A