A Hónap Mérnöke tudja a nyerő receptet az egyre élesedő építőipari versenyben

Krivarics Ádám a februári Hónap Mérnökeként az építőipar egyik legizgalmasabb területén dolgozik: a WEST HUNGÁRIA BAU Kft. vállalkozási igazgatója az új projektek elnyeréséért felelős. Fiatal kora ellenére már számos olyan tapasztalat áll mögötte, ami segíti abban, hogy ezt az összetett szerepkört a legmagasabb szinten töltse be.

A német építőiparban nyitotta a pályáját

Az ágazathoz az első kapcsolódást a nagybátyja jelentette számára, aki útépítő mérnökként dolgozott. „A tőle hallottak alapján érett meg bennem az indíttatás, hogy ebbe az irányba induljak el a tanulmányaim során” – árulta el a mérnök. A Budapesti Műszaki Egyetemen az építőmérnöki képzés mellett a műszaki menedzser pénzügyi szakirányát is elvégezte a Gazdaságtudományi Karon (GTK).

Ahogy azt a korábbi vele készített interjúban is jeleztük, tovább növelte sokoldalúságát, hogy egy külföldi tanulmányúttal megalapozott, sikeres diplomamunkának köszönhetően Németországban helyezkedett el az egyetem után. Ott előbb egy kisebb méretű, családias légkörű kivitelező cégnél, majd egy start up jellegű, családi házakat építő vállalatnál is dolgozott.

Az innovatív szemlélete gyors visszaigazolást nyert a WHB-nál

Összesen hat évnyi munkatapasztalattal tért haza 2019-ben magánéleti okokból, és a WHB-nál kezdett dolgozni. „Ez jó döntésnek bizonyult, mert az a lány, akit akkor megismertem, azóta a feleségem” – tette hozzá mosolyogva. Ugyanakkor a karrierje szempontjából is elégedetten tekint vissza erre a lépésre:

„Egy olyan nagy céget kerestem, ahol nagy projektekben vehetek részt, biztonságos a működés, a vállalat piaci helyzete stabil, folyamatosan vannak munkái.” Ami ezeken túl a WHB-nál megfogta, az a családias jelleg.

Ahogy azt korábban is elmondta, a mérnök az érkezésekor egy összetett budapesti szerkezetépítési projektbe kapcsolódott be. Már ekkor beszállt az előkészítésbe, a vállalkozási osztályon kisebb feladatokat ellátva, és javaslatokat is megfogalmazva. Az innovatív szemlélet gyors visszaigazolást nyert, hiszen a projekt lezárásakor már nem egy újabb fejlesztésre került, hanem megbízták a jelenleg közel húsz fővel működő, kulcsterületnek számító vállalkozási osztály vezetésével.

A csillagok együtt állása: teljesültek a legfontosabb feltételek

Elmondása szerint az is hozzájárulhatott a döntéshez, hogy nagyon jól érezte magát a cégnél, és egy jól motivált jó csapattal dolgozhatott. Szintén nagymértékben támogatta ezt az irányt, hogy a vállalkozási részleghez szükséges gazdasági, pénzügyi attitűd mindig is megvolt nála, és már a tanulmányait is ennek megfelelően alakította.

Fontos elemként hangsúlyozta, hogy a WHB tulajdonosai mindig nyitottak az új gondolatokra, nézőpontokra: „Ha egy ötletben van fantázia, akkor az ember kap lehetőséget, hogy megvalósítsa.”0

Ezt hozta Németországból

Arra a kérdésre, hogy mennyit hozott magával haza a német tapasztalatokból őszinte választ adott. „Ott minden folyamatra van egy kiforrott rendszer, olyan területeken is, ahol a magyar építőipar még gyerekcipőben jár. A BIM esetében például az én távozásom idején, vagyis 2019-ben tartottak ott nagyjából, ahol mi most a WHB Csoportban.”

