Az építőipar meghatározó szereplői hívják haza Németországból a szakembereket

Münchenben rendezték meg az első Építőipari Hazahívó börzét csütörtökön, a magyar főkonzulátus épületében. A már jelentős idő óta rekordgyorsasággal növekedő hazai építőipar az eseménysorozaton a korábbi recessziós években külföldre költözött, azonban hazavágyó magyar szakmabelieket szólítja meg. A rendezvény kiemelt médiapartnereként lapunk a helyszínről jelentkezik riporttal.

 

 

25 ezer milliárd forintnyi munka várja a szakembereket

Mintegy 80 ezer munkavállaló hagyta el az építőipart az ágazat gazdasági visszaesése idején, azonban ez a trend az elmúlt években megfordult – derült ki Koji László, az eseményt szervező Építőipari Vállalkozások Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) elnökének nyitófelszólalásából. Rámutatott: a 80 ezer érintettből közel 30 ezer Nyugat-Európában kereste a lehetőségeket, Németország is a célországok között volt.

Mára azonban megváltozott a helyzet, az építőipar ma Magyarországon évről évre átlagosan 25-30 százalékkal növeli az éves volumenét, 2023-ig pedig 25 ezer milliárd forintnyi munkát kell Magyarországon elvégezni

- hangsúlyozta az ágazati vezető.

 

 

A folyamatos hatékonyságnövelés zajlik, de ezzel együtt kiváló szakemberekre és mérnökökre van szüksége az iparágnak Magyarországon – mondta el, majd kifejtette: az építőipar legjobb vállalatai versenyképes ajánlatot tudnak tenni a Bajorországban korábban munkát vállalt kollegáknak. A német tartományban az ÉVOSZ számításai szerint 12 ezer magyar szakmunkás, betanított munkás, illetve mérnök dolgozik – indokolta meg az első börze helyszínválasztását Koji László.

 

 

A Hazahívó Börzén a magyar építőipar hét meghatározó, teljes mértékben hazai tulajdonú vállalata mutatkozott be röviden, majd képviselőik számos beszélgetést folytattak le a helyszínre látogató érdeklődőkkel.

 

Autópályát építeni sok mérnök álma

A Duna Aszfalt Kft.-től Lehel Zoltán innovációs főmérnök szólalt fel. Elmondta: az autópályaépítés az építőmérnökök egyik legfontosabb álma, a Duna Aszfalt pedig 2011-ben el is érte ezt az M43-as Makó és az országhatár között futó szakaszának kialakításával.

 

A jelenleg 1500 főt foglalkoztató cégcsoport rendkívül jelentős szerződésállománnyal bír:

a Duna Aszfalt elmondhatja magáról, hogy a mélyépítési terület piacvezető zászlóshajója.

A vállalat jelenleg is számos gyorsforgalmi utat és autópályát épít (többek között az M44-es több szakaszát, az M8-ast Körmendnél, az M30-ast Borsodban és az M4-est Békéscsabánál is), az új utak építése mellett pedig a több mint 32,5 ezer kilométernyi közúthálózat és a mintegy 175 ezer kilométernyi önkormányzati úthálózat felújításában is látnak jövőt. Emellett pedig kitűzött céljuk, hogy a digitális Building Information Modeling (BIM) mélyépítésben való hazai meghonosításában is vezető szerepet vállaljanak.

 

 

Integrált vállalatcsoport nemzetközi megbízásokkal

 

A KÉSZ Csoportot képviselő Farkas Réka és Kelemen Gábor a vállalat 37 éves történetét, 1500 fős létszámát és jelentős árbevételét hangsúlyozta. A rendkívül kiterjedt tevékenységi hálóval rendelkező holding egyik előnye az, hogy szinte minden építőipari területet lefednek a cégei, így nem fordulhat elő, hogy egy projektben ne legyen szakértő, akire a munkatársak támaszkodhatnak. A KÉSZ számos jelentős fejlesztése közül szó esett a Liszt Ferenc repülőtéren elvégzett munkákról, a kecskeméti Sheraton Hotelről, gyárépítésekről és a lettországi Rigában átadásra kerülő hatalmas kulturális központról is.

 

Versenyképes, modern személettel várja a munkavállalókat a Market

 

A Market Építő Zrt.-t képviselő Papp Gábor hangsúlyozta a vállalat elkötelezettségét a munkatársak szaktudásának fejlesztésére és a versenyképes fizetések, illetve juttatások nyújtására. Hangsúlyozta: a Market az építőipar számos területén dolgozik: iparcsarnokok, sportlétesítmények, hotelek, az egyedi Biodóm és olyan lakóingatlan-fejlesztések, mint a fővárosi BudaPart városnegyed köthetőek a nevéhez (ez utóbbi saját fejlesztésű projekt, mely a cégcsoport biztonságát is növeli). Emellett elmondta, hogy nemrég kezdték meg a debreceni BMW-gyár földmunkáit is.

