A hidász szakma rangos eseményén szó esett az ágazat új irányvonalairól, a fejlődési lehetőségekről, emellett a nemzetközi szakmai kapcsolatok ápolása is kiemelt szerephez jutott.
A Hidászokért Egyesület október 25. és 27. között szervezi meg a már hagyományossá vált Hidász Napok konferenciát Siófokon. A rendezvény minden évben a hidász szakma egyik legnagyobb hazai eseménye, amely 2010 óta szerveződik ezen a néven. A háromnapos konferencián közel 40 előadást hallgathatnak meg az érdeklődők.
A Hidász Napokon a kivitelező vállalatok képviselő mellett a számos magyar tervezőiroda, valamint a közlekedési infrastruktúra építés és kezelés kiemelten fontos szervezetei – mint a NIF Zrt., a Magyar Közút NZrt., a MÁV Zrt. és a BFK – mellett külföldi hidászok is részt vettek és előadtak.
A konferencia nyitónapjának reggelén Sitku Lászlóval, az eseményt szervező Hidászokért Egyesület elnökével sikerült egy rövid interjút készítenünk. Az hidász szakember a beszélgetés elején örömét fejezte ki, hogy a korábbi évekhez képest idén várakozásokon felüli létszámú résztvevő érkezett az eseményre: a korábbi 300-350 fő helyett, idén 430 szakmabeli regisztrált a konferenciára.
„Az eseményen a kollégák kötetlenül tudnak tapasztalatokat cserélni, és az itt kialakuló vagy elmélyülő kapcsolatok a későbbi együttműködésekre is jó hatással vannak”
– mondta el Sitku László.
„Jelenleg a hídépítés harmadik aranykorát éljük”
− mondta el Sitku László. Majd kifejtette: a II. világháború után az újjáépítéskor indult az első nagy hídépítési hullám, majd a 70-es években volt a következő nagy bumm, amikor a háborúban helyreállított szerkezetekhez hozzá kellett nyúlni, és előtérbe került az előregyártott szerkezetek alkalmazása, melyek gyorsabbá tették a hídépítést.
A második aranykor a Megyeri híd építésével zárult le, a 2000-es évektől, az uniós csatlakozástól számítható a harmadik nagy hídépítési korszak, amikor már nem csak funkcionális hidakat építhetünk, hanem az esztétikum is szerephez jut.
A hídépítés trendje jelenleg is ebbe az irányba mutat: egy ívhíddal vagy egy ferdekábeles híddal már esztétikai élményt is tudunk nyújtani – egészítette ki.
„Az aranykor a szakma számára rengeteg munkát jelent”
– jelentette ki Sitku László.
Arra a kérdésünkre, hogyan látja a szakma jövőjét a hidász szakember kifejtette, hogy a jelenlegi folyamatok az élőmunka igény minimalizálását, és az innovatív, gyorsan építhető szerkezetek alkalmazását vetítik előre.
Sitku László fontosnak tartotta kiemelni, hogy a látogatóközpontok kialakítása komoly szerephez jut egy-egy híd megvalósítása során.
„A látogatóközpontoknak két jelentősége van, egyrészről a szakma részére ad tájékoztatást, másrészről a laikusok számára kézzelfoghatóvá teszi a munkánkat”
– mondta el a szakember
Majd egy személyes történetet idézett fel: egy család a komáromi Duna-híd látogatóközpontjában tett kirándulást követően − a prospektusban található nagyközönség számára közérthetően megfogalmazott információk és adatok alapján − elkészítette az átkelő legóból készült változatát. Sikerült megegyeznem az édesapával, és több doboz építőkockáért cserébe megkaptam az alkotást.
Hozzátette: az egyesületnél igyekszünk nagyközönség számára is érthetően megfogalmazott kiadványokat készíteni, továbbá animációs filmekkel próbáljuk népszerűsíteni a hidászok munkáját.
Sitku László beszélgetés zárásaképp szakmai hitvallását így fogalmazta meg: olyan ez, mint a szerelem, nem lehet megmagyarázni, de minden benne van.
