Mutassuk meg élesben! – interjú Scheer Sándorral

Rekordsebességgel kell dolgoznia a Market Építőnek a 2017-es vizes vb budapesti helyszínén. Miután Magyarország beugróként megkapta a vb-rendezést, a hazai magasépítés meghatározó cége mindössze két évet kapott, hogy felépítse a Dagály Úszóarénát. A máshol akár öt-hét évet is igénylő építkezésről a projekt félidejében kérdeztük a magyar tulajdonú cég vezérigazgatóját.

 

„Ha már csak kivitelezni kell, akkor nyugodtak vagyunk”

„A legnehezebb feladat nem a kivitelezés volt, hanem a tervezés” – kezdte beszámolóját Scheer Sándor. „Az alapkoncepción kívül ugyanis nem állt semmi a rendelkezésünkre, és egy szűk, nem körbejárható területre kellett egy minden igényt kielégítő uszodát megtervezni, úgy hogy fel tudjuk építeni ilyen rövid idő alatt. Az igazi kihívás tehát az építési megoldások kitalálása volt. Ha megvan a forgatókönyv, és már csak kivitelezni kell, akkor mi nyugodtak vagyunk, mert ahhoz értünk a legjobban.”

Scheer Sándor (jobbra), a Market vezérigazgatója és Szűcs Csaba, a Dagály-projekt főépítésvezetője (fotó: magyarepitok.hu)

A vezérigazgató kérdésünkre válaszolva kifejtette, egy ilyen volumenű projekt előkészítése bármely más országban másfél-két évet vett volna igénybe. Erről azonban itt szó sem lehetett a mexikói vb-helyszín tavaly márciusi visszalépése után. „Elég, ha végiggondoljuk a tervezési közbeszerzési eljárást, a koncepciókialakítást, a tervezést, aztán a pályáztatást. Ha ezt egy ilyen épület kivitelezésével összeadom, összesen öt-hét év is lehet a folyamat. Nem véletlenül szokták a helyszínt hét évvel a világversenyek előtt kiválasztani.”

A tervek ráadásul időnként módosulnak: a Market napi kapcsolatban van a Nemzetközi Úszószövetséggel, a szervezettől rendre jönnek olyan igények, amik apróbb változtatásokat igényelnek. „Ők nyilván minden világverseny után tapasztaltabbak, és egyre profibb újításokat vezetnek be, így ez a beruházás az átadás pillanatáig változni fog, de csak apróbb részletekben.” Ezek a fejlesztések a sportolók, edzők, nézők és a hirdetők kiszolgálásához kötődnek.

 

Két csatorna is a lehető legrosszabb helyen volt

A páratlan paraméterekkel bíró épületbe két hídnyi acél, 15 versenymedencényi beton és egy hídnak megfelelő tetőszerkezet épül be, az eljárás során nem egyszer Magyarországon először alkalmazott technológiát alkalmaztak.

A munkálatok közül kiemelkedik a földön összeszerelt, 2400 tonnás tető helyére tétele. „Ez volt a kivitelezés legnehezebb pontja, kezdettől fogva erre kerestük a megoldást.” A nehézséget az épület környékének szűkössége okozta. „A terület csak látszólag nagy, valójában három oldalról építkezésre alkalmatlan. A Duna felől gátat kellett építenünk, amiatt nem lehet az épülethez férni. A másik oldalon a közművekkel teli Népfürdő utca akadályozta a hozzáférést.”

Az északi oldalon volt a legnehezebb helyzet. Itt a főváros két túlfolyó csatornája van, amit védőalagút alá kellett helyezni egy kétmilliárd forintos fejlesztéssel, hogy a nagyobb csapadék, hóolvadás esetén is biztosítsa a túlfolyást a Dunába. „Emiatt ezen a területen az acélszerkezet emeléséhez szükséges daruk nem voltak összeszerelhetők, így egyetlen hozzáférési pontként a déli oldal maradt a tetőemeléshez, ami miatt egyedi technológiát kellett alkalmazni.”

