A cég, amely mindhárom építészeti Oscar-díjjal elismert projektben dolgozott

Egy-egy projekt, különösen a díjjal elismert épületek kapcsán a figyelem elsősorban a tervezőkre és a kivitelezőkre irányul. Kevésbé kerülnek reflektorfénybe a háttérben sokrétű feladatot ellátó mérnöki tanácsadók és projektmenedzserek. A három, díjjal elismert projekt kapcsán, az Óbuda Group három munkatársával, ezekről a háttérmunkákról is beszélgettünk.

 

 

Budapest első felhőkarcolója, vagyis a MOL Campus a Foster + Partners és a Finta és Társai Építész Stúdió tervei alapján, a Market Építő Zrt. kivitelezésében valósult meg, amely a fenntartható épület és az irodaház kategóriában is az élen végzett a FIABCI Nívódíj pályázatán. A beruházásban a projektmenedzsment feladatait a CÉH Zrt. látta el, az Óbuda Group pedig – amellett, hogy ők készítették elő a projektet, állították össze a tervezési programot, végezték a tervezők pályáztatását és az engedélyezés menedzsmentjét az építési engedély megszerzéséig, a kezdetektől fogva fenntarthatósági tanácsadóként támogatták a MOL beruházását; részt vettek a fenntarthatósági stratégia kidolgozásában, valamint annak végrehajtásában a tervezés, a kivitelezés és az átadás-átvétel során.

 

 

A Liget Projekt keretében a ZÁÉV Építő Zrt. és a Magyar Építő Zrt. konzorciuma valósította meg a szakmai zsűri által világ legjobb középületének választott Néprajzi Múzeum és Látogatóközpontot. A fejlesztésben az Óbuda Group a Főber Zrt.-vel konzorciumban a projektmenedzsment, a műszaki ellenőrzés és a költségmenedzsment feladatait látta el.

 

 

Szintén a Magyar Építő Zrt. kivitelezte az ezüstéremmel jutalmazott Magyar Zene Házát, a projekt lebonyolítását és műszaki ellenőrzését pedig szintén az Óbuda Group és a Főber Zrt. végezte el.

 

 

A díjak az új ingatlanberuházói szemlélet elismerései is

Két dolog biztosan közös az építészet Oscar-díjával kitüntetett három projektben: a megvalósításban az Óbuda Group részvétele, és a beruházók elkötelezettsége a minőség és fenntarthatóság iránt – mondta Kovács Nándor. Az Óbuda Group stratégiai igazgatója portálunknak úgy fogalmazott,

Ezek a díjak a 2010-es évektől a hazai ingatlanberuházásoknál láthatóvá vált újfajta szemléletet követő folyamatok eredményei, visszaigazolásai.

Hozzátette, a Liget Projekt számos okból mérföldkőnek számít a köz-, a MOL Campus pedig a magánberuházások között. Kovács Nándor emlékeztetett, ezeknek a Liget Budapest épületeinek a nemzetközi tervpályázaton, éles versenyben választották ki, de MOL Campus koncepcióját is nemzetközi sztárépítész jegyzi. Hozzájuk hasonlóan, az Óbuda Groupnak is meg kellett küzdenie azért, hogy részese lehessen ezeknek a projekteknek.

Újnak számít az a beruházói szemlélet is, amely mindvégig ragaszkodik a magas építészeti és műszaki minőséghez, és ez ismét érdekessé tette a nemzetközi sztárépítészek számára a magyar tervpályázatokat, amelyen hazai partnerekkel közösen indulnak el. Ennek a szemléletnek a színvonalemelő hatása begyűrűzött az iparág valamennyi szegmensébe.

A hazai tervezői, mérnöki, építőipari szakma is megmutatta világszinten azt, hogy mire képes. A stratégiai igazgató a példák közül kiemelte a Magyar Zene Házának földszintjét határoló, vízszintes osztás üvegfelületeket, amelyre korábban jó eséllyel azt mondták volna Magyarországon, hogy ekkora méretű üveget nem lehet gyártani. Kiderült, hogy ez mégis lehetséges. Kovács Nándor hozzátette, a MOL Campus pedig tovább emelte a tétet a kétszer görbült üvegfelületekkel.

 

 

A fenntartható építészet tekintetében hasonló a helyzet: amikor 2013-ban elkezdődött a Néprajzi Múzeum és a Magyar Zene Házának tervezése, a beruházó Városliget Zrt. az akkor érvényes standardoknál lényegesen magasabb célkitűzéseket fogalmazott meg, közel nulla energiaigényű épületek megvalósítását kérte. Kovács Nándor elmondta,

A Liget Projekt során taposták ki az ösvényt a fejlett épületautomatikai és a talajszondás megoldások előtt, amelyek a MOL Campusnál is visszaköszönnek.

Az Óbuda Group stratégiai igazgatója szerint az ágazatban ez a három projekt megmutatta, hogy általános színvonalemelkedést hoz, ha a beruházók elkötelezettek és a minőséget, az előremutató mérnöki megoldásokat nem áldozzák fel a rövid távú megtakarítások oltárán.

Szerethetővé lehetett tenni a Liget Projektet

Az Óbuda Group 2013-ban kapcsolódott be a Városliget fejlesztésének előkészítő munkálataiba. Horváth Gábor, a projektmenedzsment terület igazgatója portálunknak elmondta, a Liget Projektben nemcsak a díjak sorát elnyerő két új épület épült fel, hanem a környező múzeumok felújításával, a sportpályák, zöldfelületek kialakításával egy átfogó program megvalósítása kezdődött el.

