Az Utiber vezette konzorcium a NIF megbízásából kidolgozta a helybelieknek választási lehetőséget adó nyomvonalterveket.
Az egri elkerülő fejlesztése a NIF Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. projektje, mely azután rajtolt el, hogy a várost bekötötték az országos gyorsforgalmi úthálózatba az M25-ös út átadásával 2020 nyarán.
Egerben közösségi tervezéssel, a lakosság, civil szervezetek bevonásával és mintegy 1500 online kérdőív adatai alapján dolgozták ki a városi elkerülő út lehetséges nyomvonalterveit. Ennek egyik elemeként külön lehetőséget biztosítottak arra is az érdeklődőknek, hogy vizualizálni tudják a lehetséges nyomvonalakat: több mint 300 visszajelzés érkezett arra az interaktív térképes felületre, melyet arra hoztak létre, hogy megismerjék és összegyűjtsék azokat az ismereteket, információkat, amelyek a lakosság birtokában vannak.
A folyamattal mára olyan mértékben előre haladtak, hogy három szakaszon két-két nyomvonaltervet ki is jelöltek, az elkövetkezendő időszakban ezekből fognak ismét választani. Azt, hogy merre haladjon az egri közlekedés szempontjából rendkívül fontos 2x1 sávos, mintegy 16 kilométeres út, a helybeliek bevonásával, a NIF közvetítésével az UTIBER Kft. az Uvaterv Zrt. és a Pannonway Kft. konzorciuma tervezi meg.
A résznyomvonalak közül egymástól függetlenül kérik ki a városi közösség véleményét, nagyfokú rugalmasságot adva a projektnek. A tanulmánytervet és a környezetvédelmi hatástanulmányt is magába foglaló munkát a mérnöki konzorcium 2021-ben kezdte el.
A nyomvonalak tervezésekor alapvetés volt egy 2019-ben elkészült döntéselőkészítő tanulmány (Masterplan) alapján, hogy
A közösség bevonása mellett a fő szempontokat a nyomvonalak kijelölésekor a környezetvédelmi, örökségvédelmi és földtörvények betartása, illetve az épített környezeti, településfejlesztési és mezőgazdasági szempontok jelentették. A tervezett út három szakaszra oszlik: a keleti elkerülőre, a nyugati átkötésre és a felnémeti szakaszra.
A belső - rövidebb - nyomvonalváltozat a Kistályai út fejlesztésével a városhoz közelebb halad és hét pontban is csatlakozik az egri úthálózathoz. Az előzetes mérések alapján a zajterhelés határértéken belül tartható, maga a nyomvonal pedig elhelyezkedéséből adódóan Eger belső területeinek tehermentesítését, illetve az északi és déli városrészek gyorsabb elérhetőséget jelentősen elősegíti.
A külső - hosszabb - nyomvonalváltozat jobban elkerüli a lakott területeket, így zajvédelmi szempontból kedvezőbb, a várostól való távolabbi elhelyezkedéséből adódóan azonban az úthálózathoz összesen csak négy köztes helyen csatlakozik, így tehermentesítő hatása kisebb.
A nyugati átkötésnél a két vizsgált nyomvonalváltozat között a legnagyobb különbség, hogy míg a külső nyomvonalváltozat a keleti elkerülőt folytatva nagyobb ívben kerüli meg a várost, a belső nyomvonalváltozat a meglévő Liliom utcát felhasználva haladna, így a Cifrakapu utca magasságában is rá lehet hajtani.
A felnémeti szakasz esetében a városhoz közelebb eső nyomvonalváltozat nagyobb tehermentesítő hatással bír, azonban a jelenleg itt található vízműterületek kiváltása további egyeztetést és vizsgálatot igényel. A távolabbi változat kisebb mértékben érintené a vízműterületet, de hossza miatt várhatóan kevesebben használnák.
A közösségi tervezés során online kérdőív kitöltésével, a város több pontján papíralapú és személyes formában, valamint szakmai-, civil, illetve lakossági fórum keretében egyaránt várják a véleményeket. A végleges nyomvonal kiválasztása a fent leírt változatok közül a korábbiakhoz hasonlóan a lakossági egyeztetés követően 2022 őszén történik meg, egy szakemberekből álló zsűri hozza meg a végső döntést.
A helybeliek, más érintettek és érdeklődők a műszaki tervezés előre haladásáról és a közösségi részvételi lehetőségekről az egrielkerulo.hu oldalon és a facebook.com/egrielkerulo Facebook-oldalon tájékozódhatnak.
Hamarabb épül fel a vártnál a BYD-gyár, 2025 második felében legurul az első autó a gyártósorról. Szegedtől Ceglédig fejlesztések várhatóak a MÁV 140-es vasútvonalán, a röszkei határátkelő pedig kínai hitelből válik a schengeni térség legjelentősebb szárazföldi határátlépő pontjává. Bővítik a közműszolgáltatásokat, lakóövezetet alakítanak ki és végül, de nem utolsósorban Szeged hídjait is fejlesztik.
A Főmterv, az ÉKM, a KIM, a BME, a CÉH és a Market képviselői beszélgettek a podcast speciális adásában.