Portfolio Építőipar 2021 konferencia: cél, hogy az építőipar kiszámítható és egyenletes teljesítményt nyújtó iparággá váljon

Az idén harmadik alkalommal megrendezett Portfolio Építőipar konferencián Novák Katalin, családokért felelős tárca nélküli miniszter videóüzenetben köszöntötte az egybegyűlteket.

A miniszter elmondta: a magyar otthonteremtési program célja, hogy Magyarországon minél többeknek legyen saját tulajdonú otthona. Míg nyugaton jellemzően bérlakásokban élnek az emberek, addig részletes felmérések alapján a magyarok számára fontosabb a saját tulajdonú lakás, éppen ezért folyamatosan vizsgálják ezen programok működését és figyelembe veszik a javaslatokat.

Idén elindítottuk az otthonfelújítási támogatásokat, aminek egyik legnagyobb előnye, hogy ennek hatására már nem kell elköltözni ahhoz, hogy a támogatást igénybe lehessen venni

- tette hozzá. 

Nagy Márton, a Miniszterelnöki Kabinetiroda Miniszterelnöki gazdaságpolitikai főtanácsadója az alapanyag iparra kitérve kiemelte, hogy az sokkal stabilabb és kiszámíthatóbb mint az építőipar többi szegmense, így kevésbé sérülékeny egy recesszió esetén, ezért érdemes erre nagy hangsúly fektetni.

Utalt a KSH elemzésére, mely szerint

2019-ben az alapanyag ipar közel 2000 milliárdos piacot tett ki, és ismertette, hogy az építőanyag-ipari termékek hazai felhasználásánál 52 százalékban itthon előállított terméket használnak.

 

A Market szervezetfejlesztésre használta fel a pandémiás időszakot

Scheer Sándor a Market Építő Zrt. vezérigazgatója panelfelvezető előadásában elmondta, hogy a pandémia egyik felismerése, hogy sosem lehet elég szabályozottan dolgozni, éppen ezért a koronavírus-járvány alatt kapott plusz időben a vállalat szervezetfejlesztésén dolgoztak.

Új vállalatirányítási rendszert vezettek be, elemezték és összegyűjtötték az elmúlt évek adatait, amelyek alapján kidolgozták a cég következő 5 éves stratégiáját.

A vezérigazgató néhány szóval összefoglalta, hogy milyen eredmények elérését tartja fontosnak: 

cél a kiszámíthatóbb, egyenletes teljesítményt nyújtó, magas minőségben teljesítő, hatékony, szabályos építőipar elérése.

 

Növelni kell a hazai alapanyaggyártást

A konferencia további részében panel beszélgetések zajlottak. Az anyaggyártók és a generálkivitelezők közötti érdekellentétekről, a drasztikus anyagáremelkedés okairól és megoldásairól szóló beszélgetésben Balázs Attila, a Bayer Construct Zrt. vezérigazgatója elmondta, hogy fontosnak tartja a hazai gyártás növelését.
Az árak kapcsán hozzátette, hogy az a kérdés, hogy van-e piaci kényszer egy termék megvásárlására. A saját gyártású terméket egy külföldi termékből kell előállítani, akkor az beárazódik a végtermékbe is, de ha valaki saját anyaggyártással is foglalkozik, és ebből készíti a termékeit, akkor nem lenne indokolt az áremelkedés.

„Mi idén már a hatodik gyárat alapítjuk, és azt szeretnénk, hogy a lakóprojektjeink nagy részben saját magunk által gyártott anyagokból jöhessenek létre. Ha a legelejétől a legvégéig a teljes portfóliót a saját kezünkben tartjuk, akkor legrosszabb eset az lehet, hogy profit nélkül adjuk el a lakásainkat

- emelte ki Balázs Attila, majd arról is beszélt, hogy a hatékonyság növelése lesz a legfontosabb kérdés a következő 5 évben. 
Ebben akkor lesz fejlődés, amikor majd nem az lesz a legfontosabb kérdés hónap végén a cégeknél, hogy még egy forint adót hogyan lehet okosan elszámolni, hanem az, hogyan tudnak hatékonyabbak lenni. 

 

A rozsdaövezetek felszámolásával élhetőbb városrészek jönnek létre

Vitézy Dávid, a Budapest Fejlesztési Központ (BFK) vezérigazgatója Balogh Samuval, a főpolgármester kabinetfőnökével és Dr. Takács Ernővel, a WING Zrt. vezérigazgató-helyettesével, az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület elnökével beszélgetett a holnap fejlesztéseit érintő kérdésekről.

A BFK vezérigazgatója elsődleges feladatként Budapest belső kerületeinek gépjárműforgalom alóli mentesítését említette. Ismertette, hogy az agglomerációs ingázás kétharmada autóval történik, ami jelentősen terheli a főváros forgalmát. A beszélgetés érintette a Budapesti Agglomerációs Vasúti Stratégiát (BAVS):

az átfogó hálózatfejlesztési koncepció célja, hogy 2040-ig összességében 80 százalékkal növelje az elővárosi vasútvonalakon utazók számát, és ezzel csökkentse a Budapestre terhelődő autóforgalom környezeti, egészségügyi és gazdasági terheit.

Vitézy Dávid a rozsdaövezetek felszámolásával kapcsolatban elmondta, hogy folyamatosan vizsgálják az elhanyagolt területek lakhatási célú fejlesztését, illetve új parkok kialakításának lehetőségét. Hozzátette ugyanakkor, hogy az utóbbi időszakban több helyszínen is

élhetetlen, túlépített, minimális zöldfelülettel rendelkező lakónegyedek jöttek létre, amelyek megközelítése kizárólag az autózásra épül. Ezen a korábbi gyakorlaton változtatni szükséges, és több energiát kell fordítani a kerékpáros, és egyéb alternatív eljutási lehetőségekre is.

 

Nagyot lép előre a Déli Körvasút, és fejlesztik a HÉV-vonalakat

A vezérigazgató kitért arra is, hogy

számos nagy projekt van előrehaladott előkészítési fázisban, ezek közül az egyik legfontosabb a Déli Körvasút, amelynek esetében jövő hétfőn bontják a kivitelezői árajánlatokat.

A projekt – egyebek mellett − tartalmazza a Ferencvárostól Kelenföldig tartó ma kétvágányos vasútvonal háromvágányosra történő bővítését, és két új megállóhely (Nádorkert és Közvágóhíd) kiépítését. Hozzátette: Népliget megálló előkészítése is a vége felé közeleg.

Kiemelt projektként említette továbbá a HÉV-fejlesztést, amelynek egyik eleme

a H5-ös szentendrei hév teljes megújítása, akadálymentesítése, a Békásmegyertől kifelé leromlott pályaállapotok megszüntetése.

A szentendreivel párhuzamosan a föld alatt összekötik a H6-os és H7-es HÉV-et is, és a Kálvin térig meghosszabbítják őket. Az előbbi Csepelen is hosszabb lesz egy megállóval. A déli héveken is akadálymentesek lesznek a megállók, új járművek közlekednek majd.

A H5-ös, H6-os és H7-es hévek fejlesztésének előkészítése összehangoltan, a vonalak későbbi összekötésének lehetőségét szem előtt tartva halad. Mindhárom vonalra új vonatok beszerzését is tervezik.

A cikk a Budapest Fejlesztési Központ támogatásával jelent meg.