2024.05.25, Szombat
Alig egy éves és már mindenki ismeri – a MOL Campus story
Borítókép: Finta és Társai Építész Stúdió, Esemény fotók: magyarepitok.hu / Dernovics Tamás

Alig egy éves és már mindenki ismeri – a MOL Campus story

magyarepitok.hu

2023.10.16. 09:45 - Móré Levente

A Finta és Társai Építész Stúdió kezdeményezéséből a Budapesti Építészeti Központ (FUGA) adott otthont a főváros első magasházáról szóló beszélgetésnek, ahol a tervezési és építési kihívások mellett a közel egy éves üzemeltetés tapasztalatait is megismerhette a közönség.

Hirdetés

Mindenki ismeri a MOL Campust. Minden nap látjuk, mégsem ismerjük a teljes történetét: az építés kulisszatitkait, a kivitelezők egyedülálló megoldásait és az épület legizgalmasabb részleteit. Ezeket tárta elénk Varga Péter, a MOL Campus ügyvezetője; Bakonyi Zoltán, a MOL Campus projektvezetője; Fekete Antal és Tóth Zoltán vezető tervező építész a Finta és Társai Építész Stúdiótól, valamint Wolf András, a Market Építő Zrt. vezérigazgató-helyettese és Baumann Gergely, a Market műszaki igazgatója a szeptember 25-én rendezett nyilvános beszélgetésen.

 

 

Az építtető

Ditróy Gergely, a Portfólió üzletfejlesztési igazgatója, az est házigazdája a MOL Campus építésének körülményeiről először Varga Pétert kérdezte, akitől megtudhattuk: nyolc éve téma volt, hogy a MOL-nak szüksége van egy olyan székházra, ami minden dolgozót össze tud fogni, így jelentősen segíti a közös munka hatékonyabbá tételét. Mint elmondta, a MOL-csoport multinacionális vállalat, amely több, mint 30 országban van jelen, 24 000 fős dinamikus nemzetközi munkaerővel és több mint 100 éves múlttal.

A MOL a közelmúltban alkotta meg új stratégiáját, amely szerint a vállalat a közép-kelet-európai régió körforgásos gazdaságának jelentős szereplőjévé válik. Ez összeért az új székház gondolatával, ami nagyon fontos mérföldkő: szimbóluma is az átalakulásnak, de ugyanakkor kiemelt célja, hogy a lehető legjobb munkakörnyezetet teremtsék meg általa a dolgozóknak.

 

Varga Péter, a MOL Campus ügyvezető igazgatója

 

Bakonyi Zoltán, a MOL Campus műszaki felelőse előadásában leszögezte: „Nem vagyunk ingatlanfejlesztő cég, így az ehhez megfelelő kompetenciáink is hiányosak voltak a projekt végigviteléhez. Hat éve ezt felismerve a MOL felállított egy csoportot, ahol azokat a szakembereket gyűjtöttük össze, akik meg tudják fogalmazni az igényeinket és elvárásainkat az irodaházzal kapcsolatban.” Végül nyolcvan oldalas specifikációt nyújtottak át a kiviteli tervekért felelős Finta és Társai Építészirodának, hogy körvonalazódhasson, milyen épületet is szeretnének.

„Sok házat láttam már, de ilyen léptékű rendszerekkel még sosem találkoztam” – fűzte hozzá Bakonyi Zoltán. Jól látszik a feladat mérete azon is, hogy a MOL oldaláról eredetileg 8-10 fő lefedte a szakágakat, ami az építkezés végére 35-40 főre duzzadt, ebben ráadásul döntően az okos megoldások részleggel foglalkoztak a szakemberek. 29 különböző gyengeáramú rendszert alakítottak ki, amelyeket nem csak be kellett üzemelni, de integrálni is szükséges volt azokat a komplex rendszerbe. A munka pedig ezzel nem ért véget: még most is dolgoznak azon, hogy finomítsák az informatikai megoldásokat. Bakonyi Zoltán felhívta a figyelmet erre is: „Hamar kiderült, hogy az elképzeléseink megvalósítása érdekében az elérhető digitális technológiák nagyrészét használnunk kell – ebben nagyon sokat változott az építőipar az elmúlt tíz évben. Ez pedig azóta is folyamatosan fejlődik: az épület is tanul, de mi is egyre pontosabban látjuk a szükségleteket.”

