az idei SZABADICS Ride sikerének egyik kulcsa az volt, hogy a teljesítmény és a közösségi élmény nem egymás alternatíváiként, hanem egymást erősítve jelent meg. Mint mondta, a jó csapatokban a közös munka, az eredményesség és az együtt töltött idő öröme természetes módon kapcsolódik össze, ami a kerékpársportban különösen erősen érezhető.

Mindenki megtalálhatja a saját kihívását

A hobby és verseny kategóriák egyaránt lehetőséget kínálnak az alkalmi és a tapasztalt kerékpárosok számára.

„Az egyik legnagyobb sikerünknek azt tartom, hogy a rengeteg nevező ellenére sem veszett el a családias hangulat”

 – mondta Varga Izabella Luca.

A szervezők szerint fontos érték, hogy mindenki megtalálhatja a saját felkészültségének megfelelő kategóriát, így a verseny egyszerre maradhat versenyképes és befogadó. Az idei évben a női mezőny is rekordot döntött, tíz női hobby csapat és három női versenycsapat állt rajthoz.

Zalakaros és a Kis-Balaton továbbra is a verseny szíve

A helyszín kiválasztása továbbra is kiemelt jelentőségű a szervezők számára.

„A zalakarosi helyszín nagyon fontos számunkra, jómagam is a településen élek, korábban a cég központja is itt volt” – osztotta meg Szabadics Roland.

Az operatív igazgató személyes kötődéséről is beszélt, a rendezvényközpontnak helyet adó Karos Korzó kivitelezését annak idején ő irányította.

Az útvonal alapvetően változatlan maradt az elmúlt tíz év során, azonban van egy szakasz, amelyet a résztvevők különösen kedvelnek.

„Az ikonikus, festői Kis-Balatoni gáton történő áthaladás megmaradt, melyet nagyon sokan szeretnek és szívükbe fogadtak” – emelte ki.

Nemcsak a versenyzőkről szólt a hétvége

A szervezők a családokra is gondoltak. A gyereksarokban a legkisebbek saját kerékpáros mezt tervezhettek, biciklit díszíthettek és különféle kézműves programokon vehettek részt.

A versenynapot hagyományosan gálavacsora és díjátadó zárta.

„A gálavacsora leginkább a közös ünneplésről, a háláról, valamint az elért eredmények és a szép pillanatok közös megéléséről szólt” – fogalmazott Varga Izabella Luca.

Már a jubileumi, 20. Tour de Zalakarosra készülnek

A szervezők a rekordév után sem szeretnének lassítani. A következő cél, hogy a jubileumi, 20. Tour de Zalakaros alkalmával még több csapat számára tegyék elérhetővé a részvételt.

„Szeretnénk megteremteni a technikai feltételeket ahhoz, hogy 100-nál is több csapat állhasson rajthoz, így még többen átélhessék a Ride egyedülálló hangulatát”

 – mondta Varga Izabella Luca.

A SZABADICS Group idén nyolc saját csapattal vett részt a versenyen, és a kollégák hónapokon át készültek az eseményre. Volt, hogy az ország különböző pontjain dolgozó munkatársak több órát utaztak egy közös edzés kedvéért.

A jubileumi év üzenetét Szabadics Roland egyetlen mondatban foglalta össze azok számára, akik idén még csak a pálya széléről figyelték az eseményt:

„Idén a pálya széléről láttátok a sikert, 2027-ben a jubileumi futamon éljétek át belülről is, mert a SZABADICS Ride-on minden cég szintet lép!”

Mindössze négy középkori templomromról tudunk a régióban, amelynek első megőrzött tagját adhatták át a helyi közösségnek. Az ünnepélyen beszédet mondott Scheer Sándor, a Market Építő Zrt. alapító-vezérigazgatója, Fekete Zsolt, Lajosmizse város polgármestere, dr. Pánya István, a Kecskeméti Katona József Múzeum földrajzkutatója és Belecz Péter, a ROM Vándor programigazgatója.

„Nagyvállalat vagyunk, 30 éves múlttal, 1550 munkavállalóval. Bár talán ez a legkisebb munka a vállalat életében, mégis a legkomplexebb és ez nyújtja nekünk a legtöbb örömöt. Másfél év munka után adhatjuk át a templomromot – emelte ki Scheer Sándor.

„300 éve a szélrózsa minden irányában pusztatemplomok álltak itt. E romok végzete a visszatérő népesség építőanyag-hiánya volt, amelyet csak néhány vészelt át. A száz évvel ezelőtt itt folyt ásatások összes dokumentuma és lelete elveszett a világháború végén, így a Market munkája rengeteg új információval is gazdagította a tudásunk” – ismertette a körülményeket dr. Pánya István.

Megőrzés, nem visszaépítés a feladat

„Örülünk, hogy a ROM Vándor itt is jókor, jó időben érkezett mutatott rá Belecz Péter – és a korábbi kezdeményezések terveit is meg tudtuk valósítani.”

„Sajnos – emelte ki – nincs semmiféle országos lefedettségű, központi támogatási rendszer, ami az Árpád-kori épületmaradványokkal foglalkozna. Romemlékeink országos szinten méltatlanul pusztulnak, megóvásukkal tehát kultúránk, történelmünk alapköveit is mentjük.”

Minden egyes romhelyreállítás egyedi kihívás, ahol a múlt tisztelete és a korszerű műemlékvédelmi technológiák összehangolása komoly szakmai alázatot követel. A csapat elsődleges célja a romok autentikus szépségének megőrzése, a beavatkozások ezért visszafogottan segítik a megóvás, a biztonságos megtekintés és az értelmezés lehetőségét, miközben megőrzik és felerősítik a szakrális romok „időtlen” atmoszféráját.

Amint a programigazgató részletezte: „a Pusztatemplom esetében is elsődleges cél a műemlék szakszerű állagbiztosítása volt.A tervezést megelőzte több műszaki felmérés, szakági vizsgálat, majd azok eredményeire építve határoztuk meg a beavatkozás műszaki tartalmát. Ennek keretében megtörtént a romfalazat statikai megerősítése, a kiomlások visszafalazása, a falrepedések összevarrása, a falkoronák vízelvezetése, a lepusztult felületek konzerválása és az eredeti vakolatfoltok restaurálása.

Az épület szakrális funkcióját a kihelyezett kovácsoltvas kereszt és az egykori gerendafészkekben elhelyezett mécsestartók jelzik, míg a rom képét a környezet méltó rendezése keretezi, a bekötőút mentén elültetett 12 csepleszmeggy fa, és a kihelyezett nagyméretű pihenőasztal pihenőpadokkal.”

Országos, szemléletformáló küldetéssé fejlődött

Nagy Edit, a Market Építő Zrt. szponzorációs és CSR vezetője lapunk kérdésére kiemelte: a kezdetektől ugyanaz maradt a küldetés – veszélyeztetett középkori romemlékeink megmentése –, de az eltelt évek meghozták a gyakorlatot, összeszokott csapat alakult ki, amelynek köszönhetően szakmailag és szervezetileg magabiztos programmá nőtte ki magát a ROM Vándor.

„Az első helyszínnél (Tök) – emelte ki – még elsősorban az értékmentésre fókuszáltunk, miközben kialakítottuk a program szakmai módszertanát és a munkafolyamatokat, ma már viszont egy kiforrott örökségvédelmi program, amelyben régészek, restaurátorok, műemlékvédelmi szakemberek, tervezők, helyi közösségek, önkormányzatok és a Market önkéntesei összehangoltan dolgoznak.”

Mint mondta: „a legnagyobb változás talán az, hogy ma már nem egy-egy rom megmentésében gondolkodunk, hanem egy országos szemléletformáló küldetésben. Az ICOMOS-díj és a többi szakmai elismerés azt is visszaigazolta, hogy a program túlmutat egy vállalati CSR-akción: a magyar örökségvédelem egyik figyelemre méltó szereplőjévé váltunk, a szakma ismer és elismeri munkánkat, és ma már más örökségvédelmi kezdeményezések számára is referenciapontot jelentünk.

A ROM Vándor ma már egyszerre ment műemléket, épít közösséget és ráirányítja a figyelmet a kisebb léptékű, sok esetben pusztuló és magára hagyott, mégis kiemelkedő kulturális értéket képviselő épített örökségünkre.

Helyi kötődésen múlik a siker

A korábbi projektek tapasztalatai elsősorban három területen hasznosultak: a műemléki előkészítés és dokumentáció mélységében, a helyi szereplőkkel való együttműködésben, valamint abban, hogyan lehet úgy beavatkozni, hogy a rom eredeti karaktere és atmoszférája megmaradjon. A lajosmizsei Pusztatemplomnál már hat korábbi projekt tapasztalatával tudtak dolgozni, ami jelentősen növelte az előkészítés és a kivitelezés tudatosságát.

„Az évek során azt tapasztaltuk, hogy a hosszú távú siker kulcsa a helyi kötődés erősítése – tette hozzá. Egy rom akkor marad élő örökség, ha van, aki magáénak érzi és van, aki tovább gondozza akkor is, amikor mi már levonultunk a helyszínről.

A ROM Vándor Lajosmizséről tovább utazik. A Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Mezőnyárádon lesz az őszi állomás, amellyel a program már a hetedik vármegyében ment meg évszázados emlékeket a pusztulástól.

ROM Vándor 07. / Lajosmizse, Pusztatemplom

Fővállalkozó, a projekt 100%-os finanszírozója: Market Építő Zrt.

Programigazgató: Belecz Péter

Projektvezető: Krenn Tamás

Építésvezető: Szabadosi Tamás

Műszaki előkészítő: Jung Ágnes

Szponzorációs és CSR-vezető: Nagy Edit

Partnerek:

Tervezés: Kelemen Bálint, vezető építész tervező (KÖZTI Zrt.)

Építész munkatárs: Molnár Kata (KÖZTI Zrt.)

Tartószerkezet: Váczi Péter (KÖZTI Zrt.)

Anyagvizsgálat: BME / dr. Fenyvesi és Társa Kft.

Tudományos dokumentáció: Arnóth Ádám

Restaurátor: Bánfi Gábor

3D pontfelhő, ortofotó: Kvalitron Kft.

Műemléki habarcs: MAPEI Kft. / Mape-Antique Allettamento

Régészeti partner: Kecskeméti Katona József Múzeum

Kivitelezés:

Market Épületszervíz Kft.

OKM Kft.

Egy egész városnegyed új arculatát formálták

A Liberty a WING egyik meghatározó budapesti fejlesztése, amely a Telekom Campusszal együtt formálta a Népliget környékét dinamikusan fejlődő irodai és üzleti helyszínné. A vegyes funkciójú komplexum irodákat, éttermeket, szállodákat – utóbbi részeként skybárt, konferenciatereket -, tetőteraszt és zöld közösségi tereket is ötvöz. Az itt megvalósult kortárs építészeti megoldások és művészeti projektek – köztük Szalay Péter WING Lemniszkáta című köztéri alkotása – egyaránt a vállalat értékalapú, hosszú távú fejlesztői szemléletét tükrözik.

A Liberty felépülését lapunk a HBM Soletanche Bachy Kft. által végzett speciális mélyalapozási munkáktól kezdve a SWIETELSKY Magyarország Kft. szerkezetépítési feladatain át az üzembevételig követte. A befejező generálkivitelezést a Bernecker Zrt. végezte, a tervező a DPI design Kft. volt, a projekt műszaki ellenőre pedig a VL Mérnökiroda Kft.

20 év után váltanak

A WING a IX. kerületi, szintén saját fejlesztésű Máriássy Házban töltött több, mint húsz évet hagy maga mögött, amelynek során pár fős csapatból a közép-európai ingatlanpiac meghatározó szereplőjévé nőtte ki magát. A költözés hátterében a vállalat folyamatos növekedése, a hazai több mint 200 fős szervezet és a több helyszínen működő csapatok integrációjának igénye áll. Az új központ hatékonyabb együttműködést és még vonzóbb munkakörnyezetet biztosít.

Költözik a showroom is

A WING lakófejlesztésekre specializálódott márkája, a LIVING a XIII. kerületi Klapka utcából helyezi át székhelyét és bemutatótermét. A showroom költözése tudatos lépés annak érdekében, hogy a LIVING ügyfeleit még magasabb színvonalú környezetben fogadhassa, és még közelebb hozza számukra a fenntartható, költséghatékony lakhatási megoldásokat.

A vállalat működésének több mint 25 éve alatt diverzifikált, többféle ingatlantípust lefedő hazai és nemzetközi portfóliót épített fel Budapesten, Berlinben, Varsóban és további lengyel nagyvárosokban. A 2017-ben alapított, 10 éves jubileumához közeledő LIVING eközben folyamatosan bővülő portfóliójával - többek között a Kassák Projekt, Le Jardin, a Park West és a Greenway Apartments fejlesztésekkel - Magyarország egyik legaktívabb lakóingatlan-fejlesztőjévé vált.

A tervek szerint a nyári időszakban már nem várhatók újabb jelentős forgalomkorlátozások vagy terelések az autópályán.

Az idei Nagykarbantartási és Közlekedésbiztonsági felújítási program keretében eddig összesen három forgalomterelést kellett kiépíteni.

Mi történt az Agárdi csomópontnál?

A Budapest felé vezető oldalon, az 50–59-es kilométerszelvények között zajló munkák során ideiglenesen lezárták az Agárdi csomópont le- és felhajtó ágát. A beavatkozásokra az éves burkolatállapot-felmérések eredményei alapján volt szükség.

A felhajtó ág lezárása 2026. május 4. és 17. között volt érvényben, azonban a munkavégzés nem magán a felhajtón történt. A szakemberek a mellette futó H1 (külső) sávban, vagyis a külső, haladó forgalmi sávon dolgoztak, ahol két aszfaltréteg cseréjét végezték el.

Ezt követően, május 18. és 29. között a lehajtó ágat zárták le. Itt szintén a közvetlenül a mellette lévő H1 (külső) sávban zajlott a kivitelezés, de a beavatkozás mélyebb szerkezeti felújítást igényelt, ugyanis nemcsak az aszfaltrétegeket, hanem az azok alatti betonburkolatot is kicserélték.

Fontos megjegyezni, hogy magukon a le- és felhajtó ágakon nem történt felújítás, mivel azokat már 2025-ben korszerűsítették.

Szabad az út a vakáció előtt!

Az MKIF legfrissebb Facebook bejegyzésében és videóban számolt be arról, hogy a változatos időjárás ellenére a tervezettnél 4 nappal korábban végeztek a felújítási munkálatokkal Székesfehérvár térségében, így június 12. óta korlátozások nélkül lehet használni az M7-et az M0 és Balatonvilágos között mindkét irányba.

És ez így marad a vakáció ideje alatt is – ígéri az MKIF.

Az elmúlt három év gyakorlatához hasonlóan, az M7-en az M0 és Balatonvilágos közötti szakaszon a szünidő alatt, azaz 2026.06.20. - 2026.08.31. között egyik irányban, tehát sem a Balaton, sem a főváros felé nem lesznek előre tervezett burkolatmegújítási munkálatok.

Ezt a társaság évek óta önként vállalja, hogy a nyári időszakban a tó könnyebben megközelíthető legyen.

Fontos, hogy az M7 autópálya teljes szakaszán az üzemeltetési és fenntartási feladatokat (ez praktikusan a karbantartási feladatokat jelenti) a nyári időszak alatt is folyamatosan elvégzik. Ám ezek tervezésekor is figyelembe veszik a forgalmi adatokat.

A hőszigetelési döntések komoly kockázatokkal járnak: a túlméretezés felesleges többletköltséget eredményezhet, míg az alulméretezés a várható energiamegtakarítás elmaradásához vezethet. A nem megfelelő kivitelezés pedig jelentős utólagos károkat okozhat, és akár a gyártói garancia elvesztésével is járhat. A probléma mértékét jól mutatja, hogy a Mapei kontárkár-felmérése szerint 2025-ben az átlagos kárérték 842 137 forint volt, miközben a válaszadó építtetők 14,45 százaléka számolt be ilyen jellegű veszteségről. 

Az edukációs videósorozat olyan kérdésekre fókuszál, amelyek a felújítók és építkezők számára a legnagyobb bizonytalanságot jelentik: milyen rendszer illik az adott épülethez, milyen anyagot és vastagságot érdemes választani, illetve hogyan lehet eligazodni a különböző kivitelezői ajánlatok között. 

A műsorban vendégbeszélgetések, szakértői blokkok és konkrét hőszigetelési referenciákat bemutató szegmensek váltják egymást, így a nézők nemcsak elméleti, hanem gyakorlati példákon keresztül is képet kaphatnak a lehetőségekről. A produkció háziasszonya Orosz Barbara. 

„A videósorozat célja, hogy valódi kapaszkodót adjunk azoknak, akik hőszigetelés előtt állnak: érthetően megmutassuk a legfontosabb döntési szempontokat, és segítsünk elkerülni azokat a hibákat, amelyek később komoly költségeket és csalódást okozhatnak. Hiszünk abban, hogy minél több a jól informált megrendelő, annál tisztábbá és fenntarthatóbbá válik az egész piac” – mondta Mészáros Szilvia, a Mapei Kft. PR- és kommunikációs vezetője. 

Az első epizód ott kezdődik, ahol a legtöbb felújítás elindul: kérdésekkel és bizonytalansággal. Milyen hőszigetelésre van valójában szükség, és mi alapján érdemes egyáltalán elindulni? A rész segít rendet tenni az alapokban, és megmutatja, miért nem érdemes pusztán anyagokban, hanem komplett rendszerekben gondolkodni, mielőtt megszületik az első, sokszor milliós döntés. 

A videósorozat a Mapei „Hőszigetelés mindenkinek” edukációs programjára épül, amelyen már eddig is jelentős mennyiségű háttéranyag, letölthető útmutató és gyakorlati segédlet volt elérhető. Az új tartalom ezt egészíti ki videós formátummal, amely közérthetőbben és szemléletesebben mutatja be a hőszigeteléssel kapcsolatos döntési szempontokat. 

Az epizódok már megtekinthetőek a Mapei Kft. hivatalos YouTube-csatornáján. 

Az ország legnagyobb aszfaltkeverője mellett mutatták be

Óriási segítség egy ilyen eszköz minden útkarbantartó számára. Ezt erősítette meg Gali Tibor, a SWIETELSKY Magyarország Kft. gépészeti vezetője, aki a vállalat legnagyobb telephelyén fogadta az érdeklődőket. „A Dunakeszi telephely – mutatott rá – az adminisztrációnak, az anyagvizsgáló laboratóriumnak és a vállalat legnagyobb gépjavító műhelyének is helyet ad,

de nem utolsó sorban itt működik a SWIETELSKY legnagyobb kapacitású magyarországi aszfaltkeverője is.”