A konferencia első előadója Nyul Zoltán, a NIF Zrt. beruházási vezérigazgató-helyettese volt, aki a vállalat beruházásában zajló hídépítésekről tartott ismertetőt. Előadásának elején betekintés adott a NIF Zrt. műszaki szervezetének felépítésébe, ahol, mint hangsúlyozta,
„a híd, mint kiemelt műtárgycsoport van jelen.”
Ezt követően röviden ismertette a nemrégiben átadott műtárgyakat, és a folyamatban lévő hídépítési munkákra is kitért. A jövővel kapcsolatban a vezérigazgató-helyettes az előkészítés alatt álló projektekről beszélt. A munka előrehaladása folyamatos, ilyen például a Galvani híd, vagy a mohácsi új Duna-híd előkészítése. Ez utóbbi kapcsolódik a Mohácsi vész 500. évfordulójához, amely ugyan a magyar történelem szomorú eseménye, az átkelő azonban segítheti a Dél-magyarországi kapcsolatok erősödését.
Előadása végén hozzátette:
komoly előkészítések indulhatnak el 2022-ben is, és ha ezen projektek mentén a megadott ütemezéssel tudunk haladni, akkor az hosszú távra a gazdaság motorja lesz, és a hidász ágazatnak is komoly fejlesztési lába lehet.
A program további részében Csikós Csaba, a Magyar Közút NZrt. képviseletében az országos közúthálózaton zajló hídfelújítási programról tartott előadást, majd a MÁV Zrt. részéről Szebényi Gergő az aktuális vasúti hídépítésekről tartott beszámolót. A fővárosi hidak helyzetéről Hodik Zoltán beszélt a BKK képviseletében.
A Budapest Fejlesztési Központ részéről Forgács Dávid híd- és műtárgyfejlesztési projektigazgató a fővárosi fejlesztésekről, és épülő új hidakról beszélt. Előadásában kitért a Déli összekötő vasúti Duna-híd utóhasznosítására. Az elbontásra kerülő szerkezetet egy részéből a tervek szerint a Hajógyári-sziget és Óbuda között új híd születik. Mint elmondta: 400 tonnányi vas anyagot lehet így újra felhasználni.
A híd újrahasznosítása a gazdaságosság mellett a környezet védelméhez is hozzájárul.
A következő szekcióban a Duna-hidakról szóló eladásokat hallgathattak meg az érdeklődők. Varga Balázs, az A-Híd Zrt. munkatársa a komáromi Monostori Duna-híd építéséről tartott ismertetőt. A Déli Körvasút első elemeként épülő Déli összekötő vasúti Duna-híd korszerűsítéséről Szabó Gábor a Duna Aszfalt Zrt., valamint FŐMTERV Zrt. részéről Álló László és Horváth Adrián előadásából tájékozódhattak a résztvevők. Kalocsa-Paks új Duna-híd és kapcsolódó úthálózat tervezéséről és kivitelezéséről Tóth Tamás és Feczkó Róbert beszélt a Duna Aszfalt Zrt. és a HÍDÉPÍTŐ Zrt. részéről.
A konferencián a fentieken túl kiemelt szerephez jutott a nemzetközi kapcsolatok ápolása. A horvát delegáció képviselője a peljesaci híd építéséről, míg a román előadók a román gyorsforgalmi hálózat jelentősebb hídjairól és a brailai függőhíd építéséről tartottak előadást.
2024 első félévében az előző év azonos időszakához képest az építési beruházás tárgyú szerződések mind darabszámban, mind értékben emelkedtek, előbbi 13,1 százalékkal, utóbbi 11,9 százalékkal.
Fiatal mérnökként került a Paksi Atomerőműbe Szarvas Krisztián. A kezdetek óta a Paks II. projektért dolgozik, négy éve műszaki igazgatóként. Bár a legnagyobb létszámú szervezetet irányítja, ajtaja minden munkatársa előtt nyitva áll. Kulcsfontosságúnak tartja, hogy sikerüljön megnyerni és megtartani a fiatal generációt az új atomerőmű számára.