Hidász Napok: a hídépítés harmadik aranykorában a funkcionalitás mellett az esztétikum is szerephez jut

A Hidászokért Egyesület október 25. és 27. között szervezi meg a már hagyományossá vált Hidász Napok konferenciát Siófokon. A rendezvény minden évben a hidász szakma egyik legnagyobb hazai eseménye, amely 2010 óta szerveződik ezen a néven. A háromnapos konferencián közel 40 előadást hallgathatnak meg az érdeklődők.

A Hidász Napokon a kivitelező vállalatok képviselő mellett a számos magyar tervezőiroda, valamint a közlekedési infrastruktúra építés és kezelés kiemelten fontos szervezetei – mint a NIF Zrt., a Magyar Közút NZrt., a MÁV Zrt. és a BFK – mellett külföldi hidászok is részt vettek és előadtak.

A konferencia nyitónapjának reggelén Sitku Lászlóval, az eseményt szervező Hidászokért Egyesület elnökével sikerült egy rövid interjút készítenünk. Az hidász szakember a beszélgetés elején örömét fejezte ki, hogy a korábbi évekhez képest idén várakozásokon felüli létszámú résztvevő érkezett az eseményre: a korábbi 300-350 fő helyett, idén 430 szakmabeli regisztrált a konferenciára.

„Az eseményen a kollégák kötetlenül tudnak tapasztalatokat cserélni, és az itt kialakuló vagy elmélyülő kapcsolatok a későbbi együttműködésekre is jó hatással vannak”

– mondta el Sitku László.

 

Az aranykor rengeteg munkát jelent a szakma számára

„Jelenleg a hídépítés harmadik aranykorát éljük”

 − mondta el Sitku László. Majd kifejtette: a II. világháború után az újjáépítéskor indult az első nagy hídépítési hullám, majd a 70-es években volt a következő nagy bumm, amikor a háborúban helyreállított szerkezetekhez hozzá kellett nyúlni, és előtérbe került az előregyártott szerkezetek alkalmazása, melyek gyorsabbá tették a hídépítést.

A második aranykor a Megyeri híd építésével zárult le, a 2000-es évektől, az uniós csatlakozástól számítható a harmadik nagy hídépítési korszak, amikor már nem csak funkcionális hidakat építhetünk, hanem az esztétikum is szerephez jut.

A hídépítés trendje jelenleg is ebbe az irányba mutat: egy ívhíddal vagy egy ferdekábeles híddal már esztétikai élményt is tudunk nyújtani – egészítette ki.

„Az aranykor a szakma számára rengeteg munkát jelent”

 – jelentette ki Sitku László.

Arra a kérdésünkre, hogyan látja a szakma jövőjét a hidász szakember kifejtette, hogy a jelenlegi folyamatok az élőmunka igény minimalizálását, és az innovatív, gyorsan építhető szerkezetek alkalmazását vetítik előre.

 

A látogatóközpontok kézzelfoghatóbbá teszik a hídépítést

Sitku László fontosnak tartotta kiemelni, hogy a látogatóközpontok kialakítása komoly szerephez jut egy-egy híd megvalósítása során.

„A látogatóközpontoknak két jelentősége van, egyrészről a szakma részére ad tájékoztatást, másrészről a laikusok számára kézzelfoghatóvá teszi a munkánkat”

 – mondta el a szakember

Majd egy személyes történetet idézett fel: egy család a komáromi Duna-híd látogatóközpontjában tett kirándulást követően − a prospektusban található nagyközönség számára közérthetően megfogalmazott információk és adatok alapján − elkészítette az átkelő legóból készült változatát. Sikerült megegyeznem az édesapával, és több doboz építőkockáért cserébe megkaptam az alkotást.

Hozzátette: az egyesületnél igyekszünk nagyközönség számára is érthetően megfogalmazott kiadványokat készíteni, továbbá animációs filmekkel próbáljuk népszerűsíteni a hidászok munkáját.

Sitku László beszélgetés zárásaképp szakmai hitvallását így fogalmazta meg: olyan ez, mint a szerelem, nem lehet megmagyarázni, de minden benne van.

 

Meddig tart a hídépítés aranykora?

A konferencia első előadója Nyul Zoltán, a NIF Zrt. beruházási vezérigazgató-helyettese volt, aki a vállalat beruházásában zajló hídépítésekről tartott ismertetőt. Előadásának elején betekintés adott a NIF Zrt. műszaki szervezetének felépítésébe, ahol, mint hangsúlyozta,

„a híd, mint kiemelt műtárgycsoport van jelen.”

Ezt követően röviden ismertette a nemrégiben átadott műtárgyakat, és a folyamatban lévő hídépítési munkákra is kitért. A jövővel kapcsolatban a vezérigazgató-helyettes az előkészítés alatt álló projektekről beszélt. A munka előrehaladása folyamatos, ilyen például a Galvani híd, vagy a mohácsi új Duna-híd előkészítése. Ez utóbbi kapcsolódik a Mohácsi vész 500. évfordulójához, amely ugyan a magyar történelem szomorú eseménye, az átkelő azonban segítheti a Dél-magyarországi kapcsolatok erősödését.

Előadása végén hozzátette:

komoly előkészítések indulhatnak el 2022-ben is, és ha ezen projektek mentén a megadott ütemezéssel tudunk haladni, akkor az hosszú távra a gazdaság motorja lesz, és a hidász ágazatnak is komoly fejlesztési lába lehet.

