2022.06.28, Kedd

A NIF több mint két évtizede stabilan tölti be az állami beruházó szerepét hazánk egyik legfontosabb szektorában, a közlekedésfejlesztésben. A társaság központi költségvetési forrásból és európai uniós támogatásból látja el feladatát. A beruházások pénzügyi hátteréről és az elmúlt évtized finanszírozás-változásairól Kondrik Kornéllal, a NIF Zrt. gazdasági vezérigazgató-helyettesével beszélgettünk.

Hirdetés

A NIF Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő zártkörűen működő Részvénytársaság (NIF) hazánk legjelentősebb állami beruházó vállalata. Projektgazdaként teljeskörűen elkészítteti a beruházásokhoz szükséges terveket, részt vesz a hatósági és egyéb igazgatási eljárásokban, lefolytatja a közbeszerzési eljárásokat, megköti a megvalósítással összefüggő szerződéseket, felel a műszaki átadás-átvételért, és kezdeményezi az elkészült fejlesztések forgalomba helyezését.

Áprilisban Pántya József, a NIF útfejlesztési igazgatója adott átfogó képet lapunk számára a hazai útfejlesztésekről, októberben Kikina Artúr vasútfejlesztési igazgatóval készítettünk interjút, novemberben Kondrik Kornéllal, a NIF gazdasági vezérigazgató-helyettesével beszélgettünk a beruházások finanszírozási rendszerének változásairól.

Kondrik Kornél közel egy évtizede tölti be a társaság gazdasági vezérigazgató-helyettesi pozícióját. A közgazdász végzettségű szakember 2005-ben az Országos Területfejlesztési Hivatalban kezdte szakmai pályafutását. Itt találkozott először közelebbről a határmenti együttműködéseket célzó Interreg programokkal, amelyek mai napig a kedvenc beruházásai közé tartoznak. Egy évvel később az Interreg Irányító Hatóságon pénzügyi osztályvezetőként részt vett a 2007-2013 programozási időszakban megvalósítani tervezett projektek összeállításában.

Kondrik Kornél, a NIF gazdasági vezérigazgató-helyettese
Interjú fotók: Erdei Mihály

„Az Interreg projektek különlegessége, hogy mindig kell egy túloldani partner, akivel szoros együttműködésben dolgozunk, ez mélyebb ismereteket adott az uniós finanszírozás terén”

– mondta el Kondrik Kornél.

A közgazdász 2011 októberében került a NIF-hez gazdasági igazgatóként, majd 2012 januárjától a társaság gazdasági vezérigazgató-helyettese lett.

A finanszírozásra térve szakember azzal kezdte, hogy a Nemzeti Autópálya Zrt., azaz a NIF jogelődje a közúti fejlesztések finanszírozását alapvetően saját tőkéből, valamint hitelekből valósította meg 2006-ot megelőzően, de 2006-tól gyorsuló ütemben növekedett a központi költségvetésből származó források jelentősége a finanszírozási struktúrában, és a 2004-es EU csatlakozást követően megjelentek a színen az első uniós finanszírozású projektek.

Az M85 autóút Balf csomópont és Fertőrákos csomópont közötti szakasza a 2021. decemberi átadás idején
Fotó: magyarepitok.hu

Új ágazattal bővült a NIF palettája

A NIF 2007-ben átvette a MÁV-tól az európai uniós előcsatlakozási folyamatokat támogató ISPA (Csatlakozást Előkészítő Strukturális Politikai Eszköz – a Szerk.), valamint a Kohéziós Alap forrásaiból finanszírozott vasúti fejlesztéseket, és létrehozta a vasútfejlesztési programirodát, amelynek keretében 34 fő kezdte meg munkáját. A szakpolitikai döntés értelmében ettől kezdve a NIF végzi az európai uniós finanszírozású vasútfejlesztéseket, ide nem értve a járművek beszerzését.

„A NIF-nek már ekkor is voltak ISPA-ból finanszírozott közúti projektjei például az M0 keleti szektora, de nem ezek jelentették a fő csapásirányt a társaság finanszírozásának összetételében. A gyorsforgalmi és kiemelt közúti beruházások jellemzően vissza nem térítendő támogatásból valósultak meg: 220 milliárdot meghaladó éves költségvetési előirányzatunk volt útfejlesztésekre”

 – ismertette a szakember.