Azt is kifejtette, hogy a rendszerben gondolkodó és jó értelemben sarkos német mentalitás a mai napig nagyon közel áll hozzá, és igyekezett magával hozni. „Ugyanakkor nyilván azt is fel kell ismerni, hogy ez meddig működik, hol vannak a határai, illetve nem lehet a német piac példáit egy az egyben átvenni, de muszáj rendszerben gondolkodni.”

Ez egy nagyon nehéz játszma, amihez csapatmunka kell

Az eddigi pályája és főleg a WHB-nál végzett munkája alapján a februári Hónap Mérnökét leginkább a változások embereként lehet leírni. Erre az attitűdre az utóbbi évek piaci változásai is ráerősítettek. „Egészen más szemléletre van szükség és máshogy kell a vállalkozási csapatot felépíteni, mint korábban. A piaci munkáknál a magyar, illetve a kínai, török és egyéb külföldi cégek jelenléte miatt csak úgy lehet belépni az árversenybe, ha egy nagyon jól kidolgozott ajánlatot rakunk össze.”

Mindezt a hatást tovább fokozta, hogy az utóbbi 1-2 évben az építőipari GDP jelentős hányadát a fent említett külföldi cégeket vonzó ipari beruházások teszik ki. „az állami beruházásoknál szintén hasonló versenyt tapasztalunk, miután jóval kevesebb munkára tudnak jelentkezni a hazai ágazat cégei” – tette hozzá Krivarics Ádám. „Ráadásul számos cég áron alul is bevállal munkákat azért, hogy fenntartsa a foglalkoztatottságát, amíg újra beindul az iparág. Ez egy nagyon nehéz játszma, és éppen ezért csapatmunka kell hozzá minden szinten a tervezéstől a kivitelezésig.”

Utána kell járni, hogy miért olcsóbb a külföldi versenytárs!

A külföldi cégek térnyerésére sokan a piacvédelmet tartanák a jó megoldásnak, Krivarics Ádám azonban máshova helyezi a fókuszt: megvizsgálva annak a lehetőségét, hogy a külföldiek bizonyos folyamatokat hatékonyabban csinálnak.

„A mai helyzetben az is benne lehet, hogy a magyar építőipar kicsit el volt kényelmesedve a korábbi években. Mindenképp ki kell lépni a komfortzónánkból, és megnézni, hogy miért vagyunk drágábbak. Kiderülhet például, hogy azokat a szolgáltatásokat, amelyeket hagyományosan itthon szerzünk be, annyival olcsóbban csinálják meg a szomszédban, hogy megéri váltani. Egyszóval nyitni kell a spektrumot, jobban körbenézni, akár a szokásos alvállalkozói körön is túl tekintve.”

A nyitottsághoz hozzátartozik az is, hogy külföldi utakat tegyenek meg a kinti hatékonyabb módszerek feltérképezésére. „Nem mondom, hogy minden ilyet szívesen átvennék, de nálunk is vannak olyan változások, amelyeket például a kínai szakmai utunk indikált.”

A lehetőség a semmiből jön, és azonnal le kell rá csapni

Elmondása szerint a versenyt többek közt úgy lehet felvenni a külföldiekkel, hogy az előkészítésre sokkal többet fektetnek. „Nem elég például nagyvonalúan megadni, hogy mennyi a beton ára. Le kell modellezni, hogy adott mennyiségű beton rendelkezésre áll-e a környéken, milyen típusú, mikor szállítjuk ki, figyelembe vettük-e a téli körülményeket. A nüanszok fognak ugyanis dönteni, annyira kiélezett az ágazat helyzete!”

Szintén a fent leírt versenyképességet segíti a gyors reagálás, miután egy-egy piaci lehetőség a semmiből szokott felbukkanni, és 1-2 hét alatt kell az első körös ajánlatot összerakni. „Utóbbinak azért van óriási jelentősége, mert az ott kidolgozott árhoz képest már nem nagyon van mozgástér” – hangsúlyozza.

