A kommunikáció már nem opció, hanem üzleti alapfeltétel

A szakmai előadások egyik legerősebb közös üzenete, hogy az építőiparban a kommunikáció és a marketing szerepe alapjaiban változott meg. Ma már nem az számít, mit mond egy vállalat, hanem az, hogyan mondja el, és mennyire képes ezt hitelesen, következetesen és emberközpontúan tenni.

Fodor Dániel, az Év Irodája Kft. ügyvezető igazgatója szerint a bizalomhiányos médiakörnyezetben a sablonos üzenetek helyett hiteles történetmesélésre, saját felületekre és a munkatársak, vezetők személyes bevonására van szükség.

Kálmán Péter, az Óbuda Group vezérigazgatója mintegy ezt kiegészítve hangsúlyozta, a marketing ma már nem technikai kérdés, hanem bizalmi alapú, stratégiai funkció, amelynek szorosan kapcsolódnia kell az üzleti működéshez és a hosszú távú márkaépítéshez. A vezető az Óbuda Group példáján keresztül mutatta be, hogy egy arculatváltás és szervezeti integráció akkor sikeres, ha belsőleg is bevonja a munkatársakat, egységes eszközöket ad a kezükbe, és következetesen jelenik meg minden felületen.

Láthatóság nélkül nincs versenyképesség

Több előadó is kiemelte, hogy a szakmai teljesítmény önmagában nem elég. Livják Csaba, a BuildEXT alapítója és ügyvezető igazgatója szerint a kommunikáció különösen válsághelyzetben válik létkérdéssé, hiszen a hiteles szakmai munka csak akkor válik üzletileg értelmezhetővé, ha látható is.

Hasonló gondolatot fogalmazott meg Lengyel Balázs, a Spányi Partners Zrt. társtulajdonosa, projektmenedzser is, aki saját pályáján keresztül mutatta be: „nem elég jónak lenni, láthatónak is kell lenni” elv a modern szakmai siker alapja, még akkor is, ha a kezdeti önreklám kényelmetlen. Mindketten hangsúlyozták a folyamatos tanulás, a kísérletezés és a tudatos jelenlét szerepét.

A márka belülről épül

A KÉSZ Csoport részéről Benedikt Károly arra hívta fel a figyelmet, hogy az employer branding ma már nem elsősorban toborzási eszköz, hanem megtartási és elkötelezési stratégia. A valódi munkáltatói márka a belső élményből fakad:

 amit a munkavállaló megél, az válik külső márkaképpé is.

A KÉSZ ezért életmód- és egészségközpontú programokat indított, amelyek célja a közösségépítés és a jóllét növelése, még ha ezek nem is helyettesítik az alapvető feltételeket, mint a bér vagy a megbecsülés.

Stratégiai partnerségek és kreatív gondolkodás

Kocsik-Bogár Anita, a BRAND BAND Kft. ügyvezető igazgatója szerint a sikeres együttműködések alapja a kölcsönös értékteremtés és a stratégiai gondolkodás. Sok projekt ott bukik el, hogy nem válik világossá, miért előnyös mindkét fél számára. A siker kulcsa a kreatív újrapozicionálás és a különböző területek összekapcsolása – legyen szó kulturális vagy üzleti együttműködésekről.

A média és a kommunikáció átalakulása

Kincses Péter, a Magyar Építők hírportál értékesítési és üzletfejlesztési vezetője, az ÉVOSZ Médiatagozatának elnöke bemutatta, hogyan vált szakmai hírportálunk komplex, 360 fokos kommunikációs platformmá.

A láthatóság ma már nem véletlen, hanem tudatosan felépített rendszer eredménye, ahol a tartalomgyártás, a stratégia és a disztribúció összehangoltan működik. Különösen fontos a videós és dokumentációs tartalom szerepe az építőiparban, amely nemcsak kommunikációs, hanem szakmai elfogadottsági eszköz is.

Az előadás bővebb tartalmáért térjen vissza oldalunkra.

CSR - nem jótékonykodás, értékteremtés

Nagy Edit, a Market Építő Zrt. szponzorációs és CSR vezetője szerint a CSR lényege nem a profit utólagos „visszaosztása”, hanem annak felelős és etikus megtermelése. A Market példája azt mutatja, hogy a valódi társadalmi felelősségvállalás hosszú távú stratégiai rendszer, amely saját projektekre, munkavállalói bevonásra, helyi közösségekre és mérhető társadalmi hatásra épül. A legmagasabb szint már nem támogatás, hanem rendszerszintű értékteremtés.

Mit mondanak a fiatalok?

A konferencia utolsó akkordjaként kerekasztal-beszélgetésben szólaltak meg Z generációs munkavállalók. Szekeres Johanna, a BME Építőmérnöki Kar Hallgatói Képviselet elnöke, Varga Izabella, a Szabadics Építőipari Zrt. marketing és kommunikációs munkatársa és Dr. Szász Péter, a Market Építő Zrt. HR vezetője arról beszélt, mit vár a Z generáció az iparágtól.

A fiatalok gyors fejlődést, tiszta karrierutat, rugalmasságot és őszinte kommunikációt keresnek, miközben erősen igénylik a visszajelzést és a gyakorlati tapasztalatot. A legnagyobb kihívás az elmélet és a gyakorlat közötti szakadék, valamint a soft skillek hiánya. A sikeres programok – például mentorálás vagy táborok – akkor működnek, ha személyesek, interaktívak és bevonják a vezetőket is.

A kerekasztal tanulságairól lapunk külön cikkel jelentkezik hamarosan.

Európa-szerte egymást érik az árvízvédelmi beruházások, amelyek a meglévő műtárgyak felújítását és bővítését célozzák. A Bécstől néhány kilométerre nyugatra, Auhof térségében megvalósult projekt során a Wien folyó mindkét partján sűrűn beépített területek találhatók, ahol a folyót vasútvonal és lakóövezetek fogják közre.

Az itt található, közel 120 éves gátfalakat mintegy 1750 méteres hosszon újították fel és magasították meg. A meglévő Auhof-medence kapacitását is növelték, így a jövőben még nagyobb vízmennyiség elvezetésére lesz képes.

8 méter magas falak és műemlék kezelőhidak

A 20. század elején épült falakat új, egyoldali zsaluzással készített kéregfallal és betonnal erősítették meg, a vízzáró betonra vonatkozó előírásoknak megfelelően. A beruházás részeként egy mintegy 1250 méter hosszú, helyenként akár 8 méter magas fal, valamint több, összesen közel 500 méter hosszú gátküszöb épült.

A projekt különlegessége, hogy egyes elemei műemléki védelem alatt állnak, így két régi acél kezelőhidat is felújítottak az eredeti szerkezeti elemek megtartásával.

Zsalu bérelve, költséghatékonyan

A kivitelezést végző GLS Bau und Montage GmbH a magas és vastag falak zsaluzásához a MEVA Mammut 350 falzsalurendszerét alkalmazta. A rendszer nagy teherbírásának köszönhetően teljes felületén képes felvenni a friss beton nyomását, ami különösen fontos a több méter magas falak esetében.

Ez nemcsak a biztonságos munkavégzést segítette, hanem a kivitelezés ütemét is gyorsította. A zsalurendszert a kivitelező bérleti konstrukcióban használta, ami jól tervezhető költségeket biztosított a projekt teljes időtartama alatt.

Az átkötés nélküli falak kialakítása speciális műszaki megoldásokat igényelt. A zsaluelemeket dupla U-szelvényekkel rögzítették, míg a stabilitást a meglévő szerkezetbe beragasztott horgonyok biztosították.

Külön kihívást jelentett az akár 8 méter magas egyoldali zsaluzás rögzítése a régi, helyenként porózus betonhoz, valamint a falak eltérő dőlésszöge. A zsaluzási terveket a MEVA szakemberei készítették, és a kivitelező tapasztalatával együtt biztosították a projekt sikeres megvalósítását.

A kivitelező a kezdetektől teljes körű építési feladatokat lát el, a tervek megvalósításától a szerkezetépítésen át egészen a befejező munkákig. A Diószegi Sámuel utcában épülő Tertio Millennio Központ diákszállói és oktatási szerepet is betölt majd, miközben a tanulók mellett felnőttek és családok számára is megvalósít programokat.

Hatemeletes épület készül

A Tertio Millennio Központ és Diákszállás megvalósítása több szempontból is eltér egy hagyományos lakó- vagy szállodaépület kivitelezésétől. Az épület funkcionális kialakítása ugyanis kifejezetten egy meghatározott célcsoportra – jelen esetben 18-25 év közötti korosztályba tartozó fiú diákokra – szabott.

Ennek megfelelően a klasszikus lakófunkciók mellett hangsúlyosan jelennek meg a közösségi életet támogató terek is.

A beruházás főbb műszaki paraméterei jól mutatják a projekt léptékét: az összesített nettó alapterület 3232,88 négyzetméter, az épület összesen 8 szintes (pince, földszint és hat emelet), a legfelső használati szint magassága eléri a +21,42 métert. Az épületben folyamatos használat mellett 225 fő elhelyezésére lesz lehetőség, míg alkalomszerűen akár 325–350 fő befogadására is alkalmassá válik.

A lakószobákon túl számos kiegészítő funkció is helyet kap az épületben:

• közösségi terek,
• tanulószobák,
• üzemi konyha,
• zeneszoba,
• tetőterasz és egy nagy auditorium, ahol rendezvényeket és konferenciákat lehet majd tartani,
• valamint egy kisebb és egy nagyobb kápolna is kialakításra kerül.

A tervezés során kiemelt figyelmet fordítottak arra, hogy a diákok számára egyszerre biztosítsanak elvonulásra alkalmas, csendes tereket és a közösségi élethez szükséges helyszíneket.

Napi szintű logisztikai és szervezési feladatok

A kivitelezés egyik legnagyobb kihívását a sűrűn beépített belvárosi környezet jelenti. Az építési terület mindössze egy irányból közelíthető meg, az organizációs tér rendkívül szűk, így a helyszíni anyagtárolás gyakorlatilag nem megoldható. Az építési folyamat ennek megfelelően szinte „just-in-time” rendszerben zajlik:

az anyagok beérkezés után rövid időn belül beépítésre kerülnek, hogy helyet biztosítsanak a következő szállítmányoknak.

Külön szakmai odafigyelést igényelt a szomszédos, több mint százéves épületek állékonyságának megóvása is, különösen az alapozási munkák során. A kivitelezés teljes időtartama alatt folyamatos, napi szintű logisztikai és szervezési feladatokat kell megoldani, beleértve a közterület-használat optimalizálását és a helyszíni anyagmozgatást is.

Kézzelfoghatóvá vált a közös vízió

Az eseményen elsőként Ramón Gomez-Rodulfo osztotta meg gondolatait a Tertio Millennio Alapítvány képviseletében:

„Hosszú út vezetett idáig: a projekt gyökerei egészen 2021-ig, sőt még korábbra nyúlnak vissza. Az építkezés során sok kihívással szembesültünk, hiszen ami a tervekben egyszerűnek tűnik, a valóságban gyakran új megoldásokat kíván. Köszönettel tartozunk minden résztvevőnek – a tervezőktől a kivitelezőkig –, akik munkájukkal hozzájárultak ahhoz, hogy ma itt állhatunk. Ez az épület azonban nem csupán egy diákszállás: egy olyan közösségi és szellemi tér, amely generációkat szolgál majd. Bízunk benne, hogy az itt végzett munka értéke évtizedeken, akár évszázadon át is megmarad.”

Mészáros Attila, a Merkbau Zrt. vállalkozási igazgatóhelyettese elmondta:

„A mai nap fontos mérföldkő, hiszen az épület elérte a szerkezetkész állapotot, ami egy ilyen összetett beruházásnál komoly eredmény. Már a kezdetektől látszott, hogy egy rendkívül bonyolult, egyedi megoldásokat igénylő projektről van szó, amely a belvárosi környezet miatt különleges szervezést és precizitást kíván. A kivitelezés során számos kihívást kellett kezelni, de az együttműködés minden résztvevő között végig konstruktív volt. Külön köszönet illeti a helyszínen dolgozó szakembereket, akiknek munkája nélkül nem jutottunk volna el idáig. Ha ezt a szemléletet visszük tovább, biztos vagyok benne, hogy a végeredmény méltó lesz az eddigi erőfeszítésekhez.”

A Merkbau Zrt. eseményein hagyományos bokrétaverset Szabó Gergely projektvezető szavalta el.

A kivitelezés a tervek szerint halad, a projekten dolgozó szakemberek célja, hogy a diákszállás a következő tanév kezdetére megnyithassa kapuit, és a fiatalok birtokba vehessék az új tanulmányi központot.

A cégcsoport lakossági kivitelezések mellett ipari projektekben – csarnokok, raktárak és logisztikai létesítmények építésében – is aktív, emellett saját fejlesztéseket is megvalósít, jellemzően kisebb társasházak és ikerházak formájában.

A vállalat működésének alapja három kulcselv: a nagyvállalati biztonság, az egy kézben tartott folyamatok és a fejlett minőségbiztosítás. A kivitelezéseken kiemelt szerepet kap a megelőzés: a kritikus munkafázisokat helyszíni mérnöki ellenőrzés kíséri, így a hibák nagy része már a kivitelezés során kiszűrhető.

A folyamatok szigorúan szabályozottak: minden munkafázist dokumentálnak még a takarás előtt, az egyes szakaszokat az építésvezető és a felelős műszaki vezető is ellenőrzi, az átadás és a számlázás pedig csak ezek után történik meg. A „négy szem elve” biztosítja, hogy minden munkát több mérnök is kontrolláljon, a dokumentáció és az e-napló pedig teljes átláthatóságot nyújt a megrendelők számára.

Az előregyártott technológiák alkalmazásánál kizárólag ÉMI-engedéllyel rendelkező rendszereket használnak, amelyek ipari körülmények között készülnek. Ez egyszerre jelent megoldást a szakemberhiányra és garanciát a magas minőségre.

Független minősítés és országos lefedettség

A vállalat több mint két éve rendelkezik AAA, azaz a legmagasabb szintű panaszmentességi igazolással. Emellett 2024-ben és 2025-ben is elnyerte a MagyarBrands Kiváló Üzleti Márka díját a családi házépítő generálkivitelezők között.

Évente több száz családi ház kivitelezését végzik az ország teljes területén egységes árazás mellett. A kiterjedt partnerhálózatnak köszönhetően a távolság nem jelent többletköltséget: nincs szükség utazási vagy szállásköltség megfizetésére.

Szigorúan válogatott szakembergárda

A cég egyik legnagyobb értéke az évtizedek alatt kiépített alvállalkozói hálózat. A kiválasztás szigorú rendszer szerint történik: a jelentkezők referenciáit személyesen ellenőrzik, vizsgálják a szakképzettséget, valamint a műszaki rajzok értelmezésére és a gyakorlati munkavégzésre való alkalmasságot is.

Az új partnerek az első hetekben folyamatos felügyelet mellett dolgoznak, így kiszűrhető minden olyan csapat, amely nem felel meg az elvárásoknak. A szerződéses rendszer minden szereplő számára jogi garanciát biztosít.

Több tucat párhuzamos építkezés biztos kézben

Az évente több száz kivitelezés egy rendkívül szervezett működést igényel. Nem ritka, hogy egyszerre 30–50 építkezést koordinálnak, ami a piacon egyedülálló kapacitást jelent.

A beruházások nyitottak az érdeklődők számára, így bárki személyesen is meggyőződhet a kivitelezés minőségéről, és közvetlenül beszélhet az aktuális megrendelőkkel.

Tudásalapú működés részletes ellenőrzési rendszerrel

A cég működésének egyik alapja a részletes ellenőrzési rendszer. Minden munkafolyamatra külön checklist készült, amelyek egy központi tudásbázis részét képezik. Ez biztosítja, hogy minden projekt azonos minőségben valósuljon meg.

A dokumentált tapasztalatok folyamatosan bővítik ezt a rendszert, így a szervezet nem egyéni tudásra, hanem kollektív szakmai alapokra épül. Még az olyan apró részletekre is külön ellenőrzési lista készült, mint például a kilincsek vagy szegélylécek beépítése.

Tervezéstől kivitelezésig összehangolt folyamatok

A kivitelezések sikerének alapja az átgondolt tervezés. A tervezők és projektmenedzserek már a kezdetektől együtt dolgoznak, így minden műszaki részlet előre tisztázott.

A vállalat minden projekt esetében tervütköztetést végez, amely során az építészeti, statikai, gépészeti és villamos terveket összehangolják. Ez kizárja az ellentmondásokat, és megelőzi a kivitelezés közbeni improvizációt.

A projektmenedzser így egy teljesen kidolgozott terv alapján dolgozhat, ami gyorsabb, költséghatékonyabb megvalósítást tesz lehetővé.

Magasan képzett projektmenedzsment

A kivitelezések irányítását kizárólag felsőfokú végzettséggel és többéves szakmai tapasztalattal rendelkező mérnökök végzik. A csapat tagjai gyakran nagyvállalati háttérrel érkeznek, ami hozzájárul a szervezett működéshez és a jól kialakított folyamatokhoz.

Elérhető árú, korszerű otthonok

A vállalat célja, hogy elérhető áron biztosítson korszerű, energiahatékony otthonokat. A költséghatékonyságot a jól optimalizált folyamatok, a típustervek és a nagy volumenű beszerzések biztosítják.

Hatékonyságra épített üzleti modell

A szervezet tudatosan alacsonyan tartja állandó költségeit, így versenyképes árakat tud kínálni. A nagy volumenű anyagbeszerzések jelentős árelőnyt biztosítanak, amelyet a megrendelők felé is érvényesítenek.

A precíz folyamatszabályozás csökkenti a hibákból adódó költségeket, így nincs szükség kockázati felárak alkalmazására.

Széles technológiai választék és rugalmas tervezés

A vállalat több mint 1300 típustervvel és nyolcféle építési technológiával dolgozik, ami egyedülálló kínálatot jelent a hazai piacon. A terveket minden esetben a helyi szabályozásokhoz és az egyedi igényekhez igazítják.

A beszerzési láncot követő informatikai rendszer folyamatosan frissíti az árakat, így a megrendelők mindig naprakész információkhoz jutnak.

Az Imperial Holding három alapvető vállalást tesz:

• fix ár;
• fix minőség;
• fix határidő.

Kiszámítható árak és biztonságos finanszírozás

A kivitelezések átalánydíjas szerződések alapján valósulnak meg, így a vállalt ár nem változik a projekt során, kivéve a műszaki tartalom módosítása esetén.

A fizetési ütemezést a banki finanszírozáshoz igazítják, ami biztonságot nyújt a megrendelők számára. A cég tőkeereje lehetővé teszi az esetleges előfinanszírozást is, így a projektek folyamatosan haladhatnak.

Az Imperial Holding működését a stabil háttér, a szervezettség és a mérnöki szemlélet határozza meg, amely a lakossági és ipari kivitelezésekben egyaránt megjelenik.

E problémakörre épül az ÉVOSZ Médiatagozat idei marketingkommunikációs konferenciája, amely április 16-án, a bükfürdői Greenfield Hotelben várja az iparág szereplőit.

Így épül ma márka és bizalom az építőiparban

A konferencia célja, hogy közös gondolkodási teret teremtsen az építőipari cégek vezetői, valamint marketing- és kommunikációs szakemberei számára; bemutatva azt is, hogyan válhat a kommunikáció rendszerszintű, üzletileg is értelmezhető és az utánpótlást is erősítő eszközzé.

„Az elmúlt időszakban azt látjuk, hogy miközben a projektek zajlanak, az iparág kommunikációja sokszor háttérben marad. Pedig a bizalom, a láthatóság és a szakmai hitelesség ma már nem alakul ki magától – ezeket tudatosan kell felépíteni”

– mondta Kincses Péter, az ÉVOSZ Médiatagozat elnöke, a konferencia főszervezője. Hozzátette: a rendezvény egyik legfontosabb célja annak megmutatása, hogy a marketingkommunikáció nem kiegészítő tevékenység, hanem az üzleti működés egyik alapvető eszköze.

„Amit nem kommunikálsz, az nem létezik. Ma már nem az a kérdés, hogy van-e jó projekted, hanem az, hogy a piac látja-e, érti-e, és tud-e hozzá kapcsolódni”
– hangsúlyozta.

Új megközelítésekből, vezetői nézőpontokból ismerhetjük meg az iparág sikereit

A konferencia programja több irányból járja körbe az építőipari marketing és kommunikáció kérdését.

• A megnyitót követően Fodor Dániel (Év Irodája Kft.) előadása indítja a szakmai programot, majd Kálmán Péter, az Óbuda Group vezérigazgatója beszél arról, mit vár ma és a jövőben egy CEO a marketingtől, különös tekintettel az arculatváltásra és a stratégiai gondolkodásra.
• Ezt követően Livják Csaba (Buildext) előadásában a cégépítés és márkaépítés dilemmáját vizsgálja: melyik képes valóban embereket és munkát hozni egy vállalat számára.
• Lengyel Balázs (Spányi Partners) a vezetői kommunikáció szerepéről beszél, és arról, mikor és hogyan válik a cégvezető személyes megszólalása tudatos eszközzé.
• A kávészünet után Kalmár Zoltán (Proptech.hu) és Bogár Anita (Brand Network Business) előadásai következnek, amelyek további gyakorlati és stratégiai szempontokat adnak az iparági jelenlét megmutatásához.
• A délutáni blokkban Kincses Péter előadásában az építőipari marketingkommunikáció működését mutatja be
• Ezt követően Nagy Edit (Market Építő) a felelősségvállalás üzleti modelljéről beszél, a Rom Vándor Program példáján keresztül.

Verseny a tehetségekért

A konferencia zárásaként ezért külön kerekasztal-beszélgetés fókuszál az egyik legfontosabb iparági kihívásra: a fiatalok bevonzására.

A beszélgetésben részt vesz Szekeres Johanna (BME ÉMK HK), Varga Izabella (Szabadics Summer BridgeCamp) és Dr. Szász Péter (Market Építő), akik a hallgatói és vállalati oldal szempontjait is igyekeznek majd bemutatni.

A program minden évben teltházzal fut, így érdemes időben regisztrálni!

Teljes program

10:30 – 11:00 Vendégvárás, regisztráció
11:00 – 11:10 Megnyitó, köszöntő
Koji László, az ÉVOSZ elnöke
Kincses Péter, az ÉVOSZ Médiatagozat elnöke
Levezető elnök: Pécsi Norbert

11:10 – 11:30 Fodor Dániel, Év Irodája Kft.

11:30 – 11:50 Mit vár ma és holnap egy CEO a marketingtől? – arculatváltás és stratégiai perspektíva az építőiparban
Kálmán Péter, Óbuda Group

11:50 – 12:10 Céget építesz, vagy márkát? – melyik hozza az embereket és a munkát
Livják Csaba, Buildext

12:10 – 12:30 Amikor a vezető elkezd tudatosan kommunikálni
Lengyel Balázs, Spányi Partners

12:30 – 12:50 Kávészünet

12:50 – 13:10 Kalmár Zoltán, Proptech.hu

13:10 – 13:30 Bogár Anita, Brand Network Business

13:30 – 14:50 Ebéd

14:50 – 15:10 Amit nem kommunikálsz, az nem létezik, az építőipari marketingkommunikáció logikája
Kincses Péter, BC COMM

15:10 – 15:30 A felelősség üzleti modellje a Marketnél
Nagy Edit, Rom Vándor Program – Market Építő

15:30 – 16:00 Kerekasztal beszélgetés: Tehetségekért versenyben – mit várnak a hallgatók az építőipartól?
Résztvevők:
Szekeres Johanna – BME ÉMK HK
Varga Izabella – Szabadics Summer BridgeCamp
Dr. Szász Péter – Market Építő

"Mérnök családból származom, már középiskolás korom óta érdekel a tervezés, a magasépítés.

Amikor az 1994-es Országos Szakmai Tanulmányi Verseny magasépítési döntőben 2. helyezést értem el, tudtam, innen egyenes út vezet a Műegyetemig. Szakmai karrierem 2000-ben indult, amikor építőmérnöki diplomát szereztem a BME Építőmérnöki Karán, majd statikus tervezőként kezdtem dolgozni"

– idézi fel pályafutása kezdetét.

Megszerezte az építészmérnöki diplomát is, de tervezőként a tartószerkezeti területen maradt. Több nagy beruházáson is dolgozott, amelyek közül a KÖKI intermodális központ metróvégállomás és buszpályaudvar építési engedélyezési, tender és kiviteli tartószerkezeti tervezését emeli ki. 2016 elején csatlakozott a Paks II. csapatához vezető tartószerkezeti szakértőként, nem sokkal később felkérést kapott akkori nevén az Építészeti- és Telephelyvizsgálati osztály vezetésére.

"A nevünkkel ellentétben az Építészeti Osztályon nem csak építészek dolgoznak. Az építészeti, tartószerkezeti, geotechnikai és a vízgazdálkodási építmények szakterületen hozzávetőleg húsz munkatársam foglalkozik a tervdokumentációk ellenőrzésével" – mondja munkájukról Tarkovács Zsolt.

"Az osztályon kiváló szakmai tudással rendelkező, zömmel a versenyszférából érkezett mérnökök dolgoznak 10-15-20 éves tervezői tapasztalattal a birtokukban, akiket a beruházás monumentalitása és komplexitása vonzott Paksra"

– teszi hozzá az osztályvezető.

A szakértők hagyományos értelemben vett tervezői munkát nem végeznek, hanem az orosz fővállalkozó által készített terveket, dokumentációkat véleményezik, ellenőrzik, hogy megfelelnek-e a magyar és uniós jogszabályoknak, szabványoknak, műszaki előírásoknak és a szerződéses követelményeknek. Az Építészeti Osztályon hagyják jóvá az atomerőművi telephelyen létesítendő építmények és hozzájuk kapcsolódó infrastrukturális hálózatok műszaki tervdokumentációit az építési engedélyeztetéstől a kiviteli terveken keresztül a megvalósulási dokumentációig.

"Munkatársaink keze alatt az erőmű összes létesítményének tervei megfordulnak. Ez hatalmas szakmai kihívást és egyben óriási felelősséget jelent."

Számos létesítménynél alkalmaznak speciális műszaki megoldásokat. Ilyen a nukleáris sziget központi építménye, a reaktorépület, ami magába foglalja a fővízkört, annak központi elemét, a reaktortartályt, a fő keringtető szivattyúkat, a gőzfejlesztőket és a térfogat-kompenzátort, számos biztonsági rendszert, köztük a zónaolvadék-csapdát. A reaktorépület szerkezete kettős falú vasbeton konténment, aminek biztonsági funkciója van. Szerkezetét tekintve utófeszített vasbeton héjszerkezet, belső oldalán hermetikus acéllemez burkolattal. A külső konténment ellenáll tornádónak, extrém hótehernek, sőt egy utasszállító repülőgép becsapódását is elviseli. A nukleáris biztonság szempontjából fontos építmények, többek között a reaktorépület is ellenállnak egy százezer éves visszatérési idejű földrengés hatásának.

A turbinaépület azért különleges, mert a benne helyet kapó berendezések – többek között a gőzturbina és generátor – érzékenyek a rezgésre, ezért egy úgynevezett turbinaasztalra kerülnek, amelyet rugókkal választanak el az épülettől. Különleges műszaki megfontolásokat igényelnek a telephely legmélyebben alapozott építményei, a hidegvíz-csatorna partjára tervezett vízkivételi művek, illetve a hidegvíz-csatorna fölött átívelő közműhíd, amely a hűtéshez használt vizet szállítja majd a melegvíz-csatornába. "Szakmai kihívásból nincs hiány!" – összegzi Tarkovács Zsolt.

Minden felvonulási építmény, valamint az üzemi terület közel harminc létesítményének építési engedélyét megszerezte már a Paks II. Zrt. "Kollégáim szakértelme nagyban hozzájárult ehhez, illetve a terület-előkészítési tevékenységek – talajszilárdítás, résfalazás, munkatér-határolás, talajkiemelés és víztelenítés – felülvizsgálatával ahhoz, hogy a tervdokumentációk megfelelő minőségben elkészüljenek, a kivitelezés megkezdődhessen. Megszereztük az üzemi terület első vízjogi létesítési engedélyét is. Büszkék vagyunk arra, hogy az 5. blokki nukleáris sziget alaplemez kiviteli terveinek jóváhagyásával jelentősen hozzájárultunk az első beton mérföldkő teljesítéséhez. Jelenlegi feladataink közül a 6. blokki nukleáris sziget építményeinek építési engedélyezési műszaki tervdokumentációinak felülvizsgálatát emelném ki" – fogalmazott.

Elmondta, hogy az engedélyezési és kiviteli tervek felülvizsgálata folyamatos. Munkatársaival továbbra is azon dolgoznak, hogy a kivitelezés üteméhez zavartalanul rendelkezésre álljanak az engedélyezési és kiviteli tervek.

"Célunk, hogy az erőművi létesítmények műszaki tervdokumentációja megfelelő minőségben és műszaki tartalommal szolgálja a létesítést és a biztonságos működést, aminek a jövő generációi is élvezik majd a hasznát."

Az osztályvezető hangsúlyozza, hogy folyamatos kapcsolatban állnak a társaság többi szakterületével, a szakmai egyeztetések mindennaposak az orosz tervezőkkel, a konzultációk a beruházás hivatalos nyelvén, angolul folynak.

Az elmúlt évtizedekben nem volt atomerőmű-építés Magyarországon, így nem halmozódhatott fel hazai nukleáris építési tapasztalat, ez a tény azonban önmagában nem jelent problémát, mutat rá Tarkovács Zsolt. A Pakson épülőhöz hasonló atomerőművekben – Leningrad II., Asztravec, Tianwan 7-8. blokk – tett látogatásokon, szakirányú nemzetközi konferenciákon vettek és vesznek részt a nukleáris tapasztalat elmélyítése érdekében. A csapatban fiatal, pályakezdő kollégák is helyet kapnak, őket a tapasztaltabb kollégák támogatása, mentorálása segíti. Az osztályon dolgozók közül többen elvégezték a Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építőmérnöki Kara által indított nukleáris építmények mérnök szakirányú továbbképzést, köztük Tarkovács Zsolt is.

"Munkámban alapérték a mérnöki precizitás, a pontosság, a kitartás és a felelősségvállalás" – árulja el magáról a szakember, tíz éve dolgozik a Paks II. projekten ugyanazzal az erős motiváltsággal, büszke arra, hogy részt vehet Magyarország legnagyobb építési beruházásában.

Mint kiemeli, az első beton fontos mérföldkő volt, hiszen ezzel a projekt a nemzetközi terminológia szerint is átlépett az építés alatt álló fázisba, de ő már azt az időszakot várja, amikor az új atomerőmű üzemi területén toronydaruk tucatjai dolgoznak és gombamód szaporodnak az épületek, amelyeket korábban csak a tervezőasztalon láttak.

"Elhivatott vagyok egy olyan erőmű építésére, amelyre mi, a gyermekeink és unokáink is büszkék lehetnek!" – fogalmazza meg ars poeticáját.

A Paks II Zrt. híre szerint a terület-előkészítés során – beleértve a teljes terület talajvíz szintjéig történő mélyítését és a két munkagödör kialakítását – összesen 3,5 millió köbméter föld kitermelésére kerül sor. Ez a földmennyiség 63 kilométernyi autópálya-építés földmunkájának felel meg.

A munkaterület szomszédságában, az 5. blokki nukleáris sziget szekciókra osztott területén eközben egymásra épülő fázisokban halad az alaplemez kivitelezése. Egymás mellett zajlik a különböző területek szerelőbetonozása, a szerelőbeton szigetelése, illetve földelőhálózása, a vasszerelés és az alaplemezszakaszok betonozása az ún. organizációs terv alapján.

Utóbbi folyamatról nemrég egy látványos videóval is beszámoltunk.

Ezekről a kérdésekről gondolkodnak közösen az iparág marketing-, PR- és kommunikációs szakemberei az idei marketingkommunikációs konferencián. Az ÉVOSZ Média Tagozatának találkozója meghatározó eseménnyé vált az iparágban, hiszen itt személyesen is megismerhetik egymást a szakemberek és nyíltan megvitathatják az őket foglalkoztató aktuális kérdéseket, a szakma kihívásait.

Nem söprik a szőnyeg alá

„A rendezvény célja most is az, hogy az építőipari vállalatok kommunikációval foglalkozó szakemberei egy közösségben gondolkodhassanak az iparág jövőjéről, megosszák tapasztalataikat, és közösen keressenek válaszokat a szakmát érintő legfontosabb kérdésekre. Ez eddig minden alkalommal megvalósult” – mondta Kincses Péter, a Média Tagozat elnöke.

A konferencia egyik fontos jellege, hogy őszinte beszélgetésekre ösztönöz. Nem felszínes problémákat vet fel, hanem kíméletlenül behozza az iparág szereplői számára kényes témaköröket is.

„Az idei programban több olyan téma is szerepel, amely ma már megkerülhetetlen a vállalatok számára. Szó lesz arról, hogy mit vár manapság egy CEO a marketingtől, és hogyan változhatnak ezek az elvárások a következő öt évben. Emellett a vezetői LinkedIn-kommunikáció szerepéről, a CSR-tevékenységek és a márkaépítés kapcsolatáról is hallhatunk előadásokat, valamint az is kiderül, hogy hogyan látják az építőipart az egyetemisták.”

Utóbbi témáról egy kerekasztal-beszélgetés keretében mutatják be az „Építőipari cégek a hallgatók szemével” című felmérés eredményeit is.

Regisztrálj, hogy legyen helyed!

Az eseményt április 16-án rendezik meg 10:00 órától. A helyszín ismét a büki Greenfield Hotel, ahol idén is egész napos, estébe nyúló programmal és teljes ellátással várják a résztvevőket – ottalvásra is lehetőség van. A részvételi díj 10 000 ft. + ÁFA / fő.

A részvételhez előzetes regisztráció szükséges, amely az alábbi linken érhető el: link.

Érdemes időben jelentkezni: a korábbi években a konferencia helyei néhány nap alatt beteltek.

„Ahogy az elmúlt két évben, idén is egy közvetlenebb beszélgetéssel zárul a nap a vacsora után – egészítette ki az eddigieket Kincses Péter. „Ez szinte a legjelentősebb mozzanata a konferenciának, mert azt tapasztaltuk, hogy egy rögtönzött csapatépítővé alakult az est, ahol bizalmasabb közegben lehet szakmai kérdéseket megvitatni. Így idén is lehetőség van arra, hogy szállást kérjenek a résztvevők”.

A részletes programot a szervezők hamarosan publikálják az ÉVOSZ felületein. Az eseményről a Magyar Építők mint médiapartner, folyamatosan beszámol. 

Nézd meg a tavalyi rendezvényről készült videónkat!

A projektet koordináló Városliget Zrt. március 12-én sajtóeseményen mutatta be a szobrot és a rajta elvégzett vizsgálatok eredményét, valamint a restauráció tervezett folyamatát, a Museum Complex Kft. restaurátor műhelyében.

A történeti léptékű műemléki felújításról legutóbb 2024 októberében számoltunk be, amikor 124 év után leemelték helyéről Gábriel arkangyal szobrát: a 36 méter magas korintoszi díszoszlop körül a Layher Kft. állványzatát alkalmaztak a műveletnél. A műveletet a Belvárosi Építő Kft. kivitelezte a Museum Complex Kft. megbízásából. A szobor jelenleg is abban a kalodában van, amelyben leemelték a helyéről.

A történeti léptékű restaurációról legutóbb 2024 októberében számoltunk be, amikor 124 év után leemelték helyéről Gábriel arkangyal szobrát: a 36 méter magas díszoszlop körül a Layher Kft. állványzatát alkalmaztak a műveletnél. A műveletet a Belvárosi Építő Kft. kivitelezte a Museum Complex Kft. megbízásából.

Mérföldkőhöz érkezett a folyamat

Zala György alkotása 1897-ben készült, 1900-ban került a helyére – a Hősök terére. Felújítása azért vált szükségessé, mert a szobor állapota kritikussá, a beavatkozás pedig halaszthatatlanná vált.

Mostanra lezárult a minden részletre kiterjedő tudományos és restaurátori állapotfelmérés, illetve tervezés. Ezáltal pontos kép rajzolódott ki arról, milyen állapotban van a magyarság egyik legfontosabb jelképe, és milyen beavatkozások szükségesek. A szakemberek így készen állnak arra, hogy elindítsák a restaurálás mindenre kiterjedő munkafázisait.

Az állapotfelmérésből kiderült: ugyan a szobor több történelmi viszontagságot sértetlenül túlélt, az időjárás súlyos károkat okozott rajta – állapota rosszabb, mint amilyennek először gondolták.

Szimbolikus örökséget őriznek meg

„Magyarország őrangyalának szobra a szakemberek gondos beavatkozásának köszönhetően újjászületik és a teljeskörű felújítást követően még ebben az évben visszakerülhet a Hősök terére” – mondta Gyorgyevics Benedek, a Városliget Zrt. vezérigazgatója. „Ennek az is feltétele, hogy az angyalszobrot tartó 36 méter magas, szintén rossz állapotban lévő kőoszlopot is jó állapotba hozzák” – tette hozzá.

Móczár Gábor, a Nemzeti Örökség Intézete főigazgatója elmondta: „a Hősök tere, mint nemzeti emlékhely, a magyar történelem egyik legfontosabb szimbolikus tere, amelynek középpontjában immár több mint egy évszázada Gábriel arkangyal alakja emelkedik.

A szobor nemcsak a Millenniumi emlékmű ikonikus eleme, hanem a magyar államiság és keresztény hagyomány egyik kiemelkedő jelképe is. A restaurálás ezért nem pusztán egy műalkotás megóvását jelenti, hanem annak a szimbolikus örökségnek a megőrzését is, amelyet a Hősök tere és a Millenniumi emlékmű a magyar nemzet számára képvisel.”

Aggasztóbb a szobor állapota, mint azt várták 

A részletes vizsgálatok eredményei riasztó képet festettek. A belső vasszerkezet és a korabeli csavaros kötések az évtizedek alatt – a hőtágulás, a korrózió és az ismétlődő vízbejutás együttes hatására – kritikus mértékben meggyengültek: több kötőelem elszakadt, a bronzhéjazat deformálódott, az oszlopfejezet díszítőelemei az eredeti rögzítéseiken meglazultak.

 „A feltárás során egyértelművé vált, hogy a szobor állapotát leginkább a belsejébe jutó csapadékvíz rontotta. A helyszíni vizsgálatok során két, egyenként mintegy 20–25 kilogrammos bronz levéldíszt találtak, amelyek már kimozdultak a helyükről” – mondta el Laczik Csaba, a Musum Complex Kft. szobrász-restaurátora az eddig elvégzett vizsgálatok részleteit.  

Megtervezték a restaurálást

A leemelést követően azonnal megkezdődtek a restaurálás tudományos előkészítési munkái. A szakemberek a legkorszerűbb műszeres anyagvizsgálatokat végeztek – összesen 32 mérési ponton. A helyzet súlyosságát jelezte, hogy a vizsgálatok egyik pontján komolyan felmerült: a szobor bronzteste olyan mértékben károsodott, hogy a szobor jelentős részét újra kell önteni, azonban a mélyreható anyagvizsgálatok végül megerősítették, hogy az eredeti szobor megmenthető és restaurálható.

A restaurálási folyamatot megelőző dokumentálás során hagyományos és korszerű vizsgálati módszereket egyaránt alkalmaztak: nagyfelbontású fotódokumentációt, mikroszkópos vizsgálatokat, valamint infravörös kamerás felvételeket készítettek, amelyek fontos információkat adtak a szerkezet állapotáról. Emellett 3D szkenneléssel milliméterpontosságú digitális modellt készítettek a szoborról és az egyes elemekről.

A teljes megújulás útja

A vizsgálatok lezártát követően rövidesen megindul a szobortest szerkezeti felújítása. A belső acélcsavarok szükség szerint cserére kerülnek, korrózióvédett kötőelemek alkalmazásával. A sérült bronzelemek javítása hegesztéssel, illetve indokolt esetben 3D szkennelés alapján készített rekonstrukcióval történik; a fejezet több mint 40 darab, változó méretű tartókonzolját egyenként méretezik és alakítják ki.