Varga Ákos a TERRA Hungária Építőgép Kft. ügyvezető igazgatójának köszöntője után Szabó Bence, a TERRA Hungária Építőgép Kft. termékfelelőse mutatta be a gépet.

A JCB Pothole Pro egy kotrógépre szerelt, speciális adapterekkel ellátott szerkezet, amely jelentősen gyorsíthatja a kátyúk javítását.

Számos helyzetben bevethető

2016-ban mutatta be az 1945 óta működő, brit JCB a Hydradig nevű kotrót, ami e gép alapja is. A motor, a hidraulikaszivattyú, tehát a kotró fő elemei itt az alvázba kerültek, ami nem csak jobb kilátást és manőverezhetőséget biztosít, hanem a gép stabilitását is nagyban növeli. Eszközük sokkal inkább egy számos feladatra bevethető, rugalmasan használható „tool carrier”, mint hagyományos kanalas gép.

„2021-ben debütált a JCB Pothole Pro, amely a Hydradig kifejezetten útfelújításra optimalizált változata, ugyanakkor a széleskörű használhatósága megmaradt. Speciális munkaszerelékekkel készítették fel az útjavításokkal kapcsolatos feladatokra: egy 600 mm széles aszfaltmaró helyezkedik el az alvázon oldalmozgatóval, illetve egy seprőberendezés gyűjtőtartállyal és vízpermetezővel; egy JCB HM012T típusú kalapács továbbfejlesztett változata, mindez pedig egy Steelwrist X12 tiltrotátoron áll, amellyel forgatni és billenteni lehet a munkaszereléket” – részletezte Szabó Bence.

Egyszerre lát el három feladatot

Egyetlen folyamatként felmarja az aszfaltot, körbevágja a felmart területet és kisöpri az adott részt a JCB Pothole Pro, ami után már csak aszfaltozni kell a területet - mindezt pedig ötöd annyi idő alatt végzi el, mintha egy brigád kézi erővel dolgozna.

E teljes előkészítés az aszfaltozáshoz azt is jelenti: a gép használatával nincs szükség külön szállítójárműre, hiszen minden eszközt a gép a fedélzetén hordoz; mivel pedig gumikerekeivel 40 km/h haladási sebességre képes, rövid távokon a szállítása sem kérdés.

Az angol gyártó kátyúnként 8 perc munkaidővel számol, ráadásul biztonságosabb is, mintha kézi eszközökkel végeznénk az útjavítást.

„Tartós megoldást kínál a JCB Pothole Pro, mert nemcsak a kiaprózódott aszfaltot takarítja ki a kátyúból, nemcsak felmarja a területet, hanem szabályos él mentén körbe is vágja, ami megakadályozza, hogy tovább haladjon az aprózódás” – emelte ki Szabó Bence.

A gyártó 5 év / 4 ezer üzemóra jótállást vállal minden ilyen gépre, ami ráadásul mederkotrásra, mederkarbantartásra is alkalmas. Gyorscserélővel van ellátva, így kanalat, mulcsozót vagy épp villát is ráhelyezhetünk – igazi mindenes munkagépe lehet tehát minden vállalatnak.

A telephelyen mindezt be is mutatták: egy kb 1,2 X 8 méteres sávot készített elő a gép, mindössze 8 perc alatt, majd ezt a részt egy JCB 427ZX és egy JCB CT260-120 vibrohengerrel aszfaltozták le és fejezték be a teljes munkafolyamatot.  A teljes bemutatóról készült képek fotógalériánkban is megtekinthetők.

„Az innováció részesei akarunk lenni”

„A TERRA Hungária Kft.-vel hosszú távú jó üzleti kapcsolatot ápolunk, rendszeresen szerzünk be tőlük bizonyos géptípusokat. A termékeik megbízhatóságán túl a JCB gépek fejlesztési filozófiája, a Terra Hungária értékesítési és szerviz tevékenysége mind megerősítette cégeink közti kapcsolatot” – indokolta lapunknak Hegyi Zoltán a SWIETELSKY Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója, hogy miért adtak helyszínt a tesztbemutatónak.

„Ez az új kombi gép a mi termelési profilunkba is tökéletesen illeszkedik, ezen kívül mi magunk is folyamatosan keressük azokat az újítási lehetőségeket az aszfalt gyártás és a beépítés területén, melyekkel a termelésünk hatékonyabb, környezetbarátabb és fenntarthatóbb lesz.

Az innováció azért kap nálunk és egész konszernünkben is kiemelt szerepet, mert a környezetünkben zajló gyors technológiai, informatikai, gazdasági és környezetvédelmi változásokat nem csak szemléljük, hanem részesei akarunk lenni.”

„Folyamatként tekintek a fenntarthatósági törekvésekre. Ebben bár ki lehet jelölni mérföldköveket, mint a most kiadott ESG-jelentésünk – és minél hamarabb vág bele valaki, annál messzebb lehet jutni –, de nem gondoljuk, hogy elérhetünk egy végcélt. Mindig csak egyre jobbak tudunk lenni. Sosincs ideális időpont arra, amikor meg kell tenni egy ilyen jelentés elkészítését, de sohasem késő.”

Őszintének kell lenni

Szeretünk úttörők lenni – hangsúlyozta Ballay Zsolt –, az ESG-jelentésünk elkészítése is ilyen. Reflektálni szerettünk volna a környezetünkre, ahol egyre jobban előtérbe kerülnek a fenntarthatósági szempontok. Ebben az önreflektív vizsgálatban több olyan tanulsággal szembesültünk, ami a hiányainkat mutatja. Őszinteséget kíván tehát egy ilyen vizsgálat – mutatott rá Juhász Ákos –, hiszen nemcsak a jelenlegi működésünkre reflektál, hanem az általa kifejtett hatásra is rálátást ad. Ez a hatás pedig hatalmas: tervező cégként számos döntésünk determinálja egy-egy projekt környezeti terhelését.

Célunk persze – mondta Ballay Zsolt – feltárni a közös szempontrendszereket is, mert egy hozzánk hasonlóan gondolkodó beruházóval vagy kivitelezővel való együttműködés jobb és szebb építményt eredményezhet.

Kiemelte, hogy az ESG-szemlélet vállalati bevezetésével kapcsolatos lépések jóval korábban elindultak, ugyanakkor a jelentés elkészítését is alapos előkészítő munka előzte meg. Kelemen Csaba ügyvezetővel még a folyamat elindítása előtt felismerték az ESG-ben való szerepvállalásuk jelentőségét, elköteleződésüket, valamint az ebből fakadó üzleti lehetőségeket és fejlődési potenciált. Mint fogalmazott,

a piac meghatározó szereplőjeként egyfajta felelősséget is éreztek abban, hogy működésük átláthatóságával, fenntarthatósági törekvéseikkel és jó gyakorlataikkal példát mutassanak a piac többi szereplője számára. 

Ehhez értékes szakmai támogatást kaptak Kozma Andrástól, az RSM ügyvezetőjétől. A megszerzett információk és tapasztalatok jelentős szerepet játszottak abban, hogy végül elindították az ESG-jelentés elkészítésének folyamatát, valamint abban is, hogy annak megvalósításával az RSM csapatát bízták meg.

Nagyon sokszereplős társasjáték a mi munkánk, ezért mi nem csupán azt szeretnénk, hogy versenyelőnyünk származzon ebből, hanem új perspektívát szeretnénk megosztani egy-egy beruházás minden érdekeltjével – tette hozzá Juhász Ákos.

Minden piac mást igényel

Általában a fenntarthatóságnál mindenki a környezetvédelemre asszociál, holott az ESG három betűjéből csak az egyik fedi a környezetre gyakorolt hatást. Számos szociális és üzleti etikai szempont is részét képezi.

Az elmúlt 22 évben az Egyesült Királyságban dolgoztam – emlékeztetett a kreatív vezető. Az innen hozott talán legjelentősebb tapasztalatom, hogy ott az általános szemlélet megköveteli a fenntarthatóságban való gondolkodást. Az a tapasztalat, hogy aki tisztelettel bánik a környezetével, a munkatársaival is jól fog. Az ESG szavai tehát bár más-más területet fednek le, de egy tőről fakadnak.

Hasznosnak érzem, hogy egy távolabbi nézőpontból, nagyobb kontextusban láthatok rá bizonyos mintákra és igyekszem elhozni a bim.GROUP-hoz azt a szemléletet, amit az angolszász világ már régóta érvényesít a gyakorlatban. Ezt persze segíti, hogy a munkáink nagy része nemzetközi közegben valósul meg.

Természetesen fontos, hogy azon cégek, akikkel mi kapcsolatban állunk, hogyan látnak minket és hogyan illeszkedik a működésünk az övékhez. Nyugat-Európa, Észak-Amerika és a Közel-Kelet a három piac, ahová beléphetünk – e három pedig nagyon eltérő elvárásokkal bír. Európában – fűzte tovább a gondolatot Ballay Zsolt – nagyon szigorú az ESG szabályozás, míg az USA vállalatainál az volt a tapasztalatom, hogy csak marginális érdeklődést mutatnak az ilyen törekvések iránt; a Közel-Keleten pedig a gyors, ugrásszerű fejlődés az irányadó üzleti modell, amihez nem illeszkednek az ESG elvárásai.

Minden csak saját kontextusán belül értelmezhető persze, mert amit itt mi fenntarthatónak tekintünk, nem ugyanaz, amit mondjuk az Egyesült Királyságban annak tartanak – emelte ki Juhász Ákos. Ebből fakad, hogy a tendencia sokkal fontosabb, mint az eredmény, mert az sokszor nem összevethető, de a hozzáállás igen.

Távlati gondolkodást igényel minden szereplőtől

Üzletileg sokszor ellentmondásos egy-egy fenntarthatóság felé tett lépés, ami miatt a beruházókat nehéz meggyőzni bizonyos megoldásokról, hosszú távon azonban biztosan megéri. Ebben úgy éreztük, aktív szerepvállalásra van részünkről szükség – fejtette ki a jelentés elkészítésének okát Ballay Zsolt cégvezető.

Hozzátette: „az ESG-jelentés birtokában megrendelőinknek is közvetlen tapasztalatból tudunk tanácsot adni fenntarthatósági megoldásokról, ami persze gazdasági kérdés is.”

Szinte mindig üzleti teherként is jelentkezik a fenntarthatóság – erősítette meg Juhász Ákos – és sokszor találjuk szembe magunkat ellenérdekeltséggel, hiszen egy beruházó számára sokkal drágább megoldás hosszú távon térül csak meg. Nagy a tervezői felelősség ebben, hiszen nem etikai, hanem üzleti szempontokat kell az előremutató megoldások mellé társítani.

Talán a hosszútávú gondolkodás az a nyugati minta, amit mindenképpen érdemes ehhez átvennünk – hiszen egy épület itt is 100 évig meghatározza majd a környezetét. Az évtizedekig problémamentes üzemeltethetőség előbb-utóbb nálunk is alapelvárás lesz. Érdemes ebben beruházóként előremenni – nekünk pedig tervezőként ehhez kell segítséget nyújtanunk.

A folyamat bemutatása volt a cél 

Amint Ballay Zsolt rámutatott: Ákosnak, mint kreatív vezetőnek fontos szerepe volt abban, hogy a száraz számok közé becsempéssze a világlátásunkat és hatásunkat a környezetünkre. Tevékenységünk bemutatása és a nemzetközi sztenderdekkel való összevetés által olyan befogadhatóvá és plasztikussá tette a riportot, hogy akár egy a szakmától távol eső olvasó is értheti a legfontosabb üzeneteket.

„Annak megmutatása, mit gondolunk magunkról még nincs meg reflex-szinten a mi ágazatunkban, pedig nagyon fontos”

– összegezte a jelentés értékét Juhász Ákos. Hozzátéve: látnunk kell, hogy mi hová vezet. A jelentés eredményeként feltárt problémák elsősorban szemléletbeli finomításokat igényelnek, de ha egyre tudatosabban törekszünk arra, hogy kidomborítsuk, mi lenne az optimális választás – akkor is, ha nem az a legolcsóbb – már talán felelősebb döntéseket fogunk hozni.

Most leírva-rögzítve láthatjuk a viszonyítási pontokat, és a lényeg, hogy ne egy pillanatfelvételt készítsünk, hanem egy folyamatot mutassunk meg. Célunk, hogy minden évben elkészítsük a jelentést, így egyértelműen látni fogjuk a fejlődést és azt is, ahol javítanunk kell a működésünkön.

Büszkén vállalhatjuk, hogy látjuk, mi történik a világban és ennek aktív szereplői szeretnénk lenni, nem pedig passzív követői. Kis különbség is nagy hatást gyakorol a mi területünkön. Példamutató aktorként kell tehát tervezőként megmutatkoznunk.

Nemcsak helyiségek, kapaszkodók is

„Vannak terek, ahol a környezet többet jelent egyszerű helyiségeknél. Biztonságot és kapaszkodót ad azoknak a gyermekeknek és családoknak, akik életük egyik legnehezebb időszakán mennek keresztül” – írja Facebook oldalán a KÉSZ Csoport, ahol videót is közzé tett a megvalósult munkálatokról.

A vállalat kiemelten fontosnak tartotta, hogy idén a Bethesda Gyermekkórház Hermina úti Simon András épületében hat terápiás szobát újítson fel.

Az épületben évente közel 50 ezer gyermek és család fordul meg, így a fejlesztés sok ezer ember mindennapjaira lehet pozitív hatással.

Minden apró részlet számít

A terápiás szobákba sok esetben mentálisan megterhelő állapotban érkeznek a gyermekek, ezért a megfelelő környezet kialakítása különösen fontos szerepet játszik a gyógyulás és a biztonságérzet támogatásában.

A KÉSZ Csoport hangsúlyozta, ilyenkor minden apró részlet számít – a tér hangulata, a nyugalmat sugárzó környezet és az a figyelem, amelyet a helyiségek közvetítenek az oda érkezők felé.

Két nap alatt végeztek a munkálatokkal

A vállalat tájékoztatása szerint a felújítás során a bontási, gépészeti, burkolási és festési feladatokat a KÉSZ Csoport és a KÉSZ Építő összehangolt munkájának köszönhetően mindössze két nap alatt sikerült elvégezni.

Ez azért is volt különösen fontos, mert a terápiás szobák maximális kihasználtsággal működnek, így a cél az volt, hogy a gyermekek minél hamarabb ismét használhassák azokat.

Önkéntesek és szakemberek közös munkája

A kezdeményezésben részt vevő szakemberek és önkéntesek nagy odaadással dolgoztak azon, hogy a megújult terek ne csupán esztétikailag újuljanak meg, hanem valódi támogatást is jelentsenek a gyermekek és családjaik számára.

A KÉSZ Csoport kiemelte, büszkék arra, hogy részesei lehettek ennek az összefogásnak, amely kézzelfogható segítséget nyújthat azoknak, akiknek erre a legnagyobb szükségük van.

Ahol elképesztő küzdelem nap mint nap a közlekedés

A közelmúlt baleseteit sem kell azonban felemlegetni azoknak, akik napi vagy heti rendszerességgel használják az M5-ös autópályát: köztudott, hogy a rendszeres dugók miatt érdemes rászámolni akár 0,5-1 órát a tervezett menetidőre. A pálya túlterheltségét főként a Balkánról és Törökországból érkező kamionok, illetve vendégmunkások okozzák: nekik jelenleg nincs más gyorsforgalmi alternatívájuk Magyarországon az áthaladásra.

Erre rátesz egy lapáttal a röszkei (a szerbiai oldalon horgosi) autópálya-határátkelőhely – egyben schengeni határátkelő – terheltsége. A szerb A1-es és a magyar M5-ös autópályát összekötő átkelő napi forgalma a csúcsidőszakban a 30-40 ezer járművet is elérheti, szintén több kilométeres torlódásokat okozva.

Ehhez képest egyedül a nem messze fekvő tompai (szerb oldalon kelebiai) határátkelőhely tudna működni alternatívaként a teherforgalmi adottságai miatt: ide azonban hiába próbálják átterelni a forgalmat, miután ezen az útvonalon a szerb A1-es autópályáról Szabadka felé lekanyarodva kétsávra kényszerülnek a sofőrök, és a magyar oldalon is jó darabig kétsávon kell folytatniuk.

Mi lehet a megoldás?

A fentiek tükrében nem csoda, hogy a hazai sajtóban már több alternatíva is felbukkant az M5-ös tehermentesítésére. Vajon mi lehet a megoldás a baleseti hírek alapján halálútként működő autópálya forgalmának csökkentésére?

Alighanem egyszer sem jártunk olyan közel a válaszhoz, mint most egy Szerbiában nemrég elkezdett útfejlesztésnek köszönhetően.

A Vajdaság Mosolya nevű sztráda megépülése ugyanakkor nemcsak az M5-ös és Röszke túlterheltségének megszüntetése felé nyit új irányokat, hanem új értelmet adhat az M6-os autópályának is, amely jelenleg Magyarország egyik legkevésbé kihasznált sztrádája.

Az M5-ösre több mint kétszer annyi forgalom zúdul, mint az M6-osra!

Mind a probléma, mind a lehetséges megoldás megértéséhez érdemes abból az adatból kiindulni, hogy 2022-ben az M5-ös Budapesthez közeli szakaszán napi átlagban 76 ezer egységjármű haladt át; és ugyanez a szám még Szeged térségében is 44 ezer volt az M5-ösön. Ezzel szemben ugyanebben az évben az M6-os autópálya fővárosi bevezetőjén mindössze napi 35 ezer egységjárművet mértek; míg ugyanekkor Szekszárd, illetve Paks térségében már csak 13 ezret. Eszerint a túlzsúfolt délkeleti sztráda több mint kétszer annyi forgalommal küzd meg, mint a jelentős szabad kapacitással bíró déli autópályánk!

Egy további beszédes adat, hogy a KSH 2022-es statisztikája szerint Magyarországon a száz kilométernél hosszabb autópályákon száz kilométerre átlagosan 14,1 baleset jutott: 

fajlagosan a legtöbb (21,7) az M5-ösre, a legkevesebb (4,0) pedig az M6-osra.

A két végletet képviselő sztráda között a forgalom átterelésére egyik megoldásként az egyelőre csak az M6-os és az 51-es főút között kiépült – a szekszárdi Duna-hidat, azaz a Szent László hidat is magába foglaló - M9-es autópálya meghosszabbítása adódott. Ennek során egyrészt az 51-es és az 53-as főút közötti 60 kilométeres szakaszt kellene kiépíteni új nyomvonalon, továbbá egy másik projektben egy új tompai határátkelőhelyet a hozzá tartozó 7 kilométeres bekötéssel.

