„Ezer euró sok embert elindítana hazafelé” – örül vagy sír az építőipar?

A magyarepitok.hu is beszámolt arról, hogy a gazdaságélénkítő intézkedések (áfacsökkentés, CSOK, áfavisszaigénylés) hatására már január elején annyi a munka a készházgyártóknál, mint tavaly egész évben volt. 

Kárpáti József, az ÉVOSZ könnyűszerkezet-építő tagozatának vezetője az utóbbi hetekben rengeteg visszajelzést gyűjtött be a kivitelezőktől: általános jelenség, hogy a megszokottól háromszor-négyszer-ötször több hívást kapnak naponta, és máris be vannak táblázva nyárig vagy az év végéig munkákkal.

A szakemberhiányt természetesen senki sem hagyta ki, többek közt a következő üzenetek kerültek a szakember gyűjteményébe: „Belefáradtam a keresésbe,” „A keletről jövők hamar továbbállnak, a fiataloknak fogalma sincs a munkáról”, „Vagy olyan jön, aki nyolcadszor vált munkát, vagy olyan, aki nettó 300 ezret kér” „Olyan munkát vállalj, amit meg tudsz magad oldani!” Az egyik cég azt írta az ÉVOSZ tagozatvezetőjének, hogy a munkafázisokat lebontotta segédmunkás színvonalra, mert szakembert nem talált, és a segédmunkásokat irányítva rakja össze az épületet.

A rengeteg panaszt látva felvetődik a kérdés: 

Akkor most örüljünk vagy sírjunk?

Hiszen az ágazat mégiscsak a régóta várt növekedésbe lépett.

Kárpáti József egyértelmű választ ad: „Természetesen örülünk! Idáig a túlélésen kellett agyalnunk, most jött egy édes teher, ránk szakadt a megrendelés állomány, ezen úrrá kell lennünk. A feladat nem könnyű, mert az elmúlt években visszafejlesztettek, telephelyeket zártak be, elküldték az embereket. Volt olyan cégvezető, aki saját maga maradt a 30 embere helyett.” Szerinte az összes lehetséges eszközt, az átszervezést, a szakemberképzést és a hazacsábítást is be kell vetni. Az adatok szerint 17 ezer munkanélküli van az iparágban, de Kárpáti József rámutatott: ők már nem a szakképzett réteg. „Ők azok a segédmunkások, akikre egyre kevesebb az igény a gépesítéssel. Inkább szakemberre van szükség, a malterosládát már nem kell cipelni. Ha valaki tud egy-két ácsot alkalmazni, akkor őket segédmunkásokkal kiegészítve már tud munkát vállalni.”

 

A bérek már a CSOK előtt meglódultak

A megoldások közül e leghatékonyabb a béremelés lehet, többen is megfogalmazták, hogy a külföldről visszacsábított szakemberekkel oldódhat meg a helyzet. A bérek pedig el is indultak felfele, valójában máris az átlag fölött vannak. „Ha a szürke, a fehér és a fekete jövedelmet összerakjuk, akkor 150-200 ezer forint körül lehet az a pénz, amit haza tud vinni egy építőipari munkás” – ismerte el Kárpáti József. Vagyis szemben a KSH „fehér” adataival, miszerint nettó 100 ezer forint a bérátlag, valójában az építőipari fizetés meghaladja a 150 ezer forint körüli nemzetgazdasági átlagot.

Az ÉVOSZ szakembere sok szereplővel tárgyalt már az ösztönző intézkedések óta, tapasztalatai szerint például az Ausztriában dolgozó munkások nettó 1000 eurós hazai jövedelemért biztosan hazajönnének.  „Kint a szakmunkások többsége 1200-1300 eurót tud hazavinni a 2000 bruttóból, de neki ebből ott laknia kell és utaznia kell, és nincs a családjával. Tehát 250-300 ezer forintra Ausztriából egy jelentős réteg azt mondaná, hogy inkább hazajön.”

A szakember szerint ez a bér nagyjából 10 százalékkal növelné az új házak előállítási költségét: egy átlagos családi háznál 3 millió forintos áremelkedést jelentene. Ez az érték egybecseng több mostanában napvilágot látott elemzés becslésével.

 

Kölcsönkalapács helyett jöhet a tripla fedezet

A bér mellett van egy másik dolog, amit kénytelen lesz megfizetni a szakma: az éveken át halogatott fejlesztéseket. „Miután idáig alig volt megrendelés, mindenki egyre olcsóbban kényszerült kivitelezni a többi céggel versenyezve a munkákért. Ez arra volt elég, hogy ’száraz kenyéren ellegyünk’, ’majd csak lesz jobb világ’ alapon, fejlesztésről szó sem lehetett. Most jön a jobb világ, nem fogja azt mondani a vállalkozó, hogy nem teszek a költségekre 10 vagy 15 százalék fedezetet, hanem csak 5-6 százalékot, hogy éppen csak megéljek. Végre ne a szomszédtól kelljen kölcsön kérni a kalapácsot, hanem nekem legyen egy rendes berendezésem, amivel ezt a megnövekedett munkát el tudom végezni!”

Kárpáti József hangsúlyozta, a kivitelezési költségekre legalább 15 százalékos fedezetet – ami még nem a nyereség - kell rátenni, aminek az adókat, a fejlesztést, a működési költséget, a marketing és egyéb költségeket is kell fedeznie.

 

Támad az OSB lapos falszerkezet!

Kárpáti József egy további fontos tényre hívta fel a figyelmet: az energetikai besorolás kikerült a CSOK feltételei közül. „Az indoklás azt írja, hogy vidéken nagy probléma az energiahatékonyság betartása. Ezt nem értem, hiszen a jelenleg alkalmazott anyagokkal és kivitelezési technológiákkal a C kategória minden további nélkül teljesíthető.”  Az okot nem érti, a következményt viszont máris látja: „Megjelentek olyan vállalkozók, akik kitaláltak egy új falszerkezetet. Ez egy OSB lap kívülről, szigetelés nélkül, olajfestékkel lefestve, két OSB lap között egy tíz centi vastag hungarocell tábla. Belülről egy négy centis hungarocell tábla és egy vékony gipszkarton. Aztán azt mondhatja rá, hogy lám, milyen olcsó a fal!”

Attól még hogy a CSOK nem írja elő, az új építésű házakra vonatkozó szabályozás ugyanúgy előírja az energetikai besorolást, de Kárpáti József nem látja, hogyan tartatnák be. „A rendeletből az olvasható ki, hogy a bankos szakember fog kimenni, megnézi áll-e az épület, és annál a szakasznál tart-e, amire a szerződést kötötték, ha bizonytalan a dologban, akkor statikust kell hívnia. Ebből viszont az következik, hogy egy követelmény van: össze ne dőljön. Az egyszerűsített eljárásnál a szabályozás a felelős műszaki vezetőre és az építészre testálja a felelősséget, de nekik is az az érdekük, hogy elkészüljön a ház, és a zsebükbe pénz kerüljön.”

Hegedűs Gergely

(fotók: keszhaz.blog.hu, honlapom.webnode.hu)