A régi világ elmúlt

A fentiekhez szükséges gyors válaszokat le kell kezelni az alvállalkozók, a cégcsoport és a közvetlen kollégák szintjén egyaránt. „Itt jön be az a szempont, hogy a csapatmunkát kell erősíteni, és olyan rendszerben működni, amelyben akár Győrben és Biatorbágyon egyszerre tudnak egy ajánlaton a kollégák dolgozni” – mutatott rá. „Az a régi világ elmúlt, amelyben egy tapasztalt kolléga megkapta a projektet, és két hét múlva jelentkezett, hogy beárazta.” Hozzátette, ehhez sokaknak ki kellett lépni a komfortzónájukból, hiszen többek közt az online felületek összehangolt használata is új elem volt a korábbi munkamódszerhez képest.

Szavaiból kiderült, a gyors cselekvéseket és döntéseket igénylő tenderekhez kiváló hátteret ad, hogy a WHB tulajdonosai operatív szinten képben vannak, és kellően rugalmasak egy-egy projekt támogatásához. „Megfelelő előkészítettség esetén lényegében bármikor felhívhatjuk a tulajdonost, hogy egy adott árajánlat mehet-e.”

A kínai partner simán kitűz egy szakmai meetinget vasárnapra

A fent leírt szemléletet és munkamódszereket eredményesen képviseli, hiszen amióta a vállalkozási részleget vezeti, folyamatosan érzékeli a fejlődést a csapatán. Az előrelépésre konkrét példát is kiemelve a CATL debreceni beruházását említette, ahol a tender szakmai anyagára nagyon jó visszajelzéseket kaptak. „Ha megnézem, hogy korábban az első kínai ajánlatunk összeállítása mennyivel több fejfájást okozott, egyértelmű az előrelépés. Itt persze nem csupán a részleg szakmai fejlődése, hanem az egyre bővülő kínai tapasztalataink is sokat számítanak.”

Utóbbi folyamatot a tavalyi kínai körút is segítette: „Egy nagyon intenzív hetet töltöttünk szakmai céllal, beruházókat, partnercégeket és potenciális partnereket végiglátogatva.”

Külön kitért a magyartól merőben eltérő kínai munkakultúrára. „Én őszintén azt gondoltam, hogy mi sokat dolgozunk a magyar építőiparban, de ott egy egészen más társadalmi modell van, hiszen a gyerekeket a nagyszülők nevelik.

Ezzel a munkakultúrával is számolni kell: a kínai partnertől pénteken este simán jöhet egy levél, amiben azt kérdezik, hogy vasárnap tudunk-e találkozni. Van az a szint, amikor egy ilyet muszáj bevállalni, de nyilván meg kell találni a határokat, hiszen nálunk meg az a családmodell jellemző, amiben szeretném levinni a gyerekemet a játszótérre szombat délután.”

Ha sokáig benn vannak egy tenderben, az is fontos visszajelzés

A fentiek után adódik a kérdés, hogy a vállalkozási igazgató által leírt fejlődést hogyan lehet egzakt módon mérni, visszajelezni. „Természetesen a legfontosabb visszajelzés, ha a WHB elnyer egy tendert, ugyanakkor számos egyéb mérce is létezik” – mutatott rá. „Ha például a legvégén maradunk alul egy tenderen, az szintén egy jó visszajelzés, hiszen egy pici finomítással legközelebb már azt a projektet is elhozhatjuk.”

Egy további fontos számadat a vállalkozási osztály számára utólag érkezik meg: egy-egy projekt nyereségességéről a vezetői meetingeken kapnak visszajelzéseket. „Át szoktuk beszélni, hol alakult kedvezőbben a fedezet és hol alakult kevésbé jól.” Hozzátette, az ügyfelekre, köztük a lehetséges új partnerekre fókuszálás is fontos munkája a vállalkozási osztálynak a kapcsolatépítés, illetve kapcsolattartás által.

A TSPC belépésének komoly hozadéka van

Arra is kitért, hogy a munkájuk korántsem ér véget a projekt elnyerésével, ekkor indul ugyanis a kivitelező részleggel a részletek egyeztetése. „Minél kevesebb utólagos tisztázandó probléma van ebben a szakaszban, annál pozitívabbnak számít a mi működésünk.”

