A sokoldalúan felhasználható építőipari alapanyagot az Aluinvent Zrt. gyárában állítják elő, a Felsőzsolcai Ipari Parkban.
Megkezdte az iparszerű termelést az Aluinvent Zrt. a Miskolchoz közeli Felsőzsolca ipari parkjában lévő gyártócsarnokában, mely áprilisban készült el, és ahol évente ezer tonna alumíniumhab gyártását tervezik. A hétszáz millió forintos beruházást Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter adta át pénteken.
Az Aluinvent az alumíniumhabbal elsősorban az építőipart célozza meg, a termék burkolatként, álmennyezetként, légkondicionáló falként és dekoratív csempeként egyaránt használható. Ugyanakkor a gyártósor átállítható robbanásvédelmi blokkok gyártására is, ami elnyeli a robbanások energiáját, így megvédi az épületeket az esetleges terrorcselekményektől. A termék korrózióállósága és újrahasznosíthatósága teljes mértékben környezetbarát.
Varga Mihály emlékeztetett arra, hogy a száz százalékban magyar tőkével alakult Aluinvent Zrt. az elmúlt év októberében a hónap startup vállalkozása lett a Díj a Sikeres Vállalkozásokért sorozat keretében. A cég akkor még mindössze tizennyolc embert foglalkoztatott, a pénteken átadott beruházásnak köszönhetően a létszám ez év végére eléri a negyvenet, a jövő év végére pedig további hetven emberrel bővülhet az alkalmazottak száma.
A gyáravatón Csöbör Katalin, a térség fideszes országgyűlési képviselője egyebek mellett azt mondta: ez a magyar találmány a jövő anyaga, amely nemcsak az építőiparban, hanem a jármű- és gépiparban, sőt még az űriparban is hasznosítható.
A nyilvános cégadatok szerint az Aluinvent Zrt. utolsó lezárt gazdálkodási évében, 2015-ben 43,7 millió forint nettó árbevételt ért el, mérleg szerinti eredménye 43 millió forint veszteséget mutatott. Babcsán Norbert, a cég alelnöke az MTI-nek azt mondta: idén már 500 millió forint árbevétellel számolnak.
Bár harminchárom évet töltött el egy munkahelyen és nem gondolkodott a váltáson, a Paks II. projekt mégis elcsábította Bohus Róbertet, aki úgy gondolja: ennek a beruházásnak olyan nívója, hírneve van, amiért érdemes volt ezt a lépést megtenni. A cég programelem-felelőse tapasztalt projektmenedzserként került márciusban a két új blokk létesítését koordináló társasághoz.
Hamarabb épül fel a vártnál a BYD-gyár, 2025 második felében legurul az első autó a gyártósorról. Szegedtől Ceglédig fejlesztések várhatóak a MÁV 140-es vasútvonalán, a röszkei határátkelő pedig kínai hitelből válik a schengeni térség legjelentősebb szárazföldi határátlépő pontjává. Bővítik a közműszolgáltatásokat, lakóövezetet alakítanak ki és végül, de nem utolsósorban Szeged hídjait is fejlesztik.