 

 

Horváth Gábor kiemelte, a projektmenedzsmentet számtalan kihívás elé állította a két, rendkívüli műszaki megoldásokat is tartalmazó építkezés. Egy nagyvárosban, belvárosi környezetben megvalósuló projektnél rengeteg külső szempontot, tényezőt és érdeket kell figyelembe venni és összehangolni a kivitelezés során jelentkező napi feladatok mellett.

Például a munkálatokat csak korlátozott időben és térben tudták végezni, folyamatosan biztosítani kellett a Városliget megközelíthetőségét és a használhatóságát közparkként. A kivitelezést, a projektmenedzsmentet nemcsak a koronavírus-járvány miatti lezárások tették igazi kihívássá, amikor gyakran csak videóhívásokon tudtak egyeztetni a munkákról, hanem az is, hogy a FINA úszó-világbajnokság egyik versenyhelyszíne a Városliget volt.

 

 

Horváth Gábor elmondta, számára szakmailag a legnagyobb kihívást a nemzetközi tervpályázatokon kiválasztott tervezőirodákkal való együttműködés, az új műszaki megoldások integrálása és a beruházás társadalmi elfogadottságának kérdése jelentette. Hozzátette, a FIABCI-díj, ami az ingatlanfejlesztési szakma Oscar-díja, kiemelkedik az eddig megnyert elismerések közül.

Az ingatlanfejlesztők által odaítélt arany- és ezüstérem a jól átgondolt és alaposan előkészített projektnek szól, annak, hogy a beruházó nem engedett a fenntarthatóság és az építészeti minőséggel kapcsolatos magas elvárásaiból, továbbá a társadalmi elfogadottság terén elvégzett munkáé azé, hogyan lehet egy projektet a többség számára szerethetővé tenni.

Horváth Gábor hozzátette, a projektmenedzsment legtöbbször a külső szemlélő számára láthatatlan erőként van jelent.

A díjak odaítélésekor a többnyire a tervezők, kivitelezők munkája kerül kiemelésre, a megvalósításban résztvevő projektmenedzserek, mérnökök munkája a háttérben marad, holott az ő közreműködésük is legalább olyan fontos.

 

Az épület átadása után is folytatódik a tanácsadói munka

A két elsőséget is kivívó MOL Campus esetében az Óbuda Group a fenntarthatósági tanácsadással és minősítéssel kapcsolatos feladatokat is elvégezte, melynek eredménye többek között Magyarország eddigi legmagasabb BREEAM és LEED kettős minősítése. Herényi Barnabás, a fenntarthatósági csoport vezetője lapunknak elmondta, az elmúlt bő tíz éves tapasztalatuk az, hogy azok a projektek tudnak igazán komoly fenntarthatósági eredmény elérni, ahol már a stratégiai tervezés része ez a szempontrendszer, majd ez utána az összes projektfázist végig követi.

 

 

A MOL Campus esetében már a tervezési programba beépültek a fenntarthatósági követelmények.

Az Óbuda Group szakemberei az előkészítés, tervezés, majd a kivitelezés teljes folyamatában támogatták, ellenőrizték a fenntarthatósági célkitűzések megvalósulását. A 143 méter magas épület esetében a megvalósult állapot monitorozását is elvégzik.

Herényi Barnabás példaként elmondta,

a koncepciótervezés legelején elkészítettek egy ökológiai felmérést, amelyben kijelölték a MOL Campus környezetében a védendő területeket, és egy részletes stratégiát állítottak össze azokról a javasolt ökológiai fejlesztésekről, amelyekkel növelni lehet a biodiverzitást.

A fenntarthatósági csoport vezetője hozzáfűzte, ha sétálunk a MOL Campus körül, akkor azt láhatjuk, hogy a stratégiában szerepelő ajánlások túlnyomó része meg is valósult, a többszintes növénytakaróban, a kialakított zöldfelületekben a rovarvilág otthonra lelt és változatos fajokkal képviselteti magát.

 

 

A fenntarthatóság jóval több az energetikai kérdésnél

A korai tervezés szakaszában dinamikus épületenergetikai szimulációkat készítettek, amelyekben pontosan megnézték, hogy a budapesti időjárási körülmények között mennyi lesz az épület éves energiafogyasztása a becsült épületkihasználtság és az épület használati mintázata alapján. Ezután célzott optimalizációval alakították ki a székház hűtési és fűtési rendszerét ellátó talajszondás hőszivattyúrendszert, amellyel fedezik a MOL Campus teljes fűtési és hűtési energiaigényének mintegy 40 százalékát.

 

 

A fenntartható építészet túlmutat az épületek energetikáján. Egyre hangsúlyosabbá válik a beltéri komfort, amelynek része a zárt terekben az emberek egészségének, jólétének megőrzése, biztosítása.

Idesoroljuk a vizuális, termikus és az akusztikai komfortot is éppúgy, mint az akadálymentességet vagy a beltéri levegő minőségét. A koronavírus-járvány óta különösen megnőtt ezeknek a tényezőknek a jelentősége, az épülethasználókat megpróbálják ezek biztosításával visszacsábítani a home office-ból az irodába. Ez csak úgy lehetséges, ha fenntartható megoldásokkal, akár az otthoninál is jobb környezet és házon belül elérhető szolgáltatások széles körét biztosítják a munkavállalóknak.