A fenti közös munkát nagyban segíti, hogy Krivarics Ádám irányításával sikerült javítani az összhangot a vállalkozási osztály és a kivitelezői részleg között. A kivitelezésért felelős szakembereket ugyanis bekapcsolták az ajánlatadás döntő szakaszába, ahogy azt a vezető a lapunknak adott korábbi interjúban is kifejtette. „Az akkori interjú óta egy fontos változás, hogy tavaly óta immár a cégcsoport tagjaként működik a TSPC Csoport is. A rendkívül innovatív szemléletű, mesterséges intelligenciát alkalmazó, külföldi irodával is bíró tervező céggel együtt nagyon ütőképes cégcsoportot alkotunk.”

Nem hoz robbanásszerű változást az AI

Tekintettel az AI által kínált, jelenleg még beláthatatlan lehetőségekre, az interjúban a digitalizáció területének kiaknázására is kitértünk: a vezető itt is a TSPC Kft. jelentőségét emelte ki. „Nekem nem feltétlenül van időm ezekben elmélyülni, viszont a TSPC szakemberei sokkal intenzívebben foglalkoznak ezzel a területtel, és az együttműködésünk során számos információhoz jutunk általuk.”

Összességében nem vár robbanásszerű változást az AI-tól az építőiparban: „Szerintem ez egy hosszú távú folyamat, és épp emiatt fontos, hogy mi is folyamatosan változzunk, folyamatosan igazodva a külső változásokhoz.”

Azt kell csinálni, amit az ember szeret

Az interjú végéhez közeledve a minőségi munkához szükséges alapértékekre is kitértünk. A közel 20 fővel működő vállalkozási részlegnél az alacsony fluktuációt emelte ki. Az egyik legfontosabb belső attitűdként pedig ezt jelölte meg: „Szerintem azt kell csinálni, amit az ember szeret, mert onnantól kezdve megvan az a motiváció és ambíció, amivel eredményessé lehet válni.”

További kulcselemek szerinte a rendszerszemléletű hozzáállás, a cégcsoport társcégeivel történő hatékony együttműködés és a rendelkezésre álló szoftverek használata. „Utóbbiak elsajátítása sok esetben túlesik a komfortzónákon, de nélkülük csak komoly túlóramennyiséggel tudjuk elvégezni azt a munkát, amit a számítógépek elvégeznek helyettünk” – hangsúlyozta a vállalkozási igazgató.

Fontos számára, hogy nincs egy helyben toporgás

Miután fiatal korából és szerepköréből adódóan is az állandó változásokat képviseli, adódik a kérdés, milyen eszközökkel éri el a munkatársaknál a szükséges újításokat. „Sosem célravezető fenekestől felforgatni mindent, de óvatosan és célratörően lehet azért haladni. Nem ráerőltetni kell valakire a változást, hanem elérni az érintettséget: amikor az adott kolléga rájön, hogy bizonyos időn belül az új eszközzel gyorsabban vagy hatékonyabban fogja elvégezni a munkáját.”

A Hónap Mérnökétől rendre meg szoktuk kérni, hogy emelje ki a kedvenc projektjét vagy legemlékezetesebb eredményét, ugyanakkor Krivarics Ádám nem meglepő módon inkább egy folyamatot emelt ki.

„A legkedvesebb dolog számomra maga a fejlődés. Hogyan lehet a vállalkozási csapatot még jobban összekovácsolni, hogyan tudunk a cégcsoport többi tagjával együtt előrébb lépni, újításokat bevinni a munkánkba, eközben az esetleges súrlódásokat is kezelni. Nekem igazából ez adja a motivációt!”

Hozzátette, nagyon fontos számára, hogy egyhelyben toporgás helyett minden évben lát változást, és az irány is látszik. „Ráadásul a tulajdonosok részéről maximális a támogatottsága ennek a folyamatnak.”