 

Bakonyi Zoltán, a MOL Campus műszaki felelőse

 

A tervezők

Fekete Antal és Tóth Zoltán, a Finta és Társai Építésziroda vezető tervező építészei az épület koncepcióját ismertették meg a közönséggel. Mint elmondták: a Lágymányosi-öböl és a Kopaszi-gát régen Duna-meder volt; ahol most a MOL székház áll, még a második világháború alatt is a Duna uralkodott. A terület újkori történetét a Kopaszi-gáton kialakított park nyitotta meg úgy 15 évvel ezelőtt, majd 2015-16 körül a Property Market tulajdonába került az erőműtől északra elterülő, még szabad terület, amelyre a dán ADEPT cég készítette el a beépítési koncepciótervet. Az elképzelés szerint forgalmas utak mellé irodaházak, ezek védelmező gyűrűjébe pedig a lakóházak kerülnek majd. Már e terv szerint is egy 120 méteres épület került ide, ráadásul a szabályozási tervet a hatóságok is elfogadták.

Miután eldőlt, hogy a MOL költözik majd a tervezett legnagyobb irodaházba, meghívásos nemzetközi pályázatot hirdetett meg, amelyet a londoni Foster + Partners sztáriroda nyert meg. Minden nemzetközi projektnél dolgozik a terveken egy helyi építésziroda is, mert ők jól ismerik a hazai szabályozási környezetet. Ezt a pozíciót nyerte el a Finta Stúdió. A koncepcióterv-készítő és a helyi iroda között egy cserefolyamat zajlik ilyenkor: az eredeti terv készítőjének szerepe csökken, a helyi irodáé ugyanakkor felerősödik, ahogyan halad előre a projekt.

Másfél éves folyamat eredményeként született meg a végső terv, amely a kétarcú, komplikált helyszínre egy demokratikusan szervezett épülettel reagál: a gát felőli csendes parkra és vízpartra, illetve az északi oldal háromvágányos vasúti pályájára és 16 sávnyi autóútjára a funkciók tudatos szervezésével válaszoltak.

A tervezők az épületet egy lakás képével igyekezték plasztikusabban átélhetővé tenni a hallgatóság részére, amely szerint a földszint, mint előszoba után az első emeletre, a nappaliba léphetünk. Ide érkeznek a dolgozók, találkozhatnak egymással, és leülhetnek az étkezőben is – ez a tér szép kilátást is ad az öbölre. A felsőbb szintek a lakószobák, itt találhatók az irodaterek, végül, 120 méteren találjuk a tetőteraszt, ami az épület legmagasabb járható szintje is.

A részletekkel kapcsolatban a jelenlévők megismerhettek számos kulisszatitkot, így az álmennyezet tervezésének embert próbáló folyamatát, amelyben több ember több évnyi munkája áll, de a kiemelkedő biztonsági megoldásokba és a belső tér formálásába is beleláthattak. Ennek során a Kinzo belsőépítész iroda (hazai partnerükkel, a Minusplus-szal) színeket és a meleg anyagokat vitt a Foster irodára jellemző rideg, technicista épületbe.

 

Fekete Antal, a Finta és Társai Építésziroda vezető tervező építésze

 

Az építő

Wolf András, a Market Építő Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese a kihívásokat sorolta, hiszen a 8000 m2 alapterületű épülethez 20 ezer m2 felvonulási területre volt szükségük. „Nagy feladat volt kitalálni, hogyan működtessük az építkezést” – mesélte. Több, mint 10 ezer dolgozó fordult meg az építési területen a három év alatt, ebben a csúcsot az utolsó munkálatok jelentették, amikor 1800 fő dolgozott egyidőben az épületen. „Ráadásul – emelte ki – az organizáció külön kihívása volt, hogy a dolgozók mellett minden építőanyagot és -elemet fel is kellett juttatni a felső szintekre, akár 120 méter fölé is.”

 

Wolf András, a Market Építő Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese

 

Magasépítésben ekkora alaplemez nem épült még Magyarországon, mint ami a MOL torony alatt található, de a belga cég szállította öt toronydaru között is akadt 160 méteres. Egy német-osztrák cég kimondottan erre az épületre tervezett egy kúszózsalut, ami jelentősen gyorsította a szintek szerkezetépítését. „Az első szint 25 nap alatt készült el, amitől meg is ijedtünk” – jegyezte meg az vezérigazgató-helyettes, de hamar sikerült a szintenkénti építést 9 napra leszorítaniuk. A kész vasbeton szerkezetre egy acélszerkezetet kellett felépíteni, aminek a paraméterei nem különösebben kiugróak (23 méter magas szerkezetet viszonylag gyakran épít egy kivitelező), de ezt 120 méter magasan kellett összeszerelni.