A szobrot tartó kőoszlopot is felújítják

A szobor restaurálásával párhuzamosan a szakemberek a Gábriel arkangyalt tartó, közel 36 méter magas oszlop szerkezeti állapotát is részletesen vizsgálják. A Millenniumi emlékmű oszlopa különleges kőanyagból, úgynevezett forrásvízi mészkőből készült. Jelenleg méréseket végeznek, mely alapján meghatározzák, hogy a tartószerkezet milyen beavatkozások mellett biztosíthatja hosszú távon a szobor stabilitását.

A szobor visszahelyezésének időpontját a tartóoszlop állapotának felmérése és a szükséges helyreállítási munkák határozzák meg, de ha ezek nem igényelnek kiterjedt szerkezeti beavatkozást, az arkangyal 2026 végéig visszakerülhet a Hősök terére.

Évszázados titok: időkapszulát találtak a talapzatban

A szobor beton gömb talapzatának feltárása közben a szobrászrestaurátorok egy összetört üvegedényt találtak – benne egy feltekert papírdokumentummal és nyolc fém pénzérmével.

Az időkapszula feltehetően az emlékmű 1901-es avatásának idején került a talapzatba és feltáratlanul maradt egészen 2024-ig. A szöveg töredékes és a papír sérülései miatt hiányosan olvasható: „Ezerkilencszázegy év október hó huszon[harmadi]kán, midőn az emlékmű nagy oszlo[pát] Isten segítségével befejezik […] követ[…] az alulírottak jelenlétében.”

Csaknem teljes a Duna és a Tisza árvízvédelme

Szakmai tájékoztatót tartott a Retz Tamás helyettes államtitkár az ország víz- és szennyvízügyeiről. Mint előadásából megtudhattuk: 2024 augusztus elsejétől tartozik a vízügyi ágazat szakmai irányítása is az Energiaügyi Minisztérium alá.

„Az elmúlt több mint egy évtizedben mintegy 450 milliárd forintot költöttünk árvízvédelmi beruházásokra. Ennek következtében közel 100%-osnak tekinthető a dunai és tiszai árvízvédelmi készültségünk. Talán egy tucat körül számolható azon szükséges beavatkozások száma, amelyeket még el kell végezni a folyók mentén, ezeket pedig a közeljövőben végre is fogják hajtani”

– hangsúlyozta, rámutatva arra is: a következő finanszírozási ciklusban tehát már a vízvisszatartásra és vízpótlásra fókuszálhatnak. Már a KEHOP időszakában is zajlott ilyen projektek tervezése, most pedig ezek a megvalósítási időszakba léphetnek a KEHOP+ keretében.

„A Homokhátság – ismertette – és az Észak-Nyírség projektjei (ami összértékében úgy 400 milliárdos projekt lesz) mellett a Keleti-Főcsatorna kotrását is el fogják végezni, illetve több síkvidéki tározó rekonstrukciójára is sor kerülhet.”

Többezer milliárdos fejlesztések indulhatnak

EU irányelv szerint elindul továbbá a vízgazdálkodásban is a kiterjesztett gyártói felelősségrendszer, amelyben a kozmetikai és gyógyszergyártókat kötelezik arra, hogy vegyenek részt a víztisztítók építésének és üzemeltetésének anyagi terheiben. Fontos elem, hogy a nagyvárosok és egyes, kiemelt övezetek víztisztítóit 4-es tisztítási fokozatra (a biológiai tisztítás utáni lépés, amely a mikroszennyezők eltávolítására szolgál) kell emelni.

„Az erre való átállás többezer milliárd forintos fejlesztési igényt generál, aminek finanszírozása még kérdéseket vet fel” – zárta az értekezését Retz Tamás.

Három év alatt 2 millió tonna aszfaltot dolgoztak fel

Varga Antal, a Duna Aszfalt Zrt. vezérigazgató-helyettese az M1-es autópálya bővítésének állomásairól beszélt, melynek kivitelezésében a cég jelentős szerepet vállal. Bevezetésként kiemelt néhány jellegzetes adatot, ami az MKIF Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. eddigi tevékenységének mértékét jelzi. 2022-ben 1237 kilométer autópályát vettek át üzemeltetésre, ami mára megközelítette az 1300 kilométert.

A koncessziós szerződés alapján, azokat a szakaszokat, ahol erre szükség volt, 2022 és 2025 között a többivel megegyező műszaki szintre kellett hoznia a Koncessziós Társaságnak. Ebben a szakmai feladatban oroszlánrészt vállalt a Duna Group is.  Magyarország történetének legnagyobb gyorsforgalmi útfelújítása során, három év alatt 2 millió tonna aszfaltot használtak fel az MKIF Zrt. által kezelt hálózaton. Ez a mennyiség megközelíti az ország egy évi teljes felhasználási mennyiségét.

Nyolcsávos pályára van szükség Európa egyik legfontosabb közlekedési korridorján

Míg az ezredfordulón 10-15 ezer jármű használta naponta az M1-es autópályát, ez a szám 2025-ben 80-100 ezer járműre nőtt, miközben érdemben nem fejlesztették az utat.

„Azt tervezzük, hogy lesz három teljes szélességű sáv, valamint egy teljesértékű forgalmi sávként használható intelligens üzemi leállósáv, (ITS) mindkét oldalon, amelynek pályaszerkezeti rétegei alkalmasak arra, hogy azon főpályás közlekedés haladhasson, így igény szerint megnyitható - foglalta össze Varga Antal”

A teljes útpályára 32 cm aszfaltréteg kerül. 20 ezer tonna napi alapanyagot kell mozgatniuk az építés legintenzívebb időszakában, amiből napi hatezer tonna aszfalt lesz.

Hajlékony pályaszerkezetet építenek

Külön érdekesség pedig, hogy a burkolat alatt nem hidraulikus kötésű alap lesz, hanem egy folytonos szemeloszlású zúzottkő. Ettől sokkal jobb fáradási ellenállást várnak a szakemberek a hajlékony pályaszerkezet miatt:

„nem jelennek majd meg a repedések, amelyeket a hidraulikus kötőanyagú burkolatalapok dilatációs mozgásai okoznak” – mondta az vezérigazgató-helyettes. Sokkal strapabíróbb, nagy teherbírású és hosszú időn át ellenálló út épülhet így.

Gyorsforgalmi úton nagy volumenben az M4-es törökszentmiklósi szakaszán tesztelték élesben ezt az útszerkezetet, ahol jó eredményeket mutatnak a tapasztalatok.

Nyugaton már ismerik, itthon szokatlan a technológia

„Ahhoz, hogy igazán tartós utat tudjunk létrehozni, el kellett engednünk a félmerev szerkezetet. Az alternatíva a teljesen merev – beton – pályaszerkezet lett volna, de praktikusabbnak találták a tervezők hajlékony alap felé való elmozdulást” – mondta el Rosta Szabolcs, a Duna Group innovációs igazgatója. A technológiáról hozzáfűzte:

„Bizonyos aszfaltvastagság felett, a betartott tengely-terheket úgy képes ez a hajlékony pályaszerkezet elviselni, hogy feltételezhetően nem megy tönkre fáradás miatt – az alsó aszfaltréteg megnyúlását ugyanis a fáradási határ alatt lehet tartani – természetesen a felső rétegek megfelelően időzített cseréje mellett.”

Németországban, az USA-ban és Ausztráliában már régóta építenek ilyen típusú pályaszerkezeteket, ahol hatalmas forgalmat képesek elviselni – ez bíztató az M1-re nézve is. Mint az ezzel kapcsolatos nehézségekre az igazgató felhívta a figyelmet:

„Fontos feltétele azonban az út jó működésének, hogy a zúzottkő alapot nagyon pontosan kell megépíteni, ehhez pedig az eddigieknél is feszesebb műszaki fegyelmet kell betartani.”

A zúzottkő alapról és az M1-es autópálya bővítése során felhasznált mart aszfaltról korábban Koch Domonkos, az MKIF Zrt. innovációs mérnöke beszélt lapunknak részletesebben egy interjúban.

Az eseményen elhangzottak szerint a 12 ezer négyzetméter területű új fürdőszoba-összeszerelő üzemben havi nagyjából 250-300 komplett fürdőszoba legyártására nyílik majd lehetőség.

Ezért egyediek Európában

A sajtótájékoztatón tartott beszédében Balázs Attila, a Bayer Construct Zrt. elnök-vezérigazgatója hangsúlyozta, mára a cégcsoportnál olyan kapacitások jöttek létre, amelyek nemcsak Kelet-Európában, de egész Európában egyediek:

„A miénk az építőipar egyetlen olyan vertikális lánca a kontinensen, amely egy kézben működik.”

Balázs Attila elmondta, a cégcsoport stratégiájában kiemelt szerepet kap az előregyártás. „Ennek megfelelően a most megépült új komlexumban fürdőszoba összeszerelő üzem működik, valamint vasbeton előregyártó kapacitás is kiépült, emellett asztalos üzem és lakatos üzem is létesült.”

Ez a kapacitás elegendő lesz a 6-os blokk fejlesztéséhez is

Hangsúlyozta, a komplexum üzemeiben egymással szorosan összehangolt BIM-alapú tervezés zajlik, ami most már házon belül van.

„A tervező kapacitásunk a magyar piac legnagyobbjává vált, sőt, a gyáraink is a saját szektorukban a magyar piac legnagyobbjai lettek.”

Azt is kifejtette, hogy a cégcsoport üzemei szorosan egymás munkájára építenek.

„Külön kiemelném a Bay Iron betonacél feldolgozó üzemünket, amelynek a kapacitása havi 8000 tonna.” A nagyságrendeket érzékeltetve elárulta, ez a mennyiség a cégcsoport éves betonacél bedolgozásának felel meg. „Ezt az üzemet úgy építettük meg, hogy a paksi beruházást ki tudjuk vele szolgálni: ennek megfelelően az épülő 5-ös blokknál az első betonöntéshez megfelelő mennyiségű alapanyagot tudtunk gyártani.” Hozzátette, kapacitásaik bőven elegendőek lesznek akár még a 6-os blokk fejlesztéséhez is.

Készen állnak évi 4000 lakás építésére

Beszédében arra is kitért, hogy az iparosított építőipari gyártás nem csak technológiai előnyt jelent, hanem kulcsszerepet játszik a magyar lakáspiac kihívásának a kezelésében: a megfizethető lakások építésében.

„Ennek köszönhetően az Otthon Start Program egyre sikeresebb lehet, és tudjuk tartani a beruházásainkban azt az árszintet, ami még megfizethető.”

Beszédében jelezte, hosszútávú nagy terveik vannak, készen állnak évi 4000 lakás építésére. Zárásként megköszönte a magyar kormánynak az üzemépítésre a támogatást, amelynek segítségével erős versenytársaivá tudtak válni a lakásépítésben a multinacionális cégeknek.

8400 milliárd forintos termelést mutatott fel az iparág tavaly

Szijjártó Péter beszédében kifejtette, a magyar cég mára Közép-Európa, sőt az egész kontinens egyik meghatározó építőipari és ingatlanfejlesztő konglomerátumává vált, amely az elejétől a végéig le tudja fedni az értékláncot.

Hozzátette, a friss beruházás kétszáz új munkahelyet hoz létre Sóskúton, ami még tovább erősíti a magyar gazdaság egyik fontos pillérének számító építőipart. „Emellett a megújuló energiába történő beruházással garantálja azt, hogy egyrészt felelősségteljesen növekedik, másrészt pedig megvédi magát az energiapiacon eszkalálódó esztelen árváltozásoktól.”

Hangsúlyozta, a kormánynak fontos célkitűzése a magyar építőipar versenyképességének javítása, és hogy minél több olyan minőségi építőipari anyag legyen itt elérhető, amelyet hazai alapanyagokból, hazai termeléssel állítanak elő.

"A magyar építőipar egy fontos pillérét jelenti a magyar gazdaságnak, 350 ezren dolgoznak benne, 8400 milliárd forintos termelési értéket tudott előállítani ez a szektor a tavalyi esztendőben" - húzta alá.

A csaknem két évtizedes szakmai tapasztalattal rendelkező mérnöki tanácsadó cég egy strukturált adatbázisra és matematikai-statisztikai modellezésre épülő, objektív értékelési módszertant hozott létre, amely képes előzetesen megmutatni, hogy egy adott városi épület tartószerkezeti szempontból mennyire alkalmas a tervezett fejlesztések befogadására.

A 257,6 millió forint összköltségvetésű projekt a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal 199,9 millió forintos, vissza nem térítendő támogatásával valósult meg - közölte az EFERTE Kft.

Adatvezérelt alapokra kerülhet a történeti épületállomány fejlesztése

A fejlesztés különösen aktuális a hazai városok – így például Budapest – történeti beépítésű területein, ahol az ingatlanfejlesztések jelentős része nem zöldmezős beruházásként, hanem meglévő épületek átalakításával vagy bővítésével valósul meg.

Az algoritmus alapját képező adatbázis mintegy 1800, 1880 és 1950 között épült köz- és lakóépület terveit, tartószerkezeti és geotechnikai adatait tartalmazza. Az integrált vizsgálati rendszer az épületek szerkezeti, történeti és környezeti paramétereit együttesen értékeli, így már a beruházások korai szakaszában adatvezérelt képet ad a fejleszthetőségi lehetőségekről.

Nem helyettesíti a tervezést, de csökkenti a bizonytalanságot

Az új digitális döntéstámogató megoldás jelentősen csökkentheti az előkészítési szakasz időigényét és kockázatait. Mindez hozzájárulhat ahhoz, hogy a meglévő épületállomány műszaki megújítása gyorsabbá, tervezhetőbbé és erőforráshatékonyabbá váljon, hosszabb távon pedig a fenntartható városfejlesztési célok megvalósítását is támogassa Magyarországon.

A beruházás célja a terület hosszú távú környezeti stabilizálása, a porterhelés csökkentése, valamint a felszíni vízelvezetés rendezése.

Több százezer köbméter földmunka

A projekt jelentős földmunkával jár:

• mintegy 583 ezer m³ pernye bontása történik meg az alapfelület kialakításához,
• körülbelül 375 ezer m³ anyagot építenek vissza töltésekbe,
• közel 176 ezer tonna pernyehulladékot szállítanak el engedéllyel rendelkező kezelőhöz.

A rekultiváció során több mint 180 ezer négyzetméteren alakítanak ki többrétegű fedőrendszert. A záróréteg elsődleges szerepe a csapadékvíz beszivárgásának csökkentése, a hulladéktest stabilizálása és a kiporzás mérséklése.

Zagytérből zöld felület

A műszaki lezárást követően növényesítés és gyepesítés történik, amely nemcsak esztétikai, hanem ökológiai funkciót is betölt:

• mérsékli az eróziót,
• javítja a talaj vízháztartását,
• hozzájárul a helyi mikroklíma kedvezőbb alakulásához,
• valamint élőhelyet biztosíthat pionír növényfajok és kisebb állatfajok számára.

A projekt részeként üzemi utak és vízelvezető létesítmények is épülnek, biztosítva a felszíni vizek kontrollált elvezetését és a terület hosszú távú biztonságos működését. A kivitelezést követően monitoringrendszer felügyelheti a rétegrend és a környezeti paraméterek állapotát.

A lerakó a hatályos környezetvédelmi besorolás szerint nem veszélyes, szervetlen hulladékot tartalmaz, elsősorban termikus gyártásfolyamatból származó hamut és pernyét.

Hároméves kivitelezési időszak

A munkák a Tatabánya közigazgatási területén zajlanak majd, a szerződés tervezett időtartama 36 hónap, amely indokolt esetben meghosszabbítható. Az ajánlatokat a legjobb ár-érték arány alapján bírálják el, az ajánlatkérő jelentős rekultivációs referenciát vár el a pályázóktól.

A beruházás a térség ipari örökségének rendezésében jelenthet fontos lépést: a projekt lezárultával egy stabilizált, zöldfelülettel borított, környezetileg biztonságos terület jöhet létre, amely hosszú távon csökkenti a környezeti kockázatokat és javítja a város peremterületeinek tájképi megjelenését.

Február 17-én a siófoki Hotel Azúr adott otthont a HAPA (Hungarian Asphalt Pavement Association) nemzetközi eseményének. A 26. alkalommal megrendezett szakmai fórum középpontjában az aktuális útügyi kihívások és az újrahasznosított aszfalt állt.

Az MKIF összesen 1237 kilométernyi gyorsforgalmi utat vett át üzemeltetésre, felújításra és fejlesztésre a Magyar Államtól 2022. szeptember elsején – ez a szám mára meghaladja az 1300 kilométert. Elkészült az M85-ös Bécsi-dombi alagútja, valamint új szakaszok kerültek üzemeltetésük alá az M44-esen és az M4-esen is.

Háromféle felújítás – egy cél: jobb utak

„Háromfajta felújítási munkát végzünk a szerződésünk szerint: a szintrehozó munkákban az átvett hálózat burkolatát a szerződésünkben vállalt műszaki szintre kellett felhozni. Ennek hároméves időszaka 2025. augusztus 31-én lezárult. A közlekedésbiztonsági útburkolatjavítások során a fejlesztési szakaszokon (M1, M3, M7) addig újítjuk fel a burkolatot, amíg el nem indul a fejlesztés. A nagykarbantartási munkákat pedig az állam által jóváhagyott éves ütemterv szerint végezzük, a koncessziós teljes időszaka alatt. Műszaki szempontból ezek között nincs különbség” – részletezte Kertesi Tamás.

A számok önmagukért beszélnek:

„Ahhoz, hogy a szintrehozási munkákat be tudjuk fejezni, csak tavaly 4,5 millió négyzetméter aszfalt beépítésére volt szükség. A legtöbb esetben ez kopóréteget jelentett, de sokszor akár a kötőréteghez vagy a teljes pályaszerkezethez is hozzá kellett nyúlnunk.”

Ez hatalmas volumen – gyakorlatilag egy kisebb városnyi terület új burkolatot kapott.

Az elmúlt három évben (2022-2025 között) az MKIF Zrt. 2,5 millió tonna aszfaltot használt fel a hozzá tartozó gyorsforgalmi utak felújításához, megújult 13 millió négyzetméter útfelület, 315 híd és 68 pihenő. Ezt tavaly év végén részletes cikkben mutattuk be.

Újrahasznosítás: nem mellékszál, hanem alapelv

Az útépítés ma már nemcsak a betonról és aszfaltról szól, hanem a fenntarthatóságról is. Az MKIF egyik legnagyobb vállalása a martaszfalt visszaforgatása.

„A nemzetközi trendekhez igazodva, szerződésünk szerint a felújítási munkálatoknál az úthossz 60%-os, új építéseknél 35%-os arányában kell martaszfaltot beépítenünk. Mi ugyanakkor komoly lépéseket teszünk annak érdekében, hogy akár a kötőrétegben is az előírtnál magasabb arányban tudjunk ilyen aszfaltot felhasználni. A 2025-ös adatunk 44,5%.”

Jelenleg országszerte 27 helyszínen működik martaszfalt depó, a felmérésekhez pedig drónokat is bevetnek – a technológia és a környezettudatosság kéz a kézben jár. Minderről bővebben és részleteiben itt írtunk korábban:

Jönnek a sávbővítések: M1, M3, M7

„A szerződésünk nagyon egzakt módon meghatározza, mikor milyen beruházásokat kell végrehajtanunk” – tette hozzá.

„Az M1-es, az M3-as és az M7-es autópályákon sávbővítések várnak ránk. Emellett vannak új építésű gyorsforgalmi útjaink, így az M200-as, ami az M1-estől, Sárbogárdon át egész Kecskemétig vezet majd. Feladatunk, hogy befejezzük az M4-es autópályát és az M3-as végét is meg kell építenünk Vásárosnaménytől az országhatárig – ebben szoros kooperációban kell majd dolgoznunk az Állammal.”

A következő évek tehát nem csupán karbantartásról, felújításról, hanem az új gyorsforgalmi utak révén az  ország közlekedési térképének átrajzolásáról szólnak.

Dübörög az M1-es fejlesztése

Az egyik legnagyobb kihívás a hatalmas forgalmat bonyolító M1-es bővítése.

„Ez sajnos nagymértékű türelmet igényel az arra közlekedőktől: Bicskéig 2028. augusztus 31-re, Concóig 2029. augusztus 31-re kell, hogy elkészüljön az átalakítás, így a munkák több helyszínen, párhuzamosan zajlanak.”

Jelenleg a bal pálya, vagyis a Budapest felé tartó pályaoldal szélesítése zajlik. Ősszel ide terelhetik a teljes forgalmat, itt halad majd két sáv Győr és két sáv Budapest felé azért, hogy elbonthassák és újjáépíthessék a jobb pályát, a Győr felé tartó pályaoldalt – immár korszerűbb, szélesebb kialakítással.

„Megkezdődött a hidak, felül- és aluljárók szélesítése. Az állam feladatunkká tette továbbá, hogy az M100-as csomópontját építsük meg, ennek tervezése el is indult” – fejtette ki Kertesi Tamás.

Új csomópontok, új lehetőségek

Nemcsak a fővonalak alakulnak át. Monornál az M4-esen komplex pihenőhely épül, Kunszentmártonnál új csomópont készül az M44-esen.

Az M86-os és az M4-es mellett új autópályamérnökségek létesülnek, Bezenyénél pedig az M15-ösön ipari fejlesztéshez kapcsolódó csomópont épül.

2027-től felpörögnek a munkák

Az M7-es sávbővítése Szabadbattyánig 2x3 + ITS, Balatonvilágosig 2x2 + ITS kialakítással indulhat jövőre, a befejezés határideje 2031.

„Az M200-as, M1 és Sárbogárd közötti szakaszát 2030-ra kell befejeznünk, de a székesfehérvári elkerülő szakaszt előre hoztuk a fejlesztési ütemtervünkben – ezt jövőre el fogjuk kezdeni” – szögezte le a műszaki vezérigazgató-helyettes.

Ezzel párhuzamosan épül az M4-es Kisújszállás–Püspökladány, valamint Püspökladány–Berettyóújfalu közötti szakasza, az M3-as Gyöngyösig tartó bővítése pedig 2030–2034 között valósulhat meg. Az autópályák fejlesztésének előkészítésében a FŐMTERV szakemberei is szerepet vállaltak.  

Egy évtized, amely átrajzolja a gyorsforgalmi úthálózatot

A következő években nem csupán karbantartás és a nagyfelületű burkolatcserék zajlanak majd. Új útvonalak születnek, régiek szélesednek, és a fenntarthatóság is egyre hangsúlyosabb szerepet kap.

Ha minden a tervek szerint halad, 2034-re egy gyorsabb, biztonságosabb és korszerűbb gyorsforgalmi hálózat szolgálja majd a hazai közlekedést.

Legutóbb február elején írtunk a kivitelezésről, amikor már a befejező munkálatok zajlottak, február 19-én pedig a forgalomba helyezéshez szükséges próbaterhelést is elvégezték.

Amikor a számítások találkoznak a valósággal

A próbaterhelés elsődleges célja annak igazolása, hogy a híd megfelel-e a tervezés során meghatározott terhelési osztálynak. Ez jelen esetben 5 kN/m² gyalogos tehernek, illetve egy 2,5 kN-os ún. „koncentrált” tehernek történő megfelelést jelent – osztotta meg lapunkkal a beruházó vállalat.

A vizsgálat során a szakemberek a mért eredményeket összevetették a statikai modellel, ellenőrizték, hogy a szerkezet viselkedése megfelel-e a számítási modellnek, továbbá meghatározták és ellenőrizték a dinamikai jellemzőket is.

A folyamat részeként elemezték a műtárgy statikus viselkedését, különös tekintettel arra, hogy a valóságban is azt a reakciót mutatja-e, amelyet a tervezőasztalon végzett számítások előre jeleztek.

Mit mérnek statikus és dinamikus terhelések során?

A próbaterhelés során statikus és dinamikus vizsgálatokat egyaránt végeztek. A statikus terhelés célja a szerkezet alakváltozásainak, lehajlásainak, feszültségváltozásainak és a saru-elmozdulásoknak a mérése volt. Emellett nyúlásméréseket is végeztek, valamint rögzítették a híd alakját szintezéssel, különös figyelemmel a főtartó mértékadó pontjaira – az ívre, a merevítőtartóra és a pályaszerkezetre.

A dinamikus vizsgálatok keretében sajátfrekvencia-mérést hajtottak végre gyorsulásmérő műszerekkel, meghatározva a függőleges hajlító, a csavaró és a vízszintes oldalirányú lengések jellemzőit.

Emellett gyalogosdinamikai mérésekre is sor került: különböző létszámú csoportok eltérő sebességgel haladtak át a hídon, miközben a szakemberek a szerkezeten keletkező maximális gyorsulásokat vizsgálták, valamint független érzékelők bevonásával értékelték a komfortérzetet.

Kilenc teherállás és három dinamikus futam

A folyamat a híd állagának ellenőrzésével kezdődött, amelyet a próbaterhelés előtt és után is elvégeztek. A vizsgálat kiterjedt arra, hogy az alépítményen vagy a tartószerkezeteken keletkeztek-e káros alakváltozások, repedések vagy olyan elváltozások, amelyek a forgalomba helyezést feltételekhez kötnék.

A statikus terhelési sorozat folyamán összesen kilenc teherállást alakítottak ki, az üres híd mérésével együtt. Az egyes teherállások között szerepelt üres állapot, 12 autóval, 20 autóval, 32 autóval, valamint két alkalommal 16-16 gépjárművel történő terhelés is, miközben több mérési ponton rögzítették a szerkezet reakcióit.

A dinamikus ún. „futamok” során először 2 fő, majd 10 fő, végül 32 fő haladt át a hídon különböző sebességgel, így vizsgálva a gyalogosforgalom hatását a műtárgy viselkedésére.

A forgalomba helyezés előtti utolsó vizsga

„A próbaterhelés elsődleges célja, hogy megmutassa a szerkezet valódi viselkedését. A tervezőasztalon megálmodott és számításokkal igazolt megoldásnak a valóságban is helyt kell állnia. A hidat olyan határállapotokban is terhelik ilyenkor, amelyek előfordulási valószínűsége a mindennapi használat során igen kicsi, ennek ellenére a szerkezetnek ezekben a helyzetekben is meg kell felelnie az elvárásoknak” – hangsúlyozta az MKIF.

Mint hozzátették: a korszerű modellezési eljárásoknak köszönhetően ma már rendkívül pontos képet lehet kapni a híd viselkedéséről, ugyanakkor néhány százalékon belüli eltérés még nem ad okot aggodalomra. Jelentős különbség vagy nem megengedett, túlzó alakváltozás esetén azonban részletes vizsgálat szükséges annak tisztázására, hogy kivitelezési hiba, alapanyag-probléma vagy más körülmény áll-e a háttérben. A folyamatos minőségellenőrzés és a technológiai fegyelem betartása miatt ennek valószínűsége a nullához közelít, ilyen esetre a kivitelező cég praxisában még nem volt példa – húzták alá.

A helyszíni mérési eredmények alapján a próbaterhelés sikeres volt, bár a kiértékelése és a megfelelőségéről kiállított jegyzőkönyv készítésére még várni kell - ennek birtokában kezdhető majd meg a forgalomba helyezési eljárás folyamata. Ezt követően vehetik birtok az arra közlekedők az új hidat.

A biztonság kiemelten fontos

A közlekedésben, az utakon és azon túl is. Éppen ezért támogatta az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságot 2023 végén elektromos autók oltásához elengedhetetlen ún. e- oltólándzsával a koncessziós cég. Ezek az eszközök képesek az akkumulátort védő lemezt átütni és bejuttatni az oltóanyagot az olykor 1000 fokon izzó cellákhoz. Segítségükkel az izzó akkupakkok hűtését hosszú órákról, akár 15-20 percre is rövidíthetik. A Koncessziós Társaság 8, míg a Magyar Közút NZrt. 5 db ilyen készlettel támogatta a speciális tűzoltási feladatokat. A 13 csomag a legforgalmasabb autópályák melletti tűzoltóparancsnokságokhoz került. 

A Bicskei Önkéntes Tűzoltók 2025 végén kaptak új tűzoltóautót a Pro Filii Alapítvány és az MKIF Zrt. közös támogatása révén. Az új pickup, a régi, 45 éves pályaszert váltotta. Különlegessége, hogy személyautó méretű, így az autópályán is jobb manőverező képességet és gyorsabb vonulást biztosít. A Bicskei Önkéntes Tűzoltók évente átlagosan 100 alkalommal vonulnak az M1-es autópálya Biatorbágy – Szárliget közötti szakaszára, de elsősorban a bajba jutott helyieket is segítik. Az új autó nemcsak korszerűbb, de biztonságosabb és hatékonyabb is: ráadásul míg a régi kocsiban csak két tűzoltó fért el, az újban már öt fő vonulhat és juthat ki segíteni a helyszínre.

Szintén a Bicskei Önkéntes Tűzoltók munkáját támogatta a Pro Filii Alapítvánnyal közösen az MKIF Zrt., amikor 2023 nyarán a bicskei önkéntesek Magyarországon addig egyedülálló akkumulátoros feszítő-vágó berendezéseket kaptak.

A segítőknek segítenek

A Peter Cerny Alapítvány koraszülött mentőszolgálatát 2023-ban vérgáz elemző készülékkel segítették, 2024-ben pedig egyik rohamkocsijuk negyedéves üzemeltetését vállalta át a Társaság szintén a Pro Filii Alapítvánnyal közösen. Ez idő alatt 758 bevetés történt: 486 mentés, 272 őrzött szállítás, 253 esetben kellett súlyos légzészavar miatt gépi lélegeztetést végezni, 4 esetben újraélesztésre is szükség volt. A támogatás ideje alatt speciális neonatológiai mentőautóik 43 ezer km-t tettek meg.

Az MKIF Zrt. és az Országos Mentőszolgálat mindig is szorosan együttműködött a hazai gyorsforgalmi utakon, amikor emberi életekről volt szó. A két szervezet 2024. májusában még szorosabbra fűzte eddig is jól működő kapcsolatát. A megállapodás szerint három autópálya mérnökségen: Gödöllőn, Martonvásáron és Bicskén állomásozhatnak motoros mentők, a motoros szezonban májustól október végéig. A Koncessziós Társaság orvosi- és pihenőszobát, valamint garázst biztosít a szolgálatot teljesítőknek. A mentőmotorosok nem csak a gyorsforgalmi hálózaton közlekedőknek segítenek, a környékbeli településeken élőkhöz is riaszthatják őket a központból, így a pálya mellett élők ellátásbiztonsága is. A pályára pedig akár percek alatt is kiérhetnek még akkor is, ha a forgalmi helyzet, dugó ezt nehezíti.

Prevencióval a megelőzésért

A támogatások mellett a prevencióra is nagy hangsúlyt fektet a Társaság. A cég Facebook-oldalán rendszeresen oszt meg különböző tematikájú közlekedésbiztonsági videókat. Rendszeresen tartanak mérnökségi nyílt napokat, pályaorientációs napokat, hogy az érdeklődőknek és a gyerekeknek is bemutassák mennyire sokrétű is az útszakma és hogy mennyire fontos a biztonságos közlekedés.

https://magyarepitok.hu/iparagi-hirek/2024/09/egyuttmukodessel-a-biztonsagos-kozlekedesert

https://magyarepitok.hu/aktualis/2024/07/oket-is-hazavarjak-nekik-is-van-csaladjuk-interju-az-mkif-kommunikacios-igazgatojaval

Emellett kísérleti jelleggel 2025-ben "NO PHOTO" molinókkal takarták el az MKIF munkatársai a baleseti helyszíneket, hogy megelőzzék a katasztrófaturizmust. Azt a jelenséget, amikor a balesettel nem érintett pályaoldalon azért lassítanak sofőrök, hogy megbámulják, fotózzák, videózzák a balesetet. Ez nem csak erkölcsileg aggályos, de újabb balesetveszélyes helyzeteket teremt!

Az MKIF Zrt. társadalmi felelősségvállalása azt üzeni: a közlekedési infrastruktúra üzemeltetése társadalmi küldetés. Fejlesztésekkel és támogatásokkal nemcsak utakat, hanem biztonságosabb közlekedést és jövőt építhetünk.

A fejlesztés a Szív utca Aradi utca és Andrássy út közötti szakaszát, valamint a Szív utca–Aradi utca csomópontot érinti, összesen mintegy 1100 négyzetméteren. A projekt két fő ütemből áll: az utca és a csomópont megújítása egymásra épülő kivitelezéssel valósul meg.

Biztonságosabb és rendezettebb közterület születik

A csomópontban az aszfaltburkolatot térkő váltja fel, valamint forgalomlassító küszöb is épül. A járdadelták korábbi öntött aszfalt burkolata szintén térkőre cserélődik, emellett növénykazetták kialakítása is megtörténik. Az utcában 5 centiméter vastagságban cserélik az útpálya kopórétegét, mindkét oldalon megújulnak a járdák, sor kerül egy tűzcsap áthelyezésére, valamint növényplanténerek, kisebb kerítések és új utcabútorok is kihelyezésre kerülnek.

A munkálatok 2025. december 2-án indultak. Elsőként a csomópont építése valósult meg, ezen belül a járdadelták, majd az útpálya kivitelezésével. Ezt követte az utca páros oldali járdájának megújítása, jelenleg pedig a páratlan oldali járda építése zajlik. A következő ütemben az útpálya kopórétegének cseréje történik meg, majd az utcabútorok kihelyezése, a növénytelepítés és a végleges forgalomtechnikai elemek kialakítása zárja a kivitelezést.

Másfél–két hónap van a munkákra

A beruházás önkormányzati forrásból valósul meg, a megrendelő Terézváros Önkormányzata, konzorciumi partnerek bevonása nélkül. A fejlesztés elsősorban a forgalomtechnikai viszonyok javítását és az elöregedett burkolatok korszerűsítését szolgálja, miközben az új burkolatok és zöldfelületek a környezet esztétikai megjelenését is javítják.

A projekt egyik sajátossága a rövid kivitelezési idő: a munkák másfél–két hónap alatt valósulnak meg. A tervek szerint a kivitelezés 2026 januárjában befejeződik, a projektzárás februárban várható.

A lap tartalmait a teljes média kvázi jogtiszta tartalomnak, hírforrásnak ismeri el, amit a keresőmotorok és AI platformok találatai is igazolnak.

Jelenleg is az ország legjelentősebb szervezetei által megvalósított projektekben lehetünk a kommunikáció és a média, a szervezet és rendszerfejlesztés terén biztos partnere az iparágnak. Sajnos eddig nem tudtunk mindenhová eljutni, mindenkinek segíteni.

Az évtizedes kommunikációs tapasztalatainkat, versenyképes megoldásainkat most összefűztük és mindenki számára könnyen elérhetővé kívánjuk tenni a BC COMM ügynökség elindításával. Ügynökségünk a legmodernebb mesterséges intelligencia vívmányait ugyanúgy napi szinten alkalmazza, mint a leghagyományosabb módszernek számító személyes rendezvények nehézségeinek az átvállalását.

„Minden beruházásnak, vállalatnak és projektnek megvan a maga története – ezek akkor válnak valódi értékké, ha képesek megszólítani a szakmát és a szélesebb közönséget is. Az építőipar menő, de ehhez az is kell, hogy megfelelő módon meséljen magáról. Ebben a közegben pozícionálja magát a BC COMM” – mutatott rá Kincses Péter üzleti és stratégiai vezető.

A BC COMM gondolkodásának középpontjában az integráció áll. A kommunikáció különböző területeit nem elszigetelten, hanem egy egységes rendszer részeként kezeljük.

„Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a tartalomgyártás, a kampánytervezés, a médiamegjelenések, valamint a munkáltatói márkaépítés egy átfogó, előre felépített kommunikációs struktúrába illeszkedik. Ugyanakkor fontos számunkra az is, hogy az egyszerű feladatokat is pontosan és jól oldjuk meg – mert egy jó kommunikációs partner attól jó, hogy minden szinten megbízható” - tette hozzá.

Partneri működés és tervezett tartalom

Az ügynökség nem végrehajtóként, hanem gondolkodó partnerként dolgozik ügyfeleivel. Kérdeznek, javaslatokat tesznek, szakmai vitákba állnak bele – és felelősséget vállalnak az eredményekért.

„Célunk, hogy a partnereink kommunikációja – legyen az projekt- vagy vállalati – olyan tapasztalt szakember kezében legyen, aki bejárások, kooperációk alapján készít tartalmi és megjelenési tervet, majd felel annak megvalósításáért” - foglalta össze a komplexitást Bíró Beáta operatív vezető.

„A BC COMM-nál a fotók, videók, szövegek, social posztok vagy PR-anyagok nem önálló produktumok: minden elem egy előre megtervezett kommunikációs ív része, amely hosszú távon is támogatja a márkaépítést és az üzleti célokat.”

Az ügynökség minden esetben stratégiai keretben gondolkodik, legyen szó

• szakmai vagy social tartalomról,
• vizuális kommunikációról.

Szerkesztőségi tapasztalatból építkezve

Az ügynökség médiaszakmai hátterét a Magyar Építők több mint tízéves szerkesztőségi, médiatervezési, grafikai, fotós és videós tapasztalata biztosítja, hatékonyságát pedig az a dinamikusan fejlődő csapat, amely évek óta együtt dolgozik az ügyfeleknek nyújtott megoldásokon, szolgáltatásokon. Ez nemcsak az anyagok minőségében érhető tetten, hanem abban is, ahogy a témákhoz nyúlnak, valamint a közös munka minőségében is.

A BC COMM csapata pontosan tudja:

• mitől válik egy szakmai téma valóban érdekes tartalommá,
• hogyan lehet komplex kérdéseket érthetően bemutatni,
• és miként működik egy vállalat marketingkommunikációja.

Nem klasszikus hirdetésekben, hanem történetekben gondolkodnak – olyan üzenetekben, amelyek szakmailag hitelesek, mégis könnyen befogadhatók és megoszthatók.

Nem minden kommunikáció épít. De minden jó kommunikáció mögött gondolkodás áll.

BC COMM – Ne bízd másra a történeted.

A rejtett költséghajtók: bizonytalanság és szervezetlenség

Bár a közvélemény gyakran az építőanyagok és a munkaerő drágulását látja a magas lakásárak mögött, a beszélgetés rávilágított, hogy a háttérben jóval összetettebb, egymást erősítő folyamatok állnak. A résztvevők egyetértettek abban, hogy a legnagyobb költségfelhajtó tényező valójában a kiszámíthatatlanság: a szabályozási környezet bizonytalansága, az elhúzódó engedélyezési folyamatok és a projektek közbeni gyakori tervmódosítások kockázata mind beépül a végső árba.

A szakértői álláspont szerint Magyarországon sokszor nem maga az építés technológiai költsége magas, hanem a folyamatok szervezésében rejlenek még jelentős tartalékok. A hatékonyságot gátolja, hogy a tervezési kultúrában gyakran túl korán születnek meg a „kőbe vésett” koncepciók, anélkül, hogy a teljes életciklus-költséget végiggondolnák.

Scheer Sándor, a Market Építő Zrt. alapító-vezérigazgatója a telekárak kritikus szerepét emelte ki, hangsúlyozva az állami szerepvállalás fontosságát:

„Az igazi segítség az lenne, ha profi módon előkészített, közművesített telkek állnának rendelkezésre lakásépítési céllal, amelyeket a beruházók reális áron vásárolhatnának meg. Az állam és az önkormányzatok ezen keresztül tudnák a leghatékonyabban szabályozni, hogy hol és milyen lakások épüljenek, ezzel érdemben leszorítva a végtermék árát.”

A bérlakáspiac hiánya és a minőségi garanciák

A beszélgetés során hangsúlyos témaként merült fel a hazai lakástulajdonlási szerkezet torzulása. Magyarországon európai szinten is kiemelkedően magas, 90 százalék feletti a saját tulajdonú ingatlanok aránya, miközben a bérlakáspiac jelentős része szabályozatlan „árnyékpiacként” működik. Jelinek Csaba szociológus rámutatott, hogy a megfizethetőséget nem csupán a vételár, hanem a háztartások jövedelméhez viszonyított lakhatási költségek felől kell vizsgálni.