Ami Szabadkán nagyot lendített, a nemzetközi tranzithoz egyelőre még kevés

Az alternatíva létjogosultságát jelzi, hogy a rövidebb szakasz tervezése 2024-ben el is kezdődött, ahogy arról lapunk is beszámolt; míg a hosszabbik szakasz tervezése folyamatban van az elérhető kormányzati adatok szerint jövő nyári határidővel.

Ehhez a verzióhoz ugyanakkor nemzetközi szempontból hozzátartozik, hogy csak kevésbé lenne alkalmas a korridor szerepre. A tompai határátkelő és a szerb A1-es autópálya között ugyanis van még egy 24 km-es kétsávos szakasz: a 2020-ban átadott (közel 30 év alatt megépülő (!) – a szerk.) szabadkai elkerülő út jelentős előrelépést jelent a város és az áthaladó forgalom számára, ugyanakkor egyelőre nem biztosít gyorsforgalmi kapcsolatot a szerb sztráda és a magyar határ között. Mindazonáltal a korábbi sajtóhírek szerint a szerb kormány tervezi a félautópályaként megépült útvonal teljes értékű autópályává történő fejlesztését.

Az M8-as is sokat segíthet az M5-ösön

Egy további lehetőséget kínál az M5-ös tehermentesítéséhez az M8-as gyorsforgalmi út Kecskemét és Dunaújváros között, valamint Dunaújváros és az M7-es közötti szakasza, amelyek a kormányzati projektadatok szerint tavaly óta már kiviteli tervekkel és építési engedéllyel rendelkeznek.

Ez a szakasz értelemszerűen csak az M5-ös Kecskeméttől északra jelentkező terhelését tudja enyhíteni, de a legtöbb probléma éppen itt van: jellemzően az M5-ös főváros közeli térségéről és az M0-ás déli szakaszairól szólnak legtöbbször a negatív forgalmi hírek. Ebbe jócskán belejátszik, hogy az M44-es Románia felől beérkező teher- és személyforgalma jelentősen megnöveli járművek számát az M5-ösön (ahogy az a fenti adatokból is látszik). Ám mivel az M8-as éppen az M44-es folytatásként épül majd meg – ahogy azt az M5-ösön Kecskemétnél épülő gigacsomópont projektjén többször is bemutattuk -, ezt a forgalmi hatást képes lehet majd enyhíteni. Egyik megközelítésben (az M8-as hosszabb távú terveibe ebben a cikkben most szándékosan nem belemenve - a szerk.) a nyugat-keleti irányban mozgó járművek számára lehet alternatíva, miután kapcsolatot nyit a Dunántúlhoz és az adriai térséghez az M7-eshez bekötődve.

Menekülő utat kapna az M0-ás és az M5-ös legkritikusabb szakasza

Ugyanakkor az M8-as Kecskemét-Dunaújváros szakasza komolyabb forgalmi sokk esetén az M6-ossal kiegészítve akár Budapest felé is alternatívát képezhet.

Az M0-ásnak ugyanis jellemzően az M5-ös és az M6-os közötti szakasza küzd a legsűrűbben dugókkal, ugyanakkor a leendő M8-as és az M6-os által ez a kritikus rész is elkerülhetővé válik.

Ez az elkerülő útvonal Kecskeméttől a Pentele hídon keresztül összesen 123 km-t jelent az M6-M0 csomópontig, azaz az M0-s nyugati szakaszáig. Ez az útvonal a maga mintegy 70 percével az M5-ös legutóbbi forgalmi sokkjait tekintve nem egyszer kedvezőbb lehet az M5-ös és az M0-ás legterheltebb szakaszai által alkotott 73 kilométeres útvonaltól Kecskemét és az M0 nyugati határpontja között.

A Balkán forgalma közvetlenül is kapcsolódhatna az M6-oshoz az M5-ös érintése nélkül

Az M5-ös áldatlan állapotainak felszámolásához szintén hatalmas lökést adhat a hercegszántói határon átívelő közlekedési folyosó kiépítése, amely a szóban forgó verziók közül ránézésre a legközelebb áll a megvalósuláshoz.

Ennek magyarországi elemei a Mohács térségében épülő gyorsforgalmi út, valamint az 51-es út bővítési tervei által eddig is ismertek voltak, ugyanakkor ez a verzió igazából idén márciusban nyert lendületet a Vajdaság Mosolya nevű projekt beindulásával.

Utóbbi fejlesztésben a déli szomszédunk egy kelet-nyugati gyorsforgalmi folyosót hoz létre a magyar és a román határ között, keresztezve az A1-es autópályát. Az így kialakuló szerb autópályakapcsolat

• kiegészítve a hercegszántói átkelő – immár kivitelezővel bíró (lásd lentebb) – felfejlesztésével,
• az 51-es legdélebbi szakaszának négysávosításával,
• valamint a mohácsi Duna-hídnál az M6-os és az 51-es között kiépülő gyorsforgalmi úttal

jelentős mértékű átrendeződést hozhat a Balkán és Nyugat-Európa közötti tranzit forgalomban, megszüntetve az M5-ös és M6-os nagyfokú egyensúlytalanságát.

Ez azért kulcsfontosságú, mert a Balkán felől érkező tranzitforgalom így közvetlenül kapcsolódhatna az M6-os autópályához az M5-ös érintése nélkül. Miután ez a verzió a szükséges projektek állását és volumenét tekintve sem tűnik elérhetetlennek, alább részletesen is beszámolunk a megvalósításához hiányzó elemekről.

Első lépés: a Dunántúl összekötése az Alfölddel Mohácsnál

A lehetséges új korridor egyik legfontosabb elemét a mohácsi Duna-híd és a hozzá kapcsolódó gyorsforgalmi út építése képezi. Ennek során az M6-os autópálya és az 51-es főút mentén fekvő Csátalja között 28,8 kilométer hosszú gyorsforgalmi út épül ki az 57-es főút szélesítésével és 51-es főútba történő bekötésével, amelynek része a 756 méteres új Duna-híd is.

A lehetséges nemzetközi folyosó szempontjából sokat nyom a latban, hogy ez a projekt 2024 októbere óta kivitelezési fázisban van, továbbá a dunántúli szakaszán - az M6-os és a mohácsi Busó körforgalom között - már a május végén esedékes műszaki átadás-átvétel zárását készíti elő a megrendelő és fővállalkozó.

A határhoz történő bekötést az 51-es biztosíthatja Csátalja és Hercegszántó között

A következő kritikus pont az 51-es főút fejlesztése: a Baja és a szerb határnál fekvő Hercegszántó közötti, mintegy 28 kilométeres szakasz (amelyből Csátalja és a szerb határ közötti út mintegy 12 km – a szerk.) előkészítése jelenleg is zajlik a nyilvános adatok szerint. A tervezési feladatokat az adatsor ütemezése szerint a jövő év őszéig kell elvégezni.

A projektben a térképe alapján részben az 51-es főút bővítése történik meg, részben pedig új nyomvonalon épül ki a gyorsforgalmi út. Utóbbinak köszönhetően Baja, Bátmonostor, Nagybaracska, Csátalja, Dávod és Hercegszántó is elkerülőt kaphat. Közülük Csátalja azért kiemelkedően fontos, mert ott tud megvalósulni a fent részletezett mohácsi gyorsforgalmi folyosó bekötése a négysávosodó 51-esbe.

Hercegszántó nemzetközi tranzitkapuvá válhat

A szóban forgó tranzit folyosóhoz a nemzetközi áruforgalom lebonyolítására alkalmas határpontra van szükség Szerbia és Magyarország között. Ennek megfelel a hercegszántói határátkelőhely (tovább)fejlesztési projektje, amelyhez ráadásul egy eredményesen zárult feltételes közbeszerzésnek köszönhetően áprilisban már a kivitelezőt is kiválasztották.

A projekt célja, hogy az átkelő képessé váljon a négysávosra bővülő közlekedési folyosó forgalmát lebonyolítani. Ennek érdekében a beruházás részeként

• új forgalmi sávok épülnek többek közt a buszforgalom, a teherforgalom és túlméretes járművek kiszolgálására,
• parkolókapacitásokat alakítanak ki többek közt a veszélyes rakományt szállító teherjárműveknek is,
• a régi épületállomány lebontása után új központi épület létesül a szükséges kiegészítő épületekkel.

Fontos részlet, hogy a határátkelőt a gyorsforgalmi igényekre szabva a 2x2+1 sáv kialakításával kell kiépíteni. Ugyanakkor, mivel az 51-es út fejlesztése várhatóan később valósulhat meg, a határátkelőn a jelenlegi 2x1 sávhoz való visszakötést is meg kell oldania a kivitelezőnek.

Közel 200 kilométeres új autópályát tervez Szerbia

Az új alternatív folyosó alapját szerb oldalon a már többször említett Vajdaság Mosolya projekt képezheti, amely a térképen kirajzolódó „smile” jel miatt kapta a szerb sajtóban a nevét.

A 2023-ban bejelentett fejlesztésben egyfajta félkör alakban épül ki gyorsforgalmi kapcsolat a Hercegszántó túloldalán fekvő Béregtől egészen a szerb-román határnál található Szerbcserényig.

Az összesen 186 kilométeres folyosó merőleges tengelyt képez majd a Szerbia legfontosabb gyorsforgalmi útjaként működő A1-es autópályára. Az új sztráda nyugatról indulva sorrendben Béreg, Zombor, Kúla, Verbász, Szenttamás, Óbecse, Törökbecse, Nagykikinda, és Szerbcsernye települései közelében fut majd.

Mennyi jókedvet hozhat a Vajdaság Mosolya?

A három éve bejelentett projekt első konkrétabb lépésként idén márciusában írták alá a szerződést a Béreg és Szenttamás közötti 94,2 kilométeres szakasz teljes tervének a kidolgozására (amely által a gyorsforgalmi út eléri az A1-est), valamint a béregi határátkelőt Zomborral összekötő útszakasz kivitelezésére.
Az utóbbi 22,8 kilométeres (Béreg-Zombor) szakasz várhatóan két éven belül elkészülhet Aleksandar Vučić, államfő márciusi nyilatkozata szerint.

A fentebb részletezett hercegszántói projektre rímelve a béregi kilépési pont fejlesztése a szerbek számára is kulcslépés. Goran Vesić szerb építésügyi miniszter 2023-as kijelentése szerint ugyanis „Béreg nagy és fontos határátkelővé válik, még Horgosnál is nagyobb lesz.”

Bár a szerb tárcavezető szavai egyértelmű közlekedés-stratégiai szándékról árulkodnak, a következő évek nagy kérdése az lesz, hogy a különböző fázisban járó, egymással egyelőre nem feltétlenül összefüggő beruházások valóban összeállnak-e egy egységes nemzetközi korridorrá. Ha igen, akkor a Balkán és Nyugat-Európa közötti tranzitforgalom térképe hosszú idő után érdemben átrendeződhet.

2026 júniusban a hírek szerint megnyílhat a szolnoki Tiszaliget fürdő, melynek fejlesztése még 2019-ben indult

A régió népszerű fürdőhelyeként évek óta indokolt volt a szolnoki, ’60-as években épült Tiszaliget strandfürdő korszerűsítése. 2018-ban döntött úgy a megyeszékhely vezetése, hogy többmilliárdos fejlesztés keretében új medencékkel, sportpályákkal és vendéglátó egységekkel bővíti, egyben a 21. századi elvárásoknak megfelelő látványvilággal és gépészettel korszerűsíti a létesítményt. A tiszaligeti termálfürdő teljes megújítását célzó beruházás alapkövét 2019 szeptemberében tették le, a tervezést az önkormányzattól kapott információk alapján a SWIETELSKY Építő Kft. és a Modinvest Kft. konzorciuma nyerte el a kivitelezési feladatokkal együtt.

Hatszor kezdeményezte az önkormányzat a 2019-es szerződés módosítását

Nézzük tehát, milyen folyamatok miatt vált ilyen hosszadalmassá a beruházás. Információink szerint a megrendelő önkormányzat hat szerződésmódosítást írt alá a kivitelező konzorciummal az évek során. (Az eredeti szerződés 2019.05.30. napján kelt.) Ismereteink alapján

• az első módosítás (2019.) azért történt, mert a tényleges talajviszonyok eltértek a pályázati anyagban szolgáltatott adatoktól. Úgy tudjuk, a kivitelező olyan talajmechanikai szakvéleményt kapott, ami nem az építendő épület alatti fúrásokon alapult.
• Információink szerint a terület átvételekor (2019) a medencék és a csúszdák sem olyan állapotban voltak, mint gondolták(!), noha az önkormányzatnak a projekt előkészítési szakaszában vizsgálnia kellett volna azt, hogy a meglévő és megmaradó elemek alkalmasak-e a fejlesztés céljainak megvalósítására. Szintén a projekt előkészítésének hiányát mutatja, hogy a tervek alapján a területen lévő berendezések a valóságban nem voltak ott(!), melyek a projektben „megmaradó berendezésként” voltak figyelembe véve, így azok pótlása újabb költségként jelentkezett. Ilyen állapotok mellett az eredetileg tervezett felújításról már nem lehetett szó, így a Megrendelő új medencék építéséről, valamint a csúszdák cseréjéről döntött, forrása azonban az ismereteink alapján nem volt elegendő hozzá. A konzorciumnak ezért újra kellett kezdenie a kiviteli tervezést és új feladatként megjelent az engedélyezési eljárás lebonyolítása is, amely 2020. januárig tartott.
• Újabb módosítást (2021) azért kellett tenni, mert egy év csúszással érkezett meg a forrás az 50 méteres medencére és csúszdacserére, majd ismételten változtattak (2022) a szerződésen, mert a megrendelő módosította az igényét ezzel kapcsolatban, így új terveket kellett készíteni annak kivitelezéséhez is.
• Úgy tudjuk, a legfőbb hiányosság azonban, ami miatt szintén módosítani kellett a szerződésen, hogy a megfelelő mennyiségű és minőségű termálvíz csak az eredetileg megkötött szerződés szerinti határidő után több mint 5 évvel (2024.07. hóban) állt rendelkezésre. A területen elegendő mennyiségű és minőségű termálvíz a gerince az egész fejlesztésnek, hiszen a projektben mindenhez termálvíz kell: a termálmedencék töltésére, a hidegvizes medencék fűtésére és az épületfűtésre is.

2024 óta kész a fürdő

A SWIETELSKY Építő Kft. és a Modinvest Kft. részéről a fürdő teljesen elkészült.

A kivitelező cégek 2024. decemberében adták vissza birtokba az önkormányzatnak a területet, a használatbavételi engedélyt 2025 elején kapta meg a létesítmény. A szol24.hu egy korábbi cikke hivatalos nyilatkozatokra utalva azt írja: a beruházás összege mára elérte a tízmilliárd forintot, mivel a kivitelezés kezdete óta számos módosítás és nem várt körülmény nehezítette a projektet. A hiányzó feltételekhez végül 2025 végére rendelkezésre álltak az anyagi források (erről egy december végi cikkében ír a szol24.hu). A fürdő nyitásáról azonban sokáig hallgatott az önkormányzat.

Györfi Mihály polgármester a választások előtti kampányidőszakban, március 12-én jelentette be, hogy hogy június 19-én megnyílik a fürdő és a létesítményt a Szolnoki Városüzemeltetési Kft. üzemelteti.

Ahogy a közbeszerzési adatbázisból kiderül, a fürdő eddig többek között azért sem nyithatott meg, mert a megrendelő önkormányzat csak a birtokbavétel után fél évvel kezdte meg a fürdő üzemeltetéséhez szükséges eszközbeszerzéseket. Az első ütemet 2025 júniusában indította el, több módosítással, a másodikat 2025 novemberében (bútorok, napvitorlák a medencékhez, hulladékgyűjtők, stb). Ezek 2026 áprilisában eredménnyel zárultak, így már rendelkezésre állnak a fürdő üzemeltetéséhez szükséges eszközök, bútorok, lakberendezési cikkek, játékcikkek. Egy konyhai eszközökre kiírt közbeszerzés, amelyet 2026 március 3-án írtak ki, most is folyamatban van.

Az önkormányzat annak ellenére, hogy ők adták a megbízást a kivitelező konzorciumnak sem a végszámlát, sem a pótmunkák árát nem fizeti ki

A végszámla fizetendő összege több mint 500 millió forint. A kifizetésnek pedig 2025. február 28-án kellett volna teljesülnie, ez azonban azóta sem történt meg. Az ismereteink alapján a konzorcium által a pótmunkákra és az elhúzódásból eredő költségekre igényelt több mint 2 milliárd forintot sem fizette ki az önkormányzat, noha az erről szóló szerződéstervezetet leegyeztették a felek, Szalay Ferenc személyesen ígérte meg a konzorciumnak az összeg előteremtését, de a szerződést végül többszöri halogatás után nem írta alá.

Az összeg visszatartásánál információink szerint jótállási hibákra hivatkozik Szolnok városa. Györfi Mihály az ATV Egyenes Beszéd című műsorában azt állította, hogy a Tiszaliget strandfürdőt kivitelező konzorcium tönkre szeretné tenni a várost azzal, hogy az elkövetett baklövéseket a szolnokiakkal akarja megfizettetni. Mint látható, a lapunk birtokába jutott információk azonban azt mutatják, hogy az önkormányzat a projekt előkészítetlenségének a következményeit szeretné a kivitelező konzorciumra hárítani.

TSZSZ, ami mindent eldönt

Lapunk megkereste a Szolnok város önkormányzatát, aki a megkeresésünkre azt nyilatkozta, hogy „A kivitelezés minősége, az eddig feltárt hiányosságai szoros összefüggésben állnak az önkormányzat pénzügyi teljesítésével, illetve annak részbeni elmaradásával, a kivitelezés megvalósulásának minőségével.”

Ugyanakkor úgy tudjuk, a kivitelező konzorcium eljárást kért a TSZSZ-től (Teljesítésigazolási Szakértői Szerv), amely (2026) kiadta a dokumentumot a szerződéses munka teljesítéséről.

Lapunk információi alapján a konzorcium tagjai egyrészt Szolnok város ellen a Szolnoki Törvényszéken keresetet adtak be a TSZSZ által igazolt elvégzett munkák díjának a kifizetéséért, másrészt külön eljárást kezdeményeztek a pótmunkák és az elhúzódásból eredő költségek tekintetében. A szolnoki önkormányzat összes kifogása mögött vélhetően a forráshiány a legjelentősebb indok, amire a városnak előbb vagy utóbb megoldást kell találnia, ha kell a bíróság döntése alapján.

Felelősséggel egy közösségért

Benedikt Károly, a KÉSZ Group marketing- és vállalati kommunikációs igazgatója kiemelte: immár harmadik éve névadó főszponzora a cég a Balatonfondónak, és ez az elköteleződés évről évre kézzelfoghatóbb formát ölt. „Külön öröm számunkra, hogy munkavállalóink egyre aktívabban vesznek részt a versenyen - nemcsak nevezőként, hanem a frissítőpontokon önkéntesként is. Ahogy a mezőny évről évre bővül, úgy nő az a csapat is, amellyel mi magunk vagyunk jelen ezen az eseményen.”