 

Fotó: Kiss Márk / MOL csoport

 

„A homlokzat volt talán a legnagyobb kihívás az épület kivitelezése során” – tudtuk meg Wolf Andrástól. Bár a Finta Stúdió kiviteli tervei szerint épült a székház, a homlokzat gyártmány- és kiviteli tervezését magára vállalta a Market, akik egy holland csapattal dolgoztak együtt több mint 20 ezer négyzetméter felületen, amelyek nagyrésze ráadásul görbített felületű. Az üvegtáblák jellemzően 1,35x3 méteresek, de a legnagyobbak elérték a 6 métert is.

Két további érdekességként Wolf András megemlítette: 12 ezer m2 terrazzo burkolat került az épületbe, ami a megrendelő minőség iránti elkötelezettségének szép példája; a növényszigetekbe pedig hatméteres fákat is telepítettek, amelyeket az utolsó fázisban emeltek a helyükre.

 

Fotó: Mapei Kft.

 

Szokatlan lépték

A történet egyes részleteinek megismerését követően Varga Péter (MOL), Bakonyi Zoltán (MOL), Fekete Antal (Finta Stúdió) és Tóth Zoltán (Finta Stúdió), Wolf András és Baumann Gergely (Market) egy kerekasztal beszélgetés keretében mesélt kötetlenebb formában is a munka nehézségeiről és szépségeiről. Az alábbiakban kiemeltünk egy-egy érdekességet a panelbeszélgetésből.

Szerencse, hogy egy kompromisszumkész megrendelő, egy költséghatékonyan tervező tervezőiroda és egy problémamegoldásra orientált generáltervező találkozott itt egymással, hiszen a „design and build” egészen az utolsó pillanatig tartott; ennek is köszönhető ugyanakkor, hogy a végeredménnyel mindannyian elégedettek lehetnek.

Számos, apróságnak tűnő részlet jelentett igazi kihívást: a hűtő-fűtő mennyezetet a beépítés előtt két hónappal tesztelték le, hogy teljesíti-e a tervezett keretszámokat – nagy meglepetésre kétszerannyit tud, mint ami szükséges. Ennek ellenére 26 ezer négyzetméteren kellett telepíteni, amennyit (ilyen szerkezetből) soha a világon senki nem épített még be épületbe. A holland gyártó sosem készített ekkora mennyiséget, 43 csomóponti típust hoztak létre. Ráadásul a legtöbb födém feszített szerkezet, amiben az acélszerkezetek feletti betontakarás csak pár centiméteres, így a rögzítés is külön nehézséget jelentett.

 

 

Eltérő szemléletek

A Foster + Partners a koncepciótervet készítette, eszerint a formáért és az anyaghasználatért voltak felelősek; míg a Finta Stúdió minden más műszaki megoldásért. Természetesen voltak közöttük is szakmai viták, hiszen más a tervezési kultúra egy nyugati tervezőirodánál, mint itthon – a nyugati világban a tervező csak a formát álmodja meg, a megvalósítás egy másik mérnöki cég feladata. Ha valaki megnézi a koncepciótervet és az elkészült épületet, minimális különbséget lát csupán. Ez a kivitelezés és a hazai tervezők érdeme, de persze hozzájárult ehhez az is, hogy a Foster iroda következetesen és kemény kézzel végigvitte az elképzeléseit. Ennek ellenére kétségtelen, hogy olyan nívóhoz ragaszkodtak, ami végül minden résztvevő munkáját emelte.

Fontos és igazán nagy teljesítmény, hogy a világgazdaság és az egészségügy váratlan nehézségei ellenére az eredeti költségtervezethez képest nem történt végül érdemi mozgás. Tendertervek alapján versenyeztették meg először a mélyépítési feladatokat, majd a különböző épületrészeket és a belsőépítészeti elemeket, amelyek mellett mind párhuzamosan zajlott a tervezés is; így sikerült a tervezetben rögzített összeget tartaniuk.

 

Fotó: Market Építő Zrt.

 

Nagyon sok múlik az alvállalkozókon

Ebben az időszakban már komoly nehézséget okozott a máig jelen lévő munkaerő-probléma, ami a költségeket, az építési időt és a minőséget is negatívan befolyásolja. Erre adott válaszként a Market gyakran több céggel párhuzamosan végeztette a nagyobb léptékű munkákat, így sikerült csökkenteni a kitettségüket, de az üzletpolitikájuk fontos része volt az is, hogy lehetőleg régi, kipróbált partnerekkel működjenek együtt. A szerkezet-, az út-, a közműépítésben és az elektromos munkában is a saját leányvállalataik dolgoztak, ami nagy biztonságot adott.

Az épület leglátványosabb része adta a kivitelező számára a legnagyobb feladatot és sajnos a legnagyobb csalódást is, a külföldi homlokzatépítő partnerük ugyanis sokkal nehezebben vette a világ adta nehézségeket (pl. a COVID vagy a Szuezi-csatorna lezárása), mint a hazai kivitelezők. Egy steril világban a nyugati cég rendszere sokkal jobban működik, mint a hazai, de problémakezelésben a magyar cégek sokkal jobbnak bizonyultak – bár persze az is tény, hogy még bőven van mit tanulni a világ vezető építőipari szereplőitől.

