A hidász szakma rangos eseményén szó esett az ágazat új irányvonalairól, a fejlődési lehetőségekről, emellett a nemzetközi szakmai kapcsolatok ápolása is kiemelt szerephez jutott.
A Hidászokért Egyesület október 25. és 27. között szervezi meg a már hagyományossá vált Hidász Napok konferenciát Siófokon. A rendezvény minden évben a hidász szakma egyik legnagyobb hazai eseménye, amely 2010 óta szerveződik ezen a néven. A háromnapos konferencián közel 40 előadást hallgathatnak meg az érdeklődők.
A Hidász Napokon a kivitelező vállalatok képviselő mellett a számos magyar tervezőiroda, valamint a közlekedési infrastruktúra építés és kezelés kiemelten fontos szervezetei – mint a NIF Zrt., a Magyar Közút NZrt., a MÁV Zrt. és a BFK – mellett külföldi hidászok is részt vettek és előadtak.
A konferencia nyitónapjának reggelén Sitku Lászlóval, az eseményt szervező Hidászokért Egyesület elnökével sikerült egy rövid interjút készítenünk. Az hidász szakember a beszélgetés elején örömét fejezte ki, hogy a korábbi évekhez képest idén várakozásokon felüli létszámú résztvevő érkezett az eseményre: a korábbi 300-350 fő helyett, idén 430 szakmabeli regisztrált a konferenciára.
„Az eseményen a kollégák kötetlenül tudnak tapasztalatokat cserélni, és az itt kialakuló vagy elmélyülő kapcsolatok a későbbi együttműködésekre is jó hatással vannak”
– mondta el Sitku László.
„Jelenleg a hídépítés harmadik aranykorát éljük”
− mondta el Sitku László. Majd kifejtette: a II. világháború után az újjáépítéskor indult az első nagy hídépítési hullám, majd a 70-es években volt a következő nagy bumm, amikor a háborúban helyreállított szerkezetekhez hozzá kellett nyúlni, és előtérbe került az előregyártott szerkezetek alkalmazása, melyek gyorsabbá tették a hídépítést.
A második aranykor a Megyeri híd építésével zárult le, a 2000-es évektől, az uniós csatlakozástól számítható a harmadik nagy hídépítési korszak, amikor már nem csak funkcionális hidakat építhetünk, hanem az esztétikum is szerephez jut.
A hídépítés trendje jelenleg is ebbe az irányba mutat: egy ívhíddal vagy egy ferdekábeles híddal már esztétikai élményt is tudunk nyújtani – egészítette ki.
„Az aranykor a szakma számára rengeteg munkát jelent”
– jelentette ki Sitku László.
Arra a kérdésünkre, hogyan látja a szakma jövőjét a hidász szakember kifejtette, hogy a jelenlegi folyamatok az élőmunka igény minimalizálását, és az innovatív, gyorsan építhető szerkezetek alkalmazását vetítik előre.
Sitku László fontosnak tartotta kiemelni, hogy a látogatóközpontok kialakítása komoly szerephez jut egy-egy híd megvalósítása során.
„A látogatóközpontoknak két jelentősége van, egyrészről a szakma részére ad tájékoztatást, másrészről a laikusok számára kézzelfoghatóvá teszi a munkánkat”
– mondta el a szakember
Majd egy személyes történetet idézett fel: egy család a komáromi Duna-híd látogatóközpontjában tett kirándulást követően − a prospektusban található nagyközönség számára közérthetően megfogalmazott információk és adatok alapján − elkészítette az átkelő legóból készült változatát. Sikerült megegyeznem az édesapával, és több doboz építőkockáért cserébe megkaptam az alkotást.
Hozzátette: az egyesületnél igyekszünk nagyközönség számára is érthetően megfogalmazott kiadványokat készíteni, továbbá animációs filmekkel próbáljuk népszerűsíteni a hidászok munkáját.
Sitku László beszélgetés zárásaképp szakmai hitvallását így fogalmazta meg: olyan ez, mint a szerelem, nem lehet megmagyarázni, de minden benne van.