„A Balatonfondo minden évben emlékeztet minket arra, hogy a sport nemcsak teljesítményről, hanem összetartozásról, példamutatásról és közös élményekről szól."

A legkisebbektől a profi kerékpárosokig

Négy versenyt indítottak az idei rendezvényen. A Granfondo közel 170 kilométeres, a Balaton-felvidék emelkedőin is átvezető útvonala idén is próbára tette a mezőnyt - de a napsütéses idő és a szurkolói buzdítás végig tartotta a hangulatot. A Mediofondo rövidebb alternatívát kínált, az idén első alkalommal önálló távként debütáló Piccolo Fondo pedig új fejezetet nyitott a verseny történetében: a Vitorlás tér mellől induló, egész családok számára teljesíthető táv igazolta, hogy a Balatonfondo közönsége tovább bővíthető. A legkisebbeknek a Minifondo gyerekverseny ingyenesen várta az indulókat.

Páratlanul nagy érdeklődés

Az idei mezőny összetétele önmagában megmutatja, mivé nőtt ez a rendezvény. Közel 150 külföldi versenyző érkezett 15 országból a Balatonhoz; az 1600 induló között pedig több mint 200 nő állt rajthoz. A legfiatalabb 2, a legidősebb 77 éves volt, ilyen spektrum pedig csak ott jöhet létre, ahol a szervezés, a hangulat és az útvonal egyaránt megállja a helyét.

A Balatonfondo idén is bizonyította, hogy nem csupán sportrendezvény, hanem valódi közösségi ünnep. A Vitorlás téren felállított expo mindkét napon - április 30-án és május 1-jén – tárt kapukkal fogadta a látogatókat kerékpáros és életmódmárkák standjaival, programokkal és kiváló hangulattal. Az eredményhirdetés és a tombolasorsolás a Vitorlás téri színpadon zárta a napot.

Az abszolút győztesek

• Granfondo – férfi abszolút: Kiss Benedek (4:27:53)
• Granfondo – női abszolút: Pataki Anna (5:15:51)
• Mediofondo – férfi abszolút: Fazakas Bálint (1:30:42)
• Mediofondo – női abszolút: Káliné Székely Viktória (1:46:45)

A rendezvényen felszólalt többek között Czirákiné Pakulár Judit, Zalakaros polgármestere, dr. Schneller Domonkos, a Magyar Kerékpáros Szövetség elnöke, valamint Markovich Béla, a Mapei Kft. ügyvezetője, a verseny névadó szponzora.

A mozgás és az együttlét öröme

Kovács Tamás visszaemlékezett a kezdetekre, amikor 2017-ben először rendezték meg a SZABADICS Ride Company Challenge csapatversenyt.

„Az elmúlt kilenc év a folyamatos változásokról és építkezésekről szólt, de hatalmas hullámvasút volt” – fogalmazott a SZABADICS Építőipari Zrt. elnöke.

Kiemelte, a SZABADICS Group életében a rendezvény mára a vállalati közösségépítés egyik meghatározó eseményévé vált.

„Maga a mozgás és az együttlét öröme az, ami miatt ennek az egésznek igazán jelentősége van”

– mondta.

A versenyre idén minden korábbinál nagyobb az érdeklődés, már februárban megindultak a jelentkezések, és több mint ötven csapat nevezett az eseményre.

Már nem csak partnerek érkeznek

Kovács Tamás szerint különösen fontos visszajelzés, hogy ma már olyan cégek és közösségek is neveznek a versenyre, amelyeknek nincs közvetlen kapcsolatuk a vállalatcsoporttal.

„Már 10 olyan csapat is nevezett eddig idén, akik korábban soha nem vettek részt a rendezvényen, és semmilyen személyes kapcsolódásuk nincs hozzánk. Egyszerűen csak hallottak róla, és szerettek volna részesei lenni ennek az élménynek” – hangsúlyozta.

A SZABADICS Ride eredeti célja az volt, hogy a környékbeli közösségeket, baráti társaságokat és partnereket közös sportélményen keresztül kapcsolja össze. A szervezők szerint mára országos ismertségű közösségi eseménnyé nőtte ki magát a kezdeményezés.

Sporton túlmutató értékek

A sajtótájékoztatón Markovich Béla, a Mapei Kft. ügyvezető igazgatója arról beszélt, a sport támogatása valójában az emberek támogatását jelenti és a legfontosabb, hogy élvezzék a mozgást.

„A tömegsport és az örömsport egészséges, és erre szükség van” – fogalmazott.

Hozzátette, számukra nem csupán maga a verseny fontos, hanem az a közösségi élmény és pozitív hangulat is, amelyet a Tour de Zalakaros és a SZABADICS Ride képvisel.

„Olyan emberekkel találkozom itt minden évben, akik vidámak, mosolyognak, és ezt jó látni. Ezért érdemes támogatni ezt a versenyt” – mondta.

Egyre fontosabb esemény a hazai kerékpársportban

Schneller Domonkos, a Magyar Kerékpáros Szövetség elnöke a Tour de Zalakarost Magyarország egyik legfontosabb amatőr kerékpáros eseményének nevezte. Kiemelte, az ilyen rendezvények nemcsak közösséget építenek, hanem új embereket is bevonnak a sportba.

A szövetség ezért idén is támogatja a versenyt, amely a növekvő költségek ellenére tovább fejlődik és évről évre több résztvevőt mozgat meg.

Emlékezetes versenyre készülnek

A szervezők szerint az idei Tour de Zalakaros és a SZABADICS Ride különösen emlékezetes lehet, hiszen új útvonalak, közösségi programok és rekordszámú induló várható. Kovács Tamás a sajtótájékoztató végén úgy fogalmazott,

„biztos vagyok benne, hogy idén is egy olyan emlékezetes eseményt rendezünk, amely után mindenki azt mondja majd, érdemes volt ott lenni.”

24 együtt töltött óra

Számunkra az Ultrabalaton elsősorban a csapatépítésről szól – mesélt motivációjuk alapjáról az igazgató. Az a 24 óra, amit ilyenkor együtt töltünk, rengeteg új emléket ad: a közös nehézségek és a hatalmas nevetések olyan köteléket hoznak létre, amit hazaviszünk magunkkal a hétköznapokba is. Ami a sportértéket illeti, büszkék vagyunk rá, hogy minden évben sikerül felülmúlnunk a saját várakozásainkat.

Idén is fél órát faragtunk a tervezett szintidőnkből, így bátran mondhatom: mindenki erején felül teljesített.

Egyéni teljesítmény, közös siker

Mivel a kollégáink az ország különböző pontjain élnek, a felkészülés nagyrészt egyénileg zajlott. Ugyanakkor – folytatta – minden közös lehetőséget megragadtunk: ha egy konferencia vagy céges esemény miatt egy városban voltunk, tudatosan szakítottunk időt a közös futásokra is, hogy hangolódjunk a versenyre.

Több komoly akadállyal is megküzdöttünk a Balaton megkerülése során. Az egyik futónk sajnos már az első szakaszán megsérült, de a csapat azonnal reagált: a kerékpáros kísérőnk gondolkodás nélkül „pattant le a nyeregből” és váltotta őt több nehéz kilométeren keresztül. Később a többi szakaszt is rugalmasan felosztottuk egymás között.

A legmeghatározóbb élményünk mégis az volt, amikor váratlanul megpillantottuk a kollégáinkat az út szélén. Meglepetésből egy egész szurkolótábort szerveztek nekünk és több szakaszon át kísértek, biztattak minket. Ez a váratlan szeretet és támogatás hatalmas plusz energiát adott a táv második feléhez.

Ekkora távhoz már erős hátország kell

Bár a futók vannak a célkeresztben, a sikerhez elengedhetetlen a háttér támogatása. Rendkívül hálásak vagyunk a sofőrünknek, aki a logisztikai bravúrok mellett garantálta, hogy mindenki biztonságban és időben érjen oda a váltópontokhoz.

Külön köszönet jár a Magyar Építők csapatának is. Ők egyfajta „mini Ultrabalatont” teljesítettek mellettünk, hiszen folyamatosan azon dolgoztak, hogy profi képeken és videókon örökítsék meg a küzdelmünket. Tényleg a szakma krémjét képviselik, fantasztikus volt velük most is a közös munka.

Nincs megállás

Nem pihenünk sokat, máris készülünk a következő kihívásra, hiszen bár a lábakban még benne van a fáradság, a csapat ezen a hétvégén már a Koraszülöttfutáson bizonyít.

Ezzel párhuzamosan pedig már gőzerővel készülünk az év számunkra legfontosabb sporteseményére, a SZABADICS RIDE-ra, ahol ismét megmutathatjuk a közösségünk erejét.

A Summer BridgeCamp program létrehozásának alapja az a felismerés, hogy a klasszikus egyetemi képzés mellett egyre nagyobb szükség van gyakorlati, élményalapú tapasztalatszerzésre, valamint közvetlen kapcsolódási lehetőségre az iparág szereplőihez.

Kiknek szól a tábor?

A tavaly nagy sikerrel lezajlott többnapos szakmai táborba idén is a hazai műszaki felsőoktatás meghatározó intézményeiből érkezhetnek hallgatók, úgy mint a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemről, a Pécsi Tudományegyetemről, az Óbudai Egyetemről és a győri Széchenyi István Egyetemről.

A kiválasztás során több lépcsőben ismerik meg a jelentkezőket. A motivációs levél és az önéletrajz alapján a legígéretesebb pályázókat személyes beszélgetésre hívják. A SZABADICS-nál hisznek abban, hogy a tehetség és az elhivatottság nem feltétlenül bonyolult feladatok elvégzésében mutatkozik meg, ezért a jelentkezési folyamatot tudatosan egyszerűen tartják. A döntésben leginkább a motiváció, a jövőkép és a szakma iránti elköteleződés esik latba.

Élményalapú tanulás

2026-ban a SZABADICS Summer BridgeCamp-et augusztus 27-30. között rendezik meg Zalakaroson és környékén.

Az esemény egyik legnagyobb erőssége a komplex programkialakítás. A résztvevők nem csupán előadásokat hallgatnak, hanem aktív szereplőivé válnak a szakmai folyamatoknak.

A tábor során többek között

• valós építési projektek helyszíneit látogatják meg,
• interaktív workshopokon vesznek részt (például BIM, dróntechnológia vagy szerkezetépítés témában),
• iparági szakemberektől hallanak a legújabb trendekről, mint a digitalizáció és a fenntarthatóság,
• továbbá közvetlen párbeszédet folytathatnak tapasztalt mérnökökkel és vezetőkkel.

A tábor különlegessége, hogy a szakmai tartalom mellett nagy hangsúlyt kap a közösségépítés és a generációs párbeszéd is.

Ízelítő a programokból

A SZABADICS Group zalakomári telephelyén a résztvevők gyakorlati workshopokon keresztül ismerkedhetnek meg a szakma különböző területeivel – a talajradartól a dróntechnológiáig. A projektlátogatások során valós építési környezetben tapasztalhatják meg a magas- és mélyépítés sokszínűségét, a legaktuálisabb és legizgalmasabb projekteken keresztül. A digitális tervezési szemlélet elsajátítását pedig külön BIM workshop támogatja majd.

A szakmai programokat élményközpontú elemek egészítik ki. A Pálos Malom látogatása után pálinkakóstoló várja a résztvevőket, míg a Kányavári Borbirtokon projektlátogatással egybekötött szakmai előadások – digitalizáció és fenntarthatóság témájában –, valamint Trunk Tamás generációs előadása színesíti a programot.

Valódi kapcsolatok és inspiráció

A résztvevők nemcsak tudást, hanem értékes kapcsolatokat is szereznek. A program lehetőséget teremt arra, hogy a hallgatók közvetlenül találkozzanak a szakma meghatározó szereplőivel, és betekintést nyerjenek a mindennapi mérnöki munka kihívásaiba és lehetőségeibe.

A nyitott beszélgetések, közös feladatok és informális programok mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a fiatalok reális képet kapjanak az építőipari karrierútról.

A SZABADICS Summer BridgeCamp túlmutat egy egyszerű nyári táboron, valódi híd szerepét kívánja betölteni az egyetemi képzés és az iparági gyakorlat között.  

Mit kap a jelentkező?

A SZABADICS Summer BridgeCamp résztvevői

• naprakész, gyakorlati tudást szereznek,
• valós projektek révén mélyebb szakmai rálátást kapnak,
• kapcsolatokat építenek a szakma elismert képviselőivel,
• fejlesztik együttműködési és problémamegoldó készségeiket,
• valamint inspirációt kapnak saját szakmai jövőjük alakításához.

Nem véletlen, hogy a program korábbi résztvevői kiemelkedően magas, 4,8-as elégedettségi értékeléssel számoltak be élményeikről, valamint 100%-uk ajánlaná a tábort másoknak.

További információ és regisztráció: SZABADICS AKADÉMIA - Szabadics Group

A közbeszerzési eljáráson a BONEX Építőipari Kft. ajánlatát hirdették ki nyertesként. A vállalkozás nettó 293,6 millió forintos ajánlattal nyerte el a munkát. A kivitelezésre legfeljebb 150 munkanap áll rendelkezésre, amelyet a munkaterület átadásától számítanak.

A fejlesztés ugyan viszonylag rövid, mindössze 86,5 folyóméteres szakaszt érint, műszaki jelentősége azonban jóval túlmutat a méretén: az ilyen jellegű rekonstrukciók elengedhetetlenek a városi csapadék- és szennyvízelvezetés zavartalan működéséhez.

Speciális technológiával dolgoznak

A projekt során a kivitelező kifejezetten a folyásfenék helyreállítására fókuszál, amely egy speciális vízépítési technológia. Ennek lényege, hogy a csatorna alsó, leginkább igénybe vett részét erősítik meg és újítják fel, biztosítva a megfelelő lejtést és vízáramlást.

A munkák nem engedélykötelesek, ugyanakkor szigorú műszaki és szervezési feltételek mellett zajlanak majd. A kivitelezés során többek között földmunkák, burkolatbontás, vasbeton szerkezetépítés és közműkezelési feladatok is megjelennek, gyakran alvállalkozók bevonásával.

Fontos láncszem a városi infrastruktúrában

Az Ördög-árok Budapest egyik történelmi vízelvezető rendszere, amely ma már döntően zárt csatornaként működik. Állapota közvetlen hatással van a környező városrészek vízelvezetésére, így a mostani beruházás nemcsak karbantartási feladat, hanem megelőző infrastruktúra-fejlesztés is.

Az ilyen jellegű beavatkozások hozzájárulnak ahhoz, hogy a fővárosi csatornahálózat ellenállóbb legyen a szélsőséges időjárási eseményekkel szemben, és hosszabb távon is megbízhatóan szolgálja a város működését.

A vállalat elképzelései szerint a mintakerttel egy új gondolkodásmódot testesítenek meg, ahol a kert többé nem mellékes tér, hanem az otthon szerves része.

A projekt így egyszerre ad inspirációt, tudást és konkrét megoldásokat – mindezt egy olyan formában, amely eddig nem volt elérhető Magyarországon.

Nem termékeket, élethelyzeteket jelenít meg

A mintakert radikálisan szakít a hazai gyakorlattal, ugyanis itt nem különálló burkolatminták és falazóelemek sorakoznak egymás mellett, hanem komplett, valós kertépítési megoldások jelennek meg.

„Ez azért egyedülálló, mert nem a betondarabot mutatja be, hanem a betondarabokból készült kertet” – fogalmazott Dávid Lajos, a Leier márkaigazgatója.

A koncepció szakmai oldalról is tudatos építkezés eredménye. „Mindig előkerül, hogy milyen jó az, amikor valós környezetbe kerül egy-egy termék” – tette hozzá Kosztka Ernő, a Magyar Kertépítők Országos Szövetségének (MAKEOSZ) elnöke, aki Barack-Virág Kft. nevű kivitelező csapatával járult hozzá a mintakert életre keltéséhez.

Hozzátette, a cél az volt, hogy a látogatók ne elvont elemeket lássanak, hanem azok tényleges használhatóságát is megértsék.

A kert mint kültéri nappali

A mintakert egyik legfontosabb célja az inspirációadás. A Leier tudatosan reagál arra a piaci trendre, miszerint a kert ma már nem pusztán funkcionális tér, hanem az otthon meghosszabbítása.

„Úgy kell a kertre gondolni, mint egy kültéri nappalira, amit szeretnénk berendezni” – emelte ki Dávid Lajos.

Kosztka Ernő szerint ebben kulcsszerepe van annak, hogy a kert valós kertként jelenjen meg, vagyis élethűen legyen megépítve, növényekkel feltöltve, vízarchitektúrával ellátva.

Vásárlói élmény és gyakorlati segítség egy helyen

A győri mintakert nem csupán bemutatótér, hanem komplex szolgáltatási platformként szolgál, ahol

• lehetőség van vezetett és önálló bejárásra, akár személyre szabott tanácsadással,
• elérhető QR-kódos rendszer, amely részletes termékinformációkat és ajánlásokat ad,
• digitális kívánságlista érhető el, amelyből közvetlenül árajánlat kérhető,
• valamint inspirációs szettek jelennek meg, amelyek konkrét kertépítési ötleteket bontanak le elemekre és költségekre.

Habár a digitális kívánságlista és az inspirációs szettek egyelőre még nem elérhetők, rövid időn belül ténylegesen is megvalósulnak.

A látogatók egyfajta kertépítési katalógust kapnak, amely segíti a döntéshozatalt és a tervezést. „Ezt úgy lehet elképzelni, mint egy Lego-katalógust, ahol az érdeklődő kész megoldásokat lát, és kiválaszthatja, mit szeretne megvalósítani” – magyarázta Dávid Lajos.

Kosztka Ernő szerint ez azért is fontos, mert a megrendelők természetes közegben látják a terméket, és el tudják dönteni, mire való, hogyan működik a valóságban.

DIY vagy szakember? Mindkettőhöz ad kapaszkodót

A koncepció egyik fontos eleme, hogy a kertépítést közelebb hozza a laikusokhoz is. Bár a Leier nem kifejezetten DIY („csináld magad”) márkaként pozicionálja magát, a bemutatott megoldások sok esetben saját kivitelezésben is megvalósíthatók.

„Ezek valójában nagy Lego-kockák. Némi szaktudás kell, de sok mindent meg tud építeni az ember maga is” – vélekedett Dávid Lajos.

