Javaslatokat tett az ÉVOSZ az állami építési beruházások szabályozására

A közösségi megrendelésekre végzett építési tevékenység súlyponti problémáiból kiindulva tett javaslatokat az ÉVOSZ az Építési és Beruházási Minisztériumnak a jogszabályi háttér aktualizálására, kialakítására. Az állami beruházások sikeres lebonyolítása iránymutató lehet a magánszektor számára is – áll a szakmai szövetség közleményében.

Úgy vélik, az állami építési-beruházások anomáliáinak kiszűrése és a projektmegvalósításokkal kapcsolatos újszerű megrendelői elvárások indokolttá teszik, hogy jogszabályi hátteret is kapjon a nagyobb átláthatóságot és kiszámíthatóságot eredményező folyamat.

(Az új állami kerettörvény szükségességéről még májusban beszélt Lázár János építési és eruházási miniszter. - a szerk.)

 

 

Csak szükséges és a jövőben kihasznált beruházások induljanak

Az ÉVOSZ javasolja kötelező társadalmi hatástanulmányok készítését. Az állami beruházások elindítása előtt kötelező szempontok alapján kellene megvizsgálni, hogy szükséges-e egy létesítmény megvalósítása a tartós közösségi igények kielégítése szempontjából. Például csak ott épüljön iskola, ahol a trendek azt mutatják, hogy lesz tanuló gyerek a létesítményben hosszútávon.

A javaslatok elején szerepel a létesítményi normatívák aktualizálása, vagyis az ÉVOSZ szerint korszerűsíteni kell egyes létesítményi kategóriák műszaki tartalmát. Az egyes fejlesztések előtt legyen világos például, hogy mitől lesz például használható egy komplex 16 tantermes új általános iskola, vagy egy bölcsőde, óvoda, általános iskola, szakorvosi rendelő, tűzoltó laktanya.

Meglátásuk szerint ki kell alakítani az építési beruházások költségtervezési rendjét. Különösen a közepes és nagy értékű (pl. 700 millió Ft nettó bekerülési érték feletti) összetett műszaki tartalmú épületek (magasépítési létesítmények) megvalósításánál tartják ezt indokoltnak. Itt tapasztalható ugyanis jelentős eltérés a becsült értékek és a megvalósítási költségek között. Az ehhez tartozó szakmai anyagot elkészítette az ÉVOSZ elkészítette.  

 

 

A jövőben a beruházó és a nyertes ajánlatadó közösen viseljék az árkockázatok terhét

 

A szakmai szervezet meglátása szerint a jövőben az állami létesítmények kiviteli terv mélységű előkészítésére van szükség, mert ez szolgálja a kiszámíthatóságot. Javasolják, hogy minden közösségi beruházásnak legyen egy megrendelői projektmenedzsere, aki felelne az irányításért, döntésekért, fedezetért, jogszerűségért, ellenőrzésért.

Kiemelt javaslatuk továbbá az előre nem láthatóság beépítése a közbeszerzési szerződésekbe. Az árak jövőbeni változásának közös kezelésében az ajánlatkérő és a nyertes ajánlatadó előre, szerződésben rögzített módon állapodának meg. Ezzel az árkockázat közös viselése is megvalósulna, anélkül, hogy szerződésmódosításokra, új közbeszerzési eljárásokra lenne szükség.

 

 

Az ÉVOSZ kidolgozta az adott létesítmények szempontjából releváns építőanyagok, import építési termékek árváltozásának figyelési módját, a hozzá tartozó árindexálás mikéntjét. Az építőipari anyagok árindexálási módszerét a Közbeszerzési Tanács 2022. június 9-i ülésén egyhangúan elfogadta, ennek alkalmazására kötelezni kellene az állami beszerzőket - áll a közleményben.

Megtiltanák továbbá a kockázatos áron történő szerződéskötést, amely tilalom egyébként jelenleg is része a Közbeszerzési Törvénynek, de a gyakorlatban nem érvényesítik. Az építésügyért felelős miniszter hatáskörébe tartozik a z évenkénti minimális építőipari rezsióradíj kihirdetése. Erre az ÉVOSZ rendszeresen megteszi javaslatát, a vonatkozó rendelet alapján. A kockázatos árat a minimális rezsióradíjhoz mérten a jövőben is indokolt mérni.