Az addig Nemzeti Autópálya Zrt. néven működő szervezet elnevezése ekkor változott meg NIF-re. A 2000-es évek közepétől indult meg a 2007-2013-as európai uniós költségvetési ciklusra való felkészülés, amelyhez kapcsolódóan a KÖZOP (Közlekedési Operatív Program – a Szerk.) volt a legnagyobb forrással rendelkező infrastruktúra-fejlesztési operatív program.

„A KÖZOP »termőre fordult«: a 220 milliárdos gyorsforgalmi előirányzat 2010-11-ben szinte teljesen megszűnt, és helyébe léptek az európai uniós társfinanszírozású projektek. A NIF 1800 milliárd forintnyi út- és vasútfejlesztési beruházást valósított meg ebben az időszakban uniós forrásból”

 – tájékoztatott Kondrik Kornél.

A Déli összekötő vasúti Duna-híd dinamikus próbaterhelése 2021 decemberében
Fotó: magyarepitok.hu

A szigorú elszámolási kötelezettség szemléletváltást hozott

Majd hozzáfűzte:

„2010-ig tulajdonképpen még nem épült be, és nem vált napi rutinná az európai rendelkezésekben meghatározott »elszámolható költségekre« vonatkozó feltételrendszer, addig szinte minden elszámolható volt. 2011-től azonban nagyon szigorú és formalizált elszámolásra kellett átállnunk, így a kollégákat elméleti, gyakorlati és technikai tudással kellett felvértezni, és a finanszírozással kapcsolatos ügyintézés jelentős változáson ment keresztül.”

Ekkor 217 KÖZOP, 18 regionális fejlesztéseket célzó ROP (Regionális Operatív Program – a Szerk.) és több mint 30 határmenti projektje volt a NIF-nek. Az uniós finanszírozás elnyerése érdekében pályázatokon kellett részt venni, minőségbiztosítást végezni, elszámoláshoz szükséges dokumentációkat elkészíteni és benyújtani, másfajta módszertan szerint kellett irányítani a folyamatokat.

A tokaji Erzsébet királyné Tisza-híd 2021 decemberében
Fotó: magyarepitok.hu

„Az uniós finanszírozás új lehetőségeket biztosított, de az új keretrendszerre és elszámolási szemléletmódra való átállás nehézkes és lassú folyamat volt nemcsak a gazdasági területen, hanem az ágazati igazgatóságokon is, nagyon szorosan kellett tartanunk a gyeplőt. Idővel azonban sikerült elsajátítani a projektekkel összefüggő elszámolhatósági rendelkezéseket”

 – avatott be a folyamatba a közgazdász.

A projektszemlélet a NIF-nél a mai napig érvényben van: ez azt jelenti, hogy az adott projekt és annak végrehajtása a legfőbb szempont, így egyes kollégák közvetlenül hozzárendelésre kerülnek a projektek előkészítési vagy kivitelezési feladataihoz, míg az összes többi szervezeti egységben dolgozó munkatárs közvetett módon fejti ki tevékenységét a cél elérése érdekében.

Feszített tempóban zajlott az első uniós ciklus zárása

A 2007-2013 közötti programozási időszak 2015-ben megvalósított zárása nagyon fontos feladat volt, amelyhez jelentősen fel kellett gyorsítani a NIF projektjeinek befejezését.

„Az összes előkészített vagy megvalósított projekt befejezését rövid idő alatt, jelentős munkaráfordítással és nagy koncentrációval kellett végrehajtanunk. A projektek ünnepélyes átadását követően a vállalkozói utómunkák még folyamatban voltak, az elszámolhatósági kérdéseket pedig 2015. december 31-ig rendeznünk kellett”

 – idézte fel Kondrik Kornél.

A 2015-ös év arról szólt, hogy a 217 KÖZOP projekttel kapcsolatos kérdésekben meghozatalra kerüljenek azok a döntések is, amelyekre addig nem került sor. Ebben az évben érkezett a céghez Nagy Róbert jelenlegi vezérigazgató, aki erős kézzel fogta ezt a folyamatot.

„Rengeteget dolgoztunk, és mindent megtettünk azért, hogy a programozási időszakkal összefüggő zárás határidőre sikeresen megtörténjen. December 31-én délután 5 órakor ment el az utolsó utalás. Megőszült a hajam, ugyanakkor hatalmas teljesítményt nyújtott a cég”

 – fűzte hozzá.