Kosztka Ernő némileg árnyalta a képet arról, valójában ki is számít laikusnak: „Nagyon nehéz megmondani, ki a laikus. Van, aki mérnöki precizitással meg tudja csinálni, másnak pedig pont az a fontos, hogy felismerje, inkább szakemberre bízná a kertépítést.” Hozzátette, a legfontosabb, hogy legyen egy egzakt etalon, hogyan is kell lerakni egy burkolatot vagy megépíteni egy támfalat.

Oktatás és szakmai fejlődés

A projekt túlmutat az élethű bemutatáson, edukációs szerepet is betölt. A mintakerthez kapcsolódva képzések és oktatóanyagok is készülnek.

„A kertépítés viszonylag új szakmának számít, ezért fontos az edukáció” – hangsúlyozta Kosztka Ernő. A tervek szerint

• szakmai képzések indulnak a kerthez kapcsolódóan,
• oktatóvideók készülnek alapvető kivitelezési technikákról,
• továbbá a szakemberek kreditpontot érő képzéseken is részt vehetnek.

„A cél, hogy mindenki ugyanarról beszéljen, amikor azt mondjuk, ez egy jól megépített kert” – tette hozzá.

Új fókusz a kertépítésben

A Leier tapasztalatai szerint a kertépítési trendek is átalakulóban vannak. A térkövezés már nem elsődleges igény.

„A kerítés után ma már a kertépítő elemek kerültek az első helyre, és csak ezután jön a térkövezés” – mutatott rá Dávid Lajos.

Kosztka Ernő szerint ez a természetes fejlődés része. „A kert ma már élménytér, ahol nemcsak közlekedünk, hanem időt töltünk, ezért fontos, hogy jól legyen megtervezve és felépítve.”

Országos hálózat épül

A győri mintakert nem egyszeri projekt, a Leier országos hálózatban gondolkodik. A tervek szerint összesen 15 hasonló kert épülne Magyarországon.

„Olyan formátumban, hogy országszerte több helyen is megtekinthető legyen egy mintakert, jelenleg nincs hasonló” – emelte ki Dávid Lajos.

Ez a szakma számára is fontos előrelépés. „Minél több ilyen bemutatókert van, annál könnyebb bemutatni, milyen lehetőségek rejlenek a kertépítésben” – tette hozzá Kosztka Ernő.

Több mint mintakert, komplett szisztéma

A győri mintakert-projekt jelentősége tehát abban rejlik, hogy egyszerre több szerepet tölt be:

• inspirációs tér a lakosság számára,
• döntéstámogató eszköz a vásárlóknak,
• szakmai képzési helyszín,
• termékbemutató platform,
• valamint digitális szolgáltatásokkal összekapcsolt élményközpont.

A kommunikáció már nem opció, hanem üzleti alapfeltétel

A szakmai előadások egyik legerősebb közös üzenete, hogy az építőiparban a kommunikáció és a marketing szerepe alapjaiban változott meg. Ma már nem az számít, mit mond egy vállalat, hanem az, hogyan mondja el, és mennyire képes ezt hitelesen, következetesen és emberközpontúan tenni.

Fodor Dániel, az Év Irodája Kft. ügyvezető igazgatója szerint a bizalomhiányos médiakörnyezetben a sablonos üzenetek helyett hiteles történetmesélésre, saját felületekre és a munkatársak, vezetők személyes bevonására van szükség.

Kálmán Péter, az Óbuda Group vezérigazgatója mintegy ezt kiegészítve hangsúlyozta, a marketing ma már nem technikai kérdés, hanem bizalmi alapú, stratégiai funkció, amelynek szorosan kapcsolódnia kell az üzleti működéshez és a hosszú távú márkaépítéshez. A vezető az Óbuda Group példáján keresztül mutatta be, hogy egy arculatváltás és szervezeti integráció akkor sikeres, ha belsőleg is bevonja a munkatársakat, egységes eszközöket ad a kezükbe, és következetesen jelenik meg minden felületen.

Láthatóság nélkül nincs versenyképesség

Több előadó is kiemelte, hogy a szakmai teljesítmény önmagában nem elég. Livják Csaba, a BuildEXT alapítója és ügyvezető igazgatója szerint a kommunikáció különösen válsághelyzetben válik létkérdéssé, hiszen a hiteles szakmai munka csak akkor válik üzletileg értelmezhetővé, ha látható is.

Hasonló gondolatot fogalmazott meg Lengyel Balázs, a Spányi Partners Zrt. társtulajdonosa, projektmenedzser is, aki saját pályáján keresztül mutatta be: „nem elég jónak lenni, láthatónak is kell lenni” elv a modern szakmai siker alapja, még akkor is, ha a kezdeti önreklám kényelmetlen. Mindketten hangsúlyozták a folyamatos tanulás, a kísérletezés és a tudatos jelenlét szerepét.

A márka belülről épül

A KÉSZ Csoport részéről Benedikt Károly arra hívta fel a figyelmet, hogy az employer branding ma már nem elsősorban toborzási eszköz, hanem megtartási és elkötelezési stratégia. A valódi munkáltatói márka a belső élményből fakad:

 amit a munkavállaló megél, az válik külső márkaképpé is.

A KÉSZ ezért életmód- és egészségközpontú programokat indított, amelyek célja a közösségépítés és a jóllét növelése, még ha ezek nem is helyettesítik az alapvető feltételeket, mint a bér vagy a megbecsülés.

Stratégiai partnerségek és kreatív gondolkodás

Kocsik-Bogár Anita, a BRAND BAND Kft. ügyvezető igazgatója szerint a sikeres együttműködések alapja a kölcsönös értékteremtés és a stratégiai gondolkodás. Sok projekt ott bukik el, hogy nem válik világossá, miért előnyös mindkét fél számára. A siker kulcsa a kreatív újrapozicionálás és a különböző területek összekapcsolása – legyen szó kulturális vagy üzleti együttműködésekről.

A média és a kommunikáció átalakulása

Kincses Péter, a Magyar Építők hírportál értékesítési és üzletfejlesztési vezetője, az ÉVOSZ Médiatagozatának elnöke bemutatta, hogyan vált szakmai hírportálunk komplex, 360 fokos kommunikációs platformmá.

A láthatóság ma már nem véletlen, hanem tudatosan felépített rendszer eredménye, ahol a tartalomgyártás, a stratégia és a disztribúció összehangoltan működik. Különösen fontos a videós és dokumentációs tartalom szerepe az építőiparban, amely nemcsak kommunikációs, hanem szakmai elfogadottsági eszköz is.

Az előadás bővebb tartalmáért térjen vissza oldalunkra.

CSR - nem jótékonykodás, értékteremtés

Nagy Edit, a Market Építő Zrt. szponzorációs és CSR vezetője szerint a CSR lényege nem a profit utólagos „visszaosztása”, hanem annak felelős és etikus megtermelése. A Market példája azt mutatja, hogy a valódi társadalmi felelősségvállalás hosszú távú stratégiai rendszer, amely saját projektekre, munkavállalói bevonásra, helyi közösségekre és mérhető társadalmi hatásra épül. A legmagasabb szint már nem támogatás, hanem rendszerszintű értékteremtés.

Mit mondanak a fiatalok?

A konferencia utolsó akkordjaként kerekasztal-beszélgetésben szólaltak meg Z generációs munkavállalók. Szekeres Johanna, a BME Építőmérnöki Kar Hallgatói Képviselet elnöke, Varga Izabella, a Szabadics Építőipari Zrt. marketing és kommunikációs munkatársa és Dr. Szász Péter, a Market Építő Zrt. HR vezetője arról beszélt, mit vár a Z generáció az iparágtól.

A fiatalok gyors fejlődést, tiszta karrierutat, rugalmasságot és őszinte kommunikációt keresnek, miközben erősen igénylik a visszajelzést és a gyakorlati tapasztalatot. A legnagyobb kihívás az elmélet és a gyakorlat közötti szakadék, valamint a soft skillek hiánya. A sikeres programok – például mentorálás vagy táborok – akkor működnek, ha személyesek, interaktívak és bevonják a vezetőket is.

A kerekasztal tanulságairól lapunk külön cikkel jelentkezik hamarosan.

Európa-szerte egymást érik az árvízvédelmi beruházások, amelyek a meglévő műtárgyak felújítását és bővítését célozzák. A Bécstől néhány kilométerre nyugatra, Auhof térségében megvalósult projekt során a Wien folyó mindkét partján sűrűn beépített területek találhatók, ahol a folyót vasútvonal és lakóövezetek fogják közre.

Az itt található, közel 120 éves gátfalakat mintegy 1750 méteres hosszon újították fel és magasították meg. A meglévő Auhof-medence kapacitását is növelték, így a jövőben még nagyobb vízmennyiség elvezetésére lesz képes.

8 méter magas falak és műemlék kezelőhidak

A 20. század elején épült falakat új, egyoldali zsaluzással készített kéregfallal és betonnal erősítették meg, a vízzáró betonra vonatkozó előírásoknak megfelelően. A beruházás részeként egy mintegy 1250 méter hosszú, helyenként akár 8 méter magas fal, valamint több, összesen közel 500 méter hosszú gátküszöb épült.

A projekt különlegessége, hogy egyes elemei műemléki védelem alatt állnak, így két régi acél kezelőhidat is felújítottak az eredeti szerkezeti elemek megtartásával.

Zsalu bérelve, költséghatékonyan

A kivitelezést végző GLS Bau und Montage GmbH a magas és vastag falak zsaluzásához a MEVA Mammut 350 falzsalurendszerét alkalmazta. A rendszer nagy teherbírásának köszönhetően teljes felületén képes felvenni a friss beton nyomását, ami különösen fontos a több méter magas falak esetében.

Ez nemcsak a biztonságos munkavégzést segítette, hanem a kivitelezés ütemét is gyorsította. A zsalurendszert a kivitelező bérleti konstrukcióban használta, ami jól tervezhető költségeket biztosított a projekt teljes időtartama alatt.

Az átkötés nélküli falak kialakítása speciális műszaki megoldásokat igényelt. A zsaluelemeket dupla U-szelvényekkel rögzítették, míg a stabilitást a meglévő szerkezetbe beragasztott horgonyok biztosították.

Külön kihívást jelentett az akár 8 méter magas egyoldali zsaluzás rögzítése a régi, helyenként porózus betonhoz, valamint a falak eltérő dőlésszöge. A zsaluzási terveket a MEVA szakemberei készítették, és a kivitelező tapasztalatával együtt biztosították a projekt sikeres megvalósítását.

A kivitelező a kezdetektől teljes körű építési feladatokat lát el, a tervek megvalósításától a szerkezetépítésen át egészen a befejező munkákig. A Diószegi Sámuel utcában épülő Tertio Millennio Központ diákszállói és oktatási szerepet is betölt majd, miközben a tanulók mellett felnőttek és családok számára is megvalósít programokat.

Hatemeletes épület készül

A Tertio Millennio Központ és Diákszállás megvalósítása több szempontból is eltér egy hagyományos lakó- vagy szállodaépület kivitelezésétől. Az épület funkcionális kialakítása ugyanis kifejezetten egy meghatározott célcsoportra – jelen esetben 18-25 év közötti korosztályba tartozó fiú diákokra – szabott.

Ennek megfelelően a klasszikus lakófunkciók mellett hangsúlyosan jelennek meg a közösségi életet támogató terek is.

A beruházás főbb műszaki paraméterei jól mutatják a projekt léptékét: az összesített nettó alapterület 3232,88 négyzetméter, az épület összesen 8 szintes (pince, földszint és hat emelet), a legfelső használati szint magassága eléri a +21,42 métert. Az épületben folyamatos használat mellett 225 fő elhelyezésére lesz lehetőség, míg alkalomszerűen akár 325–350 fő befogadására is alkalmassá válik.

A lakószobákon túl számos kiegészítő funkció is helyet kap az épületben:

• közösségi terek,
• tanulószobák,
• üzemi konyha,
• zeneszoba,
• tetőterasz és egy nagy auditorium, ahol rendezvényeket és konferenciákat lehet majd tartani,
• valamint egy kisebb és egy nagyobb kápolna is kialakításra kerül.

A tervezés során kiemelt figyelmet fordítottak arra, hogy a diákok számára egyszerre biztosítsanak elvonulásra alkalmas, csendes tereket és a közösségi élethez szükséges helyszíneket.

Napi szintű logisztikai és szervezési feladatok

A kivitelezés egyik legnagyobb kihívását a sűrűn beépített belvárosi környezet jelenti. Az építési terület mindössze egy irányból közelíthető meg, az organizációs tér rendkívül szűk, így a helyszíni anyagtárolás gyakorlatilag nem megoldható. Az építési folyamat ennek megfelelően szinte „just-in-time” rendszerben zajlik:

az anyagok beérkezés után rövid időn belül beépítésre kerülnek, hogy helyet biztosítsanak a következő szállítmányoknak.

Külön szakmai odafigyelést igényelt a szomszédos, több mint százéves épületek állékonyságának megóvása is, különösen az alapozási munkák során. A kivitelezés teljes időtartama alatt folyamatos, napi szintű logisztikai és szervezési feladatokat kell megoldani, beleértve a közterület-használat optimalizálását és a helyszíni anyagmozgatást is.

Kézzelfoghatóvá vált a közös vízió

Az eseményen elsőként Ramón Gomez-Rodulfo osztotta meg gondolatait a Tertio Millennio Alapítvány képviseletében:

„Hosszú út vezetett idáig: a projekt gyökerei egészen 2021-ig, sőt még korábbra nyúlnak vissza. Az építkezés során sok kihívással szembesültünk, hiszen ami a tervekben egyszerűnek tűnik, a valóságban gyakran új megoldásokat kíván. Köszönettel tartozunk minden résztvevőnek – a tervezőktől a kivitelezőkig –, akik munkájukkal hozzájárultak ahhoz, hogy ma itt állhatunk. Ez az épület azonban nem csupán egy diákszállás: egy olyan közösségi és szellemi tér, amely generációkat szolgál majd. Bízunk benne, hogy az itt végzett munka értéke évtizedeken, akár évszázadon át is megmarad.”

Mészáros Attila, a Merkbau Zrt. vállalkozási igazgatóhelyettese elmondta:

„A mai nap fontos mérföldkő, hiszen az épület elérte a szerkezetkész állapotot, ami egy ilyen összetett beruházásnál komoly eredmény. Már a kezdetektől látszott, hogy egy rendkívül bonyolult, egyedi megoldásokat igénylő projektről van szó, amely a belvárosi környezet miatt különleges szervezést és precizitást kíván. A kivitelezés során számos kihívást kellett kezelni, de az együttműködés minden résztvevő között végig konstruktív volt. Külön köszönet illeti a helyszínen dolgozó szakembereket, akiknek munkája nélkül nem jutottunk volna el idáig. Ha ezt a szemléletet visszük tovább, biztos vagyok benne, hogy a végeredmény méltó lesz az eddigi erőfeszítésekhez.”

A Merkbau Zrt. eseményein hagyományos bokrétaverset Szabó Gergely projektvezető szavalta el.

A kivitelezés a tervek szerint halad, a projekten dolgozó szakemberek célja, hogy a diákszállás a következő tanév kezdetére megnyithassa kapuit, és a fiatalok birtokba vehessék az új tanulmányi központot.

E problémakörre épül az ÉVOSZ Médiatagozat idei marketingkommunikációs konferenciája, amely április 16-án, a bükfürdői Greenfield Hotelben várja az iparág szereplőit.

Így épül ma márka és bizalom az építőiparban

A konferencia célja, hogy közös gondolkodási teret teremtsen az építőipari cégek vezetői, valamint marketing- és kommunikációs szakemberei számára; bemutatva azt is, hogyan válhat a kommunikáció rendszerszintű, üzletileg is értelmezhető és az utánpótlást is erősítő eszközzé.

„Az elmúlt időszakban azt látjuk, hogy miközben a projektek zajlanak, az iparág kommunikációja sokszor háttérben marad. Pedig a bizalom, a láthatóság és a szakmai hitelesség ma már nem alakul ki magától – ezeket tudatosan kell felépíteni”

– mondta Kincses Péter, az ÉVOSZ Médiatagozat elnöke, a konferencia főszervezője. Hozzátette: a rendezvény egyik legfontosabb célja annak megmutatása, hogy a marketingkommunikáció nem kiegészítő tevékenység, hanem az üzleti működés egyik alapvető eszköze.

„Amit nem kommunikálsz, az nem létezik. Ma már nem az a kérdés, hogy van-e jó projekted, hanem az, hogy a piac látja-e, érti-e, és tud-e hozzá kapcsolódni”
– hangsúlyozta.

Új megközelítésekből, vezetői nézőpontokból ismerhetjük meg az iparág sikereit

A konferencia programja több irányból járja körbe az építőipari marketing és kommunikáció kérdését.

• A megnyitót követően Fodor Dániel (Év Irodája Kft.) előadása indítja a szakmai programot, majd Kálmán Péter, az Óbuda Group vezérigazgatója beszél arról, mit vár ma és a jövőben egy CEO a marketingtől, különös tekintettel az arculatváltásra és a stratégiai gondolkodásra.
• Ezt követően Livják Csaba (Buildext) előadásában a cégépítés és márkaépítés dilemmáját vizsgálja: melyik képes valóban embereket és munkát hozni egy vállalat számára.
• Lengyel Balázs (Spányi Partners) a vezetői kommunikáció szerepéről beszél, és arról, mikor és hogyan válik a cégvezető személyes megszólalása tudatos eszközzé.
• A kávészünet után Kalmár Zoltán (Proptech.hu) és Bogár Anita (Brand Network Business) előadásai következnek, amelyek további gyakorlati és stratégiai szempontokat adnak az iparági jelenlét megmutatásához.
• A délutáni blokkban Kincses Péter előadásában az építőipari marketingkommunikáció működését mutatja be
• Ezt követően Nagy Edit (Market Építő) a felelősségvállalás üzleti modelljéről beszél, a Rom Vándor Program példáján keresztül.

Verseny a tehetségekért

A konferencia zárásaként ezért külön kerekasztal-beszélgetés fókuszál az egyik legfontosabb iparági kihívásra: a fiatalok bevonzására.

A beszélgetésben részt vesz Szekeres Johanna (BME ÉMK HK), Varga Izabella (Szabadics Summer BridgeCamp) és Dr. Szász Péter (Market Építő), akik a hallgatói és vállalati oldal szempontjait is igyekeznek majd bemutatni.

A program minden évben teltházzal fut, így érdemes időben regisztrálni!

Teljes program

10:30 – 11:00 Vendégvárás, regisztráció
11:00 – 11:10 Megnyitó, köszöntő
Koji László, az ÉVOSZ elnöke
Kincses Péter, az ÉVOSZ Médiatagozat elnöke
Levezető elnök: Pécsi Norbert

11:10 – 11:30 Fodor Dániel, Év Irodája Kft.