 

 

Egy híd másik élete

A program további részében Csikós Csaba, a Magyar Közút NZrt. képviseletében az országos közúthálózaton zajló hídfelújítási programról tartott előadást, majd a MÁV Zrt. részéről Szebényi Gergő az aktuális vasúti hídépítésekről tartott beszámolót. A fővárosi hidak helyzetéről Hodik Zoltán beszélt a BKK képviseletében.

A Budapest Fejlesztési Központ részéről Forgács Dávid híd- és műtárgyfejlesztési projektigazgató a fővárosi fejlesztésekről, és épülő új hidakról beszélt. Előadásában kitért a Déli összekötő vasúti Duna-híd utóhasznosítására. Az elbontásra kerülő szerkezetet egy részéből a tervek szerint a Hajógyári-sziget és Óbuda között új híd születik. Mint elmondta: 400 tonnányi vas anyagot lehet így újra felhasználni.

A híd újrahasznosítása a gazdaságosság mellett a környezet védelméhez is hozzájárul.

 

A nemzetközi szakmai kapcsolatok ápolása is kiemelt szerephez jutott

A következő szekcióban a Duna-hidakról szóló eladásokat hallgathattak meg az érdeklődők. Varga Balázs, az A-Híd Zrt. munkatársa a komáromi Monostori Duna-híd építéséről tartott ismertetőt. A Déli Körvasút első elemeként épülő Déli összekötő vasúti Duna-híd korszerűsítéséről Szabó Gábor a Duna Aszfalt Zrt., valamint FŐMTERV Zrt. részéről Álló László és Horváth Adrián előadásából tájékozódhattak a résztvevők. Kalocsa-Paks új Duna-híd és kapcsolódó úthálózat tervezéséről és kivitelezéséről Tóth Tamás és Feczkó Róbert beszélt a Duna Aszfalt Zrt. és a HÍDÉPÍTŐ Zrt. részéről.

A konferencián a fentieken túl kiemelt szerephez jutott a nemzetközi kapcsolatok ápolása. A horvát delegáció képviselője a peljesaci híd építéséről, míg a román előadók a román gyorsforgalmi hálózat jelentősebb hídjairól és a brailai függőhíd építéséről tartottak előadást.

 

A konferencia második napjának előadásai:

• Monitoring rendszerek telepítése a MÁV hídjain Posgay György (Metalelektro Kft.)
• Katódos korrózióvédelem és PCC habarcsos javítás Szautner Csaba (Mapei Kft.)
• Hidak műtárgyának védelmében épülő hídkorlátok hatásmechanizmusa Tarány Gábor (DAK Acélszerkezeti Kft)
• A hídtervezési Útügyi Műszaki Előírások átdolgozása Kolozsi Gyula (MAÚT)
• A legkorszerűbb ferdekábeles technológiák Julien Erdogan (Freissynet)
• M85 gyorsforgalmi út Bécsi dombi alagútjának építése Kerékgyártó Attila (Dömper Kft.)
• M44 gyorsforgalmi út Lakitelek-Tiszakürt közötti szakasz megvalósítása és a B.245 jelű Tisza híd tervezése és kivitelezése
  A projekt megvalósítása, vasbeton szerkezetek kivitelezése Papp László (Duna Aszfalt Zrt.) és Lakatos István (A-Híd Zrt.)
  Öszvérszerkezetű ferdekábeles felszerkezet tervezése íves kialakítású vasbeton pilonnal Teiter Zoltán, Bedics Antal (Uvaterv Zrt.)
  Acél felszerkezet és ferdekábeles feszítés kivitelezése Tigyi Béla (Hódút Kft.)
• M4 Abony (Kelet) - Törökszentmiklós (Nyugat) közötti szakasz (Szolnok északi elkerülő) megvalósítása új Tisza-híd megépítésével
  8 évnyi hídépítés a Tisza folyó felett Egry István, Parragi Szabolcs (Duna Aszfalt Zrt.)
• Poroszló-Tiszafüred közötti kerékpárút megvalósítása
  Hullámok játéka Wunderlich István Péter (Hódút Kft.) és Borzai Tibor (Speciálterv Kft.)
• Gyalogos és kerékpáros hidak Hiros Károly (Speciálterv Kft.)
• Budapest, Atlétikai Központ ferdekábeles gyalogos Duna-ág-híd Pál Gábor (Speciálterv Kft.), Medveczki István (A-HÍD Zrt.)
• Öszvér híd, hídfő és szegély kicsit másképp? - K+F kutatási eredményeink Orosz Károly, Gosztola Dániel (A-HÍD Zrt.)
• Elkészült az első fa-betontartós öszvérhíd Molnár Viktor (Széchenyi Egyetem Győr)

 

A konferencia harmadik napjának programja:

• Hidak, hídépítés a sajtóban Tóth Tibor (Sztrádaline Kft.)
• Öntöttvas hidaktól a 3D betonnyomtatással készült hidakig Dr. Balázs L. György (BME)
• Kaposvár új gyalogos hídja Németh Dorián (SWIETELSKY Magyarország Kft.)
• A miskolci "Y" híd építése Borzai Tibor (Speciálterv Kft) és Kasza Gergő (KM Építő Kft)
• A pincehelyi Kapos-híd átépítése (2021) Gábriel László (Magyar Közút NZrt.)
• Katonai provizóriumok a gyakorlatban Polónyi Tibor őrnagy
• A sajópüspöki Sajó-híd felszerkezetének átépítése (2018-2019) Csikós Csaba (Magyar Közút NZrt.)