A konferencia első előadója Nyul Zoltán, a NIF Zrt. beruházási vezérigazgató-helyettese volt, aki a vállalat beruházásában zajló hídépítésekről tartott ismertetőt. Előadásának elején betekintés adott a NIF Zrt. műszaki szervezetének felépítésébe, ahol, mint hangsúlyozta,
„a híd, mint kiemelt műtárgycsoport van jelen.”
Ezt követően röviden ismertette a nemrégiben átadott műtárgyakat, és a folyamatban lévő hídépítési munkákra is kitért. A jövővel kapcsolatban a vezérigazgató-helyettes az előkészítés alatt álló projektekről beszélt. A munka előrehaladása folyamatos, ilyen például a Galvani híd, vagy a mohácsi új Duna-híd előkészítése. Ez utóbbi kapcsolódik a Mohácsi vész 500. évfordulójához, amely ugyan a magyar történelem szomorú eseménye, az átkelő azonban segítheti a Dél-magyarországi kapcsolatok erősödését.
Előadása végén hozzátette:
komoly előkészítések indulhatnak el 2022-ben is, és ha ezen projektek mentén a megadott ütemezéssel tudunk haladni, akkor az hosszú távra a gazdaság motorja lesz, és a hidász ágazatnak is komoly fejlesztési lába lehet.
A program további részében Csikós Csaba, a Magyar Közút NZrt. képviseletében az országos közúthálózaton zajló hídfelújítási programról tartott előadást, majd a MÁV Zrt. részéről Szebényi Gergő az aktuális vasúti hídépítésekről tartott beszámolót. A fővárosi hidak helyzetéről Hodik Zoltán beszélt a BKK képviseletében.
A Budapest Fejlesztési Központ részéről Forgács Dávid híd- és műtárgyfejlesztési projektigazgató a fővárosi fejlesztésekről, és épülő új hidakról beszélt. Előadásában kitért a Déli összekötő vasúti Duna-híd utóhasznosítására. Az elbontásra kerülő szerkezetet egy részéből a tervek szerint a Hajógyári-sziget és Óbuda között új híd születik. Mint elmondta: 400 tonnányi vas anyagot lehet így újra felhasználni.
A híd újrahasznosítása a gazdaságosság mellett a környezet védelméhez is hozzájárul.
A következő szekcióban a Duna-hidakról szóló eladásokat hallgathattak meg az érdeklődők. Varga Balázs, az A-Híd Zrt. munkatársa a komáromi Monostori Duna-híd építéséről tartott ismertetőt. A Déli Körvasút első elemeként épülő Déli összekötő vasúti Duna-híd korszerűsítéséről Szabó Gábor a Duna Aszfalt Zrt., valamint FŐMTERV Zrt. részéről Álló László és Horváth Adrián előadásából tájékozódhattak a résztvevők. Kalocsa-Paks új Duna-híd és kapcsolódó úthálózat tervezéséről és kivitelezéséről Tóth Tamás és Feczkó Róbert beszélt a Duna Aszfalt Zrt. és a HÍDÉPÍTŐ Zrt. részéről.
A konferencián a fentieken túl kiemelt szerephez jutott a nemzetközi kapcsolatok ápolása. A horvát delegáció képviselője a peljesaci híd építéséről, míg a román előadók a román gyorsforgalmi hálózat jelentősebb hídjairól és a brailai függőhíd építéséről tartottak előadást.
Hamarabb épül fel a vártnál a BYD-gyár, 2025 második felében legurul az első autó a gyártósorról. Szegedtől Ceglédig fejlesztések várhatóak a MÁV 140-es vasútvonalán, a röszkei határátkelő pedig kínai hitelből válik a schengeni térség legjelentősebb szárazföldi határátlépő pontjává. Bővítik a közműszolgáltatásokat, lakóövezetet alakítanak ki és végül, de nem utolsósorban Szeged hídjait is fejlesztik.
A Főmterv, az ÉKM, a KIM, a BME, a CÉH és a Market képviselői beszélgettek a podcast speciális adásában.