11:30 – 11:50 Mit vár ma és holnap egy CEO a marketingtől? – arculatváltás és stratégiai perspektíva az építőiparban
Kálmán Péter, Óbuda Group

11:50 – 12:10 Céget építesz, vagy márkát? – melyik hozza az embereket és a munkát
Livják Csaba, Buildext

12:10 – 12:30 Amikor a vezető elkezd tudatosan kommunikálni
Lengyel Balázs, Spányi Partners

12:30 – 12:50 Kávészünet

12:50 – 13:10 Kalmár Zoltán, Proptech.hu

13:10 – 13:30 Bogár Anita, Brand Network Business

13:30 – 14:50 Ebéd

14:50 – 15:10 Amit nem kommunikálsz, az nem létezik, az építőipari marketingkommunikáció logikája
Kincses Péter, BC COMM

15:10 – 15:30 A felelősség üzleti modellje a Marketnél
Nagy Edit, Rom Vándor Program – Market Építő

15:30 – 16:00 Kerekasztal beszélgetés: Tehetségekért versenyben – mit várnak a hallgatók az építőipartól?
Résztvevők:
Szekeres Johanna – BME ÉMK HK
Varga Izabella – Szabadics Summer BridgeCamp
Dr. Szász Péter – Market Építő

"Mérnök családból származom, már középiskolás korom óta érdekel a tervezés, a magasépítés.

Amikor az 1994-es Országos Szakmai Tanulmányi Verseny magasépítési döntőben 2. helyezést értem el, tudtam, innen egyenes út vezet a Műegyetemig. Szakmai karrierem 2000-ben indult, amikor építőmérnöki diplomát szereztem a BME Építőmérnöki Karán, majd statikus tervezőként kezdtem dolgozni"

– idézi fel pályafutása kezdetét.

Megszerezte az építészmérnöki diplomát is, de tervezőként a tartószerkezeti területen maradt. Több nagy beruházáson is dolgozott, amelyek közül a KÖKI intermodális központ metróvégállomás és buszpályaudvar építési engedélyezési, tender és kiviteli tartószerkezeti tervezését emeli ki. 2016 elején csatlakozott a Paks II. csapatához vezető tartószerkezeti szakértőként, nem sokkal később felkérést kapott akkori nevén az Építészeti- és Telephelyvizsgálati osztály vezetésére.

"A nevünkkel ellentétben az Építészeti Osztályon nem csak építészek dolgoznak. Az építészeti, tartószerkezeti, geotechnikai és a vízgazdálkodási építmények szakterületen hozzávetőleg húsz munkatársam foglalkozik a tervdokumentációk ellenőrzésével" – mondja munkájukról Tarkovács Zsolt.

"Az osztályon kiváló szakmai tudással rendelkező, zömmel a versenyszférából érkezett mérnökök dolgoznak 10-15-20 éves tervezői tapasztalattal a birtokukban, akiket a beruházás monumentalitása és komplexitása vonzott Paksra"

– teszi hozzá az osztályvezető.

A szakértők hagyományos értelemben vett tervezői munkát nem végeznek, hanem az orosz fővállalkozó által készített terveket, dokumentációkat véleményezik, ellenőrzik, hogy megfelelnek-e a magyar és uniós jogszabályoknak, szabványoknak, műszaki előírásoknak és a szerződéses követelményeknek. Az Építészeti Osztályon hagyják jóvá az atomerőművi telephelyen létesítendő építmények és hozzájuk kapcsolódó infrastrukturális hálózatok műszaki tervdokumentációit az építési engedélyeztetéstől a kiviteli terveken keresztül a megvalósulási dokumentációig.

"Munkatársaink keze alatt az erőmű összes létesítményének tervei megfordulnak. Ez hatalmas szakmai kihívást és egyben óriási felelősséget jelent."

Számos létesítménynél alkalmaznak speciális műszaki megoldásokat. Ilyen a nukleáris sziget központi építménye, a reaktorépület, ami magába foglalja a fővízkört, annak központi elemét, a reaktortartályt, a fő keringtető szivattyúkat, a gőzfejlesztőket és a térfogat-kompenzátort, számos biztonsági rendszert, köztük a zónaolvadék-csapdát. A reaktorépület szerkezete kettős falú vasbeton konténment, aminek biztonsági funkciója van. Szerkezetét tekintve utófeszített vasbeton héjszerkezet, belső oldalán hermetikus acéllemez burkolattal. A külső konténment ellenáll tornádónak, extrém hótehernek, sőt egy utasszállító repülőgép becsapódását is elviseli. A nukleáris biztonság szempontjából fontos építmények, többek között a reaktorépület is ellenállnak egy százezer éves visszatérési idejű földrengés hatásának.

A turbinaépület azért különleges, mert a benne helyet kapó berendezések – többek között a gőzturbina és generátor – érzékenyek a rezgésre, ezért egy úgynevezett turbinaasztalra kerülnek, amelyet rugókkal választanak el az épülettől. Különleges műszaki megfontolásokat igényelnek a telephely legmélyebben alapozott építményei, a hidegvíz-csatorna partjára tervezett vízkivételi művek, illetve a hidegvíz-csatorna fölött átívelő közműhíd, amely a hűtéshez használt vizet szállítja majd a melegvíz-csatornába. "Szakmai kihívásból nincs hiány!" – összegzi Tarkovács Zsolt.

Minden felvonulási építmény, valamint az üzemi terület közel harminc létesítményének építési engedélyét megszerezte már a Paks II. Zrt. "Kollégáim szakértelme nagyban hozzájárult ehhez, illetve a terület-előkészítési tevékenységek – talajszilárdítás, résfalazás, munkatér-határolás, talajkiemelés és víztelenítés – felülvizsgálatával ahhoz, hogy a tervdokumentációk megfelelő minőségben elkészüljenek, a kivitelezés megkezdődhessen. Megszereztük az üzemi terület első vízjogi létesítési engedélyét is. Büszkék vagyunk arra, hogy az 5. blokki nukleáris sziget alaplemez kiviteli terveinek jóváhagyásával jelentősen hozzájárultunk az első beton mérföldkő teljesítéséhez. Jelenlegi feladataink közül a 6. blokki nukleáris sziget építményeinek építési engedélyezési műszaki tervdokumentációinak felülvizsgálatát emelném ki" – fogalmazott.

Elmondta, hogy az engedélyezési és kiviteli tervek felülvizsgálata folyamatos. Munkatársaival továbbra is azon dolgoznak, hogy a kivitelezés üteméhez zavartalanul rendelkezésre álljanak az engedélyezési és kiviteli tervek.

"Célunk, hogy az erőművi létesítmények műszaki tervdokumentációja megfelelő minőségben és műszaki tartalommal szolgálja a létesítést és a biztonságos működést, aminek a jövő generációi is élvezik majd a hasznát."

Az osztályvezető hangsúlyozza, hogy folyamatos kapcsolatban állnak a társaság többi szakterületével, a szakmai egyeztetések mindennaposak az orosz tervezőkkel, a konzultációk a beruházás hivatalos nyelvén, angolul folynak.

Az elmúlt évtizedekben nem volt atomerőmű-építés Magyarországon, így nem halmozódhatott fel hazai nukleáris építési tapasztalat, ez a tény azonban önmagában nem jelent problémát, mutat rá Tarkovács Zsolt. A Pakson épülőhöz hasonló atomerőművekben – Leningrad II., Asztravec, Tianwan 7-8. blokk – tett látogatásokon, szakirányú nemzetközi konferenciákon vettek és vesznek részt a nukleáris tapasztalat elmélyítése érdekében. A csapatban fiatal, pályakezdő kollégák is helyet kapnak, őket a tapasztaltabb kollégák támogatása, mentorálása segíti. Az osztályon dolgozók közül többen elvégezték a Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építőmérnöki Kara által indított nukleáris építmények mérnök szakirányú továbbképzést, köztük Tarkovács Zsolt is.

"Munkámban alapérték a mérnöki precizitás, a pontosság, a kitartás és a felelősségvállalás" – árulja el magáról a szakember, tíz éve dolgozik a Paks II. projekten ugyanazzal az erős motiváltsággal, büszke arra, hogy részt vehet Magyarország legnagyobb építési beruházásában.

Mint kiemeli, az első beton fontos mérföldkő volt, hiszen ezzel a projekt a nemzetközi terminológia szerint is átlépett az építés alatt álló fázisba, de ő már azt az időszakot várja, amikor az új atomerőmű üzemi területén toronydaruk tucatjai dolgoznak és gombamód szaporodnak az épületek, amelyeket korábban csak a tervezőasztalon láttak.

"Elhivatott vagyok egy olyan erőmű építésére, amelyre mi, a gyermekeink és unokáink is büszkék lehetnek!" – fogalmazza meg ars poeticáját.

A Paks II Zrt. híre szerint a terület-előkészítés során – beleértve a teljes terület talajvíz szintjéig történő mélyítését és a két munkagödör kialakítását – összesen 3,5 millió köbméter föld kitermelésére kerül sor. Ez a földmennyiség 63 kilométernyi autópálya-építés földmunkájának felel meg.

A munkaterület szomszédságában, az 5. blokki nukleáris sziget szekciókra osztott területén eközben egymásra épülő fázisokban halad az alaplemez kivitelezése. Egymás mellett zajlik a különböző területek szerelőbetonozása, a szerelőbeton szigetelése, illetve földelőhálózása, a vasszerelés és az alaplemezszakaszok betonozása az ún. organizációs terv alapján.

Utóbbi folyamatról nemrég egy látványos videóval is beszámoltunk.

Ezekről a kérdésekről gondolkodnak közösen az iparág marketing-, PR- és kommunikációs szakemberei az idei marketingkommunikációs konferencián. Az ÉVOSZ Média Tagozatának találkozója meghatározó eseménnyé vált az iparágban, hiszen itt személyesen is megismerhetik egymást a szakemberek és nyíltan megvitathatják az őket foglalkoztató aktuális kérdéseket, a szakma kihívásait.

Nem söprik a szőnyeg alá

„A rendezvény célja most is az, hogy az építőipari vállalatok kommunikációval foglalkozó szakemberei egy közösségben gondolkodhassanak az iparág jövőjéről, megosszák tapasztalataikat, és közösen keressenek válaszokat a szakmát érintő legfontosabb kérdésekre. Ez eddig minden alkalommal megvalósult” – mondta Kincses Péter, a Média Tagozat elnöke.

A konferencia egyik fontos jellege, hogy őszinte beszélgetésekre ösztönöz. Nem felszínes problémákat vet fel, hanem kíméletlenül behozza az iparág szereplői számára kényes témaköröket is.

„Az idei programban több olyan téma is szerepel, amely ma már megkerülhetetlen a vállalatok számára. Szó lesz arról, hogy mit vár manapság egy CEO a marketingtől, és hogyan változhatnak ezek az elvárások a következő öt évben. Emellett a vezetői LinkedIn-kommunikáció szerepéről, a CSR-tevékenységek és a márkaépítés kapcsolatáról is hallhatunk előadásokat, valamint az is kiderül, hogy hogyan látják az építőipart az egyetemisták.”

Utóbbi témáról egy kerekasztal-beszélgetés keretében mutatják be az „Építőipari cégek a hallgatók szemével” című felmérés eredményeit is.

Regisztrálj, hogy legyen helyed!

Az eseményt április 16-án rendezik meg 10:00 órától. A helyszín ismét a büki Greenfield Hotel, ahol idén is egész napos, estébe nyúló programmal és teljes ellátással várják a résztvevőket – ottalvásra is lehetőség van. A részvételi díj 10 000 ft. + ÁFA / fő.

A részvételhez előzetes regisztráció szükséges, amely az alábbi linken érhető el: link.

Érdemes időben jelentkezni: a korábbi években a konferencia helyei néhány nap alatt beteltek.

„Ahogy az elmúlt két évben, idén is egy közvetlenebb beszélgetéssel zárul a nap a vacsora után – egészítette ki az eddigieket Kincses Péter. „Ez szinte a legjelentősebb mozzanata a konferenciának, mert azt tapasztaltuk, hogy egy rögtönzött csapatépítővé alakult az est, ahol bizalmasabb közegben lehet szakmai kérdéseket megvitatni. Így idén is lehetőség van arra, hogy szállást kérjenek a résztvevők”.

A részletes programot a szervezők hamarosan publikálják az ÉVOSZ felületein. Az eseményről a Magyar Építők mint médiapartner, folyamatosan beszámol. 

Nézd meg a tavalyi rendezvényről készült videónkat!

A projektet koordináló Városliget Zrt. március 12-én sajtóeseményen mutatta be a szobrot és a rajta elvégzett vizsgálatok eredményét, valamint a restauráció tervezett folyamatát, a Museum Complex Kft. restaurátor műhelyében.

A történeti léptékű műemléki felújításról legutóbb 2024 októberében számoltunk be, amikor 124 év után leemelték helyéről Gábriel arkangyal szobrát: a 36 méter magas korintoszi díszoszlop körül a Layher Kft. állványzatát alkalmaztak a műveletnél. A műveletet a Belvárosi Építő Kft. kivitelezte a Museum Complex Kft. megbízásából. A szobor jelenleg is abban a kalodában van, amelyben leemelték a helyéről.

A történeti léptékű restaurációról legutóbb 2024 októberében számoltunk be, amikor 124 év után leemelték helyéről Gábriel arkangyal szobrát: a 36 méter magas díszoszlop körül a Layher Kft. állványzatát alkalmaztak a műveletnél. A műveletet a Belvárosi Építő Kft. kivitelezte a Museum Complex Kft. megbízásából.

Mérföldkőhöz érkezett a folyamat

Zala György alkotása 1897-ben készült, 1900-ban került a helyére – a Hősök terére. Felújítása azért vált szükségessé, mert a szobor állapota kritikussá, a beavatkozás pedig halaszthatatlanná vált.

Mostanra lezárult a minden részletre kiterjedő tudományos és restaurátori állapotfelmérés, illetve tervezés. Ezáltal pontos kép rajzolódott ki arról, milyen állapotban van a magyarság egyik legfontosabb jelképe, és milyen beavatkozások szükségesek. A szakemberek így készen állnak arra, hogy elindítsák a restaurálás mindenre kiterjedő munkafázisait.

Az állapotfelmérésből kiderült: ugyan a szobor több történelmi viszontagságot sértetlenül túlélt, az időjárás súlyos károkat okozott rajta – állapota rosszabb, mint amilyennek először gondolták.

Szimbolikus örökséget őriznek meg

„Magyarország őrangyalának szobra a szakemberek gondos beavatkozásának köszönhetően újjászületik és a teljeskörű felújítást követően még ebben az évben visszakerülhet a Hősök terére” – mondta Gyorgyevics Benedek, a Városliget Zrt. vezérigazgatója. „Ennek az is feltétele, hogy az angyalszobrot tartó 36 méter magas, szintén rossz állapotban lévő kőoszlopot is jó állapotba hozzák” – tette hozzá.

Móczár Gábor, a Nemzeti Örökség Intézete főigazgatója elmondta: „a Hősök tere, mint nemzeti emlékhely, a magyar történelem egyik legfontosabb szimbolikus tere, amelynek középpontjában immár több mint egy évszázada Gábriel arkangyal alakja emelkedik.

A szobor nemcsak a Millenniumi emlékmű ikonikus eleme, hanem a magyar államiság és keresztény hagyomány egyik kiemelkedő jelképe is. A restaurálás ezért nem pusztán egy műalkotás megóvását jelenti, hanem annak a szimbolikus örökségnek a megőrzését is, amelyet a Hősök tere és a Millenniumi emlékmű a magyar nemzet számára képvisel.”

Aggasztóbb a szobor állapota, mint azt várták 

A részletes vizsgálatok eredményei riasztó képet festettek. A belső vasszerkezet és a korabeli csavaros kötések az évtizedek alatt – a hőtágulás, a korrózió és az ismétlődő vízbejutás együttes hatására – kritikus mértékben meggyengültek: több kötőelem elszakadt, a bronzhéjazat deformálódott, az oszlopfejezet díszítőelemei az eredeti rögzítéseiken meglazultak.

 „A feltárás során egyértelművé vált, hogy a szobor állapotát leginkább a belsejébe jutó csapadékvíz rontotta. A helyszíni vizsgálatok során két, egyenként mintegy 20–25 kilogrammos bronz levéldíszt találtak, amelyek már kimozdultak a helyükről” – mondta el Laczik Csaba, a Musum Complex Kft. szobrász-restaurátora az eddig elvégzett vizsgálatok részleteit.  

Megtervezték a restaurálást

A leemelést követően azonnal megkezdődtek a restaurálás tudományos előkészítési munkái. A szakemberek a legkorszerűbb műszeres anyagvizsgálatokat végeztek – összesen 32 mérési ponton. A helyzet súlyosságát jelezte, hogy a vizsgálatok egyik pontján komolyan felmerült: a szobor bronzteste olyan mértékben károsodott, hogy a szobor jelentős részét újra kell önteni, azonban a mélyreható anyagvizsgálatok végül megerősítették, hogy az eredeti szobor megmenthető és restaurálható.

A restaurálási folyamatot megelőző dokumentálás során hagyományos és korszerű vizsgálati módszereket egyaránt alkalmaztak: nagyfelbontású fotódokumentációt, mikroszkópos vizsgálatokat, valamint infravörös kamerás felvételeket készítettek, amelyek fontos információkat adtak a szerkezet állapotáról. Emellett 3D szkenneléssel milliméterpontosságú digitális modellt készítettek a szoborról és az egyes elemekről.

A teljes megújulás útja

A vizsgálatok lezártát követően rövidesen megindul a szobortest szerkezeti felújítása. A belső acélcsavarok szükség szerint cserére kerülnek, korrózióvédett kötőelemek alkalmazásával. A sérült bronzelemek javítása hegesztéssel, illetve indokolt esetben 3D szkennelés alapján készített rekonstrukcióval történik; a fejezet több mint 40 darab, változó méretű tartókonzolját egyenként méretezik és alakítják ki.

A szobrot tartó kőoszlopot is felújítják

A szobor restaurálásával párhuzamosan a szakemberek a Gábriel arkangyalt tartó, közel 36 méter magas oszlop szerkezeti állapotát is részletesen vizsgálják. A Millenniumi emlékmű oszlopa különleges kőanyagból, úgynevezett forrásvízi mészkőből készült. Jelenleg méréseket végeznek, mely alapján meghatározzák, hogy a tartószerkezet milyen beavatkozások mellett biztosíthatja hosszú távon a szobor stabilitását.

A szobor visszahelyezésének időpontját a tartóoszlop állapotának felmérése és a szükséges helyreállítási munkák határozzák meg, de ha ezek nem igényelnek kiterjedt szerkezeti beavatkozást, az arkangyal 2026 végéig visszakerülhet a Hősök terére.