 

„El kellett dönteni, kinek hisszük el, hogy meg tudja csinálni”

A különleges tetőemelési technikát svájci segítséggel oldották meg, egy kizárólag emelésre specializálódott céggel tették a helyére az előre összeszerelt szerkezetet. „Különlegesen nagy súlyokat, tető acélszerkezetet, tengerjáróhajókat és szinte bármit képesek megemelni hidraulikus emelőkkel.” A rendkívüli kivitelezéshez kellett a Market szakértelme is: „Nem lehetett volna végrehajtani, ha az egész szerkezet nem erre van felépítve, és az összes terv nem ennek van alárendelve. Például a Dagály négy bástyáján, amik a hidraulikus emelőt tartották, rögtön látszik, indokolatlanul túl vannak méretezve éppen amiatt, hogy az emelés létrejöjjön.” A korábban Magyarországon nem alkalmazott technológia előkészítése sem volt könnyű: „Először a megoldást kellett kiválasztani, majd eldönteni, kinek hisszük el, hogy ezt meg tudja csinálni. Aztán össze kellett rakni, hogy ebben a részprojektben kinek mi a felelőssége és kompetenciája.”

A tetőszerkezetet hat órán át emelték a helyére (fotó: mti)

Az is nehézséget okozott, hogy a tetőszerkezet előbb került fel, és csak utána kerültek be a lelátó elemei: „Ezek alig daruzható, nem könnyen befűzhető elemek.”

Szintén nagy kihívás volt az épületen túlnyúló ideiglenes lelátó tartószerkezete az északi oldalon a két túlfolyó csatorna miatt. „Ezeket is a csatornavédelem figyelembe vételével kellett megépítenünk: nem ott támasztottunk alá, ahol a statika igényelte volna, hanem ahol volt hely a két csatorna között lealapozni ezt az épületszakaszt.”

 

Az 50 fokos hőséget csak a tető alá engedik

A beruházás második felében indulhatnak az épületgépészeti munkálatok, ezek megtervezése legalább olyan izgalmas volt, mint az épületé. A vb ugyanis nyár derekán lesz, könnyen előfordulhat 30-35 fok, miközben az uszodához kívülről csatlakozó ideiglenes lelátó (egy átszellőztethető molinó szerkezet) miatt az épület felül oldalirányból nyitott lesz. „Ehhez nem lehet az uszoda gépészetét, hűtését tankönyv szerint méretezni, a szabványokat nem az ilyen épületekhez találják ki. Emiatt öt különböző szimulációt kellett végigfuttatni ahhoz, hogy a végleges épületgépészeti koncepció megszülessen.” Többek közt kiderült, hogy a tetőszerkezet alatt nyáron 40-50 fok is lehet majd, de az elfogadott megoldásokkal ez sem a lelátóra sem a medencéhez nem fog eljutni.

Korábbi sajtóhírekkel ellentétben a tető nem lesz nyitható: „Ezt a megrendelő az első pillanatban elvetette. A nyitható tető követelményeinek a Magyarországhoz hasonló éghajlatú országokban, ahol a hőmérséklet a mínusz 20-tól a plusz 40 fokig terjedhet, nagyon nehéz megfelelni.”

 

BIM? Egyelőre sokaknak teljesen új

A beruházás összes tényezőjét és szempontját (pl. statikai, épületgépészeti) egy modellben megjelenítő Building Information Modelling (BIM) a modern építőiparban a nagyobb projekteknél ma már elengedhetetlen, hazai terjedése azonban még várat magára. Scheer Sándor úgy fogalmazott, a Market ebben a rendszerben kezdte a Dagály megalkotását, de még nem tudják kihasználni a BIM által nyújtott összes lehetőséget, ami jóval többet jelent a modellt biztosító szoftvernél. „Ennek a gondolkodásmódnak a kialakulásmódja Magyarországon még gyerekcipőben jár, ráadásul ekkora tempó mellett még nehezebb lenne alkalmazni, ezért csak részelemeit vettük igénybe.” A BIM-et az építkezés ütközésvizsgálataira (ennek során ellenőrzik a különböző szakterületek terveinek összehangolhatóságát – a szerk.) alkalmazták, emellett 3D-ben a terv változásainak kezelését tudja megkönnyíteni.

