Az ÉVOSZ a garantált bérminimum emelkedését és egyéb költségnövekedéseket érvényesített a 12 százalékos emelkedését hozó javaslatában.
Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége kibővített elnökségi ülést tartott a szervezet székházában. Az ülés résztvevői egyhangúlag elfogadták az ÉVOSZ által kidolgozott javaslatot, miszerint 2017-ben 2550 forintról 2860 forintra emelkedik a minimális rezsióradíj. Az építési-beruházási célú közbeszerzéseknél és a magánmegrendelői piacon egyaránt irányadó új rezsióradíj a Miniszterelnökséget vezető miniszter rendeletével lesz majd hatályos.
A munkavállalói oldallal is egyeztetett tervezetet az Építőipari Ágazat Párbeszéd Bizottsága munkáltatói oldalának társelnöke ismertette. Pallai Tibor elmondta, a növekedést a garantált bérminimum változásai és több terület költségemelkedése indokolta: a csoportos személyszállítás, az ügyviteli munkairányítás költségei és a munkavédelmi költségek is nőttek. A javaslat továbbá figyelembe vette, hogy a 2016-os hat fizetett ünnepnap után idén kilenc ilyen nap lesz.
A társelnök kifejtette, az elmúlt évek tendenciája az volt, hogy a cégek egy jelentős része sokallja az összeget, és arra panaszkodik, nem tudja érvényesíteni az áraiban. „Ugyanakkor ma már egyre erősebb az a vélemény, miszerint tovább kell emelni az építőiparban a béreket.”
A bejelentés utáni hozzászólásában az ÉVOSZ elnöke hangsúlyozta, a minimál rezsióradíj nem összekeverendő az átlagos rezsióradíjjal. „Szerintünk az elfogadható átlagos rezsióradíj, amivel tisztességesen lehet vállalkozni, 3600 és 3800 forint között mozog” – fogalmazott Koji László. „A 2860 forint olyan minimális összeg, hogy ha valaki az alatt vállalkozik, akkor nem nevezhető jogszerű vállalkozónak.”
Beszédében Koji László utalt arra, hogy a minimális rezsióradíj, mint szabályozási eszköz az ÉVOSZ munkájának köszönhetően került bevezetésre az építőiparban négy évvel ezelőtt. Megalkotását az ÉVOSZ honlapjának korábbi cikke azzal indokolta, hogy a magyar építési piacon gyakran tapasztalható, hogy az ajánlattevő építőipari cégek kirívóan alacsony áron pályáznak egy-egy munkára. Ugyanakkor 2013-ig semmilyen jogforrás nem definiálta pontosan az aránytalanul kockázatos, irreálisan alacsony ár fogalmát. Az építőipari lánctartozás megakadályozását segítő intézkedésekről megjelent 2013-as kormányrendelet ezt a hiányt pótolta. Eszerint aránytalanul alacsony árajánlatnak minősül, ha az ajánlattevő által alkalmazott rezsióradíj alacsonyabb az adott évi minimális építőipari rezsióradíjnál.
Az irreálisan alacsony árak veszélyeire mi is felhívtuk a figyelmet a román autópályákról és az Itinera által kivitelezett váci elkerülő útról szóló cikkünkben. Az ÉVOSZ a honlapján így fogalmazta meg a negatív hatásait: „egyik fő kiváltó oka az építőipari lánctartozásnak, a feketemunkának, végső soron pedig tönkre teszi a tisztességes vállalkozások piaci esélyeit.”
2024 első félévében az előző év azonos időszakához képest az építési beruházás tárgyú szerződések mind darabszámban, mind értékben emelkedtek, előbbi 13,1 százalékkal, utóbbi 11,9 százalékkal.
Fiatal mérnökként került a Paksi Atomerőműbe Szarvas Krisztián. A kezdetek óta a Paks II. projektért dolgozik, négy éve műszaki igazgatóként. Bár a legnagyobb létszámú szervezetet irányítja, ajtaja minden munkatársa előtt nyitva áll. Kulcsfontosságúnak tartja, hogy sikerüljön megnyerni és megtartani a fiatal generációt az új atomerőmű számára.