A szakértők szerint a stabil intézményi bérlakásszektor (build-to-rent) hiánya nemcsak szociális, hanem minőségi kérdés is. Fernezelyi Gergely vezető tervező úgy látja, a jelenlegi jogi környezet bizonytalansága mind a bérbeadókat, mind a bérlőket visszatartja.

„Ha intézményi keretek között épülnének bérlakások, az az épített minőség javulását is magával hozná. Ha ugyanis egy fejlesztőnek hosszú távon üzemeltetnie is kell a házat, elemi érdeke, hogy tartós, energiahatékony és alacsony karbantartási igényű épületet hozzon létre, ne pedig csak az átadásig tartson a felelőssége.”

Technológiai váltás: nem a „panel” visszatérése

Hogyan lehet olcsóbban és gyorsabban építeni anélkül, hogy a minőség sérülne? A beszélgetés résztvevői szerint a modern iparosított technológiák – mint az előregyártás, a modularitás és a BIM-alapú tervezés – jelentik a valós alternatívát. Fontos azonban tisztázni a fogalmakat: a szakemberek hangsúlyozták, hogy ez nem a régi panelkorszak visszatérése, hanem egy precíziós, minőségbiztosított mérnöki megoldás, amely a fejlett országokban már rendkívül elterjedt.

A technológia elterjedésének legfőbb gátja jelenleg a piac mérete. A költségcsökkentő hatás érvényesüléséhez ugyanis méretgazdaságosságra és megfelelő volumenre van szükség. Wolf András, a Market műszaki vezérigazgató-helyettese rámutatott, hogy a hatékonyság legfőbb ellensége a tervek utólagos módosítása.

„A legkritikusabb pont a tervezés lezárása utáni változtatás. Amikor az engedélyezett tervhez képest kivitelezés közben módosulnak az igények – legyen szó alaprajzról vagy műszaki tartalomról –, az exponenciálisan növelheti a költségeket. A hatékonyság alapja a fegyelmezett előkészítés, a típusos megoldások elfogadása és a tervek tartása.”

Szabályozási környezet: differenciálásra van szükség

A strukturális problémák között a résztvevők kiemelték, hogy a jelenlegi szabályozás gyakran túlzottan részletező, és nem tesz különbséget a piaci alapú luxusfejlesztések és a megfizethető lakhatási célú projektek között. A költséghatékony építést sokszor a túlzottan szigorú helyi építési szabályok, a helyenként indokolatlanul magas kötelező parkolószámok vagy a tisztán esztétikai célú előírások nehezítik, amelyek jelentősen növelik a költségeket, miközben az életminőséget nem javítják érdemben.

A szakmai párbeszéd során felmerült az Otthon Start Program kapcsán egy differenciált szabályozás lehetősége. A javaslatok szerint a megfelelő volumenű (például 250 lakás feletti), megfizethető lakhatást célzó projektek esetében indokolt lenne egy gyorsított, egyszerűsített engedélyezési eljárás bevezetése, valamint a parkolási normák és egyéb előírások felülvizsgálata a hatékonyság javára.

A „kevesebb, de jobb” elve

A beszélgetés végén a résztvevők konszenzusra jutottak abban, hogy a megfizethető lakhatás eléréséhez a vevői és megrendelői igények racionalizálására is szükség van. Olyan elvárások, mint a túlzottan egyedi alaprajzok, a nagy fesztávok vagy a családi házakra jellemző műszaki tartalmak társasházi környezetben történő erőltetése, aránytalanul megdrágítják a projekteket.

A Market által kidolgozott hatékonysági modell a „kevesebb, de jobb” elvét követi: ez a típusos szerkezetek és standard megoldások elfogadását, valamint a kisebb alapterületű, de kiválóan bútorozható, funkcionális terek előtérbe helyezését jelenti.

Jelinek Csaba záró gondolatában a társadalmi felelősségvállalást emelte ki:

„A megfizethető lakhatás nem tud pusztán piaci alapon, méretgazdaságosan működni megfelelő állami szerepvállalás és szabályozói ösztönzők nélkül. Olyan strukturális változásokra van szükség, amelyek hosszú távon biztosítják a lakhatási költségek és a jövedelmek egészséges arányát.”

A szakemberek ugyanakkor leszögezték: bár kompromisszumokra szükség van, az olcsóbb lakhatás nem jelenthet rövid élettartamú vagy silány minőségű épületeket. A szerkezeti biztonság, a tartósság és a fenntartható üzemeltethetőség olyan alapkövetelmények, amelyekből semmilyen költségcsökkentési cél érdekében nem szabad engedni.

Nagy erőket mozgattak, hogy sikerüljön

Eladásra hirdették a nyolcszobás, hosszú ideig üresen álló épületet. Vámos Miklós író vette vállára a ház ügyét és elérte, hogy a villát Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata vásárolja meg a MIBA-val (Magyar Irodalom Barátainak Alkotóháza) együttműködésben. Így vált lehetővé, hogy kulturális események helyszíneként éljen tovább az épület.

Amikor Vámos Miklós, Dragomán György és Daniel Kehlmann megkapta az ingatlan kulcsait, szembesült azzal, hogy a csaknem hat éven át üresen álló ház jelentősen leromlott, a használatba vételéhez halaszthatatlan felújításokra lesz szükség.

Ekkor ajánlotta fel a Market, hogy vállalati társadalmi felelősségvállalási program keretében, térítésmentesen elvégzi a ház működéséhez elengedhetetlenül szükséges munkákat.

A terveket Prof. Szabó Levente, Ybl Miklós-, Prima- és Pro Architectura-díjas építész, a BME Középülettervezési Tanszékének vezetője a Hetedik Műterem csapatának bevonásával, pro bono készítette el. Az előkészítést és a tervezést a Market Csoport oldaláról a Lean Tech Mérnökiroda Kft. munkatársai támogatták, akik a megvalósítás során is kísérték a projektet.

Az volt a cél, hogy a ház lehetőleg minél kevesebb átalakítással őrizze meg eredeti karakterét: azt az arcát, amilyen az Esterházy család idejében is volt.

Ezt szolgálja az is, hogy Esterházy dolgozószobája az eredeti tárgyakkal, bútorokkal emlékhelyként is látogatható lesz.

Seregnyi segítő jelentkezett

Már csak a projektben résztvevők száma is reprezentálja az értékmentésért tett összefogás mértékét, hiszen számos cég és személy járult hozzá az épület megmentéséhez:

Ács-Bádogos-Szigetelő Kft., Bakart Kft., Color-Fess Hungária Kft., Dirickx Kerítés Kft., Dósa Padló Kft., Dörken Kft., Dummel Dániel, Harappa Kft., Hetedik Műterem, Hörmann Kft., Hydroproof Kft., Interamind Kft., Katona Manufaktúra Kft., Kisvakond Zöldtetőépítő Zrt., KM Parker Kft., Knauf Építőipari Kft., Layher Kft., Market Épületszerviz Kft., Merkon, OKM Kft., Őszkorona Kft., Prefa Hungária Kft., Power-Roof Bt., Stabil Építő Kft., TGP Kft., Tilux Kft., Velux Magyarország Kft., Vilati Szerelő Zrt., VMZINC Raktár és Szervizközpont/Zambelli Colorferr; YooWC Kft.

Megújulás a tetőtől a kertig

A felújítást a Market Építő Zrt. a saját szakmai tapasztalatára és széleskörű iparági kapcsolataira támaszkodva igazi építőipari összefogás keretein belül valósította meg. A kivitelezés során megtisztították és szerkezetileg megerősítették a meglévő fedélszéket. Az épület új palafedést kapott, a nem használt kéményt lebontották, egy másikat áthelyeztek. Megújultak az ereszdeszkák is. Hőszigeteltté tették a villát, kiépítették az új elektromos hálózatot. A projekt túlmutatott az falakon, elvégezték a kertrendezési munkálatokat is. 

A Magyar Kultúra Napján pedig eljött az idő, hogy Vámos Miklós, a MIBA Alapítvány társalapítója, dr. Kiss László, Óbuda-Békásmegyer polgármestere, Szabó Levente, a Hetedik Műterem Kft. vezető tervezője és Scheer Sándor, a Market Építő Zrt. vezérigazgatója átadja a szimbolikus tereket a magyar írók következő generációjának, akik ezzel feladatul kapták a gondolkodás szabadságának megőrzését is.

a szintén rendkívül intenzív tavalyi év mintegy 195 kilométernyi gyorsforgalmi út átadását hozta el 2024-ben: a tavaly rekordot jelentő bázist most minden bizonnyal újra felülmúlják.

Sőt, egy ultraoptimista forgatókönyv szerint ugyanakkor akár a 284 kilométernyi út átadását is elhozhatja ez az év, ha az észak-erdélyi A3-as, illetve a Marosvásárhelytől egészen Moldováig épülő A8-as egy-egy szakasza is elkészül.

Ezek a vidékek lépnek előre

Az idén várható átadókra előre tekintve a profit.ro többek közt az alábbiakat harangozta be:

• befejezik a Románia moldvai részét észak-déli irányban átívelő A7-es autópálya több szakaszát;
• a bukaresti A0-ás körgyűrű több szakaszát;
• akárcsak a regáti országrészben Focsani és Galati között gyorsforgalmi kapcsolatot létesítő DEx6 autópálya egy szakaszát.

Ez történik Észak-Erdélyben

Magyar szempontból kiemelten fontos, hogy a magyaroklakta erdélyi régiók elérését rendkívül feljavító A3-as autópályára is több ádatót prognosztizáltak. Eszerint befejezik

• Észak-Erdély sztrádáján a Vaskapu-Magyarzsombor szakaszt (12,24 km);
• a viaduktokkal épülő Magyarzsombor-Magyarnádas szakaszt (30,06 km);
• szintén az A3-ason Biharban a Bisztraterebes-Berettyószéplak szakaszt (26,35 km).

Egy 150 kilométeres gyorsforgalmi folyosó jöhet létre idén Erdélyben

A cikk egy meglehetősen bizakodó forgatókönyvvel a Bihar-Bisztraterebes szakaszt (28,55 km) esetleges decemberi átadását is megpendíti (5 hónappal a határidő előtt!). Ez ugyanis azt jelentené, hogy a már korábban átadott (de még csatlakozó szakaszon hiányában nem használható) Berettyószéplak-Szilágynagyfalu szakasszal együtt a magyar határtól már egészen Szilágynagyfaluig lehetne autózni autópályán.

Ugyanakkor ami talán ennél is fontosabb: ha a többi beharangozó stimmel,

akkor 2026 végén a bihari szakasztól függetlenül a Szilágy megyei Vaskaputól egészen Székelyföld határáig vagyis Marosvásárhelyig négysávon lehet már haladni. Ez a 150 kilométeres egybefüggő gyorsforgalmi folyosó alaposan lerövidíti az utat Erdély belső területei felé, és bizonyára átírja az oda igyekvő autósok szokásait.

A KÉSZ Csoportban hatalmas potenciál rejlik és ez nemcsak üres frázis, hanem napi tapasztalat. Egy-egy kivitelezési munka során az építőipar szinte teljes szakági vertikumát házon belül meg tudjuk oldani, ami óriási előnyt jelent. Ez a struktúra az, ami megkülönböztet minket a piacon, és ami miatt több mint 40 év után is stabilan a legnagyobbak között vagyunk.

Az elmúlt másfél évben a cégcsoporton belül komoly szervezeti átalakuláson mentünk keresztül.

Úgy látom, a jövő egy centralizáltabb, hierarchikusabb működésben van, ahol a döntések átláthatóak, gyorsak és racionálisak.

Csak így tudjuk a KÉSZ Csoport méretéhez és komplexitásához méltóan működtetni ezt a szervezetet.

A KÉSZ Építő és Szerelő Zrt. vezérigazgatójaként – a KÉSZ Holding igazgatósági tagságom mellett – több kiemelt területért felelek.

A generálkivitelezés, mint a zászlóshajó üzletág mellett hozzám tartozik a vállalatbiztonság, az anyag- és eszközgazdálkodás, a flottamenedzsment, és megosztva Vida Tamás igazgatósági taggal irányítjuk az ingatlanmenedzsment, a szálláshely- és vendéglátás területeket, valamint a központi beszerzést.

Ezek mind kulcsfontosságú területek, amelyek egymásra épülnek, és összességében meghatározzák a cégcsoport működésének hatékonyságát. Az egyik legfontosabb célom, hogy ezek között a területek között szoros, összehangolt együttműködést építsünk ki, hogy a döntéshozatal gyors, megalapozott és átlátható legyen. A jövőben is ez adhat stabil alapot a további fejlődéshez.

Milyen út vezette a pozícióig?

A felkérést Varga Mihály alapítótól kaptam, és megtiszteltetésként éltem meg, hogy egy ilyen múltú és erejű vállalat irányításába kaptam bizalmat.

A KÉSZ Csoport nem egy egyszerű építőipari vállalat, ez egy komplex, sokrétű szervezet, ahol minden részterület egy nagy, összehangolt rendszer része. Ahhoz, hogy valódi döntéseket lehessen hozni, először meg kell érteni, hogyan működik ez a gépezet.

Dolgoztam már a közszférában és a versenyszférában is, irányítottam nagy létszámú szervezeteket, ahol a cél mindig ugyanaz volt: átlátható, fegyelmezett, hatékony működést kialakítani. A közszférában megtanultam a szabályozottságot, a szervezettséget, a fegyelmet, ezek olyan alapok, amelyek válsághelyzetben vagy rendkívüli szituációban különösen felértékelődnek. A versenyszférából pedig hoztam a dinamizmust, a gyors reagálást, az eredményorientált szemléletet. Ezt a két világot most tudatosan integrálom a KÉSZ Csoport működésébe, hiszen mindkettőnek megvannak a maga értékei.

Fontos megjegyeznem: meglátásom szerint az, hogy nem a KÉSZ Csoporton belül szocializálódtam, ebben a jelenlegi helyzetben nem hátrány, hanem kifejezetten előny. Én kívülről jöttem, és ez lehetővé teszi, hogy felülről, tiszta szemmel, objektíven nézzem a folyamatokat.

Hiszek a centralizált, hierarchikus működésben, abban, hogy a jól szervezett, felelősségi körökre épülő struktúra képes valóban hatékonyan működni, különösen egy olyan méretű és komplexitású cégcsoport esetében, mint a KÉSZ Csoport.

A KÉSZ Csoport Magyarország egyik legszélesebb portfólióval rendelkező építőipari vállalatcsoportja. Hogyan látja ezen belül és a piacon a KÉSZ Építő és Szerelő Zrt. helyzetét, alvállalkozói körének minőségorientáltságát?

A KÉSZ Csoportban arra törekszünk, hogy mindig alkalmazkodjunk a megváltozott piaci környezethez, az igények és a kereslet hullámzásaihoz. Az elmúlt években az építőipar rendkívül ingadozó időszakokat élt meg, de mi tudatosan egy olyan működési modellt építettünk ki, amely a nehezebb időszakokban is fenntartható. Ez a stabilitás a KÉSZ Építő és Szerelő Zrt.-nél is alapelv: a rugalmasságot és a hatékonyságot nemcsak szlogenként kezeljük, hanem a mindennapi működésünk szerves részét képezik.

A mi erősségünk a struktúránkban rejlik. Egy olyan holding tagjai vagyunk, amely lefedi a teljes építőipari vertikumot: saját szerkezetgyártó, technológiai gyártó, acél- és vasbeton előregyártó, gépészeti és logisztikai megoldásaink révén komplexen tudunk reagálni a piaci kihívásokra.

Ez óriási előnyt jelent más szereplőkhöz képest, mert a működési modellünk hatékonyabb és ellenállóbb. Nekünk van mozgásterünk, van belső kapacitásunk, amire támaszkodhatunk, így a nehezebb gazdasági környezetben is ütőképesek maradunk.

A KÉSZ Csoport meghatározó építőipari gyártóbázissal rendelkezik, ami magában foglalja az acélszerkezetek, homlokzati elemek, moduláris rendszerek, valamint villamos berendezések gyártását is.

Mekkora versenyelőnyt jelent ez hazai, illetve nemzetközi szinten?

Erőforrásaink felett valódi kontrollt tartunk, így kiemelkedően gyors és rugalmas projektkiszolgálást tudunk nyújtani partnereinknek. A KÉSZ Csoport nevéhez ma már kötődnek egyedi, technológiai szempontból is különleges megoldások. Ez a fajta innovációs nyitottság és mérnöki tudás az, ami minket igazán megkülönböztet.

Vezetői filozófiánk, hogy

mi nem alvállalkozókkal, hanem partnerekkel dolgozunk. Alvállalkozó partnerekkel, ahol a partner kifejezésen van a hangsúly. Jóban is, rosszban is, de mindig tisztességesen és őszintén. Elvárjuk, de meg is adjuk a kölcsönös tiszteletet. Szeretném hangsúlyozni: a KÉSZ Építővel jó partnerségi viszonyba kerülni.

Mivel a vállalatbiztonság is az irányításom alá tartozik – ami kiterjed a vagyonvédelemre is – ezen a területen is számos innovációt hajtottunk végre a MileStone tagvállalatunkkal közösen, amely tovább növeli a teljesítésbiztonságunkat, és korszerű felügyeleti, ellenőrző rendszerekkel képes működtetni a központi és a kivitelezési helyszíneink erőforrásait. A most futó munkáinkon rendet tettünk, a múlt hibáiból levontuk a tanulságokat.

Ehhez képest milyen pozíciót szán a vállalatnak a következő évekre a magyar piacon?

Ahogy eddig is, úgy ezután is szeretnénk ott lenni Magyarország legnagyobb versenypiaci és közösségi beruházásain. Megvan hozzá mindenünk, a magasan képzett humán erőforrás, a stabil gazdasági háttér és talán a legfontosabb: a tenni akarás.

A célunk, hogy a következő években is a legnagyobb, legösszetettebb projektek természetes szereplői maradjunk, ahol a szakmai minőség, a szervezettség és a megbízhatóság a döntő.

A folyamatfejlesztések és a minőségbiztosítás számunkra a szakmai fejlődés eszköze. Folyamatosan finomítjuk a működésünket, hogy minden projektünk hatékonyabban, átláthatóbban és precízebben valósuljon meg, mert hosszú távon csak stabil projekt-végrehajtási képességgel és pontos teljesítéssel lehet hiteles szereplőnek maradni a piacon.

A KÉSZ Csoport mindig is az összetett nagyberuházások szakértője volt. Mi abban vagyunk erősek, hogy a több szakágat érintő folyamatokat képesek vagyunk egységbe rendezni. A fővállalkozói erőnk éppen ebben rejlik: az irányításban, az előrelátó tervezésben és a beszállítói lánc integrálásában.

A siker ugyanis nemcsak az építésben mérhető, hanem abban is, hogy mennyire tudunk strukturáltan, fegyelmezetten és együttműködve dolgozni partnerekkel, alvállalkozókkal, beszállítókkal egyaránt.

Mely sarokpontokon kívánja fejleszteni a KÉSZ Építő működését?

A KÉSZ Építő működésének fejlesztésében az egyik legfontosabb sarokkő az átláthatóság és az integráltság megteremtése a projektmenedzsmentben. Azt szeretném, ha minden kivitelezésünk úgy működne, mint egy precízen hangolt rendszer, ahol minden folyamat, felelősségi kör és mérföldkő egyértelműen követhető, kontrollálható. Ezért fejlesztjük a digitális követőrendszereinket is, hiszen ezek teszik lehetővé, hogy valós időben lássuk a projekt előrehaladását, az esetleges kockázatokat és a beavatkozási pontokat.

A KÉSZ Építő nemcsak épít, hanem projektet vezet és kontrollál, ez a szemlélet különböztet meg bennünket a piacon.

A másik kulcsterület a minőségbiztosítás újragondolása. Nemcsak a hibák kiszűréséről van szó, hanem egy olyan működési kultúráról, ahol a minőség- és folyamatellenőrzés, a visszacsatolás és a hibamegelőzés a mindennapi munkavégzés részévé válik. Ezt az új szemléletet szeretném megerősíteni a szervezetben.

Hiszek abban, hogy a minőség nem a végellenőrzésen dől el, hanem a folyamat közben, amikor a kollégák tudatosan figyelnek a részletekre, és felelősséget vállalnak a saját munkájukért.

A KÉSZ Építő jövője ebben a szakmai igényességben és fegyelmezettségben van.

A Mercedes és a BMW után milyen ipari nagyberuházásokban vehet részt a jövőben a vállalatcsoport?

A KÉSZ Csoport mindig is erős volt az ipari ingatlanfejlesztések és -kivitelezések területén, legyen szó logisztikai központokról, raktárakról vagy gyártóbázisokról. Ez a szegmens ma is a működésünk egyik alappillére, és a jövőben is meghatározó marad.

Tapasztalatainkkal, komplex megoldásainkkal és rendszerszintű gondolkodásunkkal stabil, megbízható szereplők tudunk maradni a legnagyobb állami és versenypiaci beruházásokban.

A közelmúlt legnagyobb projektjei, mint például a saját fejlesztésű design & build modellben épült Tilia Irodaház, a zalaegerszegi Flextronics gyár, a kecskeméti Mercedes és a debreceni BMW gyárakban végzett munkáink, a Balaton környéki Mahard feladatok, a monori Ceva-Phylaxia oltóanyaggyár, a hévízi Le Primore Hotel & Spa, a salgótarjáni Stop Shop bevásárlóközpont és a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér gurulóútjai jól mutatják, milyen erős diverzifikáció jellemzi a portfóliónkat. Ez a sokszínűség nem véletlen, mindig is tudatosan építettünk arra, hogy több iparágban, több szinten legyünk jelen.

Ugyanakkor nem feledkezünk meg a kisebb, de szakmailag ugyanolyan fontos projektekről sem. Ezekben gyorsasággal, rugalmassággal és költséghatékonysággal tudunk kiemelkedni, ez sok megrendelő számára döntő tényező.

Generálkivitelezőként és kiemelt alvállalkozói partnerként a legnagyobb állami és versenypiaci beruházásokban ott voltunk, ott vagyunk, és ott is leszünk. Tapasztalatainkkal, komplex megoldásainkkal és rendszerszintű gondolkodásunkkal stabil, megbízható szereplők tudunk maradni.

Meggyőződésem, hogy minden beruházás esetében a szakmai színvonalnak és a versenyképes ajánlatnak kell a döntések alapját képeznie. Magyar, erőforrás-alapú vállalatcsoportként, saját acél-, vasbeton-, burkolat-, valamint gépészeti és villamos berendezésgyártói háttérrel a hazai nagyprojektekben való generálkivitelezői részvételünk nemcsak gazdasági kérdés, hanem annak a több évtized alatt felhalmozott emberi tudásnak és szakmai értéknek a hosszú távú megőrzése is, amely véleményem szerint közös nemzeti érdek.

A KÉSZ Csoport szakmaisága mindig is megkérdőjelezhetetlen volt a piacon, de a mai helyzetben a szakértelem mellé nagyon erős vezetésre is szükség van. Én ezt a fajta fegyelmezett, hatékony és stabil irányítási modellt képviselem, mert csak így tudjuk garantálni, hogy a jövő beruházásaiban is a legmagasabb szinten teljesítsünk.

Egy beruházásnál nagyon fontos a projektmenedzsment. Hogyan valósul ez meg most a vállalatnál és milyen fejlesztéseket terveznek a jövőben ezen a területen?

Egy beruházás sikerének egyik legfontosabb tényezője a professzionális projektmenedzsment. Mi ezt nem csupán egy szervezési feladatnak, hanem a vállalati működés egyik stratégiai pillérének tekintjük. Az elmúlt időszakban ennek megfelelően tudatosan építettük ki a projektszemléletű szervezeti működést:

minden kivitelezési projektünknél világos felelősségi köröket, átlátható folyamatokat és egységes irányítási keretrendszert alkalmazunk. Ez biztosítja, hogy a tervezéstől a megvalósításig minden szereplő ugyanazon cél mentén, összehangoltan dolgozzon.

Kiemelt figyelmet fordítunk a projektvezetőink folyamatos szakmai fejlesztésére, rendszeres képzésekkel és célzott kompetenciafejlesztési programokkal támogatjuk őket. Ezzel párhuzamosan elindítottuk a LEAN-módszertan vállalati szintű bevezetését a sikeres pilot eredményeire alapozva. Ebben nemzetközileg elismert tanácsadó partnerrel, valamint Fekete István műszaki- és projektigazgató vezetésével egy dedikált belső fejlesztő csapattal dolgozunk együtt annak érdekében, hogy minden projektünk hatékonyabban, gyorsabban és kevesebb veszteséggel valósuljon meg. 

A fejlesztési irányaink között kiemelt szerepet kap a digitális építésmenedzsment is, amelyet egy önálló csapat visz előre: ők a BIM-módszertan elemeit ültetik át a gyakorlatba, és gondoskodnak arról, hogy a központosított CDE-rendszer napi szintű használata révén minden projektinformáció valós időben, átláthatóan és egységesen álljon rendelkezésre.

Mindez nemcsak hatékonyságnövelésről szól, hanem szemléletváltásról is:

a projektmenedzsment nálunk ma már nem adminisztratív funkció, hanem a stratégiai irányítás, az innováció és a minőségbiztosítás egyik legfontosabb eszköze.

Eddig is nagy hangsúlyt fektetett a KÉSZ Csoport a digitalizációra. A bim.Group, a KÉSZ Csoport stratégiai partnereként nemzetközi elismerést is kivívott. Milyen konkrét terveik vannak a digitalizáció átfogóbb használatára a KÉSZ Építő és Szerelő Zrt. esetében?

A digitalizációt nem különálló fejlesztésként, hanem a vállalat jövőjét meghatározó stratégiai irányként kezeljük, ezen belül a digitális építésmenedzsment már most is meghatározó szerepet tölt be a működésünkben. A KÉSZ Csoport BIM Stratégiája, amely 2024-ben elnyerte a K&H Családi Vállalatok Kiválósági Díját Innováció kategóriában, továbbra is irányadó számunkra: az abban megfogalmazott stratégiai célok ma már a KÉSZ Építő projektjeinek napi gyakorlatában is megvalósulnak.

Az elmúlt időszakban ezen a téren sikerült kézzelfogható, nemzetközileg is elismert eredményeket elérnünk. Különösen büszkék vagyunk arra, hogy a csapatunk a DALUX rendszer alkalmazásában kiemelkedő szakmai szintet képvisel, amit nemzetközi partnereink is elismernek. Emellett a Leica dinamikus lézerszkennerének tesztelése során végzett munkánk olyan magas szakmai színvonalat ért el, hogy az általunk készített felmérés nemzetközi oktatóanyagba is bekerült.

Ezek az eredmények jól mutatják, hogy

a digitalizáció nálunk nem öncél, hanem a hatékonyabb, biztonságosabb és átláthatóbb építés alapja.

A jövőben tovább bővítjük a digitális eszközök integrációját a mindennapi kivitelezési folyamatokba, a tervezéstől az előkészítésen át egészen a megvalósításig és az üzemeltetésig.

Kiemelt célunk, hogy a projektjeink minden szakaszában az adatalapú döntéshozatalra építsünk, hiszen ez teszi lehetővé a valós idejű visszacsatolást és a folyamatos fejlesztést. A digitalizáció így nemcsak a hatékonyságot növeli, hanem a minőségirányítás új szintjét is megteremti, biztosítva, hogy a KÉSZ Építő minden projektje mérhető, átlátható és fenntartható módon valósuljon meg.

A KÉSZ-nek eddig is számos nemzetközi projektje volt, hiszen a hazai telephelyek mellett négy további országban van jelen leányvállalatokkal. A KÉSZ Csoport részéről mekkora potenciált lát a külföldi terjeszkedésben?

A nemzetközi terjeszkedés a KÉSZ Csoporton belül mindig is cégcsoportszintű, stratégiai jelentőségű feladat volt. A KÉSZ Románia és a KÉSZ Ukrajna vállalataink mára igazi sikertörténetek lettek. Romániában például rendkívül erős generálkivitelezői és gépészeti ágat építettünk fel, míg Ukrajnában egyszerre van jelen a kivitelezési, a gyártási és a mérnöki kompetencia, sok esetben szoros együttműködésben a magyarországi anyacéggel.

Minden piacon meg kell küzdenünk a helyünkért.

Éppen ezért hisszük, hogy a legjobb eredményt helyben, helyi partnerekkel, helyi szakemberekkel, helyi vezetőkkel együtt lehet elérni.

Németországban és az Egyesült Államokban jelenleg elsősorban az itthon gyártott, exportra szánt termékeink révén vagyunk jelen, amelyekkel folyamatosan növeljük a versenyképességünket. Szerbiában pedig a stratégiai együttműködés irányába lépünk tovább: ott egy erős, helyi partnerrel kívánjuk megerősíteni a pozíciónkat.

A nemzetközi piac számunkra nem öncélú presztízskérdés, hanem egy tudatosan épített, üzletileg is megalapozott irány. A célunk nem az, hogy mindenhol ott legyünk, hanem az, hogy ahol jelen vagyunk, ott valódi értéket teremtsünk, magyar szakértelemmel, helyi erőforrásokra és partnerségre építve.

Az ötlet megvalósításához felkereste a MEVA Zsalurendszerek Zrt.-t, akik örömmel nyújtottak műszaki javaslatot a rendkívüli elképzelés szakszerű megvalósításához. Amint a részletekről Oberrecht Kálmán, a MEVA mérnök szaktanácsadója tájékoztatta lapunkat:

„a MEVA szakemberei is meglátták az ötletben rejlő kihívást, válaszul különleges MT60 állványtornyos és MevaFlex födémzsalus felépítmény ötvözésével alkották meg az optimális megoldást.”

Háromtonnás gépet is bírnia kell

Magyarország első kétszintes jégpályája tehát a MEVA tervei szerint épülhetett meg. A 2,2 méter magas felső szint egy 60 méter hosszú rámpán érhető el, amelynek leküzdése külön kihívás a korcsolyázók számára – belőlük pedig nincs hiány, mert a Csepeli Jégpark mára országosan ismert látványosság.

„Fontos szempontoknak kellett műszakilag megfelelni: gyorsan megépíthető és elbontható műszaki megoldás kellett, amely statikailag is biztonsággal elbírja a jég és a korcsolyázók súlyát, de a legnagyobb igénybevételt jelentő, dinamikusan mozgó háromtonnás jég-regeneráló gép terheit is – mutatott rá Oberrecht Kálmán.

A MEVA tervei és statikai számításai alapján a kivitelezés gördülékenyen zajlott, a terheléspróbák pedig igazolták a mérnökök munkájának pontosságát és megbízhatóságát.

A jól választott termékeken múlt a siker

Moduláris felépítésű, könnyű, nagy teherbírású acél állvány- és alátámasztó rendszer az MT60, amelyet elsősorban födémek és egyéb ideiglenes szerkezetek gyors és biztonságos alátámasztására fejlesztettek ki. A logikus csomópontok, a szerszám nélküli összeállítás, valamint a kompakt tárolhatóság egyaránt segítették a pálya alapjának telepítését. Gyorsította a kivitelezést az is, hogy az állványtornyok magassága rugalmasan állítható, és teljes rendszerként alkalmas nagy terhek – például zsaluzatok, födémszerkezetek – felvételére.

Az összes MEVA födémzsalu-rendszerrel kompatibilis MT60 állványtorony terhelhetősége 60 kN toronylábanként, alaprajzi mérete pedig 1,70×1,70 méter (standard toronynál). Az állványtorony magassága rugalmasan állítható 2,2 méter és 18,66 méter között. A keretmodul-típusok (keretmagasságok) 50 és 100 cm között állíthatók, láborsóval (max. 44 cm) és fejorsóval (max 62 cm) pedig a finomállítás is egyszerűen elvégezhető.

Egyetlen nap alatt elbonthatják majd az izgalmas pályát

Mára több ezer látogató élvezheti a jégpark 400 méter hosszú, izgalmas vonalvezetésű jégfolyosóját, amely 2025. november 21. és 2026. február 28. között várja a látogatókat. A kristálytiszta szűrt vízzel készített jég pedig egészen a szezon végéig kemény, sima és kiváló minőségű lesz, még enyhe időben is – köszönhetően a nagy kapacitású hűtőberendezéseknek.

Márciusban az emeleti szint állványzatát egyetlen nap alatt elbonthatják a szakemberek, ami színpadok, pódiumok vagy emelvények elemeként szolgálhat majd a nyári rendezvényeken.

• a küzdőtér sportvilágítási rendszerének fejlesztése;
• a kiemelt területek (különösen a kezdőkör és a játékoskijáró előtti terület) ceremónia-világításának kialakítása;
• valamint a Puskás Aréna Nyugati VIP termének színes (RGB-CCT) világítási rendszerének kiépítése/átalakítása.

A BL-döntő megrendezéséhez a stadionnak kötelezően tudnia kell a legmagasabb szintet

A beruházás célja, hogy

• a küzdőtéri sportvilágítás megfeleljen az UEFA Stadium Lighting Guide 2023 ELITE LEVEL A követelményeinek;
• a kiemelt területek megvilágítása az UEFA Stadium Entertainment Lighting Guide 2023 szerinti ceremónia-világítási követelményeknek feleljen meg,
• a Nyugati VIP terem fénytechnikai szolgáltatási színvonala elérje a Keleti VIP (Business) terem szintjét.

Az UEFA nyilvánosan elérhető szabályzata szerint – amely pontosan előírja, hogy mely eseményekhez milyen szintű világítás szükséges - , a Bajnokok Ligája döntőjének megrendeséhez kötelező elvárás az Elite Level A szint teljesítése a világítás terén.

Ezt tartalmazza a projekt

A feladat magában foglalja többek között

• a szükséges új fényvetők és tartószerkezetek létesítését;
• a villamos hálózat bővítését;
• a világításvezérlési rendszerek integrációját, programozását;
• a meglévő világítótestek átalakítását;
• továbbá a rendszer teljes körű beüzemelését, mérését, dokumentálását és átadását.

Először jön hazánkba a BL-döntő

Magyarország első számú futball stadionja jövőre ad otthont a Bajnokok Ligája most zajló sorozatában a döntőnek: 2026. május 30-án hazánkban első ízben rendezik meg a klubcsapatok legrangosabb európai kupájának fináléját. A sorozatban jelenleg még a Szoboszlai Dominikot, Kerkez Milost és Pécsi Ármint foglalkoztató Liverpool, valamint a Sallai Rolandot a soraiban tudó Galatasaray is versenyben van. Mindkét csapat jó eséllyel pályázik a továbbjutásra két fordulóval a csoportkör vége előtt.

Magyar focista utoljára 1978-ban szerepelt a legrangosabb kupasorozat fináléjában: ekkor Kű Lajos a Clube Brugge színeiben játszott, amelyet 1-0-ra győzött le a Liverpool a Wembley stadionban Kenny Dalglish pazar emelésével.

A díjakat az ágazat hagyománya szerint az ÉVOSZ (Építőipari Vállalkozók Országos Szakszövetége) éves ünnepi közgyűlésén, december 10-én adták át, az építőipar legfontosabb szakmai elismeréseként számon tartott Lechner Ödön-díjakkal és számos további fontos elismeréssel együtt. Az utóbbi díjak nyerteseiről írt összefoglalónkat, valamint a gáláról készült részletes fotógalériánkat itt megjelent cikkünkben olvashatják el.

Az évek során 2024–ig összesen 241 Nívódíjat ítélt oda a bíráló bizottság. Ehhez adódik hozzá 2025. évi 15 díjazott építmény.

Az eredetileg az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége és az Építéstudományi Egyesület által alapított díjhoz az évtizedek alatt még nyolc szakmai szervezet csatlakozott, így a nívódíjakat és elismerő okleveleket közösen ítélték meg.

Így döntöttek a díjakról

Pályázatot nyújthatott be minimálisan 400 millió Ft nettó végszámla értékű, legalább egy évvel korábban használatbavételi engedélyt kapott létesítménnyel a megvalósító szervezetek bármelyike. A 2025. szeptember 12-i határidőre 26 pályamű érkezett be. Minden kategóriában érkezett pályázat.

A bírálat fő szempontjai a következők voltak

• az adott építmény általános építészeti-műszaki értékelése,
• a kivitelezés műszaki–technikai színvonala, szakszerűsége,
• a beruházás gazdaságossága, üzemeltethetősége,
• valamint a létesítményt létrehozók – különösen a beruházók, a tervezők és kivitelezők közötti – együttműködés.

A Bíráló Bizottság összesen 15 építményt részesített Építőipari Nívódíjban és 2 részére elismerő oklevelet adott ki. Az Építőipari Nívódíjat tanúsítvány és a létesítményen elhelyezett, az alkotók megnevezésével ellátott bronztábla testesíti meg, ezen táblák ünnepélyes felavatására 2026. tavaszán kerül sor.

A nívódíjak

Többlakásos lakóépület kategóriában

Királyhágó Residence, Budapest

• Építtető: OTP Ingatlan Zrt. (Budapest)
• Tervező: Vadász és Társai Építőművész Kft(Budapest)
• Lebonyolító: MD’S Consulting Kft. (Budapest)
• Generálkivitelező: ETNA Kft. (Budapest)
• Alvállalkozó: Bohn Mélyépítő Kft. (Budapest)
• Alvállalkozó: Tótok és Fiai Kft. (Budapest)
• Alvállalkozó: Isogeneral Kft. (Budapest)

Az egykor üresen álló telekre korábban Makovecz Imre is tervezett házat. A most megvalósult L alakú épülettömb a Királyhágó tér zártsorú és a Németvölgyi út szabadon álló beépítését köti össze, így hidat képez a két városi szövet között A 131 lakásos épület igazi értéke tágas, zöld belső udvarával, közösségi tereivel, háromszintes mélygarázsával visszafogott funkcionális megjelenésével nem a látványosságában, hanem az élhetőségeben és a használhatóságában rejlik, melyben a lakók élhető csendes otthonra találnak.

Középület / irodaház kategóriában

Liget Center Classic Irodaház, Auditórium és Vitrum Irodaház, Budapest

• Építtető: Wing Zrt. (Budapest)
• Tervező: Tiba Építész Stúdió Kft. (Budapest)
• Lebonyolító: Tomlin Kft. (Budapest)
• Generálkivitelező: FITOUT Zrt. (Budapest)
• Alvállalkozó: Péter Építő Kft. (Budapest)
• Alvállalkozó: Aluschlosser Kft. (Fót)
• Alvállalkozó: KK-Industry Kft. (Budapest)

Az épületegyüttes három épületből áll. A Classic Irodaház, a korábbi szakszervezeti központ épületének megjelenését változatlanul megtartva, belül a 21. századi irodai munkahelyek részére alakították ki azzal a szellemes megoldással, hogy az emeleteket kiszolgáló gépészet a mennyezeti födém felett álpadlóban került kialakításra. Az Auditórium, az egykor a pártkongresszusoknak helyet adó épület, műemléki megjelenését megtartva, a használó RTL televízió igényeinek biztosít helyet úgy, hogy a nagy belmagasságú tér lefedését megnyitva természetes fény beáramlását tették lehetővé. A Vitrum irodaház, az eredetileg ott lévő négy szintes földalatti parkológarázs fölé épült, azzal a bravúrral, hogy a teherhordás biztosítására új alaplemezt építettek be. Összefoglalva: a sokféle technikát, tudást felvonultató műszaki feladatot a közreműködők kiválóan oldották meg.

Középület / kereskedelmi és vendéglátó építmény kategóriában

Kimpton BEM Budapest, Budapest

• Építtető: MAM BUDA PROJECT Zrt. (Budapest)
• Tervező: 3h építésziroda Kft. (Budapest)
• Lebonyolító: NSN Mérnöki Iroda Kft. (Budapest)
• Generálkivitelező: Market Építő Zrt. (Budapest)
• Alvállalkozó: Stylos Építőipari Kft. (Budakalász)
• Alvállalkozó: Ács-Bádogos-Szigetelő Kft. (Budapest)
• Alvállalkozó: Katona Manufaktúra Kft.(Budapest)

A szálloda a XIX. század végi „Radetzky laktanya” épületéből került kialakításra. A Bem téri homlokzat a műemléki előírásoknak megfelelően megőrizte a latanya eredeti homlokzatát és belesimul a Dunapart világörökségi látványába. Belső tereit viszont teljes elbontás után az InterContinental nemzetközi szállodalánc elvárásainak megfelelően magas minőségi szintvonalon alakították ki, belsőépítészete külön figyelmet fordított a magyar mitológiára, irodalomra és a Duna motívumaira. A szálloda elnyerte a nemzetközileg is elismert LEED tanúsítványt és összefoglalva tervezésében, kivitelezésében és megjelenésében prémium megjelenésű.