Évszázados titok: időkapszulát találtak a talapzatban

A szobor beton gömb talapzatának feltárása közben a szobrászrestaurátorok egy összetört üvegedényt találtak – benne egy feltekert papírdokumentummal és nyolc fém pénzérmével.

Az időkapszula feltehetően az emlékmű 1901-es avatásának idején került a talapzatba és feltáratlanul maradt egészen 2024-ig. A szöveg töredékes és a papír sérülései miatt hiányosan olvasható: „Ezerkilencszázegy év október hó huszon[harmadi]kán, midőn az emlékmű nagy oszlo[pát] Isten segítségével befejezik […] követ[…] az alulírottak jelenlétében.”

Csaknem teljes a Duna és a Tisza árvízvédelme

Szakmai tájékoztatót tartott a Retz Tamás helyettes államtitkár az ország víz- és szennyvízügyeiről. Mint előadásából megtudhattuk: 2024 augusztus elsejétől tartozik a vízügyi ágazat szakmai irányítása is az Energiaügyi Minisztérium alá.

„Az elmúlt több mint egy évtizedben mintegy 450 milliárd forintot költöttünk árvízvédelmi beruházásokra. Ennek következtében közel 100%-osnak tekinthető a dunai és tiszai árvízvédelmi készültségünk. Talán egy tucat körül számolható azon szükséges beavatkozások száma, amelyeket még el kell végezni a folyók mentén, ezeket pedig a közeljövőben végre is fogják hajtani”

– hangsúlyozta, rámutatva arra is: a következő finanszírozási ciklusban tehát már a vízvisszatartásra és vízpótlásra fókuszálhatnak. Már a KEHOP időszakában is zajlott ilyen projektek tervezése, most pedig ezek a megvalósítási időszakba léphetnek a KEHOP+ keretében.

„A Homokhátság – ismertette – és az Észak-Nyírség projektjei (ami összértékében úgy 400 milliárdos projekt lesz) mellett a Keleti-Főcsatorna kotrását is el fogják végezni, illetve több síkvidéki tározó rekonstrukciójára is sor kerülhet.”

Többezer milliárdos fejlesztések indulhatnak

EU irányelv szerint elindul továbbá a vízgazdálkodásban is a kiterjesztett gyártói felelősségrendszer, amelyben a kozmetikai és gyógyszergyártókat kötelezik arra, hogy vegyenek részt a víztisztítók építésének és üzemeltetésének anyagi terheiben. Fontos elem, hogy a nagyvárosok és egyes, kiemelt övezetek víztisztítóit 4-es tisztítási fokozatra (a biológiai tisztítás utáni lépés, amely a mikroszennyezők eltávolítására szolgál) kell emelni.

„Az erre való átállás többezer milliárd forintos fejlesztési igényt generál, aminek finanszírozása még kérdéseket vet fel” – zárta az értekezését Retz Tamás.

Három év alatt 2 millió tonna aszfaltot dolgoztak fel

Varga Antal, a Duna Aszfalt Zrt. vezérigazgató-helyettese az M1-es autópálya bővítésének állomásairól beszélt, melynek kivitelezésében a cég jelentős szerepet vállal. Bevezetésként kiemelt néhány jellegzetes adatot, ami az MKIF Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. eddigi tevékenységének mértékét jelzi. 2022-ben 1237 kilométer autópályát vettek át üzemeltetésre, ami mára megközelítette az 1300 kilométert.

A koncessziós szerződés alapján, azokat a szakaszokat, ahol erre szükség volt, 2022 és 2025 között a többivel megegyező műszaki szintre kellett hoznia a Koncessziós Társaságnak. Ebben a szakmai feladatban oroszlánrészt vállalt a Duna Group is.  Magyarország történetének legnagyobb gyorsforgalmi útfelújítása során, három év alatt 2 millió tonna aszfaltot használtak fel az MKIF Zrt. által kezelt hálózaton. Ez a mennyiség megközelíti az ország egy évi teljes felhasználási mennyiségét.

Nyolcsávos pályára van szükség Európa egyik legfontosabb közlekedési korridorján

Míg az ezredfordulón 10-15 ezer jármű használta naponta az M1-es autópályát, ez a szám 2025-ben 80-100 ezer járműre nőtt, miközben érdemben nem fejlesztették az utat.

„Azt tervezzük, hogy lesz három teljes szélességű sáv, valamint egy teljesértékű forgalmi sávként használható intelligens üzemi leállósáv, (ITS) mindkét oldalon, amelynek pályaszerkezeti rétegei alkalmasak arra, hogy azon főpályás közlekedés haladhasson, így igény szerint megnyitható - foglalta össze Varga Antal”

A teljes útpályára 32 cm aszfaltréteg kerül. 20 ezer tonna napi alapanyagot kell mozgatniuk az építés legintenzívebb időszakában, amiből napi hatezer tonna aszfalt lesz.

Hajlékony pályaszerkezetet építenek

Külön érdekesség pedig, hogy a burkolat alatt nem hidraulikus kötésű alap lesz, hanem egy folytonos szemeloszlású zúzottkő. Ettől sokkal jobb fáradási ellenállást várnak a szakemberek a hajlékony pályaszerkezet miatt:

„nem jelennek majd meg a repedések, amelyeket a hidraulikus kötőanyagú burkolatalapok dilatációs mozgásai okoznak” – mondta az vezérigazgató-helyettes. Sokkal strapabíróbb, nagy teherbírású és hosszú időn át ellenálló út épülhet így.

Gyorsforgalmi úton nagy volumenben az M4-es törökszentmiklósi szakaszán tesztelték élesben ezt az útszerkezetet, ahol jó eredményeket mutatnak a tapasztalatok.

Nyugaton már ismerik, itthon szokatlan a technológia

„Ahhoz, hogy igazán tartós utat tudjunk létrehozni, el kellett engednünk a félmerev szerkezetet. Az alternatíva a teljesen merev – beton – pályaszerkezet lett volna, de praktikusabbnak találták a tervezők hajlékony alap felé való elmozdulást” – mondta el Rosta Szabolcs, a Duna Group innovációs igazgatója. A technológiáról hozzáfűzte:

„Bizonyos aszfaltvastagság felett, a betartott tengely-terheket úgy képes ez a hajlékony pályaszerkezet elviselni, hogy feltételezhetően nem megy tönkre fáradás miatt – az alsó aszfaltréteg megnyúlását ugyanis a fáradási határ alatt lehet tartani – természetesen a felső rétegek megfelelően időzített cseréje mellett.”

Németországban, az USA-ban és Ausztráliában már régóta építenek ilyen típusú pályaszerkezeteket, ahol hatalmas forgalmat képesek elviselni – ez bíztató az M1-re nézve is. Mint az ezzel kapcsolatos nehézségekre az igazgató felhívta a figyelmet:

„Fontos feltétele azonban az út jó működésének, hogy a zúzottkő alapot nagyon pontosan kell megépíteni, ehhez pedig az eddigieknél is feszesebb műszaki fegyelmet kell betartani.”

A zúzottkő alapról és az M1-es autópálya bővítése során felhasznált mart aszfaltról korábban Koch Domonkos, az MKIF Zrt. innovációs mérnöke beszélt lapunknak részletesebben egy interjúban.

Az eseményen elhangzottak szerint a 12 ezer négyzetméter területű új fürdőszoba-összeszerelő üzemben havi nagyjából 250-300 komplett fürdőszoba legyártására nyílik majd lehetőség.

Ezért egyediek Európában

A sajtótájékoztatón tartott beszédében Balázs Attila, a Bayer Construct Zrt. elnök-vezérigazgatója hangsúlyozta, mára a cégcsoportnál olyan kapacitások jöttek létre, amelyek nemcsak Kelet-Európában, de egész Európában egyediek:

„A miénk az építőipar egyetlen olyan vertikális lánca a kontinensen, amely egy kézben működik.”

Balázs Attila elmondta, a cégcsoport stratégiájában kiemelt szerepet kap az előregyártás. „Ennek megfelelően a most megépült új komlexumban fürdőszoba összeszerelő üzem működik, valamint vasbeton előregyártó kapacitás is kiépült, emellett asztalos üzem és lakatos üzem is létesült.”

Ez a kapacitás elegendő lesz a 6-os blokk fejlesztéséhez is

Hangsúlyozta, a komplexum üzemeiben egymással szorosan összehangolt BIM-alapú tervezés zajlik, ami most már házon belül van.

„A tervező kapacitásunk a magyar piac legnagyobbjává vált, sőt, a gyáraink is a saját szektorukban a magyar piac legnagyobbjai lettek.”

Azt is kifejtette, hogy a cégcsoport üzemei szorosan egymás munkájára építenek.

„Külön kiemelném a Bay Iron betonacél feldolgozó üzemünket, amelynek a kapacitása havi 8000 tonna.” A nagyságrendeket érzékeltetve elárulta, ez a mennyiség a cégcsoport éves betonacél bedolgozásának felel meg. „Ezt az üzemet úgy építettük meg, hogy a paksi beruházást ki tudjuk vele szolgálni: ennek megfelelően az épülő 5-ös blokknál az első betonöntéshez megfelelő mennyiségű alapanyagot tudtunk gyártani.” Hozzátette, kapacitásaik bőven elegendőek lesznek akár még a 6-os blokk fejlesztéséhez is.

Készen állnak évi 4000 lakás építésére

Beszédében arra is kitért, hogy az iparosított építőipari gyártás nem csak technológiai előnyt jelent, hanem kulcsszerepet játszik a magyar lakáspiac kihívásának a kezelésében: a megfizethető lakások építésében.

„Ennek köszönhetően az Otthon Start Program egyre sikeresebb lehet, és tudjuk tartani a beruházásainkban azt az árszintet, ami még megfizethető.”

Beszédében jelezte, hosszútávú nagy terveik vannak, készen állnak évi 4000 lakás építésére. Zárásként megköszönte a magyar kormánynak az üzemépítésre a támogatást, amelynek segítségével erős versenytársaivá tudtak válni a lakásépítésben a multinacionális cégeknek.

8400 milliárd forintos termelést mutatott fel az iparág tavaly

Szijjártó Péter beszédében kifejtette, a magyar cég mára Közép-Európa, sőt az egész kontinens egyik meghatározó építőipari és ingatlanfejlesztő konglomerátumává vált, amely az elejétől a végéig le tudja fedni az értékláncot.

Hozzátette, a friss beruházás kétszáz új munkahelyet hoz létre Sóskúton, ami még tovább erősíti a magyar gazdaság egyik fontos pillérének számító építőipart. „Emellett a megújuló energiába történő beruházással garantálja azt, hogy egyrészt felelősségteljesen növekedik, másrészt pedig megvédi magát az energiapiacon eszkalálódó esztelen árváltozásoktól.”

Hangsúlyozta, a kormánynak fontos célkitűzése a magyar építőipar versenyképességének javítása, és hogy minél több olyan minőségi építőipari anyag legyen itt elérhető, amelyet hazai alapanyagokból, hazai termeléssel állítanak elő.

"A magyar építőipar egy fontos pillérét jelenti a magyar gazdaságnak, 350 ezren dolgoznak benne, 8400 milliárd forintos termelési értéket tudott előállítani ez a szektor a tavalyi esztendőben" - húzta alá.

A csaknem két évtizedes szakmai tapasztalattal rendelkező mérnöki tanácsadó cég egy strukturált adatbázisra és matematikai-statisztikai modellezésre épülő, objektív értékelési módszertant hozott létre, amely képes előzetesen megmutatni, hogy egy adott városi épület tartószerkezeti szempontból mennyire alkalmas a tervezett fejlesztések befogadására.

A 257,6 millió forint összköltségvetésű projekt a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal 199,9 millió forintos, vissza nem térítendő támogatásával valósult meg - közölte az EFERTE Kft.

Adatvezérelt alapokra kerülhet a történeti épületállomány fejlesztése

A fejlesztés különösen aktuális a hazai városok – így például Budapest – történeti beépítésű területein, ahol az ingatlanfejlesztések jelentős része nem zöldmezős beruházásként, hanem meglévő épületek átalakításával vagy bővítésével valósul meg.

Az algoritmus alapját képező adatbázis mintegy 1800, 1880 és 1950 között épült köz- és lakóépület terveit, tartószerkezeti és geotechnikai adatait tartalmazza. Az integrált vizsgálati rendszer az épületek szerkezeti, történeti és környezeti paramétereit együttesen értékeli, így már a beruházások korai szakaszában adatvezérelt képet ad a fejleszthetőségi lehetőségekről.

Nem helyettesíti a tervezést, de csökkenti a bizonytalanságot

Az új digitális döntéstámogató megoldás jelentősen csökkentheti az előkészítési szakasz időigényét és kockázatait. Mindez hozzájárulhat ahhoz, hogy a meglévő épületállomány műszaki megújítása gyorsabbá, tervezhetőbbé és erőforráshatékonyabbá váljon, hosszabb távon pedig a fenntartható városfejlesztési célok megvalósítását is támogassa Magyarországon.

A beruházás célja a terület hosszú távú környezeti stabilizálása, a porterhelés csökkentése, valamint a felszíni vízelvezetés rendezése.

Több százezer köbméter földmunka

A projekt jelentős földmunkával jár:

• mintegy 583 ezer m³ pernye bontása történik meg az alapfelület kialakításához,
• körülbelül 375 ezer m³ anyagot építenek vissza töltésekbe,
• közel 176 ezer tonna pernyehulladékot szállítanak el engedéllyel rendelkező kezelőhöz.

A rekultiváció során több mint 180 ezer négyzetméteren alakítanak ki többrétegű fedőrendszert. A záróréteg elsődleges szerepe a csapadékvíz beszivárgásának csökkentése, a hulladéktest stabilizálása és a kiporzás mérséklése.

Zagytérből zöld felület

A műszaki lezárást követően növényesítés és gyepesítés történik, amely nemcsak esztétikai, hanem ökológiai funkciót is betölt:

• mérsékli az eróziót,
• javítja a talaj vízháztartását,
• hozzájárul a helyi mikroklíma kedvezőbb alakulásához,
• valamint élőhelyet biztosíthat pionír növényfajok és kisebb állatfajok számára.

A projekt részeként üzemi utak és vízelvezető létesítmények is épülnek, biztosítva a felszíni vizek kontrollált elvezetését és a terület hosszú távú biztonságos működését. A kivitelezést követően monitoringrendszer felügyelheti a rétegrend és a környezeti paraméterek állapotát.

A lerakó a hatályos környezetvédelmi besorolás szerint nem veszélyes, szervetlen hulladékot tartalmaz, elsősorban termikus gyártásfolyamatból származó hamut és pernyét.

Hároméves kivitelezési időszak

A munkák a Tatabánya közigazgatási területén zajlanak majd, a szerződés tervezett időtartama 36 hónap, amely indokolt esetben meghosszabbítható. Az ajánlatokat a legjobb ár-érték arány alapján bírálják el, az ajánlatkérő jelentős rekultivációs referenciát vár el a pályázóktól.

A beruházás a térség ipari örökségének rendezésében jelenthet fontos lépést: a projekt lezárultával egy stabilizált, zöldfelülettel borított, környezetileg biztonságos terület jöhet létre, amely hosszú távon csökkenti a környezeti kockázatokat és javítja a város peremterületeinek tájképi megjelenését.

Február 17-én a siófoki Hotel Azúr adott otthont a HAPA (Hungarian Asphalt Pavement Association) nemzetközi eseményének. A 26. alkalommal megrendezett szakmai fórum középpontjában az aktuális útügyi kihívások és az újrahasznosított aszfalt állt.

Az MKIF összesen 1237 kilométernyi gyorsforgalmi utat vett át üzemeltetésre, felújításra és fejlesztésre a Magyar Államtól 2022. szeptember elsején – ez a szám mára meghaladja az 1300 kilométert. Elkészült az M85-ös Bécsi-dombi alagútja, valamint új szakaszok kerültek üzemeltetésük alá az M44-esen és az M4-esen is.

Háromféle felújítás – egy cél: jobb utak

„Háromfajta felújítási munkát végzünk a szerződésünk szerint: a szintrehozó munkákban az átvett hálózat burkolatát a szerződésünkben vállalt műszaki szintre kellett felhozni. Ennek hároméves időszaka 2025. augusztus 31-én lezárult. A közlekedésbiztonsági útburkolatjavítások során a fejlesztési szakaszokon (M1, M3, M7) addig újítjuk fel a burkolatot, amíg el nem indul a fejlesztés. A nagykarbantartási munkákat pedig az állam által jóváhagyott éves ütemterv szerint végezzük, a koncessziós teljes időszaka alatt. Műszaki szempontból ezek között nincs különbség” – részletezte Kertesi Tamás.

A számok önmagukért beszélnek:

„Ahhoz, hogy a szintrehozási munkákat be tudjuk fejezni, csak tavaly 4,5 millió négyzetméter aszfalt beépítésére volt szükség. A legtöbb esetben ez kopóréteget jelentett, de sokszor akár a kötőréteghez vagy a teljes pályaszerkezethez is hozzá kellett nyúlnunk.”

Ez hatalmas volumen – gyakorlatilag egy kisebb városnyi terület új burkolatot kapott.

Az elmúlt három évben (2022-2025 között) az MKIF Zrt. 2,5 millió tonna aszfaltot használt fel a hozzá tartozó gyorsforgalmi utak felújításához, megújult 13 millió négyzetméter útfelület, 315 híd és 68 pihenő. Ezt tavaly év végén részletes cikkben mutattuk be.

Újrahasznosítás: nem mellékszál, hanem alapelv

Az útépítés ma már nemcsak a betonról és aszfaltról szól, hanem a fenntarthatóságról is. Az MKIF egyik legnagyobb vállalása a martaszfalt visszaforgatása.

„A nemzetközi trendekhez igazodva, szerződésünk szerint a felújítási munkálatoknál az úthossz 60%-os, új építéseknél 35%-os arányában kell martaszfaltot beépítenünk. Mi ugyanakkor komoly lépéseket teszünk annak érdekében, hogy akár a kötőrétegben is az előírtnál magasabb arányban tudjunk ilyen aszfaltot felhasználni. A 2025-ös adatunk 44,5%.”

Jelenleg országszerte 27 helyszínen működik martaszfalt depó, a felmérésekhez pedig drónokat is bevetnek – a technológia és a környezettudatosság kéz a kézben jár. Minderről bővebben és részleteiben itt írtunk korábban:

Jönnek a sávbővítések: M1, M3, M7

„A szerződésünk nagyon egzakt módon meghatározza, mikor milyen beruházásokat kell végrehajtanunk” – tette hozzá.