Az M44 autóút Tiszakürt − Lakitelek szakaszának átadása 2021 decemberében
Fotó: magyarepitok.hu

Jól halad a 2014-2020-as programozási ciklus zárása

Kondrik Kornél úgy tájékoztatott, hogy jelenleg folyamatban van a 2014-2020-as uniós programozási ciklus zárása, melyet 2023 végéig kell teljesíteni.

„Jóval kevesebb, körülbelül 80 projektünk van IKOP-ban (Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program – a Szerk.), amely a legjelentősebb összegű európai uniós forrást biztosítja a jelenlegi infrastruktúra fejlesztéshez. Igyekeztünk folyamatában előkészülni, és haladni a projektekkel, hogy szalagvágást követően ne maradjon túl sok feladatunk, és mielőbb megtörténhessen a különböző megnevezésű, de európai uniós finanszírozási forrást tartalmazó programokhoz kapcsolódó támogatási szerződések szerinti záró elszámolások összeállítása, benyújtása és jóváhagyása. A korábbi ciklusból már rendelkezünk azokkal a tapasztalatokkal, melyeket itt hasznosítani tudunk, így terv szerint és egyelőre jelentős megerőltetés nélkül, lendületesen haladunk”

 – ismertette a közgazdász.

Kondrik Kornél tájékoztatása szerint beszélgetésünk idején 26 projektet már sikeresen lezártak az említett 80-ból. Ezzel párhuzamosan zajlik a CEF (Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz – a Szerk.) beruházások zárása is.

„A 2020-as év végén 74 – főképp kiemelt társadalmi igényeken alapuló – projekt előkészítésére adott pénzt az állam. A jövőre vonatkozóan nehéz prognosztizálni, de a jelen az, hogy gyönyörű projekteket adtunk át, sok áll befejezés előtt, ugyanakkor az új projektek megvalósításával összefüggő beszerzések is jelentős kapacitásokat kötnek le”

 – tájékoztatott.

Az észak-balatoni vasútvonal Balatonfüredig tartó villamosítása 2021. április
Fotó: magyarepitok.hu

Pandémia idején is gördülékenyek a vállalkozói kifizetések

A gazdasági vezérigazgató-helyettes úgy tájékoztatott, hogy a társaság beruházásaival kapcsolatos fizetési kötelezettségek teljesítését nem érintette hátrányosan a pandémia. A koronavírus-járvány miatt nem kellett projekteket leállítani, ugyanakkor az építőiparba rengeteg pénzt kellett pumpálni, ezért a Gazdaságvédelmi Alapon belül kidolgozták a Beruházási Alap feltételrendszerét, amely egy speciális központi tartalék, kifejezetten a beruházások előkészítésének és megvalósításának finanszírozására.

„Felmérés készült a tavaly hazánkban futó összes építési és beruházási projektről: az a megállapodás született, hogy bizonyos projekteket az általunk megadott összegig finanszíroznak. A döntésekről kormányhatározat született, és gyorsított eljárásban rendelkezésünkre bocsátják a megvalósításhoz szükséges összeget”

 – ismertette a gazdasági vezérigazgató-helyettes.

„Az állam ebben a nehéz helyzetben is meghozta azokat a döntéseket, amelyek biztosítják a projektekhez szükséges pénzt, ezért a NIF Zrt. szinte azonnal ki tudta fizetni az elvégzett munkákat, a vállalkozók ebből a szempontból semmilyen hátrányt nem szenvednek”

 – fűzte hozzá.

A Rákos és Gödöllő közötti vasútvonal-szakasz 2021 októberében
Fotó: magyarepitok.hu

Az új programok már a bizottság asztalán vannak

A jelenre vonatkozó kérdésünkre a közgazdász elmondta, hogy 2021-ben indult a 2027-ig tartó új uniós programozási időszak, mely sok új IKOP projektet hoz. A programot nyáron benyújtották a bizottsághoz, ezt követően 8 hónapos iteráció kezdődött. Ezen időszak alatt az állam előfinanszírozást vállalt a központi költségvetési előirányzatok terhére. Hozzátette továbbá, hogy sok vasúti projekt és intermodális csomópont fejlesztés előkészítése van folyamatban, ugyanakkor az elmúlt években óriási lendületet vett a kerékpárút-hálózat bővítése is, amelyek egyre több helyszínen válnak elérhetővé az országban.