Középület / sport és szabadidős építmény kategóriában

Kovács Katalin Nemzeti Kajak – Kenu Akadémia, Sukoró

• Építtető: Építési és Közlekedési Minisztérium
• Tervező: Design Plan Zrt. (Budapest
• Tervező: Triskell Épülettervező Kft. (Budapest)
• Lebonyolító: Optimum Term Kft. (Mosonmagyaróvár)
• Generálkivitelező: WEST HUNGÁRIA BAU Kft. (Biatorbágy)
• Alvállalkozó: WHB Elektro Kft. (Budapest)
• Alvállalkozó: Épszerk-Pannónia Invest Építőipari Kft. (Budapest)

Az organikus építészet stílusjegyeit idéző akadémiai komplexum multifunkcionális sportlétesítmény. Illeszkedik a tájba, a tagolt, egymáshoz részben zöldtetős összekötő elemekkel kapcsolt épülettömegek a partvonal hullámzó ritmusát követik. Több épületből, illetve külső sportpályák logikusan és esztétikusan felfűzött sorából áll, amelyek példa értékűen valósítják meg a külső és a belső terek kapcsolódását. Egyedi térélményt nyújtanak a rétegelt ragasztott fatartók. A beruházás számos projekteleme mellett az országban egyedülálló módon magaslati oxigénterápiás szobákat, illetve ellenáramoltató evezős medencét alakítottak ki. A létesítmény összehangolt, magas színvonalú tervezési és kivitelezési munka eredménye.

Középület / sport és szabadidős építmény kategóriában

MET Aréna, Székesfehérvár

• Építtető: Székesfehérvár Vármegyei Jogú Város Önkormányzata
• Tervező: Székesfehérvári Városfejlesztési Közhasznú Nonprofit Kft.
• Lebonyolító: Építési és Közlekedési Minisztérium
• Generálkivitelező: Market Építő Zrt. (Budapest)
• Alvállalkozó: OKM Építőipari és Szolgáltató Kft. (Budapest)
• Alvállalkozó: Moratus Szerkezetépítő Kft. (Budapest)
• Alvállalkozó: Vilati Szerelő Zrt. (Budapest)

A nemzetközi szinten is elismert székesfehérvári együttes, a magyar jégkorongsport egyik meghatározó alappillére méltó otthonra talált az új multifunkcionális csarnokban. A süllyesztett küzdőtéren jégmentes rendezvények esetén a jégfelületet takaró burkolattal lehet a jég leolvasztása nélkül, más nem jeges rendezvényeket lebonyolítani. A nézőtér 6000 fős és bővíthető. Az aréna a városból könnyen megközelíthető, az épületben tágas közlekedő terek fogadják az érkezőket, ahol a funkcionálisan szükséges helyiségek és terek átgondoltan magas minőségi színvonalon kerültek kialakításra. Az épület egészében, szerkezeti és építészet kialakításával, környezetbarát, energiahatékony megoldásaival, impozáns megjelenésével lenyűgöző létesítmény, amely nyitva áll a nagyközönség előtt.

Középület / oktatás kategóriában

Szent Antal Esztergomi Ferences Gimnázium és Kollégium, Esztergom                                      

• Építtető: A Magyarok Nagyasszonya Ferences Rend tartományfőnöksége
• Tervező: Robert Gutowski Architects Ltd. (Budapest)
• Generálkivitelező: Laterex Építő Zrt. (Budapest)
• Alvállalkozó: Build-Material Kft.(Kiskunhalas)
• Alvállalkozó: Épkő Kft.(Budapest)
• Alvállalkozó: Port-Metall Kft. (Székesfehérvár)

Az Esztergom „Királyi város” városrészben található ferences rendház épületegyüttesének története a középkorig nyúlik vissza; most bővítésre került kosárlabdacsarnokkal, tantermekkel és az iskolát kiszolgáló helyiségekkel. Az új épületszárny téglaburkolatú homlokzata illeszkedik a város történelmi hangulatához, előcsarnoka közvetlen kapcsolatot biztosít az iskola, a kollégium és a régi épületekkel körbevett. szépen burkolt, parkosított belső iskolaudvar felé. A gimnáziumban világos, tágas, galériás, nagy magasságú aula, mint közösségi tér és új tantermek várják a tanulókat. A kivitelezők magas minőségben valósították meg a rendház elvárásai alapján megtervezett korszerű épületet, melyben a diákok otthon érezhetik magukat.

Középület / kulturális kategóriában

Új interaktív könyvtár és levéltár kialakítása Szekszárdon

• Építtető: Építési és Közlekedési Minisztérium
• Tervező: Építész Alkotóműhely Kft. (Szekszárd)
• Lebonyolító: Építési és Közlekedési Minisztérium
• Generálkivitelező: ZÁÉV Építőipari Zrt. (Zalaegerszeg)
• Alvállalkozó: Primer Color Kft. (Szekszárd)
• Alvállalkozó: Timkett Kft. (Budapest)
• Alvállalkozó: PÉMF Kft. (Pécs)

A hajdani laktanya helyén, egy áruház szomszédságában létesített „Tudásközpont” elnevezésű épületben két intézmény kapott helyet: a könyvtár és a levéltár.  Közös bejárata a parkolókból induló, kertészeti eszközökkel kialakított előtérből közelíthető meg, ahol a parkosított zöld terület szabadtéri rendezvények megtartására is alkalmas. A belső kialakítás mindkét - egymástól különböző - funkciónak megfelel, követi a két intézmény működtetésének korunkhoz igazodó technikai színvonalát. Az épület nem igényelt különös szerkezeti megoldásokat, de mind külső megjelenésében, mind belsőépítészetében látszik a gondos és esztétikus anyaghasználat. Emberléptékű közösségi szolgáltatásival áll a lakosság rendelkezésére.

Középület / szakrális kategóriában:

Árpád-házi Szent Margitról nevezett Domonkos Nővérek Kolostora, Budakeszi

• Építtető: Árpád-Házi Szent Margitról Nevezett Szent Domonkos Rendi Nővérek Apostoli Kongregációja Advocata Nostra belső egyházi jogi személy
• Tervező: Fejérdy és Bartók Építészeti Kft. (Budapest)
• Lebonyolító: Nisus Kft. (Budakeszi)
• Generálkivitelező: MERKBAU Zrt. (Kiskunhalas)
• Alvállalkozó: Fit Verzió Kft. (Budapest)
• Alvállalkozó: Premium Goods Kft. (Kiskőrös)
• Alvállalkozó: Jeszenszky Zoltán E.V. (Nagykőrös)

A budakeszi római katoloikus templom plébániájához tartozó telken három épületből állt össze a domonkos nővérek kolostorának épületegyüttese, az Otthonház, a Kápolna és a Rendház. A meredek hegyoldalon áthaladó patak nyomvonalát megőrizve a régi épületek elbontásával és bonyolult építészeti és statikai átalakításokkal, valamint új bővítményekkel alakult ki a mai állapot. Zárt hídon folyosó köti össze az épületeket. Az Otthonház a nővérek otthona, a Kápolna két szintes, arányosan berendezett egyszerű fehér falakkal. Környezetéből kiemelkedik a Rendház, mely a megnövekedett létszámnak ad helyet. Nagy érdeme a megvalósításban résztvevőknek, hogy a rendkívül lehatárolt kis területen, családi házas környezetben megvalósított építkezést mindenki megelégedésére végezték el, beleértve az ez idő alatt mindvégig bentlakó nővéreket is. 

Ipari és energetikai építmény kategóriában

Schneider Electric - Duna Smart Power Systems, Dunavecse

• Építtető: Schneider Electric (Budapest)
• Tervező: Mérnök-Mátrix Zrt. (Győr)
• Lebonyolító: Tomlin Kft. (Budapest)
• Generálkivitelező: Grabarics Kft. (Budapest)
• Alvállalkozó: evotech Kft. (Budaörs)
• Alvállalkozó: VER-BAU Kft. (Kecskemét)
• Alvállalkozó: Padló Service Kft. (Hódmezővásárhely)

Az üzemi épület zöldmezős beruházásként valósult meg, komplett infrastruktúrával. A megrendelő a tervezési programban meghatározta azon prioritásokat, amelyek teljesítésével a jelen kor magas európai igényszintű gyár valósul meg. A megvalósult dunavecsei „okos gyár” a megrendelő legnagyobb és legkorszerűbb magyarországi telephelye lett. Az üzem légszigetelésű, középfeszültségű villamos berendezéseket és kisfeszültségű vezérlő szekrényeket gyárt. A telephelyen gyártmányfejlesztés is történik.  Az épületek igényes építészeti kialakítása, esztétikai szintje tükrözi és reprezentálja az építtetőt. Magas műszaki színvonalon valósultak meg a beépített gépész, elektromos és egyéb installációs rendszerek. A projekt kategóriájában kiemelkedő színvonalat képvisel, a gondos tervezés, kivitelezés, környezet tudatosság és fenntarthatóság tekintetében is.

Mezőgazdasági építmény kategóriában:

Sauska borászat, Rátka

• Építtető:SAUSKA & TÁRSA Borászati és Kereskedelmi Kft. (Dunakeszi)
• Tervező: BORD Építész Stúdió Kft. (Budapest)
• Lebonyolító: Első Mérnöki Iroda Beruházó Kft. (Debrecen)
• Generálkivitelező: HUNÉP Zrt. – ART.DOT Kft. (Budapest)
• Alvállalkozó: DRY-TEAM Kft. (Budapest)
• Alvállalkozó: HAJDU-ALU Zrt. (Debrecen)
• Alvállalkozó: Ertl Faipari Korlátolt Felelősségű Társaság (Budapest)

A világhírű tokaji borvidéken megvalósult borászat építészeti koncepciója amellett, hogy egyedi és karakteres, mintaszerűen belesimul a szőlővel betelepített domboldalba. Ezt erősíti a minőségi, természetes anyagok, illetve az intenzív zöldtető alkalmazása is. A könnyed építészeti forma mögött kifinomult, részleteiben átgondolt magas műszaki színvonalon megoldott mérnöki megoldások biztosítják az egyedi térélményt és az exkluzív hatást az épület minden pontján, illetve a borászati technológia működésének feltételeit. A létesítmény belső kialakítását, térszervezését igényes, kimagasló színvonalú belsőépítészet jellemzi. A déli tájra nyíló teraszok transzparens szerkezetek unikális kapcsolatot nyújtanak a környezettel. Azon szerencsés projektek egyike, ahol találkozik a megrendelői igényesség, a beruházó által biztosított lehetőség az egyedi, fantáziadús és stílusos építészeti és belsőépítészi ötletekkel és a példaértékű kivitelezés magas színvonalú műszaki minőséggel.

Műemlék helyreállítás, építmény rehabilitáció kategóriában:

Magyar Királyi Pénzügyminisztérium, Budapest

• Építtető: PM-TÉR6 Nonprofit Kft. jogutódja: Egészségügyi Infrastruktúra Fejlesztő Nonprofit Kft. (Budapest)
• Tervező: Hamburg C. Kft. (Budapest)
• Tervező: ARCH-STUDIO Tervező, Szervező, Szolgáltató Kft.(Budapest)
• Lebonyolító: CÉH Tervező, Beruházó és Fejlesztő Zrt. (Budapest)
• Generálkivitelező: WEST HUNGÁRIA BAU Kft. (Győr) Garage Kft. Budapest)konzorcium
• Alvállalkozó: WHB Elektro Kft. (Budapest)
• Alvállalkozó: Szabó és Társa Belsőépítészeti Kft. (Mosonmagyaróvár)
• Alvállalkozó: Stukkó Kft. (Budapest)

Az épület felújításának legnagyobb érdekessége, hogy itt egy teljes egészében soha meg nem valósult épület rekonstrukciója történt, hisz Fellner Sándor 1903-as terveit kellett valóra váltani. Nemcsak a tervezők és a műemlékes szakemberek, de a kivitelező is igazán magáénak érezte ezt a komplex feladatot. A komplexitást mutatja, hogy a vár barlangrendszere melletti rezgésmentes mélyépítési feladatoktól, a jelentős kőfaragó és restaurátori munkákon keresztül, a teljesen új belső udvari modern irodaépületen át a korszerű informatikai és gyengeáramú rendszerekig sok-sok szakma munkáját kellett összehangolni. A Budai Vár központi részén az organizációs és anyagszállítási feladatok további kihívásokat támasztottak. A kiváló együttműködésének köszönhetően a történelmi környezetbe illeszkedő, sőt azt meghatározó jellegű és kiváló minőségű épületrekonstrukció valósult meg.                                                

Műemlék helyreállítás, építmény rehabilitáció kategóriában:

Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége székháza, Budapest

• Építtető: Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége (Budapest)
• Tervező: DMB Műterem Kft. (Budapest)
• Lebonyolító: Böröczffy Mérnök Iroda Kft. (Budapest)
• Generálkivitelező: Építő- és épületkarbantartó Zrt. (Épkar) - PRÍM ÉPÍTŐ Építőipari Kft.
• Alvállalkozó: PRÍMFEST Kft. (Budapest)
• Alvállalkozó: P.Becker Kft. (Balatonfüred)
• Alvállalkozó: MPA Trade Kft. (Budapest)

Lechner Ödön villaépülete sok évtizede a Magyar Vakok és Gyengénlátók Egyesületének szolgálatában állt. Mára megérett a felújításra. A hozzáépített toldalék épületet leromlott állapota miatt lényegében újra kellett építeni, oly módon, hogy függetlenedjen a villától. A kedvezőtlen hátsókerti elhelyezkedése ellenére az épületegyüttes akadálymentességét is megoldották az egyébként rendkívül szűkös telken. A villaépület kapcsán valamennyi restaurátor szakma a maximumot nyújtotta. Az épületbelső új részei a taktilitás – a tapintásos érzékelés - mentén szemet (is) gyönyörködtetőek. Szellemileg kortárs, ugyanakkor a történeti hagyományok tiszteletén és továbbvitelén alapuló tervezés és a megvalósítás során a legapróbb részletekbe merülő munkával sikerült a rekonstrukció. Csak a restaurátorok, a tervezők és a kivitelezők egészen kivételes együttműködése eredményezhette a kiemelkedő végeredményt! 

Közlekedési létesítmény kategóriában

Budapesti M3 metróvonal rekonstrukciójához tartozó középső (Nagyvárad tér — Lehel tér közötti) vonalszakasz állomásai felújítási munkáinak kivitelezése és kiegészítő tervezése

• Építtető: BKV Zrt. Metró Felújítási Projekt Igazgatóság
• Generál tervező: Főmterv Zrt. (Budapest)
• Építész tervező: Paragram Stúdió Kft. (Budapest)
• Lebonyolító: Budapest Közút Zrt. (Budapest)
• Generálkivitelező: SWIETELSKY Építő Korlátolt Felelősségű Társaság (Budapest)
• Alvállalkozó: CNIM SI Magyarországi fióktelepe (Budaörs)
• Alvállalkozó: Lengyel Építéstechnika Kft. (Budapest)
• Alvállalkozó: Kész Metaltech Kft. (Kecskemét)

Az M3-as metróvonal Budapest egyik legfontosabb közlekedési tengelye, amely 20 állomásával naponta több, mint félmillió utast szállít. Jelen pályázat tárgya a Lehel tér és a Nagyvárad tér között, az ún. középső szakaszon elhelyezkedői 9 állomás kiegészítő tervezése és felújítása volt. A rendkívül összetett feladat a lényegében teljes épületgépészeti és elektromos megújításon túlmenően az akadálymentes közlekedés feltételeinek megteremtésén, a biztonsági berendezések korszerűsítésén, a sokféle épületszerkezeti átalakításon át az állomások esztétikai újjáalkotásáig nagyon komoly műszaki, szervezési feladatot jelentett minden közreműködőnek – különös tekintettel arra az organizációs körülményre, hogy az M3-as vonal működő első és harmadik szakasza között a metróközlekedés folyamatos volt.  Az érintett állomások és a kapcsolódó részeik valóban újjászülettek: a korszerű, energiahatékony, biztonságos, az utazóközönséget valóban jól szolgáló, szép megoldások minden közreműködő munkáját, illetve a jó együttműködésüket dicsérik.

Közlekedési létesítmény kategóriában

Tomori Pál híd, Kalocsa - Paks

• Építtető: Építési és Közlekedési Minisztérium
• Tervező: CÉH Tervező, Beruházó és Fejlesztő Zrt. (Budapest)
• Lebonyolító: Építési és Közlekedési Minisztérium
• Generálkivitelező: Duna Aszfalt Zrt. (Tiszakécske)
• Alvállalkozó: Hídépítő Zrt. (Budapest)
• Alvállalkozó: Steel Millennium Kft. (Budapest)
• Alvállalkozó: PANNON-FREYSSINET Kft. (Budapest)

A híd, Magyország huszadik Duna-hídja, új kapcsolatot teremt a folyó két partja között, összekötve a Duna-Tisza Közét a Dunántúllal. Használatával 15 percre csökken a menetidő Kalocsa és Paks között, új munkaerőpiaci és logisztikai lehetőségeket nyit meg, és hozzájárul a Duna menti térség integrációjához. A híd egységes megjelenésű, letisztult, modern építmény. A mederhíd parabolikus kiékelése és az extradosed feszített szerkezet karcsú, elegáns vonalvezetést eredményezett. A kétszintes szekrénytartó és a konzolos vasbeton pályalemez vizuálisan is kiegyensúlyozott, nem uralja a tájat, hanem harmonikusan belesimul természetes környezetébe, ötvözi a ferdekábeles és a hagyományos gerendahidak előnyeit, lehetővé téve nagyobb támaszközök áthidalását alacsonyabb pilonmagasság mellett. A projekt a résztvevők példás szakmai együttműködésével valósult meg, külön érdeme, hogy közben kiemelt figyelmet fordítottak a környezetvédelemre, különösen a Duna élővilágának megóvására.

Környezetvédelmi és vízügyi létesítmény kategóriában

Balaton levezető rendszerének korszerűsítése, Siófok                                                                      

• Építtető: Országos Vízügyi Főigazgatóság (Budapest)
• Tervező: SBS-KOMIR Kft. (Budapest)
• Lebonyolító: VIZITERV Environ Nonprofit Kft. (Nyíregyháza)
• Generálkivitelező: STRABAG Építőipari Zrt. - COLAS Alterra Építőipari Zrt. konzorcium
• Alvállalkozó: STRABAG Építőipari Zrt. (Budapest)
• Alvállalkozó: ZOLEND Kft. (Debrecen)
• Alvállalkozó: GK Építő Kft. (Lábatlan)

A Balaton vízlevezető rendszere elavult, a zsilipek 1941-1947 között háborús körülmények között épültek, A Sió-csatornában magas vízszint esetén a környező területek elöntése mezőgazdasági károkat okozott. A korszerűsítés indokolt volt. Ennek keretében készült el a vízszint-szabályozó zsilip, melynek feladata a Balaton természetes vízkészlet változásából eredően a többlet vízmennyiségek szabályozott levezetése, valamint a hajózsilip, amely biztosítja a Balaton és a Sió csatorna közötti hajóforgalmat, továbbá a szabályozható vízszinttartás céljából Balatonkilitiben a mederelzáró műtárgy. Ezek a most elkészült, a kor színvonalának megfelelő, kiváló minőségű új műtárgyak alkalmasak a min. 100 m3/s vízhozamok átbocsátására és a hajók átzsilipelésére. Ezen műtárgyegyüttes lehetővé teszi a Balaton vízszintjének emelését, ezáltal a növeli a tározható kapacitást, mely a száraz évszakokban tartalékként szolgál. Nagy értéket jelentenek a tájépítészeti megoldások, amelyek a területet közösségi térré alakították.      

Elismerő oklevélben részesült

Középület / oktatás kategóriában

Dunakeszi Diáknegyed    

• Építtető: Építési és Közlekedési Minisztérium
• Tervező: Incorso Építész- és Építőműhely Kft.(Budapest)
• Generálkivitelező:WEST HUNGÁRIA BAU Kft. (Biatorbágy) - Laterex Építő Zrt. (Budapest)
• Alvállalkozó: Build-Material Kft. (Kiskunhalas)
• Alvállalkozó: Stukkó Kft. (Győr)
• Alvállalkozó: Puskás Művek Kft. (Budapest)

A növekvő város és környező agglomeráció oktatási és sportolási igényei indokolják ezt a szép együttest, a diáknegyedet. A zöldmezős mintegy 12,5 hektár nagyságú telken elhelyezkedő összetett épületegyüttes fő részei: a IV. Béla Gimnázium, VSZC Lányi Ferenc Technikum és Szakképző Iskola, a gimnáziumi és technikumi szárnyakhoz kapcsolódó egy-egy tornacsarnok, a konyha és étterem és a sportuszoda épülete. Elkészült a kapcsolódó közművek közlekedési és infrastrukturális létesítmények parkosítás és fásítás. Ezzel az épületegyüttessel a város oktatási kapacitásának bővítésekor olyan környezetet jött létre, amely mintaszerűen kapcsolja össze az iskolai és a közösségi funkciókat. A két fő szárny – a gimnázium és a technikum – világosan elkülönülő, mégis egységes tömegként jelenik meg. A sportcsarnokok és az uszoda esetében a multifunkcionalitás volt a vezérelv. Az oktatási intézményektől függetleníthető, önálló bejáratokkal és parkolókkal rendelkező sportlétesítmények az iskolák mindennapi használatán túl a város közösségi életéhez is szervesen kapcsolódnak. Nagyszerű körülmények között tanulhatnak a diákok.

Infrastrukturális építmény kategóriában

M85 autóút Fertőrákos csp. – országhatár közötti szakasz (89+000 – 92+950 km. sz., 84 sz. főúti ideiglenes visszakötéssel) közlekedési építményeinek építése

• Építtető: Építési és Közlekedési Minisztérium
• Tervező: Utiber Kft. - Ecoroad Kft. (Budapest)
• Mérnök: Építési és Közlekedési Minisztérium
• Generálkivitelező: Duna Group - Dömper Kft. (Lábatlan)
• Alvállalkozó: Főmterv Zrt. (Budapest)
• Alvállalkozó: Lillyneir Kft. (Törökbálint)

Az elkészült új gyorsforgalmi út elérte a az ország nyugati határát, tehermentesíti Sopron városát, alternatív útvonalat biztosít a túlterhelt M1 autópályának és kapcsolódik nyugat Dunántúl közlekedési hálózatához A kivitelezés kiemelten nehéz körülmények között folyt: a GYSEV, a 84. sz. főút, a települések egyéb érdekei, a sűrű közműhálózat megléte, a Fertői-Hanság Nemzeti Park, a Natura 2000 védelmi területeken át vezető nyomvonal sok egyeztetnivalót igényelt.  Figyelembe kellett venni a már meglévő magas közúti forgalom nagyságát, a terelőutak biztosíthatóságát, a lehető legkisebb lakossági zavarások szempontjait. Az igazi kihívást azonban a Bécsi-domb alatt átvezetett alagútpár jelentette, mert hazánkban nincs elég szakmai tapasztalat sem a tervezők, sem a kivitelezők számára az alagutak megvalósítására vonatkozóan. A megvalósítás példásan sikerült, a próbaüzem alatt a maximális biztonság érdekében minden forgalomtechnikai és működési előírást sikeresen teljesítettek.

valós idejű adatokra épülő közlekedési modellt, illetve szoftvert hoztak létre, amelynek segítségével a forgalomirányítási-beavatkozási stratégiákat kiemelt pontosságú ok-okozati összefüggések mentén lehet előre tervezni.

Az igazi újdonság abban rejlik, hogy a forgalom folyamatos monitoringjával, közúti hálózati zavarterjedés-elemzés alapján az ITrafficTools képes az adatok real-time kiértékelésére és a beavatkozási stratégiák dinamikus változtatására.

Nem csak real time, hanem stratégiai jelentőségű

Pécs tervezett új elkerülőjének célja a 6. sz. főút belvárosi szakaszának tehermentesítése. Ennek tervezésénél alkalmazták először élesben az új szoftvert, amivel a mai állapot mellett a 2048-as forgalmi viszonyokat és helyzeteket is szimuláltak – ezzel pedig olyan részletességgel voltak képesek az út és a városi forgalmi környezet várható terhelését kalkulálni, ahogy korábban soha.

Az ÉKM által megrendelt pécsi projektben a Főmterv feladata a tanulmányterv és környezetvédelmi hatástanulmány készítése, valamint a környezetvédelmi engedély megszerzése volt (a további folytatásról egyelőre nincs információ). Kádi Ottó projektvezető, a FŐMTERV irodavezető-helyettese elmondta:

az új tehermentesítő út megépítésével a lakó- és iparterületek célirányos, valamint átmenő forgalma egymástól elkülönülhet, a jelenlegi 6. sz. főút pedig városi kezelésbe kerülhetne, ami így már a településen belüli közösségi és egyéni közlekedés tengelyeként szolgálhatná a lakosságot.

19 csomópontot érint

A projekt tervezési területe három fő szakaszból áll:

• 57. sz. főút 2x1 sávról 2x2 sávosra történő fejlesztése, mintegy 2 km hosszon.
• Belső tehermentesítő út kialakítása többnyire új nyomvonalon, mintegy 7,5 km hosszon.
• 578. sz. főút 2x1 sávról 2x2 sávosra történő fejlesztése mintegy 2 km hosszon.

Az összesen 11,5 km hosszú tehermentesítő úton alapvető törekvés volt olyan útkeresztmetszet kialakítása, ami minden közlekedő igényét figyelembe veszi a lehető legnagyobb közlekedésbiztonság mellett – ennek érdekében tervezték a teljes útszakaszt elválasztósávos kialakítással. Volument tekintve a három szakaszon ez összesen:

• nagyjából 350.000 m² út- és zöldfelületet létesítését,
• 6 km új kerékpárút megvalósítását,
• 19 db meglévő csomópont átalakítását vagy új építését,
• 2 db nagy és 18 db kis műtárgy építését,
• ~20 km közműépítést (beleértve az útvíztelenítést is) és ~10 km közvilágítás kiépítését, valamint
• 14 darab új autóbusz megállóhely létesítését jelenti.

A szabályozásig érhet a szoftver hatása

Lassan beszivárog a szoftver a tudományos eszköztárba is. Jó példa erre Kádi Ottó, Dohány Máté és Józsa Bálint nemrég megjelent tanulmánya (Körforgalmak valós kapacitásainak elemzése szimulációs és AI módszerekkel. In: Magyar Mérnöki Kamara Kiadványsorozata 2025/122.), amelyben a szerzők kimutatták, hogy a turbó körforgalmak kapacitásszámítására való magyar előírások még nem állnak teljeskörűen rendelkezésre.

Az ITrafficTools, valamint drónfelvételek segítségével, szimulációkon keresztül bizonyították, hogy a magyar előírásokat pontosítani kell.

Mint bizonyították: a jelenlegi hazai számítási módszer alábecsüli a turbó és kétsávos körforgalmak teljesítményét.

„Nyolc vizsgált körforgalomra, több mint 100 mikroszimulációs futtatásra és több mint 10.000 járműmozgás AI feldolgozására támaszkodva javasoljuk, hogy a klasszikus turbó körforgalmak torkolati alapkapacitására vonatkozóan (ÚME szerinti F4. alapváltozat) [a tanulmányban ismertetett] új Euler formulák kerüljenek beiktatásra – mivel ezek a magyarországi turbókörforgalmak széles körű vizsgálatainak eredményeképpen álltak elő – írják összegzésükben.

Chatbottal a széleskörű elterjedésért

Folyamatban van egy RAG (Retrieval-Augmented Generation) adatlekérésre épülő, generatív mesterséges intelligencia-alapú chatbot fejlesztése is a felhasználói élmény fokozása érdekében – tudtuk meg Bordás Renátától, a Főmterv K+F projekt gazdájától.

Az innovatív, AI-alapú chatbot az írásos dokumentációk segítségével képes lesz valós idejű, releváns válaszokat adni a felhasználóknak az alkalmazás használatával és az egyes eszközök működésével kapcsolatban.

Tomacsek József két évtizede dolgozik a SWIETELSKY Magyarországnál, ahol főtechnológusként, energetikusként egyebek mellett nyolc aszfaltkeverő telep működéséért, fejlesztéséért és energetikai optimalizálásáért is felel. Mint mondta, a vállalatnál már 2015 óta tanúsított az ISO 50001-es energiairányítási rendszer, amelyhez kapcsolódóan folyamatosan vizsgálják a megtakarítási lehetőségeket.

„Amióta a villamosenergiát és a gázt a szabadpiacról kell beszerezni, azóta kiemelt figyelmet fordítunk a fogyasztás racionalizálására” – fogalmazott Tomacsek József. „Energetikailag és technológiailag is összetett rendszerekről van szó, hiszen egy aszfaltkeverő esetében minden apró módosítás hatással van a teljes gyártási folyamatra.”

A szakember nemcsak a cégcsoporton belül, hanem a szakmai szervezetek munkájában is aktívan részt vesz: tagja több munkabizottságnak, a Magyar Aszfaltipari Egyesülésnek (HAPA) és a Magyar Út- és Vasútügyi Társaságnak (MAÚT), ahol az előírások, szabványok fejlesztésén dolgoznak. Emellett az infrastruktúra-ágazat munkatársainak is rendszeresen tart belső oktatásokat energetikai és fenntarthatósági témákban.

Az aszfaltkeverők hatékonysága kulcskérdés

A SWIETELSKY Magyarország Kft. egyik legnagyobb előrelépése az utóbbi években az aszfaltkeverők energiahatékonyságának növelése volt. A fejlesztések célja, hogy a gyártási folyamat során minél kevesebb energia felhasználásával, ugyanakkor a megszokott minőségben készüljenek az aszfaltkeverékek.

„Az egyik legfontosabb terület az aszfaltkeverők korszerűsítése. Vizsgáltuk például, hogyan tudnánk a nagy teljesítményű elszívó ventilátorok energiaigényét csökkenteni: korábban ezek fixen, teljes kapacitáson működtek, most viszont frekvenciaváltók segítségével a teljesítményt a tényleges igényhez tudjuk igazítani. Így akár 60–70 százalékkal is kevesebb energiát fogyasztanak”

– mondta a főtechnológus.

A vállalat folyamatosan figyeli, mely pontokon lehet még további megtakarításokat elérni. Az energetikai auditok során hőkamerás vizsgálatokkal elemzik a hőveszteséget a szárítódoboknál, a meleg elevátoroknál és a bitumentartályoknál. „Ezeknél a berendezéseknél a korszerűbb szigetelőanyagok, illetve az álló kialakítású, elektromos fűtésű tartályok alkalmazása jelentős energiamegtakarítást hoz” – emelte ki a szakember.

Mérsékelten meleg technológia és visszanyert aszfalt

Az aszfaltgyártás egyik leghatékonyabb módja a CO₂-kibocsátás csökkentésére a mérsékelten meleg technológia, az úgynevezett WMA (Warm Mix Asphalt) alkalmazása. Ez a módszer alacsonyabb hőmérsékletű gyártást tesz lehetővé, így kevesebb energiát igényel a felfűtés, miközben javul a munkahelyi környezet is.

„Három telepünk – Székesfehérvár, Szarvas és Dunakeszi – már képes mérsékelten meleg aszfaltot gyártani, vagyis habosított bitumennel dolgozni” – mondja a szakember. „Ezt a technológiát jelenleg elsősorban a szállíthatóság és a biztonságos beépíthetőség érdekében alkalmazzuk, de ha a hazai előírások szigorodnak, a hőmérséklet-csökkentést is azonnal be tudnánk vezetni.”

A visszanyert aszfalt újrahasznosítása szintén fontos lépés a körforgásos építési gyakorlat felé. A SWIETELSKY minden keverőtelepe rendelkezik visszaadagolási lehetőséggel, amivel a mart aszfalt egy részét be lehet építeni az új keverékbe. „Műszakilag készen állunk a nagyobb arányú visszaadagolásra is, de a jelenlegi előírások még korlátozzák például az SMA kopórétegben való felhasználást” – tette hozzá.

Fedett depók és napelemek – kettős előny

A vállalat az utóbbi években több telephelyén épített fedett depókat, amelyek egyszerre szolgálják a technológiai és az energetikai hatékonyságot. A tárolt kőanyagok így nem áznak el, kevesebb vizet vesznek fel, ami az aszfaltgyártás során kevesebb energiát igényel a szárításnál.

„A fedett depókban a finom szemcséjű kőzetek nem nedvesednek, így nem kell annyi energiát fordítani a nedvesség elpárologtatására. Ez tipikus példa arra, hogyan függ össze a technológia és az energetika” – magyarázta Tomacsek József.

A depók tetejét a SWIETELSKY napelemekkel is hasznosítja: négy telephelyen – Dunakeszin, Szarvason, Múcsonyban és Vasváron – már működik 50 kW-os rendszer, amely havi szaldóban termeli vissza a villamos energiát. „Amikor kiderült, hogy megszűnik a szaldóelszámolás, gyorsan beadtuk az igényt minden telepünkre, és ahol a hálózati feltételek engedték, meg is valósítottuk. Görbeházán most új napelemes rendszer épül, amely a jövőben energiatárolóval is bővíthető lesz” – mondta a főtechnológus.

Innovatív anyagok és új szemlélet

A fenntarthatóság nemcsak az energiafelhasználásban, hanem az alkalmazott anyagokban is megjelenik. A SWIETELSKY Magyarország kísérleti projektjeiben olyan új anyagokat is kipróbál, mint az üvegaszfalt, amelyben hulladéküveg szemcséket használnak adalékként. Emellett több projektben alkalmazták a Forta-FI nevű szálas erősítőanyagot, amely növeli az aszfalt teherbírását.

„Ez a szálas anyag olyan, mintha vasalást adnánk az aszfaltnak – csak fél kilogramm kell belőle tonnánként, mégis jelentősen növeli a keverék szilárdságát és tartósságát. Így akár kisebb vastagságban is építhetünk azonos teherbírású burkolatot, ami hosszú távon anyag- és energia-megtakarítást is jelent”

– ismertette.

A szakember szerint a hazai szabályozás egyelőre nem ösztönzi kellőképpen az ilyen típusú zöld megoldásokat. „Norvégiában és Hollandiában például a zöld építési módszereket plusz pontokkal jutalmazzák a pályázatok elbírálásánál, sőt, bizonyos városi zónákban már csak elektromos gépek dolgozhatnak. Érezzük a fejlődés irányát, de még az út elején vagyunk.”

Folyamatos vizsgálat, folyamatos fejlődés

A SWIETELSKY-nél az energiahatékonyság nem kampányszerű projekt, hanem folyamatos szemlélet. A cég minden telephelyén LED-es világítást, almérő rendszereket és részletes energetikai monitoringot alkalmaz, hogy pontosan lássák, mely egységek működnek kevésbé hatékonyan.

„Az almérők adatai alapján akár telephelyek között is össze tudjuk hasonlítani az egyes gépek energiafogyasztását. Ha valahol eltérés mutatkozik, rögtön tudjuk, hol érdemes beavatkozni”

– mondja Tomacsek József.

A vállalat emellett az energiahatékonysági beruházásokat a kormányzati programokhoz is illeszti: a jövőben például a Jedlik Ányos-program keretében energiatároló rendszereket kíván beépíteni. A fejlesztések megtérülését mindig részletesen elemzik, mielőtt döntés születik.

Elkötelezetten a jövő generációkért

A SWIETELSKY Magyarország Kft. tevékenysége túlmutat az aktuális projekteken: a vállalat a fenntarthatósági jelentéseiben és fejlesztéseiben hosszú távon gondolkodik. Ahogy Tomacsek József fogalmaz:

„A mi célunk az, hogy a jövő generációi is élvezhessék azokat az infrastruktúrákat, amiket ma építünk. Ezért dolgozunk azon, hogy az aszfaltgyártás minden lépése – az alapanyag-beszerzéstől a gyártáson át az újrahasznosításig – minél kevesebb környezeti terheléssel járjon.”

A szakember szerint a fenntarthatóság a gyakorlatban nem egyetlen látványos újítás, hanem sok apró, de tudatos fejlesztés összessége. „Ha minden telepen, minden gépen, minden technológiai részleten kicsit javítunk, az összeadódva már hatalmas különbséget jelent. Ez a mi utunk a zöldebb jövő felé.”

A SWIETELSKY Magyarország Kft. az energiahatékonyságot és a környezettudatos technológiai fejlesztéseket a vállalati stratégia szerves részévé tette. A folyamatos modernizáció, a napelemes rendszerek telepítése, a mérsékelten meleg technológia, valamint a visszanyert aszfalt újrafelhasználása egyaránt azt szolgálja, hogy a cég a fenntartható építőipar élvonalában maradjon – nemcsak ma, hanem a következő évtizedekben is.

A díjazottak közé került Derczó István, a BOKIK alelnöke, a Weinberg'93 Építő Kft. ügyvezető tulajdonosa is.

Derczó István nevét mindenki ismeri a térségben, hiszen lokálpatriotizmusának számos jelét adja. Családi vállalata, mint Magyarország egyik vezető generálkivitelező és acélszerkezetgyártó cége, erősen kötődik szűkebb pátriájához.

Miskolcon 1880-ban kezdte meg működését a Kereskedelmi és Iparkamara. Erre a 145 évvel ezelőtti dátumra emlékeztek meg hétfőn, a Kamara Napján. Továbbá a következő kamarai tisztségviselők és önkéntes kamarai tagok vehettek át az elismeréseket:

A „GAZDASÁG SZOLGÁLATÁÉRT”

• ​Bihall Tamás, a BOKIK elnöke
• ​Dudás Tiborné, a BOKIK titkára
• ​Dr. Barkóczi István, a BOKIK általános alelnöke
• ​Kiss László, a BOKIK alelnöke
• ​Tóth László, a BOKIK alelnöke 
• ​​Kovács J. Attila, a BOKIK alelnöke

​„A BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN VÁRMEGYEI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA KIEMELKEDŐ GAZDÁLKODÓ SZERVEZETE”

• ​Csillagszer Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.
• Szoboszlai Csaba ügyvezető                      
• ​Kispatak-2000 Kereskedelmi Kft.
• Valler Zoltán tulajdonos, ügyvezető
• ​MED-PC Kereskedelmi és Szolgáltató Bt.
• Koleszár Péter alapító tulajdonos            
• ​​Gránit Depo Hungary Kft.
• Kucsera László ügyvezető            

​„A BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN VÁRMEGYEI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA TANULÓKÉPZÉS TERÉN KIEMELKEDŐ GAZDÁLKODÓ SZERVEZETE”         

• Tóth-Elektro-Vill Villamosipari Szolgáltató Kft.
• Tóth Lajos ügyvezető

Nem sokkal a Kamara Napja előtt egy másik eseményen, a TOP100 rendezvényen is elismerték a Weinberg vezetőjét, amelyen a térség legeredményesebb vállalkozásai vonultak fel. A boon.hu beszámolója szerint tizenkilencedik alkalommal tartotta meg a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vármegyei igazgatósága, valamint az Észak-Magyarország napilap a TOP100 rendezvényt, ahol sor került a TOP100 kiadvány 2025-ös ünnepélyes bemutatására, akárcsak a TOP100 Gazdasági Díj átadására.

Lukács Zsolt, az Infrastruktúra III. ágazat vízépítési és környezetvédelmi területének vezetője, valamint Pethő Gábor, a hulladékgazdálkodási terület építésvezetője mesélt lapunknak a legnagyobb kihívásokról, emlékezetes projektekről és a jövő lehetőségeiről.

Tomacsek József főtechnológus és energetikus pedig az aszfaltgyártáshoz kapcsolódó, fenntarthatósági fejlesztésekről beszélt. A téma komplex jellege miatt ezt a beszélgetést cikkünk második részében olvashatják, jövő hétfőn.

Az útépítésből kivált önálló szakterület

A SWIETELSKY Magyarország környezetvédelmi és vízépítési szakterülete az útépítési ágazatból nőtte ki magát. Az utak építésekor mindig kulcskérdés volt a csapadékvíz elvezetése, a víztelenítés, a megfelelő vízrendezés – ezekből a feladatokból jött létre az a tudásbázis, amely később önálló ágazattá szerveződött.

