A Magyar Építő Zrt. munkájával újjáépülő egykori József főhercegi palotában több különleges lelet is előkerült a régészeti feltárások során.
Több különleges lelet, köztük egy majdnem egészben megmaradt török kori rézkancsó, Mátyás király ezüstdénárja, valamint értékes kerámia- és üveganyagok kerültek elő a régészeti feltárás során a budavári Szent György téren újjászülető József főhercegi palota építésekor - tájékoztatta a Várkapitányság csütörtökön az MTI-t.
A közlemény szerint a régészek fellelték azt a lejárót is, amely egy természetes sziklabarlangból kialakított pincébe vezetett. A helyiséget feltehetően a középkorban használták, majd a török korban megszüntették és betöltötték.
Ahogyan olvasóinkat több alkalommal is tájékoztattuk, újjászületik József főherceg egykori palotája a Budavári Palotanegyedben. A Szent György téren található épület kivitelezésének első ütemét a Magyar Építő Zrt. 2021 júliusában kezdte meg. A palotát a Nemzeti Hauszmann Program keretében építik újjá, a Várkapitányság megbízásából.
A palota épülete kulturális, turisztikai és irodai funkciókat lát majd el vegyesen. A tervek szerint ismét látogatható lesz a főhercegi palotához tartozó kert és a neoreneszánsz stílusban épült egykori istálló is.
Az újjáépítés megkezdése előtt az ilyenkor szokásos eljárásnak megfelelően, a régészeti feltárással indultak a munkálatok. A feltárást a Várkapitányság megbízásából a Budapesti Történeti Múzeum régészei végezték. Mint az a közleményből kiderült,
az egykori főhercegi palota középkori telkek helyén épült, és bár felmenő falai nem maradtak meg, a pinceszint egyik fala alatt lejárót találtak a szakemberek.
A természetes sziklabarlangból kialakított pincébe vezető lejáratot feltehetően a középkorban használták, majd a török korban megszüntették és betöltötték törmelékekkel, feleslegessé vált használati tárgyakkal. Ebből a helyiségből került felszínre egy igen gazdag és különleges leletanyag:
Többek között az itt talált ritkaságok közé tartozik egy majdnem egészben megmaradt, csapott oldalú török kori rézkancsó, illetve egy hasonló darabhoz tartozó rézfedő, de a szakemberek nagy mennyiségben találtak a csőrében gyűrűt tartó hollóval díszített érmeket is.
A közlemény szerint a gazdag kerámiaanyagból (talpastálak, egész kiöntőcsöves korsók, fajansz és porcelán csészék) említésre méltó egy szintén egyben fellelt, kívül-belül mázas kerámiakorsó, amelyből feltehetően vizezett bort ittak. Zöld színe a korban használt ólommázra utal, ez biztosította, hogy a folyadék ne szivárogjon át a cserépedény falán.
Egy törökkori üvegkarperec töredékét is megtalálták a régészek, ami az üveg sérülékenysége miatt szintén kiemelten jelentős felfedezésnek számít, hiszen ritka az ilyen nagy darabban fellelt ékszer. A leletanyagban azonosítottak egy táblajátékhoz tartozó, állati csontból készített kelléket is, amelyet kifúrtak és ólommal öntöttek ki - ezt feltehetően dobókockaként vagy figuraként használták.
A leletanyag legfontosabb elemeit az érdeklődők élőben is megtekinthetik a Középpontban a középkor című kiállításon, amely december elején nyílik meg a Budavári Palotában lévő Budapesti Történeti Múzeum - Vármúzeumban - közölte a Várkapitányság.
A palotában jelenleg már a szerkezetépítési munkálatok zajlanak, amelyek várhatóan 2023. tavaszára fejeződnek be.
Az eddig a kelet-magyarországi vármegyeszékhelyre érkezett és a még megvalósulásra váró fejlesztések értéke meghaladja az 1000 milliárd forintot. Többek között ennek részleteiről beszélt, valamint országszerte 10 nagy forgalmú pályaudvar magántőke bevonásával megvalósuló fejlesztési tervét is bejelentette az építési és közlekedési miniszter.
Lezárult az építészeti ötletpályázat, kihirdették az eredményt.