Ezzel együtt a vezérigazgató szerint a BIM nem a jövő, hanem már a jelen – miután már megjelenik a szerződésekben -, de hangsúlyozta, hogy Magyarországon még csak kevés szakember ért hozzá. „Ez a rendszer csak akkor működik, ha minden résztvevő érti, elfogadja, és ennek szellemében dolgozik. Ez pedig nagy kihívás, hiszen a BIM egyelőre sokaknak teljesen új, és még az sem biztos, hogy mindenki érti a lényegét.”

 

Kevesebbet és hatékonyabban kellene dolgozni

A Market napi 24 órában dolgozva igyekszik rekordidő alatt teljesíteni az építkezést, de ez önmagában nem jelent számára szokatlan körülményeket. „Kelet-Európa építőiparában ez a hétnapos munkahét teljesen standard megoldás, az éjszakai műszakot pedig a projekt jellege indokolja. A homlokzatburkoláshoz például minden nap megérkezik 30 kamionnyi áru, ezek egy részét be kell építeni ahhoz, hogy a következő napi harminc kamiont megint fogadni tudjuk, ez viszont tényleg extrém kihívás.”

Tóth József, a XIII. kerület polgármestere, Fürjes Balázs kormánybiztos, Tarlós István főpolgármester és Scheer Sándor a Dagály bejárásán

Scheer Sándor reményei szerint hosszabb távon nem ez a fajta munkabeosztás jellemzi a magyar építőipart. „Ha az ágazat megtalálja a helyét, és a világ rendesen működik, akkor a hétnapos hetet öt vagy hatnapos munkahétre kell redukálni, éjszaka pedig csak olyan beruházásokon szabad dolgozni, amelyeken ez elkerülhetetlen. És az is nagyon fontos, hogy a munkaidő ne 12-14 óra legyen naponta, hanem legfeljebb 8-10 óra, hogy legyen idő feltöltődni, mert így túlterheltek a munkások és az irányítók is. Szeretnénk kevesebbet dolgozni hatékonyabban.”

 

A lényegi munka már idén befejeződik

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság jövő ősszel dönt a 2024-es olimpia helyszínéről, a pályázók közt Budapest is ott van. Sokak szerint a vizes vb sikeres megrendezése, azon belül pedig a helyszín(ek) gyors és szakszerű kivitelezése döntő fontosságú belépő lehet a szavazásnál. „Egészen biztos vagyok abban, hogy ez az építkezés hatással van arra, hogy a magyar olimpiai pályázatot hogyan értékelik” – fogalmazott a Market vezetője. „Magyarország nagyon sokat pályázott különböző rendezvényekre, köztük foci Eb-re is. Az viszont nagyon nem mindegy, hogy a tervasztalon pályázunk, vagy pedig élesben mutatjuk meg, milyen építkezésre vagyunk képesek. Mindezt ráadásul két év alatt visszük véghez. Meg lehet majd nézni, hogyan építettük fel az új uszodát és hogyan hoztuk rendbe a városrészt, meg lehet nézni, milyen szép a városunk, és milyen jó versenyt tudunk rendezni. Amit ehhez az építőipar hozzátehet, azon mi nagyon motiváltan rajta vagyunk.”

A Dagály Úszókomplexum kivitelezésének határideje 2017. március 31., a vezérigazgató úgy látja, ezt mindenképp tartani tudják. „A lényeget már idén be tudjuk fejezni, a jövő évben a beüzemelés mellett már csak apróságokat kell elvégeznünk.”

Hegedűs Gergely