Az évek során a részleg fokozatosan erősödött, mára pedig egy közel harmincfős csapat dolgozik azon, hogy az ország legkülönbözőbb területein valósítsanak meg vízépítési és környezetvédelmi beruházásokat. A terület vezetője, Lukács Zsolt 13 éve csatlakozott a vállalathoz projektvezetőként, másfél éve pedig már az egész ágazat munkáját irányítja.

„A feladataink sokszor túlmutatnak a hagyományos vízelvezetésen vagy csatornaépítésen: olyan komplex projekteket valósítunk meg, amelyek hosszú távon határozzák meg egy-egy térség vízgazdálkodását”

– hangsúlyozza a szakember.

Szennyvízcsatornázás: alapok és nagy léptékű rendszerek

A kétezres évek elején hatalmas lendületet kapott a szennyvízcsatorna-hálózatok kiépítése, uniós támogatások segítségével számos településen indultak meg a fejlesztések. A SWIETELSKY Magyarország ennek az időszaknak meghatározó szereplője volt: a cég számos nagykapacitású rendszert épített ki, amelyek több tízezer ember mindennapi életét teszik kényelmesebbé és biztonságosabbá.

Az elmúlt 10 évben például 150 ezer méternyi gerincvezetéket, 64 átemelőt és mintegy 80 ezer házi bekötést valósítottak meg. Ez a volumen jól mutatja, milyen mérnöki és szervezési erőfeszítéseket kíván egy ilyen beruházás. Az ivóvíz- és szennyvízhálózat kiépítése ugyanis nem pusztán technikai feladat, hanem a településfejlesztés egyik legfontosabb pillére.

Lukács Zsolt kiemeli: „A kisebb települések önálló szennyvíztelepei gazdaságtalanok lettek volna, ezért sok helyen központi rendszerekhez csatlakoztattuk a hálózatot. Ez nagyobb üzembiztonságot adott, és hosszú távon fenntarthatóbb működést biztosított.”

Vízvédelmi és rekonstrukciós projektek

A vízépítési ágazat fejlődésével a feladatok egyre összetettebbek lettek. A szennyvízprojektek mellett a cég vízvédelmi és rekonstrukciós munkákba is bekapcsolódott. Ilyen volt például a Velencei-tó partfal rekonstrukciója, amelynek célja a vízminőség és a vízmegtartás javítása volt, valamint a Bezerédi Duna-ág vízmegtartási munkái, ahol több mint 4 kilométer hosszú mellékágat élesztettek újjá, melyet még a folyószabályozás idején választottak le a főmederről.

Ezek a feladatok nemcsak mérnöki, hanem környezetvédelmi szempontból is komoly kihívást jelentettek. A természetes vízrendszerekbe való beavatkozás mindig nagy felelősség, hiszen az élővilág, a vízminőség és a környék lakossága egyaránt érintett.

A projektek során a SWIETELSKY Magyarország szakemberei olyan megoldásokat kerestek, amelyek egyszerre biztosítják a műszaki hatékonyságot és a fenntarthatóságot. A Velencei-tónál például külön figyelmet fordítottak a part menti ökoszisztéma védelmére, míg a Duna-ág esetében a vízmegtartás mellett a halállomány szaporodási feltételeit is javították.

Szegedi lézerközpont: építés a mélyben

Az egyik legkülönlegesebb és legnagyobb kihívást jelentő projekt a szegedi ELI ALPS lézerközpont közművesítése volt. Itt a szakembereknek nyolc méter mélyen, vizes talajban, forgalmas főút mellett kellett szennyvíz- és csapadékvízcsatornát építeniük.

A feladat komoly mérnöki felkészültséget igényelt, hiszen a nagy mélység és a magas talajvízszint egyaránt veszélyeket hordozott. A munkát sajtolási technológiával és nyíltárkos megoldások kombinációjával oldották meg, miközben folyamatosan biztosítani kellett a környék közlekedését.

„Ez a munka sok álmatlan éjszakát okozott, de végül rövid idő alatt sikerült teljesítenünk, és a beruházás azóta is hibátlanul működik” – emeli ki Lukács Zsolt. Az ELI ALPS ma az egyik legmodernebb kutatóintézet Európában, amelyhez a SWIETELSKY Magyarország közművesítési munkái is hozzájárultak.

A kivitelezés és a tervezés határán

Az építkezések során a SWIETELSKY csapata nemcsak a kivitelezésre koncentrál, hanem gyakran a tervezés finomításában is szerepet vállal. Bár nem ők készítik a terveket, a gyakorlatban folyamatosan mérlegelik, hol lehet optimalizálni a költségeket, vagy hogyan lehet a munkát hatékonyabban, biztonságosabban kivitelezni.

Gyakran előfordul, hogy a meglévő dokumentáció nem teljesen pontos, így a mérnökök felmérik a helyszínt, ellenőrzik a csatornahálózat állapotát, és nyomon követik minden akna és csatlakozás pontos elhelyezkedését. Ez a részletesség különösen a szennyvízcsatornák esetében ad előnyt, ahol 30–50 méterenként ellenőrizhető az infrastruktúra. Az ivóvízhálózatoknál azonban a mérnököknek más módszerekhez kell folyamodniuk, például digitális felmérésekhez és GPS-alapú geodéziai bemérésekhez, hogy pontosan dokumentálják a meglévő rendszert.

A közműkiváltások és kisebb hálózati átalakítások is a vállalat feladatkörébe tartoznak, különösen, ha a terület távol van az útépítési munkák fő helyszínétől. Kisebb volumenű, nem mélyen fekvő feladatok esetén a helyi csapat saját erőforrásaival is el tudja végezni a munkát, míg a nagyobb, speciális vagy mélyen fekvő csatornarendszerekhez a saját szakértői gárdát vonják be. Előfordult már, hogy autópálya-vízlevezetési munkák során Sopron környékén közösen dolgoztak az útépítési csapattal, bemutatva a csapat rugalmasságát és szakmai felkészültségét.

Ivóvíz-projektek: új irány a fejlődésben

Az elmúlt években a szennyvízhálózatok telítődése után egyre nagyobb hangsúlyt kaptak az ivóvíz-projektek. A vállalat több jelentős beruházásban is részt vesz, amelyek célja a lakosság egészséges vízellátásának biztosítása.

A Kazsok térségi vízműtelep fejlesztése például egy egész régió ellátását szolgálja, hasonlóan a Mezőkomáromban, Pusztaegresen és Sárhatvanban megvalósuló projektekkel. Ezeknél a munkáknál a korszerű víztisztítási technológiák beépítése és a hálózati rekonstrukciók jelentik a legnagyobb feladatot.

A ceglédi szennyvíztelep bővítése és rekonstrukciója szintén ebbe az irányba mutat: a beruházás célja, hogy a meglévő létesítmény a növekvő igények mellett is fenntarthatóan és üzembiztosan működjön. A munkák várhatóan 2026-ban zárulnak le teljeskörűen.

Hulladékgazdálkodás: a tatabányai modell

A környezetvédelmi beruházások másik fontos ága a hulladékgazdálkodás, amelyben a SWIETELSKY Magyarország szintén jelentős tapasztalattal rendelkezik. Ennek egyik legjobb példája a Tatabánya és térsége hulladékgazdálkodási projekt, amelyet Pethő Gábor vezetett.

A szakember több mint tíz éve dolgozik a cégnél, eredetileg magasépítési és mélyalapozási területről érkezett. A hulladékgazdálkodásba szinte véletlenül csöppent bele, de azóta is meghatározó szerepet tölt be ezen a területen.

„Egy komplett regionális rendszert kellett létrehoznunk, amely három megyét és 85 települést érintett” – emlékszik vissza Pethő Gábor. A projekt központjában egy modern hulladékkezelő létesült válogatóval, komposztálóval, csurgalékvíz-medencével, valamint lakossági hulladékudvarokkal és átrakóállomásokkal.

Mérnöki megoldások a nehéz terepen

A tatabányai projekt egyik legnagyobb kihívása az volt, hogy a hulladéklerakót egy korábbi széniszapos völgyben kellett kialakítani. A terület instabil talaja miatt nyolc különböző technológiai megoldást vizsgáltak meg, mielőtt a legbiztonságosabb és legköltséghatékonyabb mellett döntöttek.

Végül egy 7 hektáros, 20 méter magas hulladéklerakó épült meg, amelyhez jelentős töltésépítési és vízvédelmi munkák kapcsolódtak. A létesítmény hosszú távon képes biztonságosan kezelni a térség kommunális hulladékát, miközben megfelel a szigorú környezetvédelmi előírásoknak.

Pethő Gábor szerint ez a projekt nemcsak a műszaki megoldások miatt volt különleges, hanem azért is, mert a lakosság életminőségét közvetlenül javította: „A rendszer kiépítése előtt sok településen nem volt megoldva a korszerű hulladékkezelés. Ma viszont a szelektív gyűjtés és az újrahasznosítás lehetősége mindenki számára adott.”

Rekultivációk és környezeti felelősség

A SWIETELSKY Magyarország a hulladékgazdálkodás területén nemcsak új létesítmények építésében, hanem régi hulladéklerakók rekultivációjában is jeleskedik. Ezek a munkák a környezetvédelem szempontjából kiemelten fontosak, hiszen a bezárt telepek potenciális szennyezőforrások lehetnek, ha nem történik meg a megfelelő műszaki zárás.

Az ideiglenes és végleges rekultivációk során a szakemberek gondoskodnak a lerakók lezárásáról, a csurgalékvíz kezeléséről, a gázok elvezetéséről és a terület tájba illesztéséről. Így a korábban veszélyforrást jelentő hulladéklerakók helyén biztonságos, zöldterületté alakítható területek jönnek létre.

Jövőkép: vízmegtartás és fenntarthatóság

Mind a vízépítési, mind a hulladékgazdálkodási területen új kihívások előtt áll az ország. A szennyvízcsatornázásban elért telítettség után a jövőt az ivóvíz-hálózatok rekonstrukciója, a vízmegtartás és az árvízvédelem jelentik.

A hulladékgazdálkodásban pedig a szelektív gyűjtés, a válogatás és az energetikai hasznosítás további erősödése várható. Az elmúlt két uniós fejlesztési ciklus alatt gyakorlatilag kiépültek a regionális központok, de a szakemberek szerint a jövőben újabb beruházásokra is szükség lesz, hogy a fenntarthatósági célok teljesüljenek.

„A SWIETELSKY mindig készen áll arra, hogy új projekteket valósítson meg – a tapasztalatunk és a kapacitásunk adott”

– fogalmaz Pethő Gábor.

Projektek, kihívások és mérnöki precizitás

A SWIETELSKY Magyarország története jól példázza, hogyan lehet a klasszikus útépítési feladatokból kiindulva olyan komplex környezetvédelmi és vízépítési szakterületet létrehozni, amely mára az ország egyik meghatározó szereplőjévé vált. A Velencei-tótól a szegedi lézerközponton át Tatabányáig számos beruházás bizonyítja a vállalat szakértelmét és elkötelezettségét.

A jövő kihívásai – az ivóvízbázis védelme, az árvízvédelem, a hulladékhasznosítás fejlesztése – mind olyan területek, ahol a SWIETELSKY Magyarország tapasztalata kulcsszerepet játszhat. A vállalat szakembereinek szavaiból egyértelműen kirajzolódik: nemcsak a múltban értek el jelentős eredményeket, hanem a következő évtizedekben is meghatározó szerepet vállalnak az ország fenntartható fejlődésében.

Interjúsorozatunk következő részében Tomacsek Józseffel, a SWIETELSKY Magyarország Kft. főtechnológusával és energetikusával beszélgetünk. Az interjú december 8-án, héftőn jelenik meg.

a közepes és nagy vállalatok már egyre tudatosabban tervezik és mérik kommunikációjukat, miközben a digitális csatornák szerepe tovább erősödött.

Az építőipari cégek a kommunikáció fontosságában talán megegyeznek, ám annak gyakorlati alkalmazásában, a különféle digitális csatornák tudatos használatában eltérő képet mutatnak.

„A felmérés alapján jól látszik, hogy az építőipari cégek már nem ad hoc módon kommunikálnak. Két év alatt jelentősen nőtt a stratégiai gondolkodás, a tervezés és a mérhetőség szerepe. A kommunikáció ma már a vállalatok működésének szerves része” – összegezte a tapasztalatokat Kincses Péter, az ÉVOSZ Média Tagozatának elnöke.

„A következő időszak kulcsa az lehet, hogy az iparág mennyire tud tudatos, digitális és hiteles kommunikációt folytatni – mind a szakmai, mind a lakossági térben” - fűzte hozzá a szakember.

Stratégiai gondolkodás és növekvő büdzsék

A válaszadó vállalkozások 73%-a rendelkezik kommunikációs stratégiával, ami látványos növekedés a 2023-as 55%-hoz képest. A cégek 70%-a külön PR/marketing költségvetést is biztosít, és többségük a jövőben további növekedést vár ezen a területen. Bár a marketingbüdzsé aránya jellemzően alacsony (az árbevétel 0,5%-a alatt), a trend egyértelműen pozitív.

A válaszadó cégek többsége már dedikált szakembert alkalmaz vagy külön szervezeti egység foglalkozik a kommunikációval, de még mindig sok helyen csak részfeladatként kezelik a kommunikációt. Ahol külön szervezeti egység foglalkozik a feladatokkal, ott jellemzően elkülönülnek a konkrét feladatkörök. Itt is előrelépés figyelhető meg a korábbi felméréshez képest, ahol a válaszadók közel harmada csak részfeladatként kezelte a kommunikációt.

A válaszadó cégek többségénél kis létszámú csapat dolgozik kommunikációs/PR/marketing területen, jellemzően 1-4 fő, nagyobb cégeknél található 5-15 fő.

A válaszadók többsége (59,3%) saját erőforrásaira, szakembereire támaszkodik, nem von be külső ügynökséget, egyharmaduk együttműködik legalább egy ügynökséggel, a többiek (7,4%) több ügynökséggel dolgoznak.

A felmérésben részt vevő cégek közel háromnegyede (74,1%) végez versenytárs monitoringot, de jellemzően rendszertelenül (55,6%). Csak kisebb rész (18,5%) végez strukturált, elemzés-alapú monitoringot. A monitoring során leggyakrabban a social media aktivitást és követőszámot (87%), a PR és sajtómegjelenéseket (80%), a megjelenések gyakoriságát (70%) figyelik, valamint a hirdetési aktivitást és az employer branding-kommunikációt (50-50%). Kevésbé figyelik a versenytárs kommunikáció valóságtartalmát, a versenytárs weboldalakat vagy a CSR tevékenységet.

Külső kommunikáció: a digitális csatornák dominanciája

A válaszadó cégek stratégiai jelentőségűnek, vagyis nagyon fontosnak tartják a külső kommunikációt. A felmérésben részt vevő cégek több mint felének (59,3%) van külső kommunikációs stratégiája.

A külső kommunikáció legfontosabb célja a szervezeti kép formálása és az ismertség növelése. Az értékesítés támogatása és a tájékoztatás szintén kiemelt szerepet kap. Speciális célok (edukáció, munkáltatói márka, bizalomépítés) csak elvétve jelennek meg, ami arra utal, hogy ezek nem általános prioritások.

A külső kommunikációban a digitális megoldások vezetnek: szinte minden vállalat rendelkezik saját weboldallal, és aktív a közösségi médiában. A honlapok frissítése nem egységes: a legtöbben havonta vagy ritkábban frissítenek (együttesen 60%), naponta vagy heti többször ritkán fordul elő. Ez arra utal, hogy a weboldalak többsége nem dinamikus tartalommal működik, inkább statikus információkat tartalmaz. Karrieroldal szinte minden válaszadó cég honlapján található (93%), ami erős HR fókuszt jelez.

A social media platformok közül a Facebook és a LinkedIn a legnépszerűbbek, de a YouTube és az Instagram is erősödik, sőt a TikTok jelenléte is számottevővé vált. A fizetett online hirdetések elterjedtek, a cégek 85%-a költ rá rendszeresen.

A válaszok alapján a kommunikációs anyagok többsége (52%) házon belül készül. Jelentős azok aránya is (33%), akik vegyes megoldást alkalmaznak, vagyis házon belül is készítenek anyagokat, de ügynökséggel is van kapcsolatuk. Kizárólag külsős ügynökséget kevesen használnak.

A válaszadók többsége elégedett cége külső kommunikációjával. A külső kommunikáció átlagos megítélése 6,74 volt. A leggyakoribb érték a 7-es volt, vagyis a vállalkozások többsége közepesen jónak tartja a kommunikációját.

A jövőre nézve a vállalkozások külső kommunikációjának fejlesztési fókusza digitális irányba tolódik: social media, videós tartalmak, AI megoldások és tartalommarketing.

Belső kommunikáció: HR-fókusz és digitális fejlesztések

A belső kommunikáció kiemelt jelentőségű: az átlagos értékelés 9,19 pont volt a 10-es skálán. A vállalkozások többsége (66,6%) valamilyen formában rendelkezik belső kommunikációs stratégiával vagy önállóan, vagy a vállalati kommunikációs stratégia részeként.

A válaszadó vállalkozások többségénél (63%) van külön dedikált ember a belső kommunikációs feladatok elvégzésére, de jellemzően egy fő látja el ezt a feladatot. Csak a válaszadók 22%-a alkalmaz több főt. A belső kommunikáció leggyakrabban a HR-hez kapcsolódik, ezt követi a marketing. Ritkábban a központhoz, az operatív igazgatósághoz vagy titkársághoz tartozik a belső kommunikáció. A HR és a kommunikációs osztály közötti együttműködés szinte mindenhol jelen van, főként toborzás és employer branding területén.

A belső kommunikáció legfontosabb célja a munkavállalói lojalitás megteremtése, növelése (88,9%) valamint az információáramlás biztosítása (77,8%). A válaszadók közel háromnegyede szerint a munkatársak szervezetről alkotott képének formálásához is használható és több mint felük (52%) szerint a fluktuáció csökkentésére is.

A legtöbb vállalat e-mailt, intranetet és rendezvényeket használ, és egyre többen terveznek digitális fejlesztéseket, például mobilapplikációk bevezetését.

Nem elég jelen lenni, mérni is tudni kell

A cégek háromnegyede végez versenytárs-monitoringot, bár jellemzően rendszertelenül. A monitoring során leggyakrabban a social media aktivitást és követőszámot (87%), a PR és sajtómegjelenéseket (80%), a megjelenések gyakoriságát (70%) figyelik, valamint a hirdetési aktivitást és az employer branding (munkáltatói márkaépítés) kommunikációt (50-50%). Kevésbé figyelik a versenytárs kommunikáció valóságtartalmát, a versenytárs weboldalakat vagy a CSR tevékenységet.

A felmérésben részt vevő vállalkozások többsége méri a külső kommunikáció hatékonyságát, főként online analitikai eszközökkel (Google Analytics, Meta, social media statisztikák). Gyakori mérési mutatók a látogatottság, olvasottság, interakciók, konverziók. A válaszadók közel 15%-a egyáltalán nem mér, vagy csak érzékelés alapján értékel (beérkező érdeklődések, megkeresések).

A belső kommunikáció hatékonyságának mérésére leggyakrabban dolgozói elégedettségi felmérést készítenek (éves gyakorisággal, anonim kérdőívvel). Emellett a hatékonyság mérésére használják még a belső kommunikációs platformok statisztikáit, az intranetes látogatottsági és olvasottsági statisztikákat, e-mailes visszajelzéseket, ötletládát és a személyes visszajelzéseket.

Vannak olyanok is, akik a fluktuációs adatokból vonnak le következtetéseket a belső kommunikáció hatékonyságára vonatkozóan. A legtöbb cég nem rendelkezik dedikált mérési rendszerrel, és a mérések nem folyamatosak, de a korábbi felméréshez képest mindenképpen nőtt a vállalkozások mérési tudatossága.

Fejlesztési irányok: digitalizáció és innováció

A legtöbb vállalatnál (78%) nem történt létszámváltozás az elmúlt 3 évben kommunikációs/PR/marketing területen, csak néhány helyen nőtt. Bár a létszám többnyire nem változott, a kommunikációs igények jelentősen nőttek (összesen 78% tapasztalt növekedést), vagyis a vállalatok nagyobb kommunikációs terhelést kezelnek azonos vagy alig növelt erőforrással.

A két évvel korábbihoz képest a válaszadók többsége (74%) szerint nőtt a kommunikáció fontossága, 60%-uk jelentős növekedést tapasztal.

A jövőben a vállalkozások a social media jelenlét, a videós tartalmak és tartalommarketing erősítését tervezik. Az AI-megoldások megjelenése is egyre hangsúlyosabb.

A belső kommunikációban az intranet fejlesztése és a személyes kapcsolódások bővítése szerepel a tervek között.

Építőipari szakma kommunikációja

A teljes építőipari szakma vállalatok közötti (B2B) kommunikációjában a válaszadók többsége szerint van fejlődés, de hiányzik a tudatosság, a szervezettség és a stratégiai szint. A szektor még mindig reaktív, nem stratégiai szemléletű. A kommunikáció sokszor személyfüggő, nem rendszerszintű. Hiányosság az alulfinanszírozottság és a tudatosság.

A vevői, lakossági (B2C) kommunikáció sokszor ad hoc jellegű és alulfinanszírozott, a fókusz a cégeknél inkább a B2B kommunikáción van. Sokszor reaktív és nem stratégiai szintű. Hiányzik a lakossági edukáció és a hiteles tartalom. A javuláshoz mindkét területen szükség van:

• stratégiai gondolkodásra,
• tudásmegosztásra,
• edukációra (lakosságé és a vállalkozásoké is),
• digitális és innovatív csatornák bevezetésére.

Az ÉVOSZ kommunikációja pozitív értékelést kapott

A felmérésben részt vevő cégek átlagosan 8,3 pontra értékelték az ÉVOSZ kommunikációját. A leggyakrabban használt csatornák az ÉVOSZ Hírlevél, a weboldal és a Facebook. A fejlesztési igények között a digitális láthatóság növelése és a proaktív szakmai kommunikáció szerepel.

A legfontosabb referenciák között találjuk a Paks–Kalocsa hidat, az M44 Tisza-hidat, az M85 Soproni alagútrendszert, valamint a főváros ikonikus közlekedési beruházásait: a Megyeri hidat és az M4 Metró állomásait. Kulturális és középület-fejlesztések közül kiemelkedik a Néprajzi Múzeum, a Nemzeti Táncszínház, a Várkert Bazár felújítása, valamint a Kossuth téri mélygarázs a Parlamentnél. Az ipari beruházások közül a Mercedes-Benz kecskeméti gyára jelzi a PERI mérnöki megoldásainak erejét, míg a kereskedelmi szférában az Etele Pláza építésénél és más bevásárlóközpontoknál nyújtott támogatást. A műemlék-rekonstrukciók között említést érdemel a Szegedi Zsinagóga kupolája és a szolnoki kastély, amelyek a kulturális örökség megőrzését szolgálják.

Erős háttér

Kiemelkedő előnyt jelent a magyar piacon a PERI nemzetközi háttere. A világszerte szerzett mérnöki tapasztalat és tudás olyan megoldásokat eredményez, amelyek a különböző építési kultúrák és szokások igényeihez is igazodni tudnak. A számos, nemzetközi szinten megvalósult projekt tapasztalatai közvetlenül hozzájárulnak a folyamatos termékfejlesztéshez és az innovációhoz.

„Emellett a csoporthoz tartozás lehetővé teszi az anyagellátás rugalmas és hatékony kezelését, így biztosítva, hogy az eszközök mindig ott álljanak rendelkezésre, ahol éppen szükség van rájuk – akár nagy volumenű, komplex projektek esetében is – osztották meg lapunkkal gondolataikat a PERI munkatársai.

Ismét újdonságokkal támogatják az építőipart

A jubileumi eseményen a PERI a DUO rendszer legújabb fejlesztéseit mutatták be, amelyek egyaránt szolgálják a fenntarthatóságot, a biztonságot és a hatékonyságot. A magyar piacon már elérhető a DUO csuklós sarok, míg 2025 végétől érkeznek többek között az alaptesthez használható kiegészítők, a kiegyenlítő lemez és a betonozó konzol adapter. 2026-tól elérhető lesz az áttetsző zsaluhéj, amely lehetővé teszi a beton minőségének és szintjének ellenőrzését a kivitelezés közben, valamint a DUO körpillér zsaluzat. A fejlesztések között szerepel egy új főtartó, amely korai kizsaluzást tesz lehetővé 30 cm-es födémvastagságig, kevesebb támasz alkalmazásával, valamint egy új betonozókonzol adapter, amely megkönnyíti a biztonságos munkaszintek kialakítását. A jövő irányát a biopolimer táblák prototípusa jelzi, amely a fenntartható építés új szintjét hozhatja el.

Piaci szerephez méltó eseményen ünnepelték az évfordulót

Mintegy 200 résztvevő – köztük 145 partner és vendég, valamint 55 PERI kolléga – ünnepelt együtt az eseményen. A rendezvényt megtisztelte jelenlétével Stan Wojcieszczyk, a PERI Group kelet-európai országcsoport vezetője, valamint Koji László, az ÉVOSZ elnöke, aki megnyitó beszédében hangsúlyozta a PERI oktatásban betöltött kiemelkedő szerepét, és ezért elismerő oklevelet nyújtott át Ézsiás Miklós ügyvezetőnek.

A PERI nagy hangsúlyt fektet az utánpótlás-nevelésre: elméleti és gyakorlati oktatást biztosít az ország számos középiskolájában, valamint az egyetemi képzés részeként is. Rendszeresen részt vesz felsőoktatási szakmai napokon, állásbörzéken és középiskolai rendezvényeken, ahol a vállalat szakemberei gyakran tartanak látványos bemutatókat. Az intézményekkel való kapcsolatot egy teljes oktatási csapat gondozza, amelyben értékesítők, tervezők, termékmenedzserek és építéshelyi betanító kollégák is közösen dolgoznak.

„Velünk ünnepelt továbbá Radoslav Kopka, a PERI Szlovákia ügyvezetője, aki – tették hozzá – első kézből osztotta meg a szlovák piacon szerzett tapasztalatait, és kiemelte a MAXIMO rendszer sikerét.”

A rendezvény legemlékezetesebb pillanatai közé tartozott a DUO szerelési verseny, amelyre kétfős csapatok jelentkezhettek. Nagy érdeklődés övezte a kiterjesztett valóság (XR) bemutatót is, amelyet Szendrei Orsolya, a tervezési osztály vezetője mutatott be interaktív formában. A PERI XR-megoldásai lehetővé teszik, hogy a tervezett szerkezetek és rendszerek már a kivitelezés előtt valósághűen, digitálisan bejárhatók és ellenőrizhetők legyenek. Hatalmas sikerrel zajlott a DUO élőcsocsó körverseny is – ahol a vendégek voltak a játékosok, a pálya pedig a DUO elemekből készült felnagyított installáció.

Három igazgatóság öleli fel azokat a szakembereket, akik közül sokan több tíz évet töltöttek már a cégnél és szereztek széleskörű tapasztalatot a különböző projektekben.

A terület három szakemberével, Barna Ágnes főépítésvezetővel, Medgyesy Bálint  projektvezetővel és  Kocsis Zsolt installációs főmérnök, gépészeti és elektromos terület vezetővel vettük sorra a nagyobb sikereket, kihívásokat. Mivel számos projekten dolgoztak, illetve dolgoznak most is együtt, az interjú egy kellemes hangulatú szakmai beszélgetéssé kerekedett, melyből izgalmas részleteket tudtunk meg arról, hogy miként kapcsolódnak össze a szakági feladatok az ütemtervvel, valamint, hogy a belsőépítészet hogyan befolyásolja a tervezést, kivitelezést.

Barna Ágnes (akivel először az M3-as metró felújításakor, a Ferenciek tere állomás projektvezetőjeként találkoztam – a szerk.), húsz éve érkezett a SWIETELSKY kötelékébe. Előző multicég munkahelyén úgy érezte, hogy nőként nem juthat magasabb szintre a munkahelyi mérnök pozíciónál, holott nagyobb kihívások hajtották előre. Itt építésvezetőként kezdett, majd az M4-es metró kivitelezése óta generál projektvezető.

„Bármilyen projektet le tudnunk vezényelni”

„Amit nagyon szeretek ennél a cégnél, hogy az építőiparnak egy széles szortimentjét meg tudja valósítani, én magam is számos különböző épület kivitelezését vittem végig. Összeszokott csapat vagyunk a kollégákkal, és nincs olyan kihívás, amire ne találnánk megoldást. Leülünk, együtt ötletelünk és mindig megfejtjük, hogy hogyan menjünk tovább. A kollégáim mindegyike bármilyen projektet le tud vezényelni szaktudásából, valamint tapasztalatából adódóan.”

„Az egyik sok kihívást rejtő projekt a budatétényi Media Center Campona (az RTL korábbi székháza) volt. Maga a stúdiótechnika, a világítófödémek, az akusztika megvalósítása mind olyan feladat volt, amivel a klasszikus építőipari beruházások során nem találkozik az ember. Volt több irodaház, társasház, aminek építésében részt vettem, de a csapatommal együtt építettük az első nagyobb geotermikus irodaházat Budapesten a Raiffeisen Banknak a Késmárk utcában.”

Meghatározó megbízás: a Várkert Bazár

A szakember kedvenc projektje a Várkert Bazár rekonstrukciója, amelyen a SWIETELSKY Magyarország Kft. szinte valamennyi szakága együtt dolgozott, igaz, a munkák ütemezése miatt nem egyidőben.

„Nekem nagy szívem csücske volt ez a munka a műemlék mivoltja miatt és azért is, mert rengeteg szakma volt jelen, a régi korok építőmestereinek krémje: díszítőfestők, tégla-, kő-, kerámia-, gipsz-, fa-, fém-, ólomüveg-, terazzo restaurátorok, akikkel a modern építészetben ritkán találkozol" 

– idézte fel Barna Ágnes.

„Mi ott régészeti értékeket mentettünk, mélyépítettünk, bányászkodtunk, cölöpöztünk, műemlék szerkezetet újítottunk fel, különleges volt a színpadtechnológia, akusztika és belsőépítészet kialakítása – ez egyszerűen egy „Nagy szerelem” projekt volt. Nagyon küzdelmes, de nagyon élveztem. 14 hónapunk volt rá, s közben kiderült, hogy nemcsak állagmegóvás, hanem a műemlékvédelem is feladatunk. Sokszor Bálinttal, aki most itt ül mellettem, zártuk az irodát este későn, mert még megoldásokat kerestünk.”

„Bálintban azt szeretem, hogy nagyon erős a belső építészi szemlélete, utána megy a részleteknek, és ez itt nagyon fontos szempont volt.”

A belsőépítészeti elképzelés a kivitelezés kulcsa

„Nemcsak itt” – kapcsolódik a beszélgetésbe Medgyesy Bálint projektvezető, aki szerint a legtöbb kivitelezésben fontos a belsőépítészet. Főként a hoteleknél – vélekedik –, illetve minden olyan épületnél, ahol a marketing a belső design által tudja az épületet értékesíteni.

„Ezeknél a létesítményeknél alapvető lenne, hogy a megrendelő konkrét belsőépítészeti terveket készíttessen, majd ebből fejtsék vissza és rajzolják meg a szerkezeti és a generálterveket. Sokszor látjuk azt, hogy van egy terv, de a belsőépítészeti igényekre csak a kivitelezés folyamán derül fény, akkor pedig már nehéz, vagy csak módosítások árán lehet megvalósítani a megrendelő igényeit”

– tárja fel az anomáliákat. 

Medgyesy Bálint még egyet kiemel: „Nagyon fontos szereplője a beruházásoknak a lebonyolító. Sok esetben nem bíz meg ilyet a megrendelő, pedig ő lenne az, aki a tervektől egészen a teljesítés végéig nyomon követi és koordinálja, összehangolja a feladatokat, a folyamatokat, a szakágakat. Ez arról szól, hogy - de szép a magyar nyelv, hiszen a megbíz szót használjuk erre -, van egy ember, akiben megbízik, aki a teljes beruházást felügyeli. Ha nincs, akkor szétcsúszhatnak a dolgok és valaki más, nem kompetens személyre hárul ez az összehangolás.”

Belsőépítész szemmel

A csapat oszlopos tagját, Medgyesy Bálint projektvezetőt tehát a belsőépítészet iránti vonzódása teszi rendkívülivé – illetve szemléletével ő teszi különlegessé a projekteket.

”Nálam ez fiatalon kezdődött. Belsőépítész szerettem volna lenni, de nem vettek fel az akkor még Iparművészeti Főiskolára, ezért városgazdász üzemmérnök lettem. Utána elvégeztem a műegyetemet, de nem diplomáztam le, viszont addigra terveztem annyi házat, hogy megkaptam a jogosultságot a portfolióm alapján” – mesél a kezdetekről.

A szakember településtervezéssel, hatósági munkával és építésztervezéssel foglalkozott 15 évig. 1999-ben egy barátja által ajánlott munkával került közvetlen kapcsolatba a belsőépítészettel, majd több projektben is részt vehetett és világossá vált számára, hogy megérkezett.

„Tervezőként ugyanis soha nem jutottam volna olyan, belsőépítészetet is érintő munkákhoz, mint kivitelezőként. Értettem a nyelvét a beruházónak, az építésznek, a belsőépítésznek, azt is láttam, hogy ki hol érti félre egymást. Volt egy tízéves időszak, hogy ezt a tolmács szerepet töltöttem be.”

Az egyik legkülönlegesebb projektjét nem szerette

Főbb projektjei között említi a Fővám téri Vásárcsarnok mellett található Meininger Hotel kivitelezését, amely 2020-ban Építőipari Nívódíjat nyert "Középület / kereskedelmi" kategóriában. Pikantériája, hogy a leg-nyögvenyelősebb projekt hozta el a legtöbb elismerést számára. Építési Alkotói Díjat is elnyerte a projekt.

A belsőépítészetét a magyar iparművészet és a Vásárcsarnok neogótikus stílusa inspirálta. Bár jelentős generálkivitelezői feladatnak számított, a feladat sikerélményét árnyalta számára, hogy a 2016-ban kezdődött munkálatok után bekövetkezett drasztikus anyagáremelkedés és munkabérrobbanás nehezítette a büdzsé tartását.

„Komoly szakmai kihívás volt a felépítmény és a pinceszint közötti szerkezeti átváltás, valamint az épület hullámzó, látszóbeton homlokzata. Ez egy kifordított szerkezet: kívül a vasbeton, legbelül a nyílászárók, közte pedig a 20-40 cm szélességben a hőtechnika, párazáró réteg. Viszont addig, amíg a hőszigetelési és bádogos munkák nem készültek el, nem tudtuk zárni az épületet – ez komoly organizációt igényelt, ráadásul, a hullámos felületet ideiglenesen téliesíteni kellett, hogy ne essen be a csapadék” – osztja meg az emlékeit a projektvezető.

A vidéki projekteknek különleges varázsa van

A projektvezető nemcsak budapesti beruházásokban vett részt, hanem vidéken is sokat dolgozott. A legemlékezetesebb számára a balatonfüredi Hotel Füred felújítása, ahol a beruházáshoz kapcsolódóan új társasházak is épületek.

„Amikor elnyertük ezt a megbízást, valójában leköltöztünk Balatonfüredre és cégen belül egy „nyaralócsoport” lettünk. Ez egy jó időszak volt csapatépítés szempontjából is, mert nagyon összecsiszolódtunk a kollégákkal.

Emellett megtapasztalhattuk azt is, hogy vidéken teljesen más kivitelezni: más mentalitásúak az emberek, jó tapasztalataink voltak. Megoldáskeresőbbek a hatóságok, a megbízók, az alvállalkozók is, mint a fővárosban, a tetteket inkább a bizalom vezérli, mint a bizalmatlanság – ez a projektre és a munkánk hangulatára is nagy hatással volt.”

Gépészet nélkül kutyaól egy építmény

Kocsis Zsolt a SWIETELSKY Magyarország Kft. installációs főmérnöke humoros mondattal foglalja össze a választ, amikor arról kérdezem, hogy mi a feladata.

„Én mindig azt mondom: építhettek nélkülem, de az egy kutyaól lesz. Ha nem akartok fázni, vagy meg akartok mosakodni, akkor forduljatok hozzám! De a viccet félretéve, gépészmérnök vagyok, az elektromosságot pedig tanulom, ez a két terület meglehetősen szerteágazó, de összefügg. Az egyes projekteken ezek megvalósítását biztosítjuk a két szakterületet irányító kollégámmal együtt” – részletezi Kocsis Zsolt.

„Minden ház alfája-omegája a gépészet és az elektromosság – ez vezeti az ütemtervet, szúrja közbe Medgyesy Bálint. Mindkettő sok-sok rendszerből áll, ezeket első lépésben meg kell építeni, majd ahhoz, hogy működőképes rendszer legyen, össze is kell hangolni a két szakágat. Illetve, amikor elkészült mindkettő, a végén van egy nagy beüzemelési folyamat, amitől a ház nem csak használható, hanem komfortos is lesz.”

…ahol a gépészet és az elektromosság összeér a kivitelezéssel

Barna Ágnes főépítésvezető megerősítésképp hozzáteszi: gépészeti kiviteli tervek minden esetben rendelkezésre állnak, az elektromosság nyomvonalai ugyanakkor ezekből a tervekből nem derülnek ki, mint ahogy az sem, hogy az egyes szakágak hogyan működjenek együtt. Pl. egy kamerarendszer hogyan van összefűzve egy internetes strukturált hálózattal, vagy miképp integrálódik egy tűzvédelmi rendszer. Ezen a ponton a kollégák kreativitására van szükség, mert az ilyen helyzeteket általában a kivitelezőnek kell megoldani.

„De az is előfordul, - mondja -, hogy rés van a pajzson, vagyis a tervek alapján a gépészet feladatai nem érnek össze a gyengeárammal, hiányzik egy kis munkafolyamat. Olyankor eldöntjük, hogy melyik szakág feladatköréhez csatoljuk, mert hát valamelyikhez kell” – mondja nevetve.

„Erről jut eszembe – kapcsolódik be Kocsis Zsolt -, hogy én a projekten tolmács is vagyok, vagyis feladatom, hogy lefordítsam a gépész és elektromos szakemberek nyelvét, gondolatait az építész kollégáknak. Valamint döntési helyzetet teremtek, hogy tovább tudjunk haladni, ha kérdéses fordulóponthoz érünk. Ezzel növelhető a hatékonyság, a biztonságérzet a csapatban” – részletezi tovább az installációs vezető.

A szakmai különlegességek inspirálják a gépészmérnököt

Gépészetileg ő is a Raiffeisen Bank geotermikus irodaházát és a Media Center Camponát emeli ki. Előbbi komoly, energiatakarékos épület. „Az MCC projektben „csak” a gépészetért feleltem, ám számos jó kihívást tartogatott számomra. Nagyon sok redundáns hűtési-fűtési rendszer volt külön a stúdiókhoz, külön a keverőpulthoz, a vágószobákhoz. 2005-ben a VRF technológia (változó hűtőközeg-tömegáramú rendszer) gyerekcipőben járt, és egy nagyon komoly struktúrát kellett felépíteni.

Egyes helyiségek érzékenyek voltak az akusztikára, a szellőzés kialakításánál a passzív zajon kívül a léghangra is figyelni kellett. Komoly műszaki feltételeket kellett teljesíteni abból a szempontból is, hogy a légsebesség ne legyen érzékelhető, ne keltsen huzatot az asztaloknál például.”

Kocsis Zsolt külön kitért a Raiffeisen Bank HQ4  irodaház kialakítására, ahol álpadló alatti szellőzőrendszert alakítottak ki (hasonló rendszereket alkalmaznak a színházakban is), valamint hűtő-fűtő lamellákat alkalmaztak álmennyezetként, mely eleganciát adott a belső térnek.

A Medicontur kiemelkedő feladat volt

2024 őszén készült el a Medicontur zsámbéki csarnoka, ahol az orvosi segédeszközöket gyártó cég új üzemének belső kialakítása volt a SWIETELSKY feladata. A higiéniai szempontok miatt is magas szintű megrendelői igényeknek maximálisan igyekezett megfelelni a kivitelező csapat. A munkáról az installációs vezető is igazi különlegességként beszélt.