 

A szakmaiság hajtja a növekedést

Ezt követően Magyarország piacvezető beruházás-lebonyolító és egyik legnagyobb tervező csoportja, az Óbuda Group mutatta be tevékenységét. Lipcsei Gábor, az Óbuda-Újlak Beruházásszervező és Fővállalkozó Zrt. vezérigazgató-helyettese elmondta: a tulajdonosi szerkezet mindmáig a csoportot 30 évvel ezelőtt megalapító mérnökökből áll.

 

„Ez a szakmaiság az, ami 30 éve hajtja előre a céget” – tette hozzá. A vezető kitért arra, hogy az Óbuda Group az eseményen résztvevő többi kivitelezővel is számos alkalommal és projekten dolgozott együtt, mind a projektmenedzsment, mind pedig a generáltervezés területén is. A vállalatban építő- és építészmérnökökkel együtt az ágazat teljes spektrumát lefedő szakemberek dolgoznak – derült ki szavaiból.

Hozzátette: ügyfeleik között számos nemzetközi cég található meg, így nemzetközi munkamódszerekkel is dolgoznak, ez pedig azt jelenti, hogy a szakmai nívó is azonos szinten van ezekkel a versenytársakkal is. Az Óbuda Group nagyon sok energiát fektetett a Building Information Modelling (BIM) megvalósítására az elmúlt években – emelte még ki. A csoport számos más projekttel együtt dolgozik a Puskás-stadionon (több generálkivitelezővel együttműködve), a nemrég elkészült Párisi Udvar Hotelen (a Markettel együtt), illetve a bajoroszági kötődésű újhartyáni Rehau-gyáron is.

„Magyarországon mind a magán, mind a közfinanszírozású szektorban olyan komplex projektek vannak, amelyek felveszik a rendszert bármely európai piaccal, nagyon sokat lehet mérnökként tanulni ezekből”

- fejtette ki.

Az Óbuda Group után a villamosszakmát képviselő VIV Zrt. tulajdonos-vezérigazgatója, Bujdosó Sándor beszélt a szakágazat magyar tulajdonú vezető vállalatát képviselve. A vezető hangsúlyozta a cég változatos projektállományát, stabil pénzügyi hátterét és az alkalmazottak hosszú távú munkaviszonya iránti elköteleződését is.

 

Számos projektje mutatta be a WHB értékeit

 

Ezt követően Peterka Attila, a West Hungária Bau Kft. stratégiai igazgatója egy látványos referenciafilmben mutatta be a közel 800 munkavállalót alkalmazó cégcsoportot, melynek elején a Puskás-stadion kapott jelentős hangsúlyt. Az óriásprojektet követően többek között a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Ludovika Campusát, a szombathelyi Püspöki Palotát, a Budai Vár Királyi Lovardáját, több gyárcsarnokot és a keszthelyi Festetics-kastélyt is bemutató film a vállalat családi és csapatépítő programjairól is beszámolt.

 

Harminc év alatt 1800 épület

A betűrendben sorra kerülő cégek között utolsóként a ZÁÉV Zrt. mutatkozott be. Dormán József vállalkozási igazgató a hetvenéves jubileumát ünneplő céget képviselve elmondta: a ZÁÉV az elmúlt két évben megduplázta forgalmát. Ehhez a dinamikus növekedéshez keresnek kollégákat: mérnököket és szakmunkásokat a teljes magasépítési szegmensben.

 

A közel 300 főt alkalmazó cégcsoport az elmúlt 30 évben 1800 épületet valósított meg – emelte még ki. Felsorolta, hogy a főként Nyugat- és Közép-Magyarországon dolgozó ZÁÉV magasépítőként büszke a műemlékfelújítási munkáira, ipari létesítmények kivitelezéseire, illetve a VIV-hez hasonlóan szintén foglalkoznak villamoságazati munkákkal is.

 

 

Dormán József kiemelte: fontos a cégnek a magas minőség, amit számos nívódíj is bizonyít. A ZÁÉV kivitelezései közül felsorolta többek között a Nemzeti Színház konzorciumi munkáit, a sárvári gyógyfürdőt, a WHB-vel közösen felépített MTK-stadiont és a Swietelsky Magyarországgal együtt felépített szombathelyi Haladás-stadiont is, illetve a budapesti Gül Baba Türbét is. Végezetül kitért még a zalaegerszegi autóipari tesztpálya fogadó- és technikai épületének kivitelezésére is, mielőtt a Puskás-stadionról beszélt volna, melyet konzorciumban kiviteleznek fővállalkozóként a Magyar Építő Zrt.-vel számos más vállalat közreműködésével.

 

Számos beszélgetés alakult ki

 

 

A bemutatkozásokat követően a börzén résztvevő cégek szakemberei és az érdeklődők több hosszabb ideig tartó beszélgetésbe és egyeztetésbe kezdtek. Az eseményen megjelentek közül többen hangot adtak hazatérési vágyuknak, illetve érdeklődésüknek a magyarországi építőipar fejlődése iránt.