Még nem adták át végleges formában a gödöllői vasútállomás aluljáróját, de a gyalogos és utas közlekedés folyamatos fenntartása miatt nincsen lezárva. Egy Facebook-poszt miatt máris kritizálják. A több éves projektben épülő Rákos-Hatvan elővárosi vasúti fejlesztés egyik megújuló állomásáról készült képsorozatról megkérdeztük a beruházót. A NIF közölte: az építkezés során felmerülő hibákat a kivitelező automatikusan orvosolja, de ha a későbbi műszaki átadás-átvétel idején is fennállnának még problémák, azokat külön kijavíttatnák, mielőtt lezárulna a teljes projekt.
Többször írtunk már a Rákos-Hatvan vasútfejlesztésről lapunkban, legutóbb július második felében. A beruházás két alprojektben összesen 53 kilométernyi vasúti pálya modernizálásából, illetve 17 állomást felújításából, valamint több helyen átépítéséből áll, számos más elem mellett.
Júliusi cikkünkben a beruházó Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF) információi alapján közöltük: a nyíltvonali szakaszokon végzett munkákat követően a hangsúly az állomási, megállóhelyi és pályamenti beavatkozásokra került.
Kiemelték, hogy a 160 km/h-s sebességet lehetővé tevő pályarészek közül elkészült az utolsó is: még júniusban forgalomba helyezték a Tura és Hatvan közötti ívkorrekció jobb vágányát. Többek között szó esett a Tarcsai úti felüljáró építkezéséről, Isaszeg új gyalogos aluljárójának forgalomba helyezéséről, és több állomás – köztük a gödöllői - épületeinek munkáiról is.
Most azért írunk a vasútépítésről, mert a közösségi médiában lapunk is találkozott egy sokszorosan megosztott poszttal, amely éppen az említett gödöllői vasúti állomás aluljárójáról és peronjáról készült, meglehetősen rossz képet mutató fotósorozatból és annak kommentjeiből áll. Ezek alapján a félkészként leírt állapotot ábrázoló, szakipari hibákra rámutató képek szerint a posztoló véleménye az, hogy ezekkel a hibákkal együtt fogják átadni a majd az állomást.
Ennek kapcsán megkerestük a NIF-et, rákérdezve, hogy az tervezik-e orvosolni a helyzetet, és ha igen, hogyan. Az infrastruktúrafejlesztő reakciójában rámutatott: folyamatosan felügyeli az aktuális kivitelezési munkálatokat, ezen belül Gödöllő állomás felújítását is. Hangsúlyozták: a felújítási munkálatok még jelenleg is zajlanak az utasforgalom folyamatos fenntartása mellett, nem a végleges állapotot látják a közlekedők.
A NIF kitért még arra is, hogy a műszaki átadás-átvétel előtt a mérnöki ellenőrzést végző szervezet rögzíti, a kivitelező pedig folyamatosan javítja a hibákat – a gödöllői állomáson már zajlanak ezek a munkák és szeptember 30-ig készülnek el (erről fotókat is küldtek lapunknak). Ha a NIF a fent említett, később lezajló átvételi-átadás során találna még hibát, akkor azt külön orvosoltatná, mielőtt az aluljárót átadnák végső használatra a közlekedőknek - írták.
Lapunk tapasztalata jelentős részben egybecseng a többek között a hazai vasút- és útnagyberuházások építkezéseiért felelős NIF kommunikációjával. Az építőipari folyamatokat és a különböző beruházásoknál elvárt minőséget ismerve rá lehet mutatni arra, hogy nem egyedi eset, hogy egy nagyobb fejlesztés részegységében még jóval az átadás előtt hibákat észlel akár a műszaki ellenőr, akár a kivitelező, akár a beruházó, mint ahogy az is, hogy az ellenőrzési folyamatok során a szerződésnek nem megfelelő minőséget regisztrálnak.
Ha mindez a végső átadást megelőző műszaki átadás-átvétel előtt fordul elő, a kivitelező felelőssége javítani a hibákat (a gödöllői aluljáró esetében ez történik most). Amennyiben a műszaki átadás-átvétel során, a gyakorlat szerint a beruházó jelzi a kivitelezőnek a problémákat, melyeket az javít, ezt követően adják át végső használatra a projektet. Ha a fent felvázolt folyamatokban feltárt hibákat nem javítják a megszabott határidőkig, annak van általában hírértéke.
Hamarabb épül fel a vártnál a BYD-gyár, 2025 második felében legurul az első autó a gyártósorról. Szegedtől Ceglédig fejlesztések várhatóak a MÁV 140-es vasútvonalán, a röszkei határátkelő pedig kínai hitelből válik a schengeni térség legjelentősebb szárazföldi határátlépő pontjává. Bővítik a közműszolgáltatásokat, lakóövezetet alakítanak ki és végül, de nem utolsósorban Szeged hídjait is fejlesztik.
A Főmterv, az ÉKM, a KIM, a BME, a CÉH és a Market képviselői beszélgettek a podcast speciális adásában.