A WHB, hazánk egyik legjelentősebb építőipari vállalataként a műemléki rekonstrukciók mellett gyárak, csarnokok, bevásárlóparkok kivitelezésén is dolgozik. A társaság ipari jellegű kivitelezéseiről Menyhárt Lászlóval, a vállalat területi igazgatójával beszélgettünk.
A WEST HUNGÁRIA BAU Kft. (WHB) kivitelezéseit bemutató interjúsorozatunkban júliusban a Károlyi-Csekonics Palotán, októberben a budai Várban zajló munkálatokon keresztül mutattuk be a vállalat Műemléki Divíziójának tevékenységét. Novemberben Menyhárt Lászlóval, a WHB területi igazgatójával a társaság ipari jellegű beruházásairól beszélgettünk.
A győri születésű szakember Pécsett, a Pollack Mihály Műszaki Főiskolán diplomázott magasépítő üzemmérnökként. Első munkahelye a Győr Megyei Állami Építőipari Vállalat (GYÁÉV) volt, ahová ösztöndíjasként került 1984-ben.
„Akkoriban bevált gyakorlat volt, hogy a pályakezdő szakemberek a vállalat összes tevékenységi területét megismerhették. Én is egy ilyen úgynevezett »forgásba« kerültem, ami azt jelentette, hogy időszakos váltásban betekintést nyerhettem a GYÁÉV magasépítési és szakipari részlegébe, valamint az előregyártó üzem működésébe”
– mondta el Menyhárt László.
Ez nagyobb szakmai rálátást biztosított, és segített dönteni, hogy végül melyik területet válasszam: már korán kirajzolódott, hogy szakmai életutamat az ipari jellegű beruházások fogják meghatározni
– fűzte hozzá.
Menyhárt László, mint projektvezető 1994-ben megkapta első önálló projektjét a Pannon-Team Kft.-nél, mely nem is lehetett más, mint egy ipari kivitelezés:
„a MOL almásfüzitői létesítményében két csarnok közé egy olajtöltő üzemet kellett építenünk, ifjú titánként ez hatalmas és egyben szép feladat volt”
Még ugyanebben az évben következett annak a kivitelezéssorozatnak az első állomása, mely végigível a mérnök szakmai pályafutásán, és egyben a WHB egyik meghatározó projektje.
„A VELUX Kft.-nek Fertődön és Fertőszentmiklóson van gyártelepe, ezeken a helyszíneken néhány csarnok kivételével az összes kivitelezését én irányíthattam, ez körülbelül évente egy épületet jelent. Kijelenthetem, hogy szívügyemmé vált ez a fejlesztéssorozat”
– monda el a területi igazgató
„Sokszor mondják, hogy én vagyok a legrégebbi veluxos dolgozó”
– tette hozzá mosolyogva.
Menyhárt László 2006-ban került a WEST HUNGÁRIA BAU-hoz projektvezetőként, és 2014 óta tölti be a területi igazgatói pozíciót.
A WHB 2008-tól napjainkig keretszerződéses formában végzi a VELUX gyártelepének bővítését. Ezen időszak alatt − többek között – raktárcsarnok-bővítést- és rekonstrukciót, üvegcsarnok-bővítést, fűtéskialakítást végeztek, továbbá targoncatöltő épületet, külső kamionparkolót és hulladékudvarokat alakítottak ki.
A WHB 2009 és 2010 között végezte a budapesti CET generálkivitelezését. A jelenleg Bálna néven működő kulturális, szórakoztató, kereskedelmi és vendéglátó centrum impozáns megjelenésének köszönhetően a főváros egyik ikonikus épülete, amely Budapesten egyedülálló módon teremt közvetlen kapcsolatot a Dunával.
Ahogy arról korábban lapunkban is beszámoltunk az épület díszkivilágítást kap, melynek kialakításán a társaság dolgozik, továbbá héjszerkezet-fejlesztési, -kialakítási és kisebb korszerűsítési munkákat végeznek.
