2022.08.13, Szombat

Hirdetés

Operaház: a projekt résztvevői mondják el, hogyan zajlott a magyar kultúrtörténet egyik legfontosabb épületének felújítása

Operaház: a projekt résztvevői mondják el, hogyan zajlott a magyar kultúrtörténet egyik legfontosabb épületének felújítása

magyarepitok.hu

2022.07.29. 12:13 - Kalácska-Nagy Nóra

Amíg alapvetően egy beruházás során 5-10 résztvevő van legfeljebb, az Operaház esetében több mint 20 volt. Többek között külön vállalkozót bíztak meg a hangtechnikával, a hatásvilágítással, a speciális technológiával és az IT-val.

Hirdetés

Márciusban nyílt meg újra a Magyar Állami Operaház teljes rekonstrukción átesett műemlék épülete az Andrássy úton. A csaknem 140 éves dalszínház úgy újult meg, hogy külsejét tekintve a régmúltat idézi, de ami a borítások alatt van, az teljes mértékben 21. századi.

A Spakli21 júliusi adásában a megközelítőleg ötéves felújítás részleteit idézték fel a műsor vendégei:

  • Pém Anikó, a CÉH Zrt. projektmenedzsere
  • és Gerő Péter, a WEST HUNGÁRIA BAU Kft. építésvezetője.

Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) Média Tagozatának közreműködésével készült podcast felvétel állandó vezetője Náray Balázs. Az Operaház teljes kivitelezését a WEST HUNGÁRIA BAU Kft., az Épkar Zrt. és a Laki Épületszobrász Zrt. konzorciuma valósította meg, Zoboki Gábor Kossuth- és Ybl-díjas építész tervei alapján.

A képen balról jobbra: Kincses Péter, az ÉVOSZ Média Tagozatának elnöke, Pém Anikó, a CÉH Zrt. projektmenedzsere, Gerő Péter, a WEST HUNGÁRIA BAU Kft. építésvezetője és Náray Balázs műsorvezető.
Fotók: Dernovics Tamás/magyarepitok.hu

Az épület erőteljesen diktált

A vendégek kifejtették, az Operaház felújítása egy folyamatosan épülő projektet jelentett, hiszen eredetileg az Operaház igazgatója egy nagyon egyszerű programot talált ki: mindössze a színpadtechnikát akarta korszerűsíteni, a gépész és elektromos hálózatot felülvizsgálni, valamint kisebb felújításokat végrehajtani.

A projekt azonban folyamatosan hízott műszaki tartalommal, hiszen egy ilyen kaliberű épület felújítására csak minden 40-50 évben kerül sor. Az eredeti programban ugyan szerepelt a homlokzat felújítása, de a belső műemléki terek már nem. „Ahogyan haladt előre az építkezés, úgy fogalmazódott meg az igény, hogy ezeket a területeket se hagyjuk érintetlenül. Tehát az építkezés javában tartott, amikor ezek a restaurálási tervek elkezdődtek” – mondta el Pém Anikó.

Gerő Péter a felújítás kihívásaira így emlékezett vissza:

„A projekt szépségét és nehézségét az adta, hogy a 21. század legmodernebb technikai kihívásainak kellett megfelelni. A felmérést egy részben működő épületben kellett elvégezni, ekkor még látogatók is jöttek-mentek az épületben, eközben zajlott a tervezési fázis. Amikor megbontottunk egy falburkolatot vagy egy födémrétegrendet, akkor nem feltétlenül azt találtuk, amit feltételeztünk. És nem feltétlenül azokon a nyomvonalakon tudtuk vezetni az előre eltervezett rendszereket, amin mi szerettük volna. Tehát itt az épület erőteljesen diktált.”

Maga Ybl Miklós is ráismerne épületére

A CÉH Zrt. projektmenedzsere ezt követően kitért a munkában résztvevők létszámára, közös munkavégzésükre. Amíg alapvetően egy beruházás során 5-10 résztvevő van legfeljebb, az Operaház esetében több mint 20 volt. Két generálkivitelező dolgozott a helyszínen: az egyik a színpadtechnika újjáépítésével foglalkozott, a másik pedig az épület többi részével.

Időközben versenyeztetés zajlott a nézőtéri székek gyártására, amit tehát már egy új vállalkozó végzett, de külön vállalkozót bíztak meg a hangtechnikával, a hatásvilágítással, a speciális technológiával és az IT-val.

„Ezen munkák összehangolása, egy munkaterületen való munkavégzése, annak koordinálása, igazán komoly feladat volt” – vélte Pém Anikó.

Gerő Péter az épület jellegéből fakadó felújítási kihívásoknak egy másik aspektusára is felhívta a figyelmet: „Túl azon, hogy vannak műemlékvédelmi irányelvek, szabályok, és túl azon, hogy vannak restaurátor etikai megkötések, amikor egy olyan feladatot kapunk, hogy modernizáljunk elektromosságot és gépészetet egy olyan épületben, aminek a padlójához, oldalfalához, mennyezetéhet gyakorlatilag alig lehet hozzányúlni, erőteljesen el kell gondolkodnunk, hogyan is tudunk nekiállni, és melyek azok a területek, ahol mégis bontani lehet.”

A beszélgetésben résztvevők egyetértettek abban, Ybl Miklós teljes mértékben ráismerne az általa tervezett épületre, hiszen az épület főbb vonalai nem változtak, alapvetően az épület főbb elosztása és főbb funkciócsoportjai megmaradtak.

További részleteket és érdekességeket itt hallgathatnak.

 

Galéria

Iparági hírekSpakli21ÉVOSZÉVOSZ MédiatagozatWEST HUNGÁRIA BAU Kft.Épkar Zrt.Laki Épületszobrász Zrt.OperaházCÉH Zrt.

Hírlevél