„Az M1-es, az M3-as és az M7-es autópályákon sávbővítések várnak ránk. Emellett vannak új építésű gyorsforgalmi útjaink, így az M200-as, ami az M1-estől, Sárbogárdon át egész Kecskemétig vezet majd. Feladatunk, hogy befejezzük az M4-es autópályát és az M3-as végét is meg kell építenünk Vásárosnaménytől az országhatárig – ebben szoros kooperációban kell majd dolgoznunk az Állammal.”

A következő évek tehát nem csupán karbantartásról, felújításról, hanem az új gyorsforgalmi utak révén az  ország közlekedési térképének átrajzolásáról szólnak.

Dübörög az M1-es fejlesztése

Az egyik legnagyobb kihívás a hatalmas forgalmat bonyolító M1-es bővítése.

„Ez sajnos nagymértékű türelmet igényel az arra közlekedőktől: Bicskéig 2028. augusztus 31-re, Concóig 2029. augusztus 31-re kell, hogy elkészüljön az átalakítás, így a munkák több helyszínen, párhuzamosan zajlanak.”

Jelenleg a bal pálya, vagyis a Budapest felé tartó pályaoldal szélesítése zajlik. Ősszel ide terelhetik a teljes forgalmat, itt halad majd két sáv Győr és két sáv Budapest felé azért, hogy elbonthassák és újjáépíthessék a jobb pályát, a Győr felé tartó pályaoldalt – immár korszerűbb, szélesebb kialakítással.

„Megkezdődött a hidak, felül- és aluljárók szélesítése. Az állam feladatunkká tette továbbá, hogy az M100-as csomópontját építsük meg, ennek tervezése el is indult” – fejtette ki Kertesi Tamás.

Új csomópontok, új lehetőségek

Nemcsak a fővonalak alakulnak át. Monornál az M4-esen komplex pihenőhely épül, Kunszentmártonnál új csomópont készül az M44-esen.

Az M86-os és az M4-es mellett új autópályamérnökségek létesülnek, Bezenyénél pedig az M15-ösön ipari fejlesztéshez kapcsolódó csomópont épül.

2027-től felpörögnek a munkák

Az M7-es sávbővítése Szabadbattyánig 2x3 + ITS, Balatonvilágosig 2x2 + ITS kialakítással indulhat jövőre, a befejezés határideje 2031.

„Az M200-as, M1 és Sárbogárd közötti szakaszát 2030-ra kell befejeznünk, de a székesfehérvári elkerülő szakaszt előre hoztuk a fejlesztési ütemtervünkben – ezt jövőre el fogjuk kezdeni” – szögezte le a műszaki vezérigazgató-helyettes.

Ezzel párhuzamosan épül az M4-es Kisújszállás–Püspökladány, valamint Püspökladány–Berettyóújfalu közötti szakasza, az M3-as Gyöngyösig tartó bővítése pedig 2030–2034 között valósulhat meg. Az autópályák fejlesztésének előkészítésében a FŐMTERV szakemberei is szerepet vállaltak.  

Egy évtized, amely átrajzolja a gyorsforgalmi úthálózatot

A következő években nem csupán karbantartás és a nagyfelületű burkolatcserék zajlanak majd. Új útvonalak születnek, régiek szélesednek, és a fenntarthatóság is egyre hangsúlyosabb szerepet kap.

Ha minden a tervek szerint halad, 2034-re egy gyorsabb, biztonságosabb és korszerűbb gyorsforgalmi hálózat szolgálja majd a hazai közlekedést.

Legutóbb február elején írtunk a kivitelezésről, amikor már a befejező munkálatok zajlottak, február 19-én pedig a forgalomba helyezéshez szükséges próbaterhelést is elvégezték.

Amikor a számítások találkoznak a valósággal

A próbaterhelés elsődleges célja annak igazolása, hogy a híd megfelel-e a tervezés során meghatározott terhelési osztálynak. Ez jelen esetben 5 kN/m² gyalogos tehernek, illetve egy 2,5 kN-os ún. „koncentrált” tehernek történő megfelelést jelent – osztotta meg lapunkkal a beruházó vállalat.

A vizsgálat során a szakemberek a mért eredményeket összevetették a statikai modellel, ellenőrizték, hogy a szerkezet viselkedése megfelel-e a számítási modellnek, továbbá meghatározták és ellenőrizték a dinamikai jellemzőket is.

A folyamat részeként elemezték a műtárgy statikus viselkedését, különös tekintettel arra, hogy a valóságban is azt a reakciót mutatja-e, amelyet a tervezőasztalon végzett számítások előre jeleztek.

Mit mérnek statikus és dinamikus terhelések során?

A próbaterhelés során statikus és dinamikus vizsgálatokat egyaránt végeztek. A statikus terhelés célja a szerkezet alakváltozásainak, lehajlásainak, feszültségváltozásainak és a saru-elmozdulásoknak a mérése volt. Emellett nyúlásméréseket is végeztek, valamint rögzítették a híd alakját szintezéssel, különös figyelemmel a főtartó mértékadó pontjaira – az ívre, a merevítőtartóra és a pályaszerkezetre.

A dinamikus vizsgálatok keretében sajátfrekvencia-mérést hajtottak végre gyorsulásmérő műszerekkel, meghatározva a függőleges hajlító, a csavaró és a vízszintes oldalirányú lengések jellemzőit.

Emellett gyalogosdinamikai mérésekre is sor került: különböző létszámú csoportok eltérő sebességgel haladtak át a hídon, miközben a szakemberek a szerkezeten keletkező maximális gyorsulásokat vizsgálták, valamint független érzékelők bevonásával értékelték a komfortérzetet.

Kilenc teherállás és három dinamikus futam

A folyamat a híd állagának ellenőrzésével kezdődött, amelyet a próbaterhelés előtt és után is elvégeztek. A vizsgálat kiterjedt arra, hogy az alépítményen vagy a tartószerkezeteken keletkeztek-e káros alakváltozások, repedések vagy olyan elváltozások, amelyek a forgalomba helyezést feltételekhez kötnék.

A statikus terhelési sorozat folyamán összesen kilenc teherállást alakítottak ki, az üres híd mérésével együtt. Az egyes teherállások között szerepelt üres állapot, 12 autóval, 20 autóval, 32 autóval, valamint két alkalommal 16-16 gépjárművel történő terhelés is, miközben több mérési ponton rögzítették a szerkezet reakcióit.

A dinamikus ún. „futamok” során először 2 fő, majd 10 fő, végül 32 fő haladt át a hídon különböző sebességgel, így vizsgálva a gyalogosforgalom hatását a műtárgy viselkedésére.

A forgalomba helyezés előtti utolsó vizsga

„A próbaterhelés elsődleges célja, hogy megmutassa a szerkezet valódi viselkedését. A tervezőasztalon megálmodott és számításokkal igazolt megoldásnak a valóságban is helyt kell állnia. A hidat olyan határállapotokban is terhelik ilyenkor, amelyek előfordulási valószínűsége a mindennapi használat során igen kicsi, ennek ellenére a szerkezetnek ezekben a helyzetekben is meg kell felelnie az elvárásoknak” – hangsúlyozta az MKIF.

Mint hozzátették: a korszerű modellezési eljárásoknak köszönhetően ma már rendkívül pontos képet lehet kapni a híd viselkedéséről, ugyanakkor néhány százalékon belüli eltérés még nem ad okot aggodalomra. Jelentős különbség vagy nem megengedett, túlzó alakváltozás esetén azonban részletes vizsgálat szükséges annak tisztázására, hogy kivitelezési hiba, alapanyag-probléma vagy más körülmény áll-e a háttérben. A folyamatos minőségellenőrzés és a technológiai fegyelem betartása miatt ennek valószínűsége a nullához közelít, ilyen esetre a kivitelező cég praxisában még nem volt példa – húzták alá.

A helyszíni mérési eredmények alapján a próbaterhelés sikeres volt, bár a kiértékelése és a megfelelőségéről kiállított jegyzőkönyv készítésére még várni kell - ennek birtokában kezdhető majd meg a forgalomba helyezési eljárás folyamata. Ezt követően vehetik birtok az arra közlekedők az új hidat.

A biztonság kiemelten fontos

A közlekedésben, az utakon és azon túl is. Éppen ezért támogatta az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságot 2023 végén elektromos autók oltásához elengedhetetlen ún. e- oltólándzsával a koncessziós cég. Ezek az eszközök képesek az akkumulátort védő lemezt átütni és bejuttatni az oltóanyagot az olykor 1000 fokon izzó cellákhoz. Segítségükkel az izzó akkupakkok hűtését hosszú órákról, akár 15-20 percre is rövidíthetik. A Koncessziós Társaság 8, míg a Magyar Közút NZrt. 5 db ilyen készlettel támogatta a speciális tűzoltási feladatokat. A 13 csomag a legforgalmasabb autópályák melletti tűzoltóparancsnokságokhoz került. 

A Bicskei Önkéntes Tűzoltók 2025 végén kaptak új tűzoltóautót a Pro Filii Alapítvány és az MKIF Zrt. közös támogatása révén. Az új pickup, a régi, 45 éves pályaszert váltotta. Különlegessége, hogy személyautó méretű, így az autópályán is jobb manőverező képességet és gyorsabb vonulást biztosít. A Bicskei Önkéntes Tűzoltók évente átlagosan 100 alkalommal vonulnak az M1-es autópálya Biatorbágy – Szárliget közötti szakaszára, de elsősorban a bajba jutott helyieket is segítik. Az új autó nemcsak korszerűbb, de biztonságosabb és hatékonyabb is: ráadásul míg a régi kocsiban csak két tűzoltó fért el, az újban már öt fő vonulhat és juthat ki segíteni a helyszínre.

Szintén a Bicskei Önkéntes Tűzoltók munkáját támogatta a Pro Filii Alapítvánnyal közösen az MKIF Zrt., amikor 2023 nyarán a bicskei önkéntesek Magyarországon addig egyedülálló akkumulátoros feszítő-vágó berendezéseket kaptak.

A segítőknek segítenek

A Peter Cerny Alapítvány koraszülött mentőszolgálatát 2023-ban vérgáz elemző készülékkel segítették, 2024-ben pedig egyik rohamkocsijuk negyedéves üzemeltetését vállalta át a Társaság szintén a Pro Filii Alapítvánnyal közösen. Ez idő alatt 758 bevetés történt: 486 mentés, 272 őrzött szállítás, 253 esetben kellett súlyos légzészavar miatt gépi lélegeztetést végezni, 4 esetben újraélesztésre is szükség volt. A támogatás ideje alatt speciális neonatológiai mentőautóik 43 ezer km-t tettek meg.

Az MKIF Zrt. és az Országos Mentőszolgálat mindig is szorosan együttműködött a hazai gyorsforgalmi utakon, amikor emberi életekről volt szó. A két szervezet 2024. májusában még szorosabbra fűzte eddig is jól működő kapcsolatát. A megállapodás szerint három autópálya mérnökségen: Gödöllőn, Martonvásáron és Bicskén állomásozhatnak motoros mentők, a motoros szezonban májustól október végéig. A Koncessziós Társaság orvosi- és pihenőszobát, valamint garázst biztosít a szolgálatot teljesítőknek. A mentőmotorosok nem csak a gyorsforgalmi hálózaton közlekedőknek segítenek, a környékbeli településeken élőkhöz is riaszthatják őket a központból, így a pálya mellett élők ellátásbiztonsága is. A pályára pedig akár percek alatt is kiérhetnek még akkor is, ha a forgalmi helyzet, dugó ezt nehezíti.

Prevencióval a megelőzésért

A támogatások mellett a prevencióra is nagy hangsúlyt fektet a Társaság. A cég Facebook-oldalán rendszeresen oszt meg különböző tematikájú közlekedésbiztonsági videókat. Rendszeresen tartanak mérnökségi nyílt napokat, pályaorientációs napokat, hogy az érdeklődőknek és a gyerekeknek is bemutassák mennyire sokrétű is az útszakma és hogy mennyire fontos a biztonságos közlekedés.

https://magyarepitok.hu/iparagi-hirek/2024/09/egyuttmukodessel-a-biztonsagos-kozlekedesert

https://magyarepitok.hu/aktualis/2024/07/oket-is-hazavarjak-nekik-is-van-csaladjuk-interju-az-mkif-kommunikacios-igazgatojaval

Emellett kísérleti jelleggel 2025-ben "NO PHOTO" molinókkal takarták el az MKIF munkatársai a baleseti helyszíneket, hogy megelőzzék a katasztrófaturizmust. Azt a jelenséget, amikor a balesettel nem érintett pályaoldalon azért lassítanak sofőrök, hogy megbámulják, fotózzák, videózzák a balesetet. Ez nem csak erkölcsileg aggályos, de újabb balesetveszélyes helyzeteket teremt!

Az MKIF Zrt. társadalmi felelősségvállalása azt üzeni: a közlekedési infrastruktúra üzemeltetése társadalmi küldetés. Fejlesztésekkel és támogatásokkal nemcsak utakat, hanem biztonságosabb közlekedést és jövőt építhetünk.

A fejlesztés a Szív utca Aradi utca és Andrássy út közötti szakaszát, valamint a Szív utca–Aradi utca csomópontot érinti, összesen mintegy 1100 négyzetméteren. A projekt két fő ütemből áll: az utca és a csomópont megújítása egymásra épülő kivitelezéssel valósul meg.

Biztonságosabb és rendezettebb közterület születik

A csomópontban az aszfaltburkolatot térkő váltja fel, valamint forgalomlassító küszöb is épül. A járdadelták korábbi öntött aszfalt burkolata szintén térkőre cserélődik, emellett növénykazetták kialakítása is megtörténik. Az utcában 5 centiméter vastagságban cserélik az útpálya kopórétegét, mindkét oldalon megújulnak a járdák, sor kerül egy tűzcsap áthelyezésére, valamint növényplanténerek, kisebb kerítések és új utcabútorok is kihelyezésre kerülnek.

A munkálatok 2025. december 2-án indultak. Elsőként a csomópont építése valósult meg, ezen belül a járdadelták, majd az útpálya kivitelezésével. Ezt követte az utca páros oldali járdájának megújítása, jelenleg pedig a páratlan oldali járda építése zajlik. A következő ütemben az útpálya kopórétegének cseréje történik meg, majd az utcabútorok kihelyezése, a növénytelepítés és a végleges forgalomtechnikai elemek kialakítása zárja a kivitelezést.

Másfél–két hónap van a munkákra

A beruházás önkormányzati forrásból valósul meg, a megrendelő Terézváros Önkormányzata, konzorciumi partnerek bevonása nélkül. A fejlesztés elsősorban a forgalomtechnikai viszonyok javítását és az elöregedett burkolatok korszerűsítését szolgálja, miközben az új burkolatok és zöldfelületek a környezet esztétikai megjelenését is javítják.

A projekt egyik sajátossága a rövid kivitelezési idő: a munkák másfél–két hónap alatt valósulnak meg. A tervek szerint a kivitelezés 2026 januárjában befejeződik, a projektzárás februárban várható.

A lap tartalmait a teljes média kvázi jogtiszta tartalomnak, hírforrásnak ismeri el, amit a keresőmotorok és AI platformok találatai is igazolnak.

Jelenleg is az ország legjelentősebb szervezetei által megvalósított projektekben lehetünk a kommunikáció és a média, a szervezet és rendszerfejlesztés terén biztos partnere az iparágnak. Sajnos eddig nem tudtunk mindenhová eljutni, mindenkinek segíteni.

Az évtizedes kommunikációs tapasztalatainkat, versenyképes megoldásainkat most összefűztük és mindenki számára könnyen elérhetővé kívánjuk tenni a BC COMM ügynökség elindításával. Ügynökségünk a legmodernebb mesterséges intelligencia vívmányait ugyanúgy napi szinten alkalmazza, mint a leghagyományosabb módszernek számító személyes rendezvények nehézségeinek az átvállalását.

„Minden beruházásnak, vállalatnak és projektnek megvan a maga története – ezek akkor válnak valódi értékké, ha képesek megszólítani a szakmát és a szélesebb közönséget is. Az építőipar menő, de ehhez az is kell, hogy megfelelő módon meséljen magáról. Ebben a közegben pozícionálja magát a BC COMM” – mutatott rá Kincses Péter üzleti és stratégiai vezető.

A BC COMM gondolkodásának középpontjában az integráció áll. A kommunikáció különböző területeit nem elszigetelten, hanem egy egységes rendszer részeként kezeljük.

„Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a tartalomgyártás, a kampánytervezés, a médiamegjelenések, valamint a munkáltatói márkaépítés egy átfogó, előre felépített kommunikációs struktúrába illeszkedik. Ugyanakkor fontos számunkra az is, hogy az egyszerű feladatokat is pontosan és jól oldjuk meg – mert egy jó kommunikációs partner attól jó, hogy minden szinten megbízható” - tette hozzá.

Partneri működés és tervezett tartalom

Az ügynökség nem végrehajtóként, hanem gondolkodó partnerként dolgozik ügyfeleivel. Kérdeznek, javaslatokat tesznek, szakmai vitákba állnak bele – és felelősséget vállalnak az eredményekért.

„Célunk, hogy a partnereink kommunikációja – legyen az projekt- vagy vállalati – olyan tapasztalt szakember kezében legyen, aki bejárások, kooperációk alapján készít tartalmi és megjelenési tervet, majd felel annak megvalósításáért” - foglalta össze a komplexitást Bíró Beáta operatív vezető.

„A BC COMM-nál a fotók, videók, szövegek, social posztok vagy PR-anyagok nem önálló produktumok: minden elem egy előre megtervezett kommunikációs ív része, amely hosszú távon is támogatja a márkaépítést és az üzleti célokat.”

Az ügynökség minden esetben stratégiai keretben gondolkodik, legyen szó

• szakmai vagy social tartalomról,
• vizuális kommunikációról.

Szerkesztőségi tapasztalatból építkezve

Az ügynökség médiaszakmai hátterét a Magyar Építők több mint tízéves szerkesztőségi, médiatervezési, grafikai, fotós és videós tapasztalata biztosítja, hatékonyságát pedig az a dinamikusan fejlődő csapat, amely évek óta együtt dolgozik az ügyfeleknek nyújtott megoldásokon, szolgáltatásokon. Ez nemcsak az anyagok minőségében érhető tetten, hanem abban is, ahogy a témákhoz nyúlnak, valamint a közös munka minőségében is.

A BC COMM csapata pontosan tudja:

• mitől válik egy szakmai téma valóban érdekes tartalommá,
• hogyan lehet komplex kérdéseket érthetően bemutatni,
• és miként működik egy vállalat marketingkommunikációja.

Nem klasszikus hirdetésekben, hanem történetekben gondolkodnak – olyan üzenetekben, amelyek szakmailag hitelesek, mégis könnyen befogadhatók és megoszthatók.

Nem minden kommunikáció épít. De minden jó kommunikáció mögött gondolkodás áll.

BC COMM – Ne bízd másra a történeted.