„Óriási fejtörést okozott az építész-gépész kapcsolat, de nagyon különleges volt szakmailag az úgynevezett tisztatér (üzemi, laboratóriumi terület) kialakítása, valamint a különböző nyomású helyiségek megvalósítása, melyeket zsilipekkel kötöttünk össze. Ritkán van lehetőség ilyen izgalmas projektre”.

Minden kollégának van az építőipar területein belül , ami közelebb áll a szakmai érdeklődéséhez– fűzi hozzá Barna Ágnes. „Ezt a projektet fiatal mérnököknek is megmutattuk, hiszen egy tisztateres csarnok installációs kialakítása igazán összetett mérnöki feladat.

Arra a kérdésre, hogy melyik projektet említeném még meg, véleményem szerint egy komoly mérnöki teljesítmény volt - organizációs szempontból mindenképp (én úgy érzem, nem tudtam volna csinálni) - az M1-M7-es autópálya bevezető szakaszán megvalósult külön szintű csomópont Őrmezőn. Horváth Ferenc kollégám felelt a megvalósításáért.”

A kivitelezésért 2017-ben komplex infrastrukturális létesítmény kategóriában Építőipari Nívódíjat kapott a SWIETELSKY Magyarország Kft. „Az M1-M7 autópálya bevezető szakaszának összekötése a Kelenföldi pályaudvarral és a 4 számú METRO végállomással valódi mérnöki bravúr. Magyarország legterheltebb útszakaszának - melyen több mint 100.000 egységjármű halad át naponta - átépítése a forgalom 2x3 sávon történő fenntartása mellett másfél év alatt több mint 50 ideiglenes forgalomterelési fázisban volt megvalósítható.(…) A végeredmény, a közúti, a vasúti és a tömegközlekedési hálózatok összekapcsolása egy intermodális csomópontba világvárosi színvonalon született meg.” – írták az indoklásban.

Két metróvonal beruházásában is letették névjegyüket a Swietelskysek

2023 májusában fejeződött be az M3-as metró felújítása, amelyen 3 évig dolgozott a SWIETELSKY Magyarország, feladata a középső szakasz állomásainak megújítása volt. A projekt befejeztével rengeteg humán erőforrás, kapacitás szabadult fel, a szakemberek visszatértek a cég más területeire, főként a magasépítéshez. (Ezt megelőzően, a 2010-es években a vállalat az M4-es metró tíz állomását kivitelezte.)

„Az egy hatalmas projekt volt, mérnöki kihívásokkal teli. Az M3 kezdésekor azt gondoltuk, hogy az M4-es metró építésénél kellő tapasztalatot szereztünk, de nem lehet párhuzamot vonni, az új építés volt, ez pedig egy régi módszerekkel kivitelezett műtárgy elavult-tönkrement rendszereinek felújítása-cseréje,” – mondta Barna Ágnes főépítésvezető. A részleteket Kocsis Zsolt magyarázta el.

„Érdekes, hogy melyik szakágnak melyik projekt a kihívás. Pl. az M3-as metró nem volt az gépészetileg, de elektromosságban igen, itt nagyon megerősödött az elektromos szakágunk. Az M3-as metró rekonstrukciója alatt került hozzám az elektromos szakterület  és tudom, hogy honnan hova jutottunk, láttam, hogy nagyot fejlődtem én magam is. Az volt a nehezítő körülmény, hogy az északi és déli szakasz folyamatosan működött, reggel és este szerelvények haladtak át – ehhez biztosítanunk kellett az áramot és más biztonsági rendszerek működését.

Tíz darab többmillió watt teljesítményű kapcsolóteret több ütemben építettük át, külön tervek voltak arra, hogy az elosztó szekrények mezői milyen sorrendben épüljenek be, hogyan lehetséges az átkötés – nagy fejtörést okozott. Az M4-es metrónál nem volt ilyen kihívás, mert az egy zöldmezős beruházás volt” – részletezte az installációs főmérnök.

„Az M3-asnál az É-i és D-i szakasz metróközlekedés biztosításához szükséges rendszerek működtetése mellett az organizáció is jelentős feladat volt (pl.: a jellemzően éjszakai és hétvégi vonatszerelvényes anyagbeszállítások). Nehézséget jelentett továbbá a föld alatti munkavégzés is” – fűzte hozzá Barna Ágnes.

„Azt tapasztaljuk, hogy amikor „beszorulunk” három évre egy speciális kivitelezési területre, például a metróépítésbe, azalatt az idő alatt nagyon nagy fejlődésen megy át a felhasznált anyagok tekintetébenaz építőipar egyéb területei. Miután befejeztük az M3 kéreg alatti kivitelezési munkáit, frissíteni kell a tudásunkat anyagok, illetve technológiák tekintetében, vagy az új jogszabályi környezet kapcsán, hogy tovább tudjunk dolgozni a föld felett a magasépítésben.”

A jó feladatok összekovácsolják a csapatot

„Összességében azt mondhatom, hogy vannak összetett, nehéz projektek, melyek megvalósítása során sok-sok problémával találkozunk. Az évtizedek során képessé váltunk arra, hogy ezeket kezeljük, közösen megoldjuk, sőt, össze is kovácsolnak minket ezek a helyzetek, hiszen közben szem előtt kell tartanunk a különböző szakágak, a megbízók és üzemeltetők szempontjait is, ezáltal mindenki tanul valamit. Amikor pedig átadunk egy projektet és látjuk, hogy a döntéseink, közös mérnöki munkánk eredményeképp jobb megoldás született, az egy nagyon pozitív visszaigazolás számunkra” – zárta az interjút Barna Ágnes főépítésvezető.

Megtelik a város művészettel

Egyre nagyobb figyelem kíséri a hazai kortárs művészeti élet immár harmadszor megrendezett eseményét, az AWB-t, amely nemcsak Budapest galériáit és kiállítóhelyeit, hanem műtermeit is megtölti majd élettel. A háromnapos, ingyenes programsorozat az adventi időszak kezdetén hívja felfedezőútra mindazokat, akik közelebb szeretnének kerülni a kortárs alkotásokhoz.

Mintegy negyven helyszín várja majd a látogatókat, köztük tizenhat új galéria és kiállítótér, sőt, idén először egy pécsi helyszín is bemutatkozik a programban. Az AWB célja, hogy a művészetet közvetlenebb, személyes élménnyé tegye, ezért pillanthatnak be a látogatók az alkotók műtermeibe is.

Az esemény egyik különlegessége, hogy tematikus, másfél–kétórás művészeti sétákon három-négy kiállítást ismerhetnek meg rövid, személyes minitárlatvezetésekkel. A sétákat ismert közéleti vagy művészeti személyiségek vezetik – olyanok, akik különböző nézőpontokból közelítenek a kortárs művészethez, így eltérő perspektívákat kínálnak a látogatóknak.

Az átláthatatlanság zónái

A kiállításon Török Krisztián Gábor kurátor a láthatóság, a rejtettség és a felismerhetőség határterületeit járja körül. A művek elmosódó, töredékes és torzított formákban jelennek meg, ahol a néző figyelme folyamatosan elcsúszik: a jelentés felvillan, majd visszasüllyed a homályba.

Mi látható és mi marad rejtve? Fedezze fel a kiállításon és ismerje meg, hogyan kapcsolódnak egymáshoz a kiállítás darabjai.

Minden érdeklődőt szeretettel várnak a megnyitóra, november 27-én 19:00 órakor a Brody House-ban (1088 Budapest, Bródy Sándor utca 10.).

Téves állítások is elhangzottak

„Mi nem csapoljuk meg a vízbázist, a termálvízből hőenergiát nyerünk ki” – reagált a Népszava cikkének egyik állítására az Indexnek adott interjújában Balázs Attila,. A lap állítása szerint a geotermikus beruházás befolyásolná a város alatti termálvízbázist.

A Népszava október 28-i cikke arra mutat rá: „fűtés és meleg víz nélkül maradhat a kormány által 244 milliárd forintért megvásárolt irodakomplexum, ahová számos minisztériumi részleg, a NAV és az Állami Számvevőszék költözne a következő hónapokban, a bevásárlóközpontot pedig már meg is nyitották”. Állításukat arra alapozták, hogy a geotermikus rendszer nem kapott környezetvédelmi engedélyt. Emellett azt is sejtették, hogy veszélybe kerül a budapesti gyógyfürdők vízellátása.

A Bayer Construct tulajdonosa az Index megkeresésére azonban kifejtette: a kritikák szakmailag értelmezhetetlenek és megalapozatlanok, majd hozzáfűzte, hogy lesz meleg víz és fűtés is az irodakomplexumban. Ezt követően részletesen bemutatta, hogyan is működik valójában egy geotermikus rendszer.

Hőt vesznek ki, vizet nem 

A legnagyobb félreértés Balázs Attila szerint az, hogy sokan úgy gondolják: a geotermikus rendszer véglegesen vesz ki vizet a termálkarsztból.

„Az általunk alkalmazott technológiával egy csepp vizet sem veszünk ki véglegesen a főváros alatt elhelyezkedő termálkarsztvíztestekből”

– hangsúlyozta, majd kifejtette: „Ezzel ellentétben a gyógyfürdők valóban csak egyszer használják fel a kitermelt termálvizet, ezt követően kiengedik azt felszíni vízfolyásokba és egyéb kijelölt befogadóhelyekre, és ezzel a módszerrel valóban folyamatosan csökken a föld alatti rétegek vízkészlete.”

A zuglói geotermikus technológia egy zárt rendszert alkot: fúrással létrehozzuk a termálkutat, ezen keresztül kitermeljük a termálvizet, egy hőcserélő berendezés segítségével kivonjuk a hőenergiát, majd a kitermelt termálvizet egy zárt hálózaton, vezetékrendszeren keresztül visszaküldjük, visszasajtoljuk ugyanazon mélységbe és földrétegbe.

„Itt valójában a termálvíz által hordozott – a Föld magmájából származó – hőenergiát vonjuk ki, nem a vizet, az visszakerül az eredeti közegébe” – magyarázta a cégtulajdonos. 

Egy nemzetközi tanulmány szerint évmilliókig elég a geotermia 

Arról is beszélt Balázs Attila, hogy egy nemzetközi tanulmány szerint, ha a világ összes energiáját geotermikus forrásból nyernénk, akkor 100 év alatt mindössze 0,000015 Celsius-fokot (15 mikrofokot) hűlne le a magma.

„Az a szakmai tanulmány, amelyre a zuglói beruházás kritikusai is hivatkoznak, kizárólag elméletekre és modellszámításokra támaszkodik, egyetlen új mérést, kutatást, vizsgálatot sem végeztek hozzá. A budapesti és a városi környezetben egyébként sem lehet pontos szeizmikus méréseket végezni az állandó háttérzaj és rezgés miatt, így a tanulmány inkább regionális áttekintést ad, de konkrét lokációkra nem alkalmazható” – fejtette ki a vállalatvezető. Szerinte ezért van szükség az online monitoringrendszerekre, amelyek valós adatokat szolgáltatnak majd arról, hogy mi történik a mélyben.

A Zuglóban lefúrt kutaknál végzett nyolcnapos tesztek során nem volt mérhető változás a környező kutak vízszintjében.

Így működik a zuglói irodakomplexum fűtési rendszere

Ezek után arról kérdezte az Index Balázs Attilát, mi a valós helyzet a zuglói projekt geotermikus rendszerével, amelyről a Népszava azt írta, hogy nem kapott környezetvédelmi engedélyt.

Az épületek energiaellátása nemcsak a geotermikus technológián alapul, hanem levegő-levegő hőszivattyúrendszer is működik a létesítménykomplexumban, amely geotermia nélkül, attól teljesen függetlenül is 100 százalékban biztosítja az épületek fűtését, hűtését, és előállítja a használati meleg vizet

– szögezte le határozottan, megjegyezve, hogy a hőszivattyús megoldás egy teljes értékű alternatív energetikai, épületgépészeti konstrukciót jelent. „A geotermikus rendszer létesítéséhez – ideértve a termelő és a visszasajtoló kutat, valamint a technológiai berendezéseket is – minden hatósági engedély rendelkezésre áll, függetlenül attól, hogy egyesek mit állítanak”.

Részletezte, hogy az üzemszerű működéshez előírt engedélyek és a szükséges hatósági szerződések megkötése folyamatban van, ebben jelent fontos előrelépést, hogy a Pest Vármegyei Kormányhivatal kiadta a geotermikus rendszer környezetvédelmi engedélyét. Ezzel párhuzamosan a Pólus Center mellé tervezett új, Szilas Liget elnevezésű, XV. kerületi lakónegyed – amelynek szintén geotermikus energiára alapoznák a fűtését – termálkútjainak engedélyeztetése is jól halad.

Másfél-két évig tart a teljes folyamat

Amikor a geotermikus rendszer engedélyezési folyamatáról kérdezték, a folyamat részletes vázát mutatta be Balázs Attila:

• Először a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságától (SZTFH) kell kutatási engedélyt kérelmezni, amely nagyobb terület lehatárolásával jár, és már ehhez is szükséges a vízügyi igazgatóság vagyongazdálkodási hozzájárulása.
• A következő lépés a kutak létesítési engedélye – minden egyes kútra és az összekötő vezetékre is külön engedélyt kell kérni.
• Ezután különböző szakmai teszteket végeznek, majd be kell adni a kutatási zárójelentést és a védőidom-kijelölési kérelmet.
• Párhuzamosan kérni kell a használatbavételi engedélyt, amelyhez környezetvédelmi engedély szükséges – ez lehet előzetes vizsgálati dokumentáció vagy környezeti hatásvizsgálat.
• Végül az Energiaügyi Minisztériummal kell hasznosítási szerződést kötni.

Az egész folyamat minimum másfél, de inkább két évig tart.

A piros zóna, ami mégsem jelent tiltást 

Arról is tájékoztatást kértünk a Bayer Construct vezérétől, hogy mi a helyzet a SZTFH által kijelölt úgynevezett piros zónával, amelyre a kritikusok hivatkoznak. Balázs Attila kifejtette: ha a hatóság kijelöl egy piros zónát, majd ugyanaz a hatóság kiad egy engedélyt, az azért van, mert jogszerűen megteheti, és műszaki, szakmai oldalról is megfelelőnek tartja.

„Az úgynevezett »piros zónát« kijelölő hatóság az ugyanaz a közigazgatási szerv, amely kiadta az engedélyt”

– fogalmazott, hozzátéve: az SZTFH-tanulmány nem jogszabály, hanem szakmai iránymutatás, amely semmilyen kötelező érvényű tiltást nem tartalmaz. A tanulmány óvatosságra int, de nem tiltásokat fogalmaz meg – pusztán javaslatokat tesz. Ráadásul amikor a tanulmány megszületett, a zuglói kutak már rendelkeztek kutatási és fúrási létesítési engedéllyel, így visszamenőlegesen nem is lehetne rájuk alkalmazni.

Drágább, de hosszú távon megtérül

Az üzleti vonatkozásokról is érdeklődtünk a beruházónál, konkrétan arról, hogy mennyivel drágább ez a zöld megoldás a hagyományos fűtési módszereknél. Balázs Attila őszintén elmondta:

„ma még drágább, nem keresünk rajta.”

A megvalósítás lényegesen többe kerül, mint ha egy kész vezetékről vennék le az energiahordozót. „Hosszú távon azonban megtérül, ráadásul a környezetvédelmi szempontok már nem elvont, elhanyagolható feladatokat jelentenek, hanem teljesen húsba vágó, feltétlenül megoldandó gyakorlati kihívásokat” – vallja Balázs Attila.

Bár a korábbi szabályozás szerint nem lett volna kötelező visszasajtolni a Zuglóban kitermelt vizet, ők saját elhatározásból megcsinálták a visszasajtoló kutat is, mert így lesz valóban megújuló ez az energiaforrás. A távhő egyébként ma a legolcsóbb fűtési forma Magyarországon, és ha azt geotermikus energiával szolgálják ki gáz helyett, az még hatékonyabb és környezetbarátabb megoldás.

„Nagyon fontos kiemelni a zuglói beruházás vonatkozásában azt az igen ritkán említett összefüggést, hogy az itt megvalósított geotermikus rendszer által termelt hőenergia meghatározó mennyiségét (több mint 50 százalékát) nem a Bosnyák téri létesítményeknek – lakóépület, irodaházak és kereskedelmi központ – a kiszolgálására használjuk fel, hanem az Budapest távhőszolgáltatásához biztosít majd megújuló »zöldenergiát«. A BKM Zrt.-vel (BKM Budapesti Közművek Nonprofit Zrt. – a szerk.) fennálló együttműködési megállapodásunk keretében kötelezettséget vállaltunk arra, hogy az itt megtermelt hőmennyiség meghatározó részét átadjuk a távhőszolgáltatónak, ebből is látszik, hogy tisztán szakmai megközelítésben vizsgálva a fővárosnak is előnyös és támogatható ez a geotermikus rendszer.”

Statikailag rendkívül rossz állapotban volt az Árpád-kori épületmaradvány. A Market Építő Zrt. finanszírozásában és koordinálásával végzett komplex állagmegóvás során ezért

korszerű technológiák alkalmazásával stabilizálták az műemlék altalaját, megerősítették a falszerkezetet, restaurálták a falazati elemeket, kiépítették a villámvédelmet, megmentve a „nagy túlélőként” is emlegetett, szoborszerű tornyot a pusztulástól. A helyszín november 20-tól a nagyközönség számára is látogatható.

A rom átadásán beszédet mondott Deák Krisztina, az Építési és Közlekedési Minisztérium műemlékvédelemért és kulturális örökségért felelős helyettes államtitkára, Scheer Sándor, a Market Építő Zrt. alapító-vezérigazgatója, Csaba Szilvia, Ádánd község polgármestere, valamint Belecz Péter, a ROM Vándor programigazgatója.

Tégláról téglára

A helyreállítás részeként korszerű technológiával stabilizálták a talajt, kiépítették a villámvédelmet, megerősítették a teljes erodált faltömeget, restaurátori módszerekkel az eredeti falstruktúra megőrzésével konzerválták a falszövetet és a faragott kőelemeket. Továbbá a rom alsó részén a régitől egyértelműen megkülönböztetett „sötét téglás” hozzáépítéssel jelezték a padlózat, a pillér és a pihenő pad jelenkori kialakításának kortárs jellegét.

Egy különleges tárgyat is rejt a templomrom belső tere, egy falra szerelt kézi harangot, amit az idelátogató kedve szerint megkongathat. Az egykori harangtorony ezzel a gesztussal szimbolikusan újjáéled.

A helyreállítás során a Market Csoport komplex építőipari tudását és szolgáltatási palettáját használja fel: az előzetes tudományos és szakági kutatásoktól, az örökségvédelmi engedélyeztetésen át egészen a kivitelezésig minden feladatot „házon belül”, illetve szoros partneri együttműködésben végez el. Az örökségmentő program célja, hogy a megmentett, helyreállított műemlékek gazdagítsák országunk régióinak kulturális erejét, színesítve túra- és zarándokútvonalaink élménytérképét.

„Minden benne van”

„Az értékteremtés, a közcélú társadalmi szolgálat a Market alapfilozófiájának része. A ROM Vándor programmal nemcsak épített örökségeket mentünk, hanem a nemzeti identitásunk egy-egy darabját is. A Hetyei templomrom egy igazi „nagy túlélő”, amelynek megóvása, komplex előkészítői- és kivitelezési munkát igényelt. Büszke vagyok, hogy a Market Csoport és Partnereinek szakértői munkájával sikerült megmenteni a jövő generációi számára ezt a különleges, majd 800 éves műemléket. Hisszük, hogy a megújult értékeink, közös jelenünket és jövőnket szolgálják.” – mondta Scheer Sándor, a Market Építő Zrt. alapító-vezérigazgatója.

„A látványos kastély, vár, vagy egyházi műemlékek felújítása mellett a történelmi múltat megidéző romok, fragmentumok megóvásának is nagy jelentősége van. Műemlékeink tanúskodnak az egykor volt közösségek életéről, építési tudásáról, kultúrájáról. Az Árpád-kori templomok fennmaradása érdekében végzett értékőrző munka amellett, hogy a magyar műemlékvédelmet megalapítók tevékenységének méltó folytatása, megteremti a fennmaradás és a jövőbeni további kutatás esélyét. A ROM Vándor program lehetőséget teremt az ádándi templomrom esetében a jelenlegi hipotézisek alátámasztására.” – emelte ki beszédében Deák Krisztina, az Építési és Közlekedési Minisztérium műemlékvédelemért és kulturális örökségért felelős helyettes államtitkára.

„Ebben a pár négyzetméter alapterületű pusztatoronyban minden benne van, amit a ROM Vándor program képvisel. Autentikus, szinte ismeretlen, sokszáz éves szakrális romemlék. Egy különleges atmoszférájú hely, amely kiállta az idők próbáját, de mégis megmentésért kiáltott. A komplex szakági vizsgálatokkal programcsapatunk tégláról téglára térképezte fel az épületmaradványt. A tervezési koncepció lényege a templomrom műszaki felújítása, a műemlékben rejlő építészeti és történeti értékek, valamint a poétikus rom és a táj természetes, harmonikus viszonyának megőrzése volt. A megmentett és stabilizált rom elemi esztétikáját mértéktartó kortárs eszközzel emeltük ki. – mondta el Belecz Péter, a ROM Vándor programigazgatója.

Az elmúlt években a ROM Vándor program számos rangos szakmai elismerésben részesült. 2024-ben elnyerte az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottságának „Példamutató Műemlékgondozásért” díját, a Média Építészeti Díj „Épített környezet” díját. 2025-ben pedig a DoingGood CSR Award „Értékmentő, értékátadó tevékenységének” kategória fődíját, a Varjaskéri templomrom állagmegóvása pedig az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottságának „ICOMOS-díját” és a BIG SEE Architecture díjat.

A vállalat országos adatait összesítve ősszel érte el a tízmillió tonna mennyiséget, mégpedig a múcsonyi üzemben. Itt 2005-ben állította fel első aszfaltkeverőjét a SWIETELSKY, 2020-ban pedig jelentős fejlesztést hajtottak végre a telepen, felavatták a teljesen új, a svájci Amman cég által gyártott keverőt. Erről részletesen is beszámoltunk ebben a cikkünkben.

A Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei keverőtelepen önmagában is erőteljes a gyártás: hamarosan átlépik az egymillió tonna aszfaltmennyiséget.

A Föld egyenlítőjét teljes hosszában leaszfaltozhatják ebből a mennyiségből

A vállalat szakemberei érdekességként kiszámolták, hogy az eddig általuk gyártott aszfalt elég lenne ahhoz, hogy a Föld egyenlítőjét 10 centiméter vastagságban, egy méter szélességben teljes hosszában leaszfaltozzák – ami jól érzékelteti az elvégzett munka nagyságrendjét.

„Büszkék vagyunk arra, hogy immár tízmillió tonna aszfaltot állítottunk elő Magyarországon. Ez a szám nemcsak a technológiai fejlődésünket, hanem a munkatársaink elkötelezettségét is tükrözi”

 – közölte a vállalat vezetősége az esemény kapcsán.

A SWIETELSKY jelenleg is számos hazai útépítési és felújítási projektben vesz részt és továbbra is a fenntartható, modern útépítés elveit követi. Az tízmilliomodik tonna aszfalt tehát nemcsak egy szám, hanem egy három évtizedes szakmai fejlődés és kitartó munka szimbóluma is.

Felkészül Görbeháza és Szarvas

Vajvoda Barna területi főmérnökkel tekintettünk vissza a múcsonyi telephely és a teljes aszfaltgyártó ágazat jelentős mérföldköveire. „A múcsonyi üzemben eddig mintegy 960.000 tonna aszfalt gyártására került eddig sor, a 2026. évben pedig minden bizonnyal elérjük az egymillió tonnát” – közölte.

A keverő jelenleg a Területi Főmérnökség folyamatban lévő munkáit látja el a Magyar Közút Nonprofit Zrt. megbízásából, valamint a 25. út munkáit, a BorsodChem Zrt. területén karbantartási, fejlesztési munkákat, illetve külső vevők megrendeléseit szolgálja ki.

Azt is elárulta, hogy a tízmilliomodik tonna aszfaltot a Felsőtelekes és Szuhakálló közötti burkolatfelújítási munkák során építették be.

Összehasonlítva a mennyiségeket a többi telephellyel: a dunakeszi üzem jövőre eléri az országos szinten is kiemelkedő eredménynek számító 3 millió tonna összesített aszfalttermelést, emellett a csornai és a székesfehérvári keverők pedig már átlépték az 1 millió tonnás határt.

A nagy számok sorában pedig a Görbeházán és a Szarvason lévő keverőtelepek következnek.

Télen sincs megállás, csak másfajta teendők

A téli időszakban - noha visszaesik a termelés -, nem zárnak be a keverőtelepek kapui. A szakember kifejtette: általában december közepén áll le az aszfaltgyártás, ezt követően április elejéig karbantartási munkák elvégzése, javítások, berendezéscserék, továbbá saját beruházások megvalósítása történik.

„Felkészülünk a következő szezonra a lehető legüzembiztosabb, folyamatos rendelkezésre állás érdekében” – foglalta össze. Vajvoda Barna végül hozzátette: előre egyeztetett, egyedi esetekben azonban a földgáztól eltérő alternatív fűtési módok alkalmazásával a telephely a téli időszakban is képes biztosítani az aszfaltgyártás iránti igények kielégítését.

Milyen munkákat végez a SZABADICS Horvátországban?

Csatornaépítő kapacitásban nagy hiány van, így szennyvizes projektekkel vagyunk jelen déli szomszédunknál. Sokáig ez volt a cégünk fő profilja, ehhez volt meg olyan mértékű tapasztalatunk és tudásunk, amivel bátran kimehettünk külföldre. Közvetlenül a magyar határ mellett dolgozunk jelenleg, Nagykanizsától legfeljebb 100 kilométerre.

Mára mind a négy munka befejezésközeli állapotban van, mindet hamarosan és határidőn belül lezárhatjuk. Ugyan ezek viszonylag kis projektek, elmaradnak a cégünk stratégiájában meghatározott léptéktől is, azonban mindet örömmel végezzük. 2019 augusztusa óta vagyunk jelen Horvátországban. Első nagy projektünk Donje Dubrava agglomerációjának csatornázása volt. Itt ugyan konzorciumban indultunk, de 4,5 milliárd forintos beruházásként nagy belépő volt a horvát piacra. Az akkor felépített projektcsapatot szerettünk volna tovább foglalkoztatni, így 2024-ben kisebb feladatokkal folytattuk az ottani tevékenységünket, de általuk fent tudjuk tartani az aktivitásunk.

Most is pályázunk: három-négy kisebb, egy-egy települést érintő munkához végezzük jelenleg az előkalkulációt. Várjuk továbbá a beharangozott, nagy agglomerációs feladatokat, mert a kornyéken három-négy olyan fejlesztés is akad, ami a profilunkba vágna.

Mennyire integrálódik a horvátországi működés a Szabadics magyarországi életébe?

Két horvát kollégánk van. Ők alkotják a hét fős projektcsapat magját, illetve már 2019 óta segíti a munkánkat egy adminisztrátor és egy építésvezető is. Rajtuk kívül egy már nyugdíjas, de még aktív kollégánk támogatja a brigádokat tolmácsként; nemrég pedig egy munkahelyi mérnökkel egészültünk ki. Én is itt vagyok az elejétől fogva. A projektcsapat szervezése, a kezdeti nehézségek, a bürokrácia feltérképezése és az abban való helytállás már hozzám tartozott.

Saját brigádokkal dolgozunk kint, a Szabadics Work leányvállalat kollégáival vagyunk jelen az építkezéseken. Nagykanizsáról járnak ki a kollégáink; nincs ez messzebb, mint sok helyszín, ahol dolgozni szoktunk. Volt olyan, hogy mind a hat brigádunk kint dolgozott, ami ötven embert jelentett. Mivel a munkák lassan a végükhöz közelednek, nincs szükség ekkora kapacitásra, jelenleg két brigád dolgozik.

Mi okozza a legnagyobb problémát a szervezetfejlesztésben?

Nagyon nehéz az új emberek felvétele. Nagy bizalom kell ahhoz, hogy valaki feladja a biztosnak mondható állását és munkát vállaljon egy külföldi (ugye a mi esetünkben magyar) cégnél, amely öt éve van jelen a horvát piacon. Körülményes és egyáltalán nem olcsó dolog elcsábítani az embereket.

Folyamatosan toborzunk, jelenleg például nagyon fontos lenne egy előkészítő kolléga felvétele, aki a pályázatok beadását segíti.

Próbálom úgy építeni a csapatot, hogy ne függjünk egy embertől. Már mindkét horvát kollégánk alkalmas projektvezetésre. Az a cél, hogy két teljesen különálló projektcsapatot tudjunk kint működtetni és kiemelt feladatként kezeljük, hogy a főváros környékén is tudjunk majd projektet nyerni a későbbiekben. Amennyiben a projektmennyiség lehetővé teszi, egy főmérnök felvétele is tervben van, aki megfelelő helyi kapcsolatokkal és ismeretekkel felvértezve irányíthatja majd a kinti munkát.

Mennyire más Horvátországban munkát végezni, mint itthon?

Leggyakoribb problémáink a nyelvismeret hiányából fakadnak, ezért folyamatosan szükséges egy tolmács, aki a kollégák között rendelkezésre áll – ezáltal sajnos sérülnek az intimebb beszélgetések és az összeszokott csapatkommunikáció. A munkavállalók bejelentése ugyanakkor hasonló, mint itt, de persze meg kellett ismernünk az utat hozzá.

A közbeszerzéseket azonban máshogy kezelik: minden esetben megelőzi a kiírást egy konzultáció, amin már információt kapunk arról, hogy milyen projektekre lehet majd pályázni. Ezt követően gyakran 2-3 héten belül valóban ki szokták írni a pályázatokat, de volt arra is példa, hogy két év eltelt, mire ez megtörtént.

Így tehát amikor megjelenik a kivitelezés közbeszerzési pályázata, már szinte mindent tudunk, hiszen a konzultációs folyamat során feltehetjük a kérdéseinket.

Nagy különbség továbbá, hogy ott tételes költségvetés alapján szükséges elszámolni a projekteket, míg nálunk átalányárral. Ebbe bele kellett rázódni, de mára úgy gondolom, előnyünkre tudjuk fordítani a rendszert. Nagy tanulság például, hogy az előkészítés során már érdemes feltérképeznünk, hogy megfelelnek-e a kiírt mennyiségek a valóságnak, mert lehet rajta veszíteni.

Eltérő szabályoknak kell megfelelni?

Digitalizációban még nincs elvárás, ahogy nálunk sem kötelező még a BIM-ben való tervezés és projektmenedzsment. Kicsit mások a szabályok a csőfektetésnél: csak műanyag PP csövet használhatunk, KGPVC-t nem. Valamivel nagyobb átmérővel is dolgoznak, mint mi. Nálunk 200 mm a telepítési gerinchálózat, kint a legkisebb telepíthető cső 250 mm-es. Természetesen nagyjából persze ugyanaz a feladatunk, mint itthon, ugyanúgy betonaknákat építünk, bár a bekötéseknél a tisztító kialakítása kicsit eltér az itthon megszokottól.

Két-három céggel is kialakítottunk mára partneri kapcsolatot, akik folyamatosan szállítják az alapanyagokat az építési területeinkre. Minden projektinduláskor versenyeztetjük őket, csakúgy, mint itthon. Fontos, hogy jellemzően egy kereskedőtől szerezzük be az összes szükséges anyagot, így jellemzően nagy, több terméket forgalmazó céggel tudunk csak szerződést kötni, nem pedig közvetlenül a gyártóval, amire itthon minden esetben törekszünk.

Volt olyan munkánk, ahol több alkalommal módosították a szerződésben foglalt határidőt. Most, hogy benne élünk ebben a rendszerben azt látom, nem biztos, hogy ez olyan rossz dolog.

Amikor nem módosítjuk szerződést, pedig kellene, annak csak valami cipőkanalas módszer lehet a megoldása. Konkrétabb horvát példával: gyakran fordul elő, hogy a megrendelőnek nem áll valami a rendelkezésére. Ha emiatt a mi munkánk csúszik, azt nem kéri rajtam számon, egy módosítással hozzáteszi a kiesett napokat a vállalt határidőnkhöz. A horvát rendszer ebből a szempontból nem csak rugalmasabb, de sokkal tisztább is.

Milyen horvát cégekkel együtt dolgozni?

Sokat dolgozunk helyi alvállalkozókkal. A beszállítóink is horvátok, de a szennyvízátemelők építésénél, a gépészeti és villamos munkáknál, valamint az útépítésben is helyiekre támaszkodunk.

Csatornaépítéshez igyekszünk csak magyar alvállalkozókat hívni, és úgy látom ez előnyünk. Ebben megfelelő kapacitást tudunk kivinni, mivel pedig ezt a munkakört a kevés helyi tölti be, a horvátok is jól fogadják.

Mennyire befogadó a horvát közeg? Mennyi esélye van a SZABADICS-nak arra, hogy nagyra nőjön Horvátországban?

Nagyon igyekszünk, hogy kint is felnőjünk a hazai piaci pozíciónkhoz. Köztudott, hogy a horvát nemzet igen patrióta. Biztos vagyok benne, hogy profibb munkát kell végeznünk, mint egy helyi cégnek ahhoz, hogy megfelelőnek találják a végeredményt. Úgy látszik, ezt meg szoktuk ugrani, mert

szennyvíztechnológiában jó visszajelzéseket kapunk, a hálózatbővítéseknél pedig folyamatosan mehetünk pályázni, ami annak jele, elismerik a végeredmény minőségét. Én bizakodó vagyok.

Zábrádi Ernő főépítésvezető, 30 évnyi tapasztalatával elismert szaktekintély a mélyépítés területén – mind tervezői, mind kivitelezői minőségben. A céghez a Vízép Mélyépítő Kft. korábbi munkatársaként érkezett. Akkorra már számos nagy tervezési és kivitelezési projekt – köztük jelentős vízépítési műtárgyak, kikötők megvalósítása - fűződött a nevéhez. Ahogy a munkájáról beszél, érződik benne az elhivatottság és a mély tisztelet, melyet a szakmája iránt érez.

Évtizedek kovácsolták össze a mélyépítő csapatot

„Már a Vízépnél megfogalmazódott az igény, hogy erős és biztos alapot nyújtó szakembergárdát képezzen ki. Ez a szemlélet a SWIETELSKY-nél is elvárás volt. A mélyépítés egy bonyolult szakma, tele van specialitással, amely ugyan követi a technológiai, gépi fejlődést, de nem működik az emberi gondolkodás nélkül. Olyan kollégáim vannak, köztük gépkezelők is, akikkel 30 éve együtt dolgozom és megbízunk egymásban, félszavakból is értjük egymást. Szakmai kooperációkat tartunk egy-egy különleges feladat megtervezése előtt arról, hogy hogyan lehet megvalósítani” – vázolja fel a szakma mélységét Zábrádi Ernő.

„A SWIETELSKY az a cég a mélyépítési ágazaton belül, amely a legbonyolultabb megrendeléseket is magabiztosan vállalja, hiszen a szakemberek tudása, tapasztalata összességében évszázadokban mérhető. Mire egy szakember ezt megtanulja, addigra olyan sok energiát fektetett bele, hogy nem dobja el, sőt rájön, hogy milyen szép.”

Egy kézben összpontosul a tervezés és a megvalósítás

Zábrádi Ernő emlékszik arra, hogy pályája elején a Műszaki Egyetem mérnök professzorai is hozzájárultak a mélyépítés gyakorlati megvalósításához szakértelmükkel.

„Annak idején, ha volt egy komoly kihívás – például egy többszintes mélygarázs megépítése – kikértük az egyetemi mérnökök véleményét egy-egy tervről, együtt találtunk ki új, innovatív megoldásokat. A mai napig vannak olyan mélyépítési technológiák, melyeket szinte csak a SWIETELSKY alkalmaz, a Vízép gyökerei révén” – idézte fel Zábrádi Ernő, aki a mélyépítésen belül a tervezési csoport vezetője is. Ő az a kulcsember, aki a kivitelezést összefogja a tervezéssel.

„Ennek az az előnye, hogy sokkal kevesebb az utólag felmerülő kérdés. Nekem szinte még egy garanciás munkám sem volt, mert tudom, hogy amit megtervezek, azt meg is tudom építeni a csapatommal. Ez a megrendelőnek is jó, ugyanis a külön-külön megbízott cégek utólag mindig egymásra mutogatnak.

Nemcsak kiváló munkát kell végezni, hanem költséghatékonyan is, mert az árverseny mindennapos kihívás. A mérnök számára a leginspirálóbb a határidő és a különleges feladat teljesítése.

Technológiai újítás szabadalommal

A SWIETELSKY mélyépítői alkalmazták legtöbbször például azt a Vízép által 1995-ben szabadalmaztatott technológiát, amely 

új megoldást hozott a mélygarázsok vízmentesítő rendszerének kialakításában. Ennek fő elve, hogy a víztől nem félni kell, hanem elvezetni – osztja meg a titkot a főépítésvezető.

A két szabadalmaztatott eljárás egyikét a Boráros téri Duna Ház Bevásárlóközpont négyszintes mélygarázsának kivitelezésénél alkalmazták először sikeresen. Lényege, hogy a mélygarázs külső falazatát oly módon alakítják ki, hogy vízzáró résfalak elé helyeznek egy felületszivárgó réteget, amelyen keresztül a beszivárgó talajvizet levezetik az épület alá, ezt követően bélésfalat építenek, mely garantálja a száraz garázsteret.

Egy másik ilyen megoldást például Budapest egyik legmélyebb, hatszintes mélygarázsában, a Székely Mihály utcai parkolóházban is megvalósított a SWIETELSKY.

„Minél, több garázsszintet építünk a terepszint alatt, annál nagyobb talajvízzel és vele együtt a víznyomással kell számolni, ez ellen az épületszerkezetet védeni kell. Egy egyedi módszert dolgoztunk ki: az alaplemez alá egy drénrendszert (szivárgórendszert) építettünk, a vizet aknába gyűjtöttük és kiemeltük az alaplemez alól. Ezáltal megvédtük a szerkezetet a talajvíz okozta káros hatásoktól” – ismertette a technológia részleteit a mélyépítő szakember.

A metróépítés szinte összenőtt a SWIETELSKY nevével

Talán nem túlzás azt állítani, hogy a vállalat egyik erőssége a metróépítés. A 2014-ben lezárult 4-es metró kivitelezésének 10 állomásából hármat nyert el a cég, melyhez mérhetetlen szaktudásra volt szükség. Igen ám, de metró nem épül évente, sőt még tízévente sem.

„A Bocskai út, a Rákóczi tér és a Kálvin tér állomásokat kellett megépítenünk. Mindegyiknek megvolt a maga szakmai kihívása. Olyan megoldásokat valósítottunk meg, amelyek teljesen egyediek a hazai mélyépítésben.”

Rögös volt az indulás, a tudás továbbadása, megosztása volt a kulcs.

Feladatunk: továbbadni az évtizedek alatt megszerzett szakmai tudást

„Volt egy szakemberhiány, egy vákuum. Azok a szakemberek, akik 40 évvel ezelőtt a 3-as metrót építették, már nincsenek velünk. Volt viszont néhány, akik akkoriban fiatal építésvezetőként, művezetőként részt vettek a folyamatban – rájuk támaszkodhattunk. Ők adták át a tudásukat a fiatalabb generációknak. Kiemelném Stipich Bélát, a korábbi Metróépítési Üzletág vezetőjét, aki az elmúlt években - nyugdíjasként - a 3-as metró felújításában is szakmai támogatást nyújtott a csapatunknak” – fogalmazta meg elismerően Zábrádi Ernő. Hozzátette:

„Arra kell vigyázni, hogy egy cégnél megmaradjon ez a szakmai tudás, amit akár 40 év múlva tovább lehet vinni, fejleszteni, ha szükség van rá. Nekünk mélyépítőknek is ez a feladatunk: az évtizedek alatt összegyűjtött tapasztalatot, hozzáértést átadni a fiataloknak, hogy tovább fejlesszék azt, amibe mi életünk munkáját fektettük.”