 

 

Akár az oktatásban is visszaköszönhet egy-egy megoldás

A Market elismerésre méltó stratégiája abból indult, hogy a kivitelezés megkezdése előtt feltérképezték a piacot, a lehetőségeket és megkeresték azokat a technológiai megoldásokat, amelyekkel tartható volt az ütemterv, valamint a szükséges létszám a lehető legkisebbre volt redukálható. Ilyen volt többek között a kúszózsalu használata, az alaplemez együtemű beöntése; de persze a földmunkáktól a homlokzatépítésig mindent próbáltak úgy szervezni, hogy ne érhesse őket meglepetés.

Egy ilyen kiemelkedő projekthez példás együttműködés kell az összes résztvevőtől. Mint megtudtuk: az építkezés három éve alatt egy hangos szó sem hangzott el az asztalnál ülők között, mindenki komolyan vette a feladatát és a legjobb tudása szerint azt a célt tartotta szem előtt, hogy a megrendelő által elvárt minőségben készüljön el az épület.

Mint többen megjegyezték: lenyűgöző volt, hogy mennyire jól tudtak együtt dolgozni ezen a projekten a különböző cégek. Ebben persze segítségükre volt a BIM is, de az emberi kapcsolatokban is sikerült jól működő kommunikációs kereteket tartani.

A Finta Stúdió munkatársai továbbá fontosnak tartották megjegyezni azt is, hogy nagyon jó beszállítói voltak a kivitelezőnek, különösen az ajtóbeszállítót, az üvegfal és az árnyékoló beszállítóit emelték ki. Ennek ellenére számos problémával találkoztak a tervezés során, hiszen a részleteket a végtelenségig kellett csiszolniuk annak érdekében, hogy megfeleljenek a sztárépítészek elvárásainak, egyben persze a saját elvárásaiknak is. Zárszónak megjegyezték: vigyázzunk azzal, hogy ezt a házat mércéül vegyük, mert bár szép, hogy megépült ez az úttörő formájú, kiváló minőségű épület, de jó, ha minden 10 ezredik lehet ilyen.

 

Fotó: budapart.hu

 

Az építés időszakát követően kezdődik és akár 100 évre is feladatot ad: az üzemeltetés

Minden munkára alkalmas helyiség videókonferenciára is felszerelt – közel 190 darab, erre alkalmas eszköz működik az épületben. Bár tavaly december 9-én elfoglalta új székházát a MOL, a projekt felelőseinek még nem volt módja hátradőlni, hiszen az okos megoldások és egyéb szolgáltatások fejlesztése folyamatosan zajlik a kollégák visszajelzései alapján.

Az üzemeltetési fázis a kezdetektől szerves része volt a tervezésnek. Már a legelején számoltak azokkal a tényezőkkel, amelyek által hatékonyan, fenntartható módon lesz üzemeltethető az épület. A MOL belső projektcsapata, ami a legelső döntésektől részt vett az építésben, most a ház üzemeltetéséért felel – ez pedig nagyon fontos dolog, hiszen ők kívül-belül ismerik a házat. Az üzemeltetés valójában folyamatos fejlesztést is jelent, mert egy ház igazán sosem készül el, ebbe pedig nem láthat bele jobban senki azoknál, akik a kezdetektől részt vettek a felépítésében.

 

Fotó: MOL csoport

 

Az új Duna-parti városnegyed, a BudaPart részeként 2022 decemberben átadott óriásprojekt kivitelezését lapunkban is végig kísértük. A MOL Campus-t a MOL Ingatlankezelő Kft. megbízásából a Market Építő Zrt. építette, az angol Foster + Partners és a Finta és Társai Építész Stúdió Kft. tervezőiroda tervei alapján, amelyben MOL-csoport 2500 munkavállalója dolgozik egyszerre.

Az ÓBUDA Grouphoz tartozó Óbuda-Újlak Zrt. a projekt kezdeti fázisától kezdve tanácsadóként támogatta a beruházást; amely magában foglalja a projektelőkészítés során a beruházás fenntarthatósági stratégiáját, a LEED Commissioning szolgáltatásokat, valamint a tanácsadást és minősítő szolgáltatást a tervezés, a kivitelezés és az átadás-átvétel során.

Galéria

Iparági hírekMarket Építő Zrt.Finta és Társai Építész Stúdió Kft.Óbuda GroupMOL CampusBudaPartingatlanfejlesztés

Hírlevél

Hirdetés