„Jobbnál jobb éveket döntögetünk: 200 közbeszerzésünk lesz idén, ami egy hatalmas darabszám, ezek jellemzően előkészítések - ahogy a korábban már említett 74 darab is. 2021-ben több mint 700 milliárdos kibocsátást prognosztizálunk. A tervezéseknél pesszimista, vagy inkább reális elveket követünk, és ezt minden évben sikerült 5-10 százalékkal felülmúlnunk”

– tájékoztatott Kondrik Kornél.

„A közbeszerzések többsége útfejlesztési előkészítés, de vasúti projektünk is van bőven. Ilyen például a vezérigazgató úr által szeptemberben aláírt Debrecen − Nyíregyháza és Hatvan − Füzesabony vasútvonal és a kapcsolódó mellékvonalainak fejlesztésére irányuló tervezési szerződés. A jövő feladatai tehát megvannak”

 – egészítette ki.

Az M4-es gyorsforgalmi úton Tiszapüspöki térségében ​épült Tisza-híd 2021 novemberében
Fotó: magyarepitok.hu

A jövőben növekszik a hazai társfinanszírozás aránya

A jelenről a jövőre áttérve a gazdasági vezérigazgató-helyettes elmondta, hogy töredékére csökkent az uniós összeg az IKOP időszakra, és ez a tendencia folytatódik az IKOP plusz programban is, melyhez rengeteg hazai társfinanszírozást kell biztosítani.

„A jelenlegi portfóliónkban 660 milliárd forintnyi CEF-es projektünk van, melyek esetében körülbelül 60 százalék az uniós támogatás, a többit a magyar államháztartás fedezi.”

Jelenleg a hazai finanszírozás még jobban diverzifikálódott: vannak kiemelt közúti projektek (KKP-s), kiemelt társadalmi igényeken alapuló, a Miniszterelnökséggel közösen vezetett kiemelt budapesti, továbbá a Beruházási Alapból megvalósuló projektek, melyek a remélhetőleg a közeljövőben indulnak.

A jövő kihívásokat is tartogat, hiszen az IKOP fejlesztések várhatóan csökkennek, a finanszírozás ezáltal egyre vegyesebb, összetettebb képet mutat majd, ami az elszámolási kötelezettségek különbözőségében is tetten érhető majd.

A Szeged és Hódmezővásárhely között épült tram train beruházás
Fotó: magyarepitok.hu

Finanszírozáson túli kihívások

A beszélgetés végén személyes motivációja kapcsán Kondrik Kornél elmondta, hogy problémamegoldó embernek tartja magát, akit a különböző folyamatok összehangolásának a feladatai tudnak a leginkább inspirálni.

„Ennél a cégnél rengeteg kihívás van. A problémahalmazok ugyan időnként hullámzóvá teszik a kedélyállapotomat, de mindig a megoldásra törekszem. A munkafolyamataink digitalizálásában elért eredményeink nagyon hasznosak bizonyultak az elmúlt időszakban, amelybe fektetett jelentős energia véleményem szerint már meg is térült”

 – tette hozzá.

A szakember egyik legkedveltebb feladataként említi az üzemeltetőknek történő vagyonátadás módjának törvényi szabályozásához szükséges módszertan kidolgozását, és a dokumentumok összeállítását.

„Szép kihívás volt a nálunk lévő 2000 milliárd forint értékű projekt átadása az üzemeltető MÁV Zrt.-nek és a Magyar Közútnak: 2010-es évek elejéig a létrehozott vagyon aktiválásának módját nem szabályozta törvény, ezen jogszabályi hátterek megalkotásán dolgoztunk, amelyet követően sor került a megvalósított infrastruktúra vagyon jelentős részének gazdasági vagyon elszámolására is.

Szintén jelentős kihívás volt megvalósítani és pontosítani azoknak a munkafolyamatoknak az összességét, amely lehetővé tette társaságunk működésével és növekedésével együtt járó költségeknek az egyes projektekhez való allokációját, igazodva az eltérő programok keretében elszámolható projektmenedzsment költségekre vonatkozó szabályokhoz.

Jelenleg az autópálya koncesszió viszi el az időm nagy részét, célunk, hogy kihozzuk belőle a maximumot, ezen dolgozunk a szakemberekkel és tanácsadókkal”

– emelte ki végül Kondrik Kornél.

 

Galéria

Iparági hírekNemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF)útépítésvasútfejlesztésinfrastrukturális fejlesztésinfrastruktúraEurópai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF)

Hírlevél