A szervezeti integrációval erősítette piaci pozícióját a vállalat

A SWIETELSKY 2011-ben egy területi igazgatóságba vonta össze a mélyépítést és a szerkezetépítést.

Az integrálás lehetővé tette, hogy a cég közösen induljon olyan projektekben, ahol mély- és magasépítési feladatok is szerepeltek. A munka hatékonyabb és eredményesebb lett, hiszen a szerkezetépítő csapat a speciális adottságú mélyépítéshez teljesen illeszkedő műszaki ajánlatot tud adni.

Zábrádi Ernő hozzátette: „azért is kulcsfontosságú ez a két terület, mert egy-egy árajánlat elkészítésekor ezek kínálják a legtöbb lehetőséget a költségek csökkentésére a különböző technológiák összehangolásával.

„A SWIETELSKY pedig elkötelezett a költséghatékonyság mellett, de a minőségből, a precizitásból sem engedünk” – hangsúlyozta.

A legjobbak között a szerkezetépítésben

„A szerkezet- és mélyépítés összevonásának legnagyobb nyeresége volt, hogy a válság időszakát sikerült átvészelnünk” – ezt már Cserneczky Zsolt mondja, aki 22 éve erősíti és vezeti a szerkezetépítés területét.

„Nagyobb esélyünk lett nyerni a pályázatokon, egy kézben tartjuk a projekteket az első cölöptől a legmagasabb pontig. Eredményesen dolgozunk együtt a közös munkákban a mélyépítéssel.

Nagyon tisztelem Ernőt. A mélyépítő szakmában talán két olyan szaktudású ember van, mint ő” – ismertette a főépítésvezető.

Cserneczky Zsolt az elsők között érkezett (a STRABAG szinte teljes szerkezetépítő csapatával együtt) a SWIETELSKY magasépítési csapatához. Kollégájával, Czunyi Csabával hamar sikerre vitték az újonnan alakult üzletágat.

Az osztrák anyacég kétéves határidőt adott a szakterület nyereségessé tételére, de már az első évük profitot termelt, majd egyre több nagyobb munkát tudhattak magukénak. A projektvezető büszke a csapatára:

valamennyi építésvezető nagy tapasztalattal bíró, gyakorlatias, megoldást kereső szakember, akik mára elérték, hogy a megrendelők körében a SWIETELSKY elismert, erős szerkezetépítő cégnek számít.

A régi épületek újjáépítése a SWIETELSKY specialitása lett

„Bármilyen típusú épület szerkezeti megvalósítását vállaljuk: legyen az lakóépület, irodaház, szálloda, bevásárlóközpont, iskola vagy sportközpont, kórház, metró, vagy vasútfejlesztés” – sorolja a főépítésvezető, de ezeken felül a régi épületek felújítását emeli ki, ezeket tartja a legszebb kihívásnak.

„Az egyik legösszetettebb feladat eddig a Dorottya utcai társasház volt (itt a mélyépítő csapattal együtt dolgoztunk). Egy 150 éves épületet kellett átalakítanunk a külső homlokzat megtartásával, és egy négyszintes mélygarázs kialakításával. Az 50 oldalas építési-bontási fázisterv minden egyes lépését el kellett fogadtatnunk az építtetővel és a műszaki ellenőrökkel, csak azután kezdhettük el az építkezést” – idézte fel.

A projektvezető ide sorolja még az 1904-ben épült Zeneakadémia átalakítását, mely Magyarország elsőként épült betonszerkezetét rejti. Még a tervek előtt meg kellett határozni, hogy mely részeket kell lebontani és újjáépíteni.

Előre tudják, ha egy projektet csak ők képesek megvalósítani

„Hasonlóan nehezített pálya volt a Margit Corner irodaház, melynek bonyolultságát a forgalmas és föld  alatt kábelezett Margit körút jelentette, valamint a teljes tetőszerkezet lebontása úgy, hogy a műemlék homlokzat, párkány megmaradjon.

Itt minden versenyző cég kihátrált, egyedül a SWIETELSKY maradt meg, de mi megcsináltuk, mert a csapatban óriási szaktudás rejlik”

– idézi vissza az izgalmas körülményeket Cserneczky Zsolt. Majd hozzáteszi:

„van olyan pályázati kiírás, amiről elsőre megmondom, hogy nem lesz más, aki elvállalja, csak mi. Mi viszont szeretjük ezeket a kihívásokat.”  

A nagyobb volumenű munkák között említi a projektvezető az M1/M7 autópálya fordítóműtárgyát, a Hotel Füred négycsillagos szállodát, valamint a Népliget új irodanegyedét, a Liberty-t, amelyben az eddigi legnagyobb méretű vasbetonszerkezetet építették meg.  

Az egyik legnagyobb kihívást jelentő projekt komoly összmunka volt

Zábrádi Ernő és Cserneczky Zsolt is kiemelte a Várkert Bazárt, mint olyan komplex kivitelezést, amelyben a SWIETELSKY szinte valamennyi területe részt vett. A Várkert Bazár műemlék épületegyüttes mögött a Várhegyből egy jelentős részt ki kellett termelnie a mélyépítő gárdának, melynek helyére egy 300 férőhelyes mélygarázst építettek úgy, hogy a földnyomást is ellensúlyozni kellett. Létrehoztak egy rendezvényközpontot is, valamint a tetején egy neoreneszánsz kertet, melynek ágyát egy 6-7 méter vastagságú, különleges receptúrájú földkeverék adja. 

A Ferencváros-Kelenföld beruházásban is a SWIETELSKY hozott új megoldást

„Budapesten az elmúlt száz évben nem volt olyan volumenű vasúti fejlesztés, mint most a Déli körvasúté. A szerkezetépítőkkel közösen vehetünk ebben részt.

Az eredeti tervektől eltérő, időtakarékosabb megoldást javasoltunk a beruházónak, aki ha ezt elfogadja, a többi kivitelező cég is ezzel a megoldással valósítja meg a ráeső részt” – emeli ki Zábrádi Ernő az új építési technológia jelentőségét.

Cserneczky Zsolt hozzáteszi: „a kettő helyett négy sínre bővül a pálya, valamint a vonatok sebességét is gyorsítani szeretnék, ehhez viszont a megfelelő zajvédelmet ki kell építeni. A mi feladatunk, hogy kiszélesítsük a vasúti töltést úgy, hogy az adott szakaszon nem áll rendelkezésre nagyobb terület. Ehhez függőleges szögtámfalakat építünk a rézsű szélébe, mélyalapozással. Az egyik oldalon 1200 méter hosszon ez már megtörtént, ezután következik majd a másik oldal. Ez egy jó kihívás nekünk mert vonalas szerkezetet még nem építettünk.”

A mélyépítés vezetője a rendkívül szigorú műszaki előírásokat emelte ki. „A betonszerkezetek összességében 20 méter magasságúak.

Ennek a teteje (földrengés, földnyomásteher, mozdonyteher, szélteher hatására) legfeljebb 20 millimétert mozdulhat el. Ha ennél nagyobb az elmozdulás, a felsővezeték már nem felelne meg az előírásoknak. További kihívást jelent, hogy a támfal mögött beépült töltőanyag egyáltalán nem süllyedhet. A 6 méteres támfal süllyedési értéke akár 30 cm is lehet, itt nulla süllyedés az elvárás! Olyan földanyag, keverékeket kellett készítenünk a beépítés során, amelyeknek 6-8 szempontnak kellett megfelelniük” – zárta gondolatait Zábrádi Ernő.

A SWIETELSKY a helyszínen elsőként valósította meg az egybefüggő támfalakat, amelyek az első terheléses teszteken már megfeleltek.

Mivel a SWIETELSKY nemcsak saját kivitelezésekhez gyárt, hanem megrendelésre is, az útfejlesztések aranykorának számító 2000-es évek közepén évi 550 ezer tonna aszfaltot termeltek (a csúcs 2006-ben 560 ezer tonna volt), de a visszafogottabb években is eléri a 350-400 ezer tonnát. Elmondható, hogy a fejlesztésekben gazdag időszakban a cég a TOP 3-ban szerepelt az aszfaltgyártás tekintetében, de ma is benne van az első hatban.

A vállalat innovatív, piaci réseket, egyedi igényeket is kiszolgáló szemlélete és szakmai maximalizmusa juttatta el oda, hogy a kétezres évek elején induló nagyszabású útépítésekben részt vehetett.

Cikkünkben Honti Krisztiánnal, a SWIETELSKY Magyarország Kft. Nagylétesítmények területi irányítójával vettük sorra a vállalat legnagyobb projektjeit. Skultéty István vállalkozási igazgatót arról kérdeztük, miben látja a SWIETELSKY erősségeit.

Az M6-os volt az áttörés

2004-ben az M4-es autóút Vecsés-Üllő elkerülő szakaszának építése volt a vállalat számára az első nagy mérföldkő az útépítés területén. Ezt követte egy év múlva az M6-os autópálya grandiózus projektje: „PPP” konstrukcióban 2004 és 2006 között készült el az Érd és Dunaújváros közötti szakasz, amely a magyar útépítés történetében is jelentős beruházásnak számít. A 60 kilométernyi autópálya mindössze 18 hónap alatt épült meg a hozzá tartozó műtárgyakkal, autópálya mérnökséggel és rendőrségi egységgel együtt. Az M6-Duna Autópálya Koncessziós Zrt. megbízásából a kivitelezést a SWIETELSKY Magyarország Kft., a Bilfinger-Berger Kft. és a PORR Kft. végezte, elharmadolva a szakaszt.

A kivitelezésben építésvezetőként vett részt Honti Krisztián, aki ma az infrastruktúra fejlesztésekhez tartozó Nagylétesítmények területi igazgatója (a szakember 2022 januárjában lett a Hónap Mérnöke, interjújában részletesen mesélt elhivatottságáról).

„Kifejezetten ennek a projektnek a támogatására telepítettünk Dunaújvárosba egy aszfaltkeverőt, hogy ezt az útépítést ki tudja szolgálni. Ez a beruházás és anyagigény hozta fel a 2006-os évünket a csúcsra, ebben az évben gyártotta a vállalatunk a legtöbb aszfaltot, összesen 560 ezer tonnát – ezt a mennyiséget csak 2020-ban tudtuk újra elérni” – részletezte Honti Krisztián.

Ezután fontos projektekben vehettek részt

„A következő években a gazdasági válság a SWIETELSKY-t is kissé visszavetette. Miután azonban az M6-os megvalósításával letettük névjegyünket a szakmában, 2010 után – az addigi inkább csak helyi illetőségű projektek után – egyre több nagyberuházásban vehettünk részt. Ilyen volt az M43-as megépítése, az M4-es szolnoki szakasza, a 62-es főút Seregélyes elkerülő szakasza, a 8-as főút Várpalota-Veszprém, illetve a Székesfehérvár nyugati elkerülő szakasza is.”

Ezt követően a 21-es út négysávosításán több szakaszon is dolgozott a vállalat, valamint az M85 gyorsforgalmi út Fertőd-Endréd szakaszán és az M44-esen (Kunszentmárton-Csabacsüd között). Szintén jelentős projektnek számított 2021-ben az M4 Szolnoki elkerülő szakaszának fejlesztése, amelyben a SWIETELSKY mintegy 3 kilométeren összesen hét hidat épített meg a cég. 2022-ben pedig fontos szerepet töltött be a 260-as, Sajószentpéter-Berente elkerülő út kivitelezésében.

„Ezeket a beruházásokat vállalatunk a saját gépláncaival és saját aszfaltkeverői kapacitással valósította meg. Az említett években összesen 155 kilométernyi autópálya és gyorsforgalmi út kivitelezésében vettünk részt. Ebből 75 kilométer saját kivitelezésben valósult meg” – összegezte a területi igazgató.

„Szeretjük a kihívásokat”

Honti Krisztiánt és a teljes útépítő csapatot lelkesítik az olyan feladatok, amelyekben van valami szokatlan, valami extra, vagyis aminek megvalósítása során kamatoztatni tudják azt a több évtizedes tapasztalatot, szakmai tudást, amit eddig összegyűjtöttek.

„A vállalatnak is jót tesz, ha olyan projekteket valósítunk meg, amihez talán nem ért mindenki, vagy amitől más cégek tartanak, esetleg nagyobb kockázatot látnak benne. Mi kifejezetten szeretjük az ilyeneket. Említhetem például a Sajószentpétert és Berentét elkerülő 260-as út építését, amely egy új nyomvonal volt, ártérben épülő töltéssel. A kivitelezési időszakban is átéltünk több áradást  a Sajón. Emiatt partvédelmet kellett kiviteleznünk, Reno matracos erősítéssel.”

„Ennél sokkal nagyobb kihívásokat rejt magában a 25-ös út, ahol gyakorlatilag egy harmadik sávot építünk (ezt a projektet jelenleg is a SWIETELSKY – a szerk.). A hegyvidéki vonalvezetés és az erdei környezet megnehezítette az előzetes terepfelvételt és a tervezést. Ez a kivitelezés során még nagyobb fegyelmet, folyamatos kontrollt követelt meg a kollégáktól az esetleges pontatlanságok kiszűrése érdekében.

A kuriózumnak számító hegyvidéki szakaszt, georáccsal erősített talaj- és gabiontámfalakkal fejlesztettük. Ez volt az első projekt, ahol ilyen megoldást alkalmaztunk, de ma már ebben is jelentős tapasztalattal rendelkezünk.”

A kivitelezés azonban más, előre nem látható problémát is tartogatott a csapat számára.

A borsodi szakaszon a munkálatok közben olyan rétegvizeket találtak, amelyekre az előzetes fúrások alapján nem számítottak. (Hasonló okok miatt csúszott meg az M30-as autópálya Szikszó és Miskolc között, melynek helyreállítása jelenleg is zajlik – a szerk.) Amikor megépült egy bevágási rézsű és a töltésszélesítés is elkészült, a frissen humuszolt bevágási rézsű megcsúszott. „A geotechnikus tervező plusz fúrásokat végzett, melyek során kiderült, hogy a töltéstest alatt is megjelennek rétegvizek. A töltés állékonysága emiatt veszélybe került. Ennek megoldására mélyszivárgót kell építenünk. Ez jelenleg is folyamatban van, reményeink szerint szeptemberben el is készül.”

A különlegességeket tovább sorolva említi még a Hungaroringet is a területi igazgató, ahol a SWIETELSKY speciális tudásának köszönhetően folyamatosan  kap útépítési feladatokat. 9 éve mi aszfaltoztuk le a versenypályát. Júniusban a megújult Formula 1-es versenypálya célegyenesében a cég építette be a kopóréteget három egymás mellett haladó finisherrel, 620 folyóméter hosszan, összesen 8 866 négyzetméteren.

Komplex projekt, rengeteg kihívással

Honti Krisztián egyik legnagyobb szakmai teljesítménynek a kaposvári intermodális csomópontot tartja, amelyet teljes egészében a SWIETELSKY Magyarország valósított meg 2017-ben, s szinte valamennyi üzletága részt vett benne.

„Ez egy impozáns létesítmény, amely időtartamban és kihívásokban is nagyobb volt a korábbiaknál. Vállalatunk szinte minden egysége letette rajta a névjegyét: a magasépítési részleg kivitelezte a buszpályaudvart, a parkolóépületet, a közműveseink valósították meg az ivóvíz-, szennyvíz-, csapadékvíz-elvezetést, a kaposszekcsői főmérnökség munkatársai pedig az aszfaltozási munkákat és a térkövezést végezte el. A csomópont részeként átadott Esterházy gyalogos- és kerékpáros híd idén elnyerte el Az Év Hídja díjat, amelyre különösen büszkék vagyunk. Az átkelő egy gyönyörű, acélszerkezetű, ferdekábeles híd, ötvenméteres pilonnal – ez egy szép projekt volt” – összegezte a területi igazgató.

Felsorolása szerint építettek ezen kívül autópálya hidat, vasúti felüljárókat - ezek általában vasbeton szerkezetű műtárgyak, de volt közöttük acél is. A jelenleg is folyó projektek közül mindenképp meg kell említeni a Cserhalom utca közlekedési és közterületi megújítását Budapest XIII. kerületében, ahol elbontanak egy közúti és egy használaton kívüli vasúti hidat és két új, a Rákos-patakon átívelő átkelőt építenek.

Innovációk az útépítésben

A vállalatnál maximális a digitalizáció folyamatos fejlesztése. A BIM csapat folyamatosan azon dolgozik, hogy minél több projektben alkalmazzák ezt a szoftvert. Honti Krisztián néhány konkrét projektet is említett.

„Megvan az igényünk arra, hogy az útfejlesztésekben is alkalmazzuk a 3D-s felméréseket, hiszen rendkívüli mértékben megkönnyíti a dolgunkat. A hegyvidéki 25-ös út szélesítésénél beszereztünk egy lézerszkennert, amivel sokkal egyszerűbben és gyorsabban tudtunk terepmodellt készíteni, azután pedig a kivitelezést is hatékonyabban tudtuk végig követni.”

Ezen kívül több projekten dolgoztak már az útépítők mérőállomásról vezérelt finisherrel: például a Budapest-Balaton kerékpárút fejlesztésén, valamint így építették a 260-as út CKT rétegét. „Ez főleg zöldmezős beruházásoknál nagyon hasznos, rövidebb geodéziai előkészítést igényel. A mérőállomásra csak feltöltjük a digitális állományt és a gép szinte magától teszi a dolgát, 1-2 milliméter pontossággal húzza a szinteket. Ezáltal egy olyan minőségű CKT alapot kapunk, amelyre jó biztonsággal tudunk aszfaltozni.”

Erős pilléreket épített fel a cég az évtizedek alatt

Skultéty István vállalkozási igazgató a SWIETELSKY versenyképességét széles területi lefedettségében és a szakembereinek tudásában látja. „Telephelyeinkkel az ország szinte teljes területén jelen vagyunk. Nyolc helyszínen vannak aszfaltkeverőink, így talán jobb feltételekkel, költséghatékonyabban tudunk vidéki útfejlesztésekben részt venni, mint más cégek, akik távolabbról szállítanák, vagy éppen megvásárolják az aszfaltot egy-egy építkezés helyszínére. A kollégák rendkívül jó emberi és szakmai kapcsolatokat ápolnak az önkormányzatokkal, a helyi beruházói vagy alvállalkozói körrel ismerik a bányákat, a kisebb-nagyobb anyagbeszállítókat. Ez nagy előnyt jelent a pályázatok, illetve a kivitelezések során."

A vállalkozási igazgató kiemelte a cég szakember állományát. Az infrastruktúra terület állománya jelenleg mintegy 270 fő (fizikai és szellemi dolgozókkal együtt). Tapasztalt, sokat látott mérnökeik számos nagy kivitelezésben tették le névjegyüket a szakmában, a vállalatnak pedig fontos, hogy őket hosszútávon meg is tartsa.

„Nálunk nem jellemző a fluktuáció. Biztos, nagy tapasztalatú kivitelező csapataink vannak, akik hosszú évek, évtizedek óta együtt dolgoznak, élükön megbízható művezetőkkel,  építésvezetőkkel, projektvezetőkkel. Ez a képessé teszi az útépítési részleget arra, hogy rugalmasan kisebb és akár nagyobb projektekben is részt vegyünk, és együtt tovább bővítsük a megszerzett tudásunka.”

A megbízhatóság az egyik legfőbb vonzerő

Ezt igazolják a megrendelői elégedettségi visszajelzések is, és önmagában az is, hogy a garanciális javítás volumene minimális a cégnél.

„Általában nincs probléma az átadásokkal. Már előtte a megfelelő megoldásra, kompromisszumra törekedve kezeljük a problémákat, mindig a rugalmasságot választjuk. Igyekszünk betartani a határidőket és közben a minőségből sem engedünk. Fontosnak tartjuk, hogy ha látjuk, hogy kevesebb a piacon a forrás, a lehetőség, akkor új alternatívákat, olcsóbb, de minőségi műszaki megoldásokat kínálunk a megrendelőinknek.”

A vállalkozási igazgató arról is beszélt, hogy más hasonló cégekhez képest az anyacég viszonylag nagy vállalkozási szabadságot hagy számunkra. A rugalmasság itt is megjelenik.

Bár magyarországi részlegünk forgalma kis mértékben csökkent az elmúlt évek gazdasági körülményei miatt, a  Swietelsky konszern az elmúlt években jelentős növekedésen ment keresztül.

A növekedés a vállalat vezetőiben is elhozta a szabályozottság és a modern vállalatirányítási rendszerek iránti igényt.  Jelenleg komoly digitális átalakulás van a cégnél: a bevezetendő vállalatirányítási rendszerek (SAP, iTWO, digitális módszertan, BIM), illetve a döntési szerepkörök rendszerezése, átgondolása egyfajta új menedzsment eszközt ad a kezünkbe. Mindez több dokumentációt jelent, ugyanakkor cserébe viszont gyorsabban, könnyebben tudunk adatokat, információkat szerezni az eddig elvégzett munkákról, illetve a piaci folyamatokat is jobban tudjuk általuk monitorozni, leképezni.

Együtt a Vasúttechnikával

Jónéhány olyan projekt is akad, amelyben testvércégével, a SWIETELSKY Vasúttechnika Kft.-vel közösen dolgozik a SWIETELSKY Magyarország Kft. A két vezető egybehangzó véleménye, hogy hatékony és jó az együttműködés, hiszen hasonló vállalati struktúrában léteznek és kiegészítik egymást. Ebben a közös informatikai rendszer is segít.

„Egy-egy ipari létesítménynél, vagy akár egy állami beruházásnál, ahol komplex a feladat – pl. a vasútépítés mellett állomásépület kivitelezése, kiszolgáló közművek létesítése, környező területrendezések, útfejlesztések, vasúti és közúti hidak, építése – ezt mind meg tudja a cégünk saját kivitelezésben valósítani. Közösen egy sokkal jobb szakmai ajánlatot tudunk adni a beruházóknak egy adott projektre.”

A két cég közös befejezett projektje között szerepel a csepeli kikötő fejlesztése, a kaposvári intermodális csomópont, – és természetesen legnagyobb közös munkaként az M3-as metró rekonstrukciója is.

„Jelenleg is fut több olyan közbeszerzési projekt, amelyben szintén együtt dolgozunk, és nagy reményekkel tekintünk a jövőbe. Szívesen vennénk részt a Gubacsi vasúti híd, az Észak és Dél-balatoni vasútállomások újabb építési, az Almásfüzitő-Komárom vasúti, illetve a budapesti fonódó villamos hálózat fejlesztési munkáin.”

Megnőtt a magánszektor jelentősége

Az elmúlt két évben az iparágban érezhetően visszaestek az állami kivitelezések, ezek között is főként az útfejlesztési projektek. Skultéty István vállalkozási igazgató is megerősítette a kialakult helyzetre tekintettel, a SWIETELSKY még erősebben nyit a magánberuházások felé, bár a vállalat már korábban is bizonyított ebben a szegmensben. „Ha egy korábbi magánberuházó ismét megbízást ad, az nagyon jó visszajelzés számunkra. Számos partnerünk van, akikkel hosszú idő óta együtt dolgozunk, mert a megfelelő minőség mellett ár-érték arányban kedvező ajánlatokat tudunk adni számukra. Bízunk benne, hogy hamarosan újraindulnak az önkormányzati infrastrukturális beruházások, a Magyar Közút fejlesztései és talán az Építési és Közlekedési Minisztériumnak is egyre több kiírása lesz.

A korábban irodai funkciót betöltő szint átalakításával egy magas színvonalú, a magánegészségügyi ellátás elvárásaihoz illeszkedő tér született, amely főként mozgásszervi, sebészeti, nőgyógyászati és urológiai műtéteknek ad helyet, ugyanakkor fül-orr-gégészeti és plasztikai sebészeti beavatkozások elvégzésére is lehetőséget biztosít.

Az új részleg ünnepélyes megnyitójára október elején került sor – erről a projektben tervvéleményezési, tervezői- és generálkivitelezői tendereztetési, műszaki ellenőrzési és projektvezetési feladatokat ellátó Spányi Partners Zrt. Facebook oldalán osztott meg információkat. Generáltervezőként a DVM group Hungary vállalt szerepet.

Minden részlet a prémium minőséget szolgálja

A Market honlapján olvasható leírás szerint a 2024 augusztusában indult bővítés során 22 új betegszobát, két műtőt és egy modern irodaterületet alakítottak ki.

A kivitelezés első lépéseként a két nagyméretű irodabérleményt bontották el teljesen: válaszfalak, álmennyezetek, álpadlók, valamint a meglévő elektromos és gépészeti rendszerek egy része is elbontásra került – más részüket viszont beépítették az új kialakításba.

A megújult területen két, minden igényt kielégítő, korszerű műtő és az ezekhez kapcsolódó kiszolgáló helyiségek kaptak helyet, továbbá 22 saját fürdőszobás betegszobát, lobbyt, tálalókonyhát, tárolókat és irodaterületeket alakítottak ki.

A belső terek színvonala a felsőkategóriás szállodák világát idézi: tapétázott falak, dizájn álmennyezetek léptetett LED-világítással, egyedi gyártású, kárpitozott ágyfejvégek, különleges fényes felületképzésű dekor falpanelek, kényelmes fotelek és mészkőlapos lerakóasztalok biztosítják a kényelmet. A fürdőszobák arany mozaikos hidegburkolattal, üvegfalú zuhanyzóval és aranyszínű szerelvényekkel készültek, így minden részlet a prémium minőséget szolgálja.

Nemcsak mérnöki, hanem logisztikai kihívást is tartogatott a projekt

A projekt egyik legnagyobb kihívását az extrém rövid, öt hónapos átfutási idő jelentette, ez idő alatt a teljes bontási, szerkezeti, épületgépészeti, elektromos, belsőépítészeti és befejező munkák, valamint a beüzemelések, hibalistázások és a használatbavételi eljárás is lezajlott.

A kivitelezés során 81 konténernyi, mintegy 650 köbméternyi bontási anyagot kellett kézi erővel letermelni és elszállítani – mindezt egy működő irodaház szigorú házszabályainak betartása mellett, amely csak zajmentes munkavégzést engedélyezett.

A fejlesztés számokban is impozáns: több mint 12 000 négyzetméternyi gipszkarton táblát, 15 000 folyóméter profilt, 22 000 méter gyengeáramú és 7 000 méter erősáramú kábelt, 20 raklap hidegburkolatot, 22 tekercs és 8 raklap vinyl melegburkolatot építettek be. A projekt nemcsak mérnöki, hanem logisztikai szempontból is példaértékű szervezést igényelt – számolt be a kivitelező.

Az átadón részt vett Borbély Ádám, Zugló önkormányzati képviselője, Balázs Attila, a Bayer Construct cégcsoport tulajdonosa és vezérigazgatója, Házlinger György, a Közép-Pesti Tankerületi Központ igazgatója, valamint Hudu Mariann iskolaigazgató.

Több milliárd forintos beruházás

A fejlesztés teljes költségvetésére több milliárd forintot fordított a Bayer Construct Zrt. A cél az volt, hogy a zuglói diákok korszerű, biztonságos és inspiráló környezetben sportolhassanak és játszhassanak, az udvarok pedig közösségi események méltó helyszínei legyenek.

Modern sportpályák és új burkolatok

A program során az intézményekben összesen több mint 7 300 négyzetméteren épült rekortán sportburkolat, valamint további 1 000 négyzetméteren játszóvár alatti rekortán burkolat. Emellett 3 665 négyzetméternyi műfüves terület, 5 172 négyzetméter térkőburkolat és 656 négyzetméter aszfaltburkolat létesült.

36 új sportelemet — köztük kapukat, kosárpalánkokat és röplabdaállványokat — is telepítettek. A szabadtéri sportolási lehetőségeket tovább bővíti 4 új távolugró gödör és 2 új homokozó, amelyek biztonságos gumiszegéllyel lettek kialakítva.

Zöldebb, élhetőbb udvarok

A fejlesztések részeként több mint 3000 négyzetméteren alakítottak ki új zöldfelületeket ültetőközeggel, fák és cserjék telepítésével, valamint füvesítéssel. Az árnyékolást 390 négyzetméternyi napvitorla biztosítja.

A közösségi terek kényelmét 92 pad, 6 asztal és 62 hulladékgyűjtő növeli, míg a játszózónákban 18 új játszóelem — például játszóvár, trambulin és gumiburkolatba épített sakk- és malomtábla — várja a gyerekeket.

A vállalat az alábbi intézmények udvarait korszerűsítette:

• Zuglói Munkácsy Mihály Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola;
• Budapest XIV. Kerületi Liszt Ferenc Általános Iskola;
• Zuglói Arany János Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola;
• Budapest XIV. Kerületi Móra Ferenc Általános Iskola;
• Budapest XIV. Kerületi Jókai Mór Általános Iskola – 1. ütem;
• Budapest XIV. Kerületi Jókai Mór Általános Iskola – 2. ütem (a projektzáró esemény helyszíne);
• Álmos Vezér Gimnázium, Pedagógiai Szakgimnázium és Általános Iskola;
• Zuglói Herman Ottó Tudásközpont Általános Iskola;
• Hunyadi János Ének-Zenei, Nyelvi Általános Iskola;
• Budapest XIV. Kerületi Németh Imre Általános Iskola;
• Budapest XIV. Kerületi Széchenyi István Általános Iskola;
• Zuglói Heltai Gáspár Általános Iskola.

A minisztérium ezt a tiltást oldotta fel október 21-én, miután október 20-án a Telex.hu ismeretlen forrásból szert tett egy a vállalat belső, a munkatársai részére kiküldött levélre, és ezt leközölte.

Lapunk már 2024-ben egy több mint 30000 karakteres tanulmányt készített neves szakértők bevonásával arról, hogy valójában mi is vezetett az M30-as autópálya lezárásához. Ez alapján elmondhatjuk, hogy a válaszok jóval messzebb vezetnek, mint amiről a hírek szólnak.

A fentiek tükrében vettük a fáradtságot, és megpróbáltuk feltárni, hogy valójában mi lehet a térség közlekedőinek mindennapjait immár másfél éve megkeserítő, ugyanakkor az egész magyar útügyi szakma felé intő jelnek számító útkárosodás, illetve a helyreállítás körüli problémák oka.

ÍGY NÉZ KI AZ M30-AS ÉRINTETT SZAKASZÁNAK IDŐVONALA

2014:
Január és november között elkészült a projekt megvalósíthatósági tanulmánya a Miskolc és Tornyosnémeti közötti teljes, 57 kilométeres szakaszra. Ezen tanulmányban javasoltak helyett a megbízó egy teljesen új nyomvonalat jelölt ki.

2016-2017:
2016 májusa és 2017 májusa között elkészültek a projekt engedélyes tervei; az útügyi normák szerint ekkor készülhettek el a talajviszonyokat feltáró próbafúrások.

2017:
December 9-én a Strabag szerződést kötött a projekt déli, 10,4 km-es szakaszához (Miskolc-Szikszó) a kiviteli tervek elkészítésére, engedélyeinek beszerzése és kivitelezésére.

2018:
Márciusban átvette a munkaterületet a kivitelező.

2021 augusztus:
A műszaki átadás-átvétel megtörtént a beruházó NIF Zrt. és a Strabag-csoport között.

2023 decembere és 2024 februárja között:
Az M30-as 200 méteres szakaszán a pálya teljes alakváltozása volt megfigyelhető a gyorsforgalmi út 38-as kilométer szelvényénél Szikszó térségében. Egy 14 méter magas töltéssel készített útszakasz károsodott: pontosabban megindult egy csúszólap mentén. Szaknyelven szólva, a töltés alatt mintegy hét méter mélységben eltörött a talaj. Tehát nem az épített töltéssel, hanem a beavatkozással nem érintett, a töltés alatti talajjal történt a probléma. Elindult egy lassú, de egyértelmű csúszás a Szikszót átszelő 3-as főút irányába (azaz keleti irányba).

Az autópálya érintett szakaszának hivatalos lezárását megelőzően a kivitelező egymástól független szakértőket, geotechnikusokat és geológusokat kért fel a pályaszerkezet csúszása okainak feltárására. Az eredményekről tájékoztatta az ÉKM szakértőit.

2024 február:
Az M30-as érintett szikszói szakaszát az üzemeltető Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. február 17-én lezárta, miután a pályaszerkezet több helyen is elmozdult, a burkolat pedig megrepedt. A megrendelő azonnal kötelezte a kivitelezőt arra, hogy jótállás keretében javítsa ki.

2024 március:
A kivitelező a korábban elvégzett, független szakértői vélemények alapján megkezdte a probléma elhárítását célzó javaslatok kidolgozását. Az elsődleges szakértői megállapítások után júniusig az úttöltés mentén megépítettek egy mélyszivárgót, ami a terepszint alatt a domb felől érkező vizeket, egy szivárgó fal közvetítésével egy szivárgó csőbe vezeti, összegyűjti, és elvezeti. Ezt hét méteres mélységig építették meg, mintegy 870 méter hosszan.

2024 augusztus:
Az elvégezett vizsgálatokból származó adatokat felhasználva három műszaki megoldási javaslat került kidolgozásra és átadásra a várható megvalósíthatósági időtartamok megjelölésével a NIF Zrt. jogutódja, az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) számára. A kivitelező által letett megoldási javaslatok közül történő lehető legjobb választáshoz az ÉKM bevonta támogatóként a Budapesti Műszaki Egyetem Geotechnikai Tanszékét.

2025 február:
A kivitelező elkezdte a helyreállítási munkákhoz szükséges bontási munkákat, holott az ÉKM a munka megkezdéséhez szükséges engedélyeket csak március elején adta meg. A beavatkozással érintett mintegy 300-350 méteres érintett szakaszon a munka során az észak felé vezető jobb pályán teljes egészében elbontották az érintett töltésszakaszt. A töltés alapozásának megerősítésére 774 darab 25 méter hosszú fúrt vasbetoncölöpöt helyeztek el - a süllyedést is okozó altalaj elmozdulásának megakadályozása érdekében.

Gyakorlatilag az eredeti terepszintről a 7 m mélységben kialakult csúszólap került stabilizálásra, mintegy összevarrásra a kb. 20 m mélységben talált teherbíró réteggel. Ezután visszaépítették a sztráda töltését kapilláris megszakító réteggel. A Miskolc felé vezető bal pályán a burkolati szinttől négy méter mélységig történt visszabontás és újjáépítés.

2025 október:
Az építésügyi miniszter által februárban kijelölt 2025. október végi határidőre nem zárult le a helyreállítás. Ugyanakkor a lapunkhoz eljutott információk szerint a Strabag az altalaj konszolidációjából fakadó kockázatok biztonságos kezelése érdekében csak később kezdi el a pályaszerkezeti rétegek építését.

A magas, nagytömegű töltés építésének természetes velejárója az altalaj konszolidációja. Az altalaj konszolidációja a talajmechanika és geotechnika területén azt jelenti, hogy a talaj a rá nehezedő terhelés hatására összetömörödik, miközben a benne lévő víz és a levegő kiszorul a pórusokból. Fontos jellemzője, hogy időben elnyújtott folyamat, különösen agyagos talajoknál. A konszolidáció mértéke csak hozzávetőlegesen becsülhető meg. Ezért ugyan tervezhető a szabványoknak megfelelő konszolidációs idő egy projekt ütemezésénél, de a természet ezt gyakran felülírja.

Mint ahogyan a nyilvánosságra került ütemtervben is látható volt, az ott is piros betűvel feltüntetett konszolidációs folyamatra 2 hónap időintervallum volt betervezve. Ennek megfelelően a STRABAG az ÉKM-nek is időben jelezte, hogy a szükséges szakmai standardok szerint csak akkor tudja megkezdeni a pályaszerkezet építését, ha ezt a vonatkozó útügyi előírások lehetővé teszik. Magyarul, amennyiben a konszolidáció mértéke a műszaki előírásoknak megfelelően alakul.

Soha nem látott helyzetbe került az útügyi szakma

A fenti idővonalból is kitűnik, a magyar gyorsforgalmi útépítés több évtizedes történetének egy példátlan fejezetébe léptünk be: eddig ugyanis nem fordult elő olyan (a keleti szomszédunkban például korábban megszokottnak számító) eset, hogy egy nemrég átadott, sok tízezer közlekedő által használt útszakaszt le kellett zárni. Ráadásul nem is rövid időre, és úgy, hogy közben az út újra forgalomba helyezésének időpontja is bizonytalan.

Ennek tükrében egyáltalán nem meglepőek a projekt utóéletét kísérő viharok; ugyanakkor a közbeszédben megnyilvánuló jelenlegi nézőpont, -amely szinte kizárólag a kivitelező felelőségét helyezi középpontba -, alighanem téves. A projekt részleteit jól ismerő, neve elhallgatását kérő útügyi szakember ugyanis

alapvetően úgy értékelte lapunknak a történteket, hogy az M30-as lezárásához vezető útkárosodás az egész szakmának és a döntéshozóknak egyaránt egy óriási intő jel!

Kifejtette: az alföldi útfejlesztések korszaka után a jövőben az M30-ashoz hasonló geotechnikai kihívásokkal járó dombvidéki útépítések várhatóak majd hazánkban. Emiatt különösen fontos lenne leszűrni a Szikszónál történt jelentős útkárosodás tanulságait, alaposan megvizsgálva a klímaváltozás jelenleg még felméretlen, és egyáltalán nem figyelembe vett tényezőit is.

A szakember szerint egyértelmű,

hogy előre nem látható okok állhatnak a káresemény mögött, ami után azonban ideje a monitoring, az alapkutatások és az útügyi előírások fejlesztésére fordítani a fókuszt.

Víznek nyoma se volt, aztán a töltésben és a töltés alatt is megjelent

Az adott projektre áttérve hangsúlyozta, a nagy állami infrastruktúra építések sokszorosan ellenőrzöttek. „Egy-egy terv nagyon sok szereplőn átmegy, és a kivitelezés során minden egyes építési fázis szigorú ellenőrzést kap.”

Kiemelte, a tervezők csakis a műszaki előírás alapján végezhetik a munkájukat, hiszen ezt ellenőrzi az ÉKM, továbbá a projektben közreműködő mérnökszervezet is. „Elő van írva többek közt, hogy egy adott geológiai környezetben milyen távolságban kell feltárásokat, fúrásokat, szondázást végezni, amelyből az altalaj összetétele megismerhető.”

Ennek megfelelően a szóban forgó projektben az engedélyezési terv és a kiviteli terv készítése közben készültek talajmechanikai vizsgálatok: 16 méter mélységig végeztek fúrásokat a vizeknek a nyomai abban a pillanatban nem látszódtak. Ugyanakkor évekkel később, a probléma megjelenésekor egyértelművé vált, hogy a víz a szóban forgó töltésben és a töltés alatt is megjelent.

A Hernád völgye extra kihívásokat adott az M30-as projektjében

Az M30-ason kialakult hiba kérdéskörére a szakértő elmondta, az érintett gyorsforgalmi útszakaszt bonyolult földtani viszonyok jellemzik. „Lényeges elem, hogy nem síkvidéki, hanem dombvidéki autópálya útvonalról beszélünk. Ez mindig nagyobb bizonytalansággal jár, hiszen bevágások és töltések készülnek, amelyek esetében nagyobb a kockázata a különböző káreseményeknek, miután nagyobb volumeneket mozgatunk meg, és nagyobb erők működnek.”

Ezen belül a Hernád völgyében futó útvonal külön kihívásokat is hordoz. „Ezen a területen keverednek a talajviszonyok, a folyómeder kanyargásából adódóan egy változatos geológiai területen halad át az M30-as. Ez mindenképpen nehezebb feladat, mint az elmúlt években kivitelezett alföldi útépítések. Ezeknél egységesebb, geológiailag könnyebb rétegzettségű területen épültek utak, ahol ráadásul nem szükséges különösebb mértékű bevágás és töltésépítés, így kisebb a kockázat.”

Egy aszimmetrikus töltés mozdult el

Az M30-as esetével kapcsolatban elmondta, a töltés tömbszerű elmozdulása történt meg a töltés alatti rétegek nem megfelelő teherbírása miatt. Ehhez az is hozzájárult, hogy az érintett szakasz egy lejtő aljánál, a lejtő lábára épült meg. „Emiatt a töltés geometriája asszimmetrikus: a hegy felőli oldalon kisebb a magassága, a láb felőli oldalon nagyobb. Az érintett szakaszon a láb felőli oldal kezdett el kimozdulni, miután értelemszerűen ide esik a nagyobb súly.”