„A CET eddigi pályám legnagyobb kihívása, ugyanis a műemlék jellegű épület kivitelezése során folyamatos volt az együttműködés a műemlékvédelmi hatósággal, emellett a Duna közelsége miatt a szigetelés megoldása hatalmas kihívást jelentett: az épület három emelet mélyen terjeszkedik a föld felszíne alá”
– tájékoztatott a szakember.
A WHB és Menyhárt László tevékenységének következő fontos állomása a győri ipari park területén találtható német autóipari beszállító, a WKW Hungaria Kft. üzemének kivitelezése 2018 és 2020 között. A vállalat − egyebek mellett − alumínium profilok megmunkálásával, hő-, és felületkezelésével foglalkozik, melyhez speciális alapanyagok felhasználása szükséges.
A maró hatású anyagok számára a pincében egy speciális kármentesítő helyiséget kellett építeni.
„Ismereteim szerint az országban talán ez a legnagyobb ilyen jellegű helyiség: vészhelyzet esetén ide engedik le a maró hatású folyadékot, hogy az élő környezettel ne érintkezhessen”
– tájékoztatott Menyhárt László.
A vasbeton pince speciális vízzáró technológiával készült. A kivitelezés során arra is figyelmet kellett fordítani, hogy nem csak belülről ne kerüljön onnan ki folyadék, hanem a kívülről érkező vízzel is meg kellett küzdeni, a talajvízszint itt ugyanis itt nagyon magas. A pince méreteivel kapcsolatban a mérnök elmondta, hogy az 3000 négyzetméter alapterületű, és közel 5 méter magas.
Az egyedülálló technológia miatt ez a projekt nemzetközi együttműködést igényelt: német, olasz, kínai szakemberek osztották meg tapasztalataikat egymással. Menyhárt László felidézte, hogy a közös munka rendkívül konstruktív és gördülékeny volt, és a németországi látogatások alkalmával lehetősége adódott az ottani technológia megismerésére.
A WHB folyamatban lévő projektjeire áttérve a területi igazgató a Bia Korzó bemutatásával kezdte. A 2020 októberében kezdődött munkák során egy 5021 négyzetméteres, kétszintes bevásárlópark generálkivitelezését végzi a cég. A komplexum átadása december elején várható.
„A területen zajló régészeti munkálatok során sok értékes leletet sikerült a szakértőknek feltárniuk, amelyeket elszállítottak további kutatások céljából, a munka azonban emiatt lassabban haladt”
– fűzte hozzá.
Az interjú készítésénének idején a főépületnél elkészültek a függönyfalak, és folyamatosan dolgoztak a homlokzat burkolásán. A bérlemények kialakítása a gipszkarton válaszfalakkal megtörtént, ezzel párhuzamosan folytak a belső gépészeti és villamos munkák, valamint a lift szerelése. Az üzlethelyiségek belső kialakítását az üzletet profiljának, kialakult arculatának megfelelően a bérlők saját maguk készítik el.
A külső területen a parkolóépítés, a térkövezés, valamint a tetőn az extenzív zöldtető kiépítése volt folyamatban.
A projekt kihívásaival kapcsolatosan a területi igazgató megjegyezte, hogy a létesítmény lejtős területen helyezkedik el, ami nehezítette az organizációt. Az előregyártók leterheltsége és az alapanyaghiány miatt pedig a ház „öltözékét” adó homlokzati acél trapézlemezek késéssel érkeztek.
A törökbálinti Tükör Szolgáltatóház kivitelezésére áttérve a területi igazgató a fentiekhez hasonló nehézségekről számolt be.
„A beépítési terület itt lényegében egy kráter, a legmagasabb és legalacsonyabb pontja között 13-15 méter a szintkülönbség, melynek áthidalása rengeteg földmunkát jelent. A hatalmas mennyiségű földet cölöpfallal kellett megfognunk. A szintkülönbségből és a terület méretéből adódóan itt is az organizáció okozta az egyik nagy kihívást”
– tájékoztatott Menyhárt László.
További megoldandó feladat volt, hogy a szűkös hely miatt a mixerek nem fértek be a területre, így minden köbméter betont pumpával kellett bedolgozniuk a szakembereknek.
A projekt státuszával kapcsolatban a területi igazgató elmondta, hogy elkészült az előregyártott vasbeton szerkezetek gyártása és összeállítása, és jelenleg az ezekhez a szerkezetekhez kapcsolódó épületrészek kivitelezése zajlik, továbbá előreláthatólag a monolit vasbeton szerkezetek kivitelezése november végére elkészül.
Folyamatosan zajlik a gépész, villamos alapszerelés a földszinti térben. A homlokzat építési és tetőszigetelési munkák október második felében indultak. A projektben egy 143 parkolóból álló kétszintes parkolóházat is kialakítanak.
A modern gépészeti és építészeti megoldások alkalmazásának köszönhetően az épület energiaigénye minimális, a beültetésre kerülő több ezer növény pedig szinte láthatatlanná teszi a komplexumot.
A kivitelezés 2020 év végén kezdődött, és a tervek szerint 2022 tavaszán ér véget.
A harmadik jelentősebb folyamatban lévő ipari beruházás a J.H. Ziegler textília gyártó üzemének bővítése Bábolnán, ahol 1650 négyzetméteren zajlik a kivitelezés. A munkák itt júniusban kezdődtek és decemberben zárulnak. A területi igazgató elmondása szerint ez esetben is az előregyártók leterheltsége okozza a legtöbb nehézséget.
Amikor személyes motivációjáról kérdeztük Menyhárt László elmondta:
„az ipari beruházások egyik érdekessége, hogy betekintést nyerhetünk a különböző technológiákba is. Az irodaházak és csarnokok építésén túl dolgoztam hűtőház és malom kivitelezésén, de a népszerű műanyag adagolós cukorka gyártási folyamatába is bepillanthattam. Lelkesítő, hogy olyan gyártási folyamatokkal találkozhatok, amelyek a nagyközönség elől rejtve maradnak. Ebben a szegmensben érzem itthon magam, ismerem a »csínját-bínját«, és lehetőséget teremt a kreatív ötletelésre is.”
A beszélgetés végén a tervezési jogosultsággal is rendelkező szakember hozzátette:
„a kivitelezés során óhatatlanul tervezünk is. Fontosnak tartom a tervezés és a kivitelezés közötti folyamatos együttműködést. A veluxos munkák alkalmával a tervezésbe is bele tudtam folyni, együtt álmodtuk meg az épületeket, hálás vagyok, hogy ebben is részt tudtam venni.”
A területi igazgató a csapatmunkával kapcsolatosan kiemelte, hogy a WHB-nál fontosnak tartják a munkaidőn kívüli közösségi tevékenységeket is, melyek összekovácsoló ereje gördülékenyebbé teszi a munkavégzést.
„Törekszem rá, hogy a munkatársaimat partnerként és nem beosztottként kezeljem, így mindent meg tudunk beszélni egymással”
– fűzte hozzá.
Menyhárt László kiemelte, hogy nagyon hálás a családjának, akik erős hátországot biztosítottak, hiszen sokat volt távol tőlük. A szabadidejében természetfotós üzemmérnök három gyermek édesapja, és két unokája van. Lekisebb gyermeke a Hild József Építőipari Szakközépiskolába jár, akárcsak ő, így van esély rá, hogy a családi hagyományokat továbbviszi.
Hamarabb épül fel a vártnál a BYD-gyár, 2025 második felében legurul az első autó a gyártósorról. Szegedtől Ceglédig fejlesztések várhatóak a MÁV 140-es vasútvonalán, a röszkei határátkelő pedig kínai hitelből válik a schengeni térség legjelentősebb szárazföldi határátlépő pontjává. Bővítik a közműszolgáltatásokat, lakóövezetet alakítanak ki és végül, de nem utolsósorban Szeged hídjait is fejlesztik.
A Főmterv, az ÉKM, a KIM, a BME, a CÉH és a Market képviselői beszélgettek a podcast speciális adásában.