Az egyik legcsapadékosabb év volt a 2023-as

Az M30-as idővonalára tekintve az események felgyorsulása tetten érhető, hiszen az útszakasz több mint két éven át használható volt az átadó után, aztán viszont rohamosan romlott az állapota. A szakember rámutatott, a 2023-as év országos átlagban a nyolcadik legcsapadékosabb év volt a 20. század kezdete óta. Ilyenkor a föld alatti vízhálózatból is egyre több rétegvíz érkezhet, amely fokozott kockázatot teremt. „Az is fontos, hogy ezek a rétegvizek nem azonnal, hanem több hónapos elcsúszással jelennek meg, ahogy beszivárognak a vízgyűjtő területbe, és lejutnak a völgyek lábához.”

Egy ilyen szintű műszaki problémát mindenképp kezeltek volna, ha látják

Összességében az M30-as károsodásában egy olyan dinamikát lát, ami előre nem látható okokra utal. „Ha egy ilyen szintű műszaki problémát felismernek a tervező és kivitelező kollégák, akkor biztosan tesznek ez ellen, hiszen egy ilyen nagyságrendű tönkremeneteli káreseményt senki nem tart bevállalhatónak.”

Hangsúlyozta, számtalan olyan mellékszál van az M30-as körül kialakult, vitákban, amelynek nincs ok-okozati összefüggése a káreseménnyel. „A különböző fórumokon sokan feszegették azt a kérdéskört, hogy milyen anyagból épült a töltés. A geotechnikai vizsgálatok és szakvélemények alapján kijelenthető, hogy a töltés az előírásoknak megfelelő anyagból épült. A problémát nem ez a tényező okozta.” Tovább haladva azt a lehetőséget is kizárta, hogy a töltéstalp előkészítésében lehetne megtalálni a probléma okát.

Hiába tartották az előírásokat, elmosta az eső a vízelvezető rendszert

Hogy mekkora kihívásokkal kell szembenéznie az útépítőknek a jövőben, azzal érzékeltette, hogy a klímaváltozás miatt Svájcban vagy Ausztriában egyre több olyan rézsűomlás és kőomlás van, ami a fagy által eddig egyben tartott részek kiolvadásából adódik.

A klímaváltozás okozta úthibára ugyanakkor nálunk is volt példa: az M6-os autópályán keletkezett kárt az okozta, hogy a heves esőzések miatt az autópálya víztelenítő rendszere összeomlott. „Az akkor érvényes szabályoknak megfelelően megtervezett és megépített vízelvezető rendszert gyakorlatilag elmosta az eső.”

Zárásként hangsúlyozta, az útügyi szabályozásaink nem tudták még lekövetni az éghajlat megváltozását és egyre szélsőségesebb jelenségeit.

/ A projekt kapcsán a Magyar Építők a riport elkészítéséhez szükséges forrásokat ez esetben tudatosan nem teszi közzé, mivel „Mi az Építőipart Építjük” és nem romboljuk. Riportunkat a projektben résztvevők szakmailag hitelesnek ítélték./

A korábban Construction Technology and Innovation konferencia idéntől a Future of Construction nevet viseli és november 11-én a gyakorlatban, a legújabb technológiákkal elérhető hatékonyságot helyezi fókuszba.

A rendezvény ismertetőjében kiemelik:

eljött a pillanat, amikor már kizárólag a legújabb technológiákkal, a legfrissebb innovációkkal, a legkomplexebb tudással és megoldásokkal felvértezett tervezők és kivitelezők tudnak majd hatékonyan üzemelni, munkát szerezni és fejlődni.

A költséghatékonyság, gyorsaság, precizitás, munkaerő-optimalizálás mindenhol a legfontosabb feladatok között szerepel. A technológiai újítások, a digitalizáció és robotizáció, a legmodernebb gyártási, termelési és kivitelezési folyamatok elképesztő sebességgel hatják át és formálják az építőipar minden szeletét és szereplőjét, a tervezéstől a kivitelezésig.

Az építőipar előtt álló kihívások, legyen az a költségek racionalizálása, a hibák számának csökkentése, a fenntarthatósági célok teljesítése, a határidők tartása mind-mind a technológiai fejlődés segítségével érhetőek el

– olvasható a felhívásban. A szakmai esemény ezekre a kihívásokra keresi a válaszokat a digitalizáció, robotizáció és a legmodernebb gyártási, termelési folyamatok segítségével.

A Future of Construction konferencia immár harmadik alkalommal kíván közreműködni abban, hogy összehozza az ágazat legfontosabb szereplőit és bemutassa az iparág technológiai és innovatív tudásait.

Az építőipar korszakváltása már elkezdődött

Az egynapos konferencia három szekcióra tagolódik. Az első szekció fő témája, hogy a végső visszaszámlálás már elkezdődött az iparágban. A mesterséges intelligencia, a digitális építésmenedzsment, az automatizált projektkövetés vagy az ESG-megfelelés már nem opciók, hanem alapfeltételek. Hol tart most az építőipar ezek integrálásában? A ConTech nem cél, hanem kulcs a hosszú távú működőképességhez és versenyképességhez. A kérdés nem az, hogy bevezetjük-e, hanem hogy elég gyorsak vagyunk-e hozzá, és meg tudjuk-e szerezni a legjobb szakembereket. Ezekre a kérdésekre keresik a választ az előadók.

• Ditróy Gergely, üzletfejlesztési igazgató, Portfolio Csoport
• Lánszki Regő, építészeti államtitkár, Építési és Közlekedési Minisztérium
• Dr. Takács Ernő, elnök, IFK

A kerekasztalbeszélgetés résztvevői:

• Papp Gábor, vezérigazgató, Stratos Magasépítő
• Szórády Csilla, vezérigazgató, Újház Zrt.
• Tibor Dávid, alelnök, ÉVOSZ, elnök, Masterplast
• Tóth Zoltán, Representative for Digitalisation, STRABAG

Fókuszban az AI és a digitalizáció

A második szekció azt járja körbe, hogy az iparágnak most működő, jól dokumentált példákra van szüksége. Olyan megoldásokra, amelyek nemcsak a nagyvállalatok, hanem a teljes kivitelezési és beszállítói lánc számára is elérhetőek. Best practice, open innovation, és interdiszciplináris tudásmegosztás: ezek a jövő építőiparának sarokkövei. Vagyis a szervezők a tudás átadására biztatnak.

„A fejlődés nem egyéni sprint, hanem egy kollektív út, amelyen érdemes közösen haladnunk; különösen most, amikor minden egyes döntésnek jövőformáló súlya van.”

Előadók:

• Kuczogi László, K-Ép Studió Ügyvezető Igazgatója, a LEO Tiszteletbeli Tagja
• Szij Csaba, LEO elnökségi tag, vezérigazgató-helyettes, B+N Referencia Zrt.
• Prof. Dr. Boros Anita, egyetemi tanár, központvezető, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Greenology Zöldinnovációs és Fenntarthatósági Tudásközpont
• Csillag Boglárka, BIM manager, KÉSZ Építő és Szerelő Zrt.
• Makkos Lilla, senior manager, TEKLA termékek, Construsoft Kft.

Mi lehet a jövő az építőiparban? A beszélgetés résztvevői:

• Borbély Csaba, regionális vezető, PlanRadar
• Jánky Zoltán, ügyvezető igazgató, BIM szakértő, NOVU Tervezőiroda
• Vatai Krisztián, CEO, FDB-Projekt Kft.

Az AI lehetőségei az építőiparban, kivitelezésben és menedzsmentben

Résztvevők:

• Csanády Miklós, igazgató, Óbuda Group
• Kovács Ádám, alapító ügyvezető, Brick+Data Kft.
• Ritter Ádám, műszaki ügyvezető helyettes, Moratus Szerkezetépítő Kft. / Market Csoport

Összekapcsolt építőipari ökoszisztéma

A harmadik szekció fókuszába az Otthon Startot helyezték a szervezők. Konkrétumokra van szükség, nem szlogenekre. A konferencia fókuszában azok a rendszerek, eszközök és együttműködési modellek állnak, amelyek valós választ adnak az iparági kihívásokra: például a munkaerőhiányra, a fenntarthatósági elvárásokra vagy az integrált tervezés és kivitelezés igényére.

Az előadásokban szó esik

• arról, hogy a barnamezős területek nem csupán városfejlesztési kihívások, hanem az építőipar megújulásának terepei;
• a rákosrendezői mestertervről;
• a lakásfejlesztések pénzügyi biztosítékairól;
• valamint az Otthon Start kompatibilis lakásépítésekről.

Előadók:

• Guba Sándor, építész, ügyvezető, GUBAHÁMORI Építészstúdió
• Papp Gergely, kutatásvezető, PAD Alapítvány
• Vitézy Dávid, Közlekedési és Városfejlesztési Bizottság elnöke, Budapest Főváros
• Banai Ádám PhD, MRICS, monetáris politikáért, pénzügyi stabilitásért és jegybanki eszköztárért felelős ügyvezető igazgató, Magyar Nemzeti Bank
• Nagy Gergely, vállalati régióvezető, OTP Bank

A kerekasztalbeszélgetés résztvevői:

• Balázs Attila, vezérigazgató, Bayer Construct Zrt.
• Kiss Gábor, ügyvezető igazgató, Metrodom Kivitelező, IFK, alelnök
• Dr. Panyi Miklós, miniszterhelyettes, parlamenti és stratégiai államtitkár, Miniszterelnökség
• Tatár Tibor MRICS, magyarországi lakó- és irodafejlesztési üzletágvezető, WING

A regisztráció és további információk a konferencia hivatalos weboldalán érhetőek el. Jelentkezéskor a „Megjegyzés” rovatba beírt PFFOC30 kupon kóddal 30% kedvezmény szerezhető a jegy árából.

A konferencia médiapartnere a Magyar Építők.

A tervek szerint a fogyasztást évente csaknem kétezer kWh-val csökkentenék. A fejlesztés az épület homlokzatainak és lapostető felületeinek szigetelését, a homlokzati nyílászárók cseréjét, gépészeti korszerűsítését, továbbá napelemes rendszer telepítését tartalmazza. Az Európai Közbeszerzési Értesítő hirdetménye szerint a munkálatokat az EBH Invest Kft. végzi.

Új szigetelést kap az épület

A projekt során új hőszigetelés kerül a homlokzatra, a lapostetőre, az attika falra, valamint a lábazatra. A szobák ablakai alatti szakaszokon lévő trapézlemez burkolatot és az eternit csövekből álló szerkezeteket elbontják, ezeket különböző színű vakolt homlokzat váltja fel.

Korszerű, hőszigetelő műanyag nyílászárókra cserélik a jelenlegi elavult szerkezeteket, felújítják és újrafestik a főbejárathoz vezető rámpa melletti akadálymentesített korlátokat.

A gépészeti, szellőző lamellás fém ajtókat is felújítják. A lépcsőházban és a kiszolgáló helyiségekben lévő kopolit üveget elbontják, de a kazánház területén megtartják a hasadó-robbanó felület igénye miatt.

Kiemelt hangsúlyt helyeznek a tűzvédelemre 

A leírás szerint az eltérő szintekhez tartozó nyílászárók között tűzterjedésgátlót építenek be. A szobaegységek és lépcsőház esetében a tűzterjedési gát méreteinek megfelelő, épített parapeteket alakítanak ki, mellyel meggátolható a szintek közötti tűzterjedés. A szerelőszinten az adott homlokzaton felfalazással biztosítják a tűzterjedésgátlást.

Korszerűsítik a gépészetet és a hűtő-fűtő rendszert  

Az épület teljes fűtési hálózatát lecserélik, a meglévő rendszer nyomvonalán új fűtési hálózatot építenek ki. A meglévő radiátorok és az ahhoz tartozó szerelvénysorok helyett szintén újakat szerelnek fel. Elbontják a jelenlegi kazánházi gépészetet, helyére kizárólag hőszivattyúról üzemelő fűtési és HMV termelő rendszer kerül. A hőtermelést 4 db levegő-víz hőszivattyú biztosítja majd. Beépítenek egy ezer literes használati melegvíztartályt is, a vízhálózat töltésére pedig automata vízlágyító berendezést helyeznek el. Megújuló energiaforrásként kisméretű napelemes erőművet építenek ki, a homlokzatra összesen 132 db napelem kerül.

A kivitelezési munkákat megkönnyíti, hogy ez idő alatt használaton kívül lesz az épület.

A magyar építőipar következő mérnökgenerációját megszólító rendezvényt szeptember 26-án, pénteken délelőtt, a DUNA GROUP budapesti irodájában indították útjára. Az ezt követő két napban pedig az ország egyik legnagyobb infrastruktúra-beruházását, a mohácsi Duna-hidat és a kapcsolódó úthálózat kivitelezését is meglátogatták a hallgatók. Szabó Beatrix a Duna Aszfalt Zrt. elnök- vezérigazgatója nyitotta meg a rendezvényt lelkesítve a fiatalokat arra, merjenek új folyamatok élére állni.

Személyes ismeretátadás, tapasztalt szakemberektől

Kiemelt célja volt a szervezőknek, hogy a szakma iránti elkötelezettséget és küldetéstudatot erősítsék a fiatalokban. Ennek megfelelően az intenzív három nap során valóban hasznos szakmai tudást szerezhettek a legkiválóbb szakemberektől. Az időjárás pedig a szervezők mellé állt, hiszen napsütés és kellemes hőmérséklet segítette a szabadtéri programok megvalósítását.

Az útépítést, hídépítést és az infraBIM használatát elméletben, valamint terepen is megismerhették a hallgatók.

Mivel pedig a projekteken a legszigorúbb környezetvédelmi elvárásoknak is megfelelnek a kivitelezők, hangsúlyt kapott ennek pontos bemutatása is.

Kiemelt programpont volt a hallgatói „soft skill”-ek fejlesztése, így az élőbeszéd, amelyet egységesen hasznosnak és valóban fejlesztő gyakorlatnak éltek meg a diákok a rendezvényt követően kitöltött kérdőívek szerint.  

Jövőre még jobb lesz

A DUNA GROUP Szabadegyetem immár hagyományt teremtett azzal, hogy hidat képez az egyetemi elmélet és az iparági gyakorlat között. A program bizonyította, hogy a fiatal mérnökök tudásra, tapasztalatra és közösségre egyaránt vágynak – és a Szabadegyetem mindháromban kiemelkedőt nyújt.

A mostani közterületi és infrastrukturális fejlesztés összességében több mint 10 milliárd forintos értéken valósult meg. Ezek a munkák évtizedeken át elmaradt beruházásokat pótoltak, így a befejezésük után érdemes áttekinteni, hogy mi mindenben hoztak előrelépést.

Egy új híd is épült a Rákos-patak felett

Ahogy azt korábban is jeleztük, a fejlesztések elsősorban a Bosnyák tér környékét, azon belül főleg a tértől észak-keletre eső útszakaszokat és egyéb tereket rendezték: ez főleg a Csömöri út és a Rákospatak utca térségét jelenti.

A projekt kiemelkedő részét képező útfejlesztések során a Csömöri utat 914 méter hosszan újították fel a Nagy Lajos király útja (Bosnyák tér) és a Rákospatak utca közötti szakaszon. A meglévő útpálya mellé 400 méter hosszan egy teljesen új útpálya is megépült - a Rákos-patak felett átívelő híddal együtt.

Felgyorsulnak a buszok, megszűnnek buszmegállók miatti torlódások

Fontos hozadéka a beruházásnak, hogy elkülönítették a tömegközlekedés útvonalait az autós forgalomtól: a buszok egy középső tengelyen, egy 2x1 sávos buszsávban, védett útvonalon kaptak helyet.

Szintén jelentős fejlesztést kapott a Csömöri útra merőleges Rákospatak utca: a páros oldalon 410, a páratlan oldalon 270 méter hosszan új pályaszerkezettel, illetve útfelújítással. A szóban forgó úton egy új buszvégállomás is létesült.

A Rákospatak utca fejlesztésében hangsúlyos elem,

hogy a buszok megállásához buszöblöket építettek: ezáltal megszűnik a megálló buszok mögött korábban gyakran kialakuló torlódás.

Akadálymentes megközelítéssel új buszmegálló párok épültek a Bosnyák téri templom mögött, a Fűrész utcánál és a Lantos Mihály Sportközpontnál.

A Rákospatak utca folytatását képező Vezér utcában 210 méter hosszú új sáv épült, és a meglévő utat is újjáépítették.

Kibővült a Csömöri út hídja, lecserélték az ősrégi főnyomóvezetéket

Egy további fajsúlyos eleme volt a projektnek

a Csömöri út végén lévő, 2x1 sávos patakhíd felújítása és bővítése is annak érdekében, hogy a buszok akadálytalanul át tudjanak haladni rajta, és a biciklisávot se kelljen a szűkület miatt átterelni.

Nem látványos, de annál fontosabb része volt a beruházásnak a közművesítés revíziója: többek közt egy négyszáz méteres, nagyon régi és elavult víz főnyomóvezeték cseréjét is elvégezték.

Megmarad a Bosnyák utca piaca

A Csömöri út érintett, több mint fél kilométeres szakaszára fasorokat telepítettek; továbbá intenzív, minőségi növényzetet is helyeztek ki a közterekre. Parkosított terek születtek öntözőrendszerekkel.

Bár a fejlesztési terület közvetlen határát képezi, a Bosnyák utca időszakos piaca nem szűnt meg. A terület új burkolatokat és zöld felületeket kapott, ugyanakkor a Bosnyák köz is új járdát és kopóréteget nyert. Emellett közel fél kilométert érintő felújítással a Bosnyák utca térburkolata és a Bosnyák köz 160 méter hosszú aszfaltcsíkja is megújult.

Több mint 25 km-nyi elektromos és távközlési vezetéket cseréltek ki

Mindezeken túl a további fejlesztéseket végezték el:

• kicserélték és modernizálták a jelzőlámpa berendezéseket az autós és gyalogos csomópontokban;
• villamos és troli felsővezetékeket cseréltek oszlopokkal együtt (Bosnyák tér és Vezér u.);
• automata öntözővíz hálózatot létesítettek a Csömöri úton;
• utcabútorokat, padokat, hulladék gyűjtőket telepítettek a teljes szakaszon;
• 70 db kandeláber oszlopot és 130 db lámpatestet építettek;
• több mint 25 km-nyi elektromos és távközlési vezetéket cseréltek ki.

Ilyen volt előtte, ilyen lett utána

Az összegzés végén egy külön fotógalériával mutatjuk be a fejlesztések hatását: a beruházás előtt és a beruházás után is megmutatva egy-egy fontos elemét a környékbeli infrastruktúrának.

A Tanítsunk Magyarországért program egyik fő célja, hogy 2030-ra minden ma általános iskolás gyerek rendelkezzen legalább szakmával vagy tanuljon tovább.

A 2018. december 5-én indult Programban egyetemisták mentorálnak hátrányos helyzetben, lehetőségektől távol élő általános iskolás, 6-8. osztályos gyerekeket. A kezdeményezés sikerét jól mutatja, hogy mára 26 egyetemről 800 egyetemista mentorál 3700 általános iskolást országszerte, 110 általános iskolában.

Jövőképet kell mutatni

A Market Építő Zrt. a 110 oktatási intézményt összesen 3 millió forint értékben támogatja, amelyet az iskolák sporteszközökre fordíthatnak. Az eseményen Hajnal Gabriella, a Klebelsberg Központ elnöke vette át a sporteszköz-utalványokat. Ezt követően Dr. György László, a TM Programért felelős kormánybiztos beszédében kiemelte: „a cél az, hogy azoknak a gyerekeknek, akik otthonról nem kapnak elegendő biztatást, a mentorok kézzelfoghatóvá tegyék a jövőt. Megmutatjuk nekik, hol tudnak tanulni, hol fognak tudni dolgozni, és ebben a mentorukra mindig számíthatnak.

A Magyarországon működő vállalkozásokkal közös ügyünk, hogy jövőképet mutassunk a felcseperedő gyerekeknek. Ezért is kiemelten fontos a Market Építő Zrt. stratégiai partnersége, amely lehetővé teszi a maihoz hasonló, élményt és valódi segítséget nyújtó programok megvalósítását.”

Közös értékek, közös cél

Dr. Szász Péter képviselte a rendezvényen a Market Építő Zrt.-t: Mint mondta:  “Amikor megismertük a Tanítsunk Magyarországért Programot, azonnal éreztük, hogy közös értékek mentén dolgozunk. Ez a program nem pusztán támogatás, hanem esélyteremtés is – lehetőség arra, hogy a kistelepüléseken élő fiatalok közelebb kerüljenek egy sikeresebb jövőhöz.

Olyan kezdeményezés ez, amely – ahogy szokták mondani – nem halat ad, hanem hálót.

Ez az a szemlélet, amelyet mi is vallunk, és amely mellé felelősen és örömmel állunk. Fontosnak tartjuk, hogy a gyerekek inspiráló példákkal és élményekkel találkozzanak, amelyek segítenek nekik felismerni: kitartással, tudással és közösséggel bármit elérhetnek.” Hazánk vezető építőipari vállalata pedig stratégiai partnereként hosszú távon elkötelezett a jövő generációjának támogatása mellett.

Az együttműködés keretében a Market Építő Zrt. nemcsak anyagi forrást biztosít a sport- és nyári táborokhoz, hanem megnyitja kapuit is a diákok előtt, hogy testközelből ismerkedhessenek meg az építőiparral.

Erzsébet királyné kedvenc magyarországi kastélyát I. Grassalkovich Antal építtette. A 17 ezer négyzetméternyi terület mintegy hatezer négyzetméteres részét évtizedekig elhanyagolták. A teljes rekonstrukciójára a kormány és az OTP Bank 50-50 millió eurót, azaz 20-20 milliárd forintot biztosít.

Megújul

• a kastély korábban már felújított szárnya,
• egy eddig elhanyagolt hatezer négyzetméteres része,
• a kertje,
• a muzsikus szárny,
• a műtárgyak elhelyezését szolgáló épületek is,
• továbbá újra működni fog a történelmi sörház.

A 2021 óta az egyetem használatában és fenntartásában lévő kastélyt kilenc év alatt hozzák rendbe. Lázár János elmondta: az elmúlt 100 év legnagyobb közérdekű kötelezettségvállalásáról van szó. A miniszerelnök hozzátette: szeretné, ha Magyarországon újra lennének üzletemberek, akik a nagy elődökhöz hasonlóan, magánvagyonukból áldoznának az ország felemelkedéséért.

• milyen technológiai újítások forgatják fel az ipart,
• merre tart az ingatlanpiac és az építőipar és
• hogyan készülnek fel a sikeres cégek a következő évek gazdasági hullámaira.

A sokakat megmozgató konferencián lapunk is részt vett. Az előadásokból pedig körvonalazódni látszott a magyar építőipari értéklánc bizonytalan jövőképe, amit számos tényező befolyásol. Bár a digitalizáció elengedhetetlen, bevezetése komoly kihívást jelent a vállalatoknak, miközben a fogyasztói igények és a technológia is gyorsan változik.

Hasonlóan nehezíti a vállalatok mindennapjait és előretekintését a gyorsan és gyakran változó szabályozási környezet vagy épp a fel-felbukkanó állami támogatások hektikussága. Az alábbiakban néhány fontosabb előadás összefoglalóját ismertetjük.

Három út, három stratégia – bevétel az ösztönző programokból, növekedés a piacokon, stabilitás a cégben

• Tibor Dávid - Masterplast Nyrt., elnök
• Markovich Béla - Mapei Kft., ügyvezető
• Gódi Attila - Terrán Tetőcserép Gyártó Kft., ügyvezető
• Moderátor: Gangel Péter, Bizalmi Kör - ügyvezető

Öt fontos témát elemeztek a beszélgetés résztvevői. Az ösztönző programok hatásának megértéséhez látni kell, mit jelentenek a felújítási és támogatási programok az építőipar számára. Ehhez kapcsolódó kérdés, hogyan reagáljanak a cégek az ösztönzőkre, és hogyan csináljanak belőlük piaci lehetőséget. Új termékek és megoldások bevezetésével volna érdemes viszonyulni a támogatásokhoz? Hogyan lehetséges egy cég növekedését elősegíteni itthon és külföldön: mi működik és mi nem egy magyar tulajdonú vállalatnál? Mindehhez pedig a generációváltás is kapcsolódik, hiszen egy felelős vállalatnak háromgenerációs működésre kell berendezkednie. Amint a témához Markovich Béla hozzátette:

„Nagyon sok felmérést végzünk. Idén is lefuttattuk az Építőipari Bizalmi Indexet, amelyben megnéztük, hogy ezek a programok (az Otthon Start hitel és az EKR-rendszer) mennyire ismertek. Az derült ki, hogy az Otthon Startról a legtöbben hallottak, és bár építésre viszonylag kis réteg tudja és akarja is használni (a felnőtt lakosság kb. 4%-a, ami körülbelül 240 ezer embert jelent), így is piacformáló erejű lehet. Az EKR-t azonban csak a lakosság nagyjából 40%-a ismeri, itt bőven van tennivaló. Ezek alapján tehát lesz mit építeni a közeljövőben.

A szakembereknek még van kapacitása munkát vállalni, e programok népszerűsítése ugyanakkor a kiíró feladata. Ha a lakosság megismeri a támogatási rendszereket, élni is fog velük. A most futó támogatásoknál fontos, hogy ne legyenek rövid kifutásúak: legalább három évre előre kellene látnunk ahhoz, hogy kiszámítható működés mentén növekvő pályára állítsuk az építőipart. Ez minden szereplő közös érdeke.”

BIM és digitalizáció, szakemberképzés, szakmunka – az építőipar három pillére

• Gyenese Balázs - KÉSZ Csoport, HR igazgató
• Tóth Áron - Tudásépítő-Team ÁKK Nonprofit Zrt., vezérigazgató
• Moderátor: Király-Korcyl Kinga - Business Drive Hungary Kft. ügyvezető

A beszélgetés két kulcskérdés köré szerveződött. A minél gyorsabb digitalizációs lépések megtétele döntő a piacon való érvényesüléshez, ezt azonban úgy kell végrehajtani, hogy a tapasztalt kollégák is szívesen használják azokat. Emberek nélkül ugyanis nincs siker, így óriási a tétje a munkatársak képzésének, akik így naprakész tudás birtokában támogathatják a vállalatokat. A változásmenedzsment és a képzés dönti el ugyanis, hogy a technológia valódi eredményt hoz-e. Fiatalok nélkül azonban mindez hosszútávon értéktelen: hogyan lehet tehát vonzóvá tenni a szakmát a fiataloknak, hogyan lehet bevonzani új munkaerőt? Erről beszélgetett Gyenese Balázs és Tóth Áron, amelynek során Gyenese Balázs elmondta:

„Fontos kérdés az is, az építőipar milyen lehetőséget nyújt ezeknek a fiataloknak, mennyire szexi az építőipar. Az ágazat szereplőinek jó része küzd azért, hogy megtartsa az embereket. A jó munkaerő drága; az iparágat ráadásul számos más probléma is érinti. A változáshoz magunkba kell nézni és meg kell vizsgálni, milyen gyakorlattal, vezetési stílussal és érettségi szinten működnek a cégek.

Az elindított változási folyamatok kétharmada nem szokott megvalósulni. Sokat szenvedünk ezzel minden vállalatnál. A változásmenedzsment egyik kulcseleme pedig az együttműködés. Az a cél, hogy hatékonyan működjön egy folyamatláncolat, amihez meg kell érteni minden láncszem kommunikációs kereteit. Akkor tudunk változtatni, ha megtanulunk a másik fejével gondolkozni. Ez a tudás az egész rendszerre hatással lehet.”

Mit csinálnak ma a legsikeresebb építőipari cégek, hogy holnap is versenyben maradjanak?

• Derczó István - Weinberg 93’ Építő Kft., ügyvezető
• Juhász Attila - elnök - Újház Zrt., ÉVOSZ Magyar Építőanyag-kereskedelmi tagozat
• Pintyőke Marcell - operatív vezető - EBH Invest

Hogyan automatizálták a folyamataikat piacvezető cégek? Konkrét példákat hallhattunk a digitális rendszerek bevezetéséről – és arról is, ha némely eszköz végül nem váltotta be a reményeket.  A Hatékonyság növelése ma a legfontosabb vezetői elvárás és a legapróbb résztelekben, akár a papírhasználatban is lehet kiadást faragni úgy, hogy közben a minőség nem sérül. Nehéz éveket él meg az építőipari szektor, a túléléshez pedig új szempontokat kell figyelembe venni. Ezekkel kapcsolatban Derczó István úgy nyilatkozott:

„Vesszőparipám a hatékonyság: a napi nyolc órás munkaidőt ki kell használni. Fontos 10-20 perc is, ami a összességében komoly nyereség-százalékokat jelenthet. Meg kell határoznunk a hétköznapi működésünk során is a kötelező, a fontos és a kevésbé fontos dolgok listáját – itt az idő arra, hogy súlyozva számba vegyük a kiadásainkat. A dinoszauruszok és a mamutok is azért pusztultak ki, mert nem tudtak alkalmazkodni a változáshoz. Most azok a cégek élnek majd túl, akik alkalmazkodnak a mai helyzethez és kellően szívósak.”

Stratégiai gondolkodás nélkül pedig semmilyen fejlesztés nem vezethet hosszútávú eredményre. Pintyőke Marcell a teljes hallgatóságot arra bíztatta, merjenek új utakra lépni:

„A digitalizáció és az AI nem csak innovációs vagy épp technológiai kérdés, hanem egy társadalmi nézőpontváltás is. Kiszámíthatatlan iparág a miénk, ami hatalmas szélsőségek között mozog évről évre. Az lehet itt sikeres, aki változtatni tud. Nagyon fontos az alkalmazkodás, de úgy gondolom, a következő időszakot az is meg fogja majd határozni, ki mer, ki akar változtatni. Aki ezt meglépi, valószínűleg hamarabb fog hozzájutni az adatokhoz, ami a jelenlegi felgyorsult világban akár már 5 perc múlva sem lesz valid.

Ne essünk abba a tévhitbe, hogy a mesterséges intelligencia és a digitalizáció adat nélkül is segítség lehet. Nagy felelősségünk, hogy megfelelő mennyiségű és strukturált adatot adjuk oda ez AI-nak, hogy abból aztán ő értéket teremthessen.”

Vége annak a világnak, amikor egy képzés egy életre elég

A KÉSZ Csoport 2017-től foglalkozik tudatosabban a képzési tevékenységével: a cégcsoportban a versenyképesség egyik fő tényezőjének az utánpótlásképzést tekinti. „Elmúlt az az időszak, amikor valaki egy megszerzett szakmunkás képesítéssel vagy szakmérnöki diplomával hosszú évekig tudott zavartalanul dolgozni: folyamatosan kell tanulni és alkalmazkodni a digitalizációhoz, változó világhoz” – hangsúlyozta az ügyvezető.

A szegedi képzés hátterére áttérve elmondta, a KÉSZ Csoport stratégiai szövetséget kötött a Csongrád-Csanád Egyházmegyével, és az utóbbi által működtetett középiskolával közösen kezdték el az építőipari képzés kiépítését. „Ők az elméleti oktatást biztosítják, mi pedig a korábbi szegedi hajójavító üzemben létrehoztunk egy képzőműhelyt.

Itt két évvel ezelőtt egy nagyszabású felújítást végeztünk el, amelynek keretében kettőről ötre növeltük a tanműhelyek számát, és több oktatótermet is létrehoztunk. A felújítás költségvetése meghaladta 700 millió forintot: a gépészet és a villamossági hálózat is megújult, az épületet napelemekkel láttuk el.”

Az épületgépészet az ágazatban és az Eduparkban is egyre nagyobb hangsúlyt kap

Hozzátette, 2017 óta a szakmák köre is folyamatosan bővül. „Elsődlegesen a KÉSZ Csoport tevékenységi területei határozzák meg a szakmai portfoliónkat, de az ágazati trendeket is leképezi ez a szakmakínálat.”

Ahogy az Edupark bejárása előtti szegedi ÉVOSZ-konferencián is elhangzott, az épületenergetika és az épületgépészet egyre nagyobb arányt képviselnek az építésgazdaság teljesítményében. Ugyanakkor a KÉSZ Csoport hagyományosan a szerkezetépítésben jár élen. „Ennek megfelelően az első két szakmánk a hegesztő, illetve az épület- és szerkezetlakatos mesterségek voltak, ezeket rögtön követte a villanyszerelő képzés elindítása. Jelen pillanatban ugyanakkor az épületgépészeti és épületvillamossági képzésben látjuk a legnagyobb létszámnövekményt!”

Kezdetben a KÉSZ Csoport dolgozóit képezték, ma már bárki számára nyitva van a kapu

Hangsúlyozta, mind a szegedi, mind pedig a kecskeméti központban jelentős súllyal bír a felnőttképzés. „Azt látjuk, hogy az épületek építésében a specializált munkák egyre nagyobb szerepet kapnak, így a különböző méretű cégek körében egyre nagyobb érdeklődés van az ilyen szakmákkal rendelkező munkatársak iránt.”

Évente mintegy 700 tanuló és felnőtt vesz részt az Edupark szegedi és kecskeméti képzésein, a két település között nagyjából fele-fele arányban oszlik meg ez a szám. A két központ közül Szegeden van nagyobb hangsúly a fiatalok képzésén: „Itt mintegy 200 diák tanul, annak köszönhetően, hogy a technikus képzés egyre nagyobb arányban van jelen. A felnőttek képzése kezdetben a KÉSZ Csoport dolgozói számára indult el, de most már bárki számára nyitva van a kapu.”

Így vezet sikerre az innovatív módszertani eszközök előtérbe helyezése

A magyar építőipari cég által kialakított rendszer sikerességét jelzi, hogy a lemorzsolódó tanulók száma mindössze 2 százalék volt az elmúlt tanévben, ami kiemelkedő eredmény. „Emellé társul a tanulók 87 százalékos elégedettségi mutatója és 97 százalékos sikerességi arány a vizsgákon.

Ez igazából a csapat érdeme, és az alapfilozófiánk eredménye. Amellett, hogy mindannyian profik vagyunk a szakmánkban, hiszünk a fejlődésben és az emberekben: ebből adódóan az emberek fejlődésében. Mindez azért is fontos, mert az építőipar egy kifejezetten együttműködésre utalt ágazat.”

Hozzátette, az ágazat gazdasági nehézségei kiégést okozhatnak, az Edupark műhelyeiben viszont kifejezetten odafigyelnek a tanulók folyamatos motiválására, a velük való kapcsolódásra. „Az, hogy rendszeresen beszélgessünk, adjunk visszajelzéseket a tanulóknak, talán nem tűnik a szakképzés fontos részének, viszont az úgynevezett softabb tényezők előtérbe helyezése ilyen eredményekhez vezet, amelyeket sikerült elérnünk.”

Komoly motivációt jelent, hogy innovatív munkahelyeken sajátítják el a tudást a fiatalok

A tanulók a tanítási idő mintegy 40 százalékát töltik a terepen. Ezek egy része a KÉSZ Csoportnál valósul meg, ugyanakkor több mint 70 mikro-, kis- és középvállalkozás is segíti a munkát: utóbbiak az alvállalkozói körből és a régióból kerülnek ki. „A hatékony terepmunkát és a naprakész képzést segíti, hogy a KÉSZ Csoport élen jár az innovatív, modern megoldások alkalmazásában. Ugyanakkor azt látjuk, hogy olyan versenyképes vállalkozásokkal tudunk együttműködni, akik szintén komolyan veszik az utánpótlást. Ennek köszönhetően a képzésben résztvevők ezeken a munkahelyeken nagyon modern technológiákkal találkoznak, ami tapasztalataink szerint külön motiválja őket.”

Ez egyben kihívás is, hiszen a fiataloknak minden nap fel kell kelniük, és fizikailag is helyt kell állniuk. „Így viszont időben eljutnak ennek a szükségességének a felismeréséhez, hozzáedződnek, így ezzel nem az első munkáltatónak kell megküzdenie.”

Az emberközpontúság által a Z generációt is tudják motiválni

Maga az oktatás sem mentes az innovatív megoldásoktól és az alternatív oktatási eszközöktől a KÉSZ Csoport szemléletének köszönhetően, amelyekről korábban Naderi Zsuzsanna már részletesen beszámolt lapunknak. „Nálunk megvalósul a projekt alapú oktatás és a folyamatos mérés-visszajelzés. Tanulói mappákban tesszük átláthatóvá a diákok többéves fejlődését, ezáltal teljesen transzparens a teljesítményük.”

Kiemelendő eredmény, hogy az Edupark oktatási módszereivel a Z generációt is sikerült megszólítani.

„Az a tapasztalatom, hogy a Z generáció tagjainak valós tevékenységekre van szükségük, továbbá nem áll közel hozzájuk a hagyományos hierarchikus, hatalomorientált szervezeti kultúra, hanem inkább az emberközpontú cégkultúra vonzza őket. Mi tulajdonképpen ezt az emberarcú szervezetet tudtuk megvalósítani a képzőközpontunkban: éppen ezért nem is emlékszem olyan esetre az elmúlt években, hogy generációs különbségekkel kellett foglalkoznunk.”

A szakma szeretete alázattal és jó humorérzékkel párosul

A fenti értékek érvényesüléséhez természetesen a megfelelő tanárok is szükségesek. „Az oktatóink olyan karakterek, akik imádják a szakmájukat, tisztelettel, alázattal kezelik a szakmát, minezt egy szilárd értékrenddel és önbizalommal egészítik ki – tehát pszichológiai szempontból ideális apa karakterek. Egyébként nagyon jó humorérzékük is van, amivel jól tudnak ezekhez a srácokhoz kapcsolódni; ugyanakkor nem félnek szigorúnak lenni, ha azt kívánja a helyzet, és beleállnak a konfliktuskezelésbe, de ezt is transzparensen teszik.”

A város közelében, mégis pozitív töltésű természeti környezetben építettek ki modern központot

A fenti filozófiát komoly infrastruktúra egészíti ki: a szegedi központban 1300 négyzetméternyi terület áll rendelkezésre, jól felszerelt oktatási terekkel. „Van egy úgynevezett belépő ágazati műhelyünk, ahol a diákok gyakorlatban sajátítják el a szakma alapjait: az eszközhasználatot, anyaghasználatot és manuális műveleteket. Emellett van két modern épületgépészeti tanműhelyünk is, valamint egy hegesztő-lakatos és egy villanyszerelő tanműhelyünk. Ezt egészíti ki négy oktatóterem, továbbá közösségi terek.”

Különleges adalék, hogy a szegedi központot egy barnamezős terület kellős közepén, mégis zöld környezetben alakították ki. A Tisza magyarországi szakaszán ez az egyetlen olyan hajójavító műhely, amelyben akkora sólyapálya van, ami nagy hajók kihúzására is alkalmas – régen a Mahart hajójavító műhelye volt. „Fontos hozzátenni, hogy a Tisza árterében vagyunk, zöld környezetben, víz mellett: én azt szoktam mondani, hogy maga a hely is eleve gyógyító energiával bír. Bár a töltésen keresztül a város nagyon hamar megközelíthető, mégis nagyon természetközeli a közeg.”

Mindkét képzőközpont bővíthető, és várhatóan lesz is erre igény…

A szegedi központ amiatt is jó földrajzi adottságokkal bír, mert a BYD most zajló beruházása, valamint további óriási léptékű fejlesztések alapvetően át fogják írni a térség foglalkoztatási szerkezetét. „Azt várjuk, hogy a technológiai megújulásban elengedhetetlen lesz a folyamatos tanulás és szakmai továbbképzés.

Az ágazatban sok olyan tevékenységek, képesség van, amelyek nagyfokú manualitást igényelnek, s amelyeket nem lehet csak digitálisan elvégezni. Ezek elsajátításához korszerűen felszerelt tanműhelyekre van szükség. Emiatt fontos az az adottságunk, hogy mindkét képzőközpontunk további műhelyekkel bővíthető. Állunk rendelkezésére tehát minden olyan cégnek, amelynek képzési igényei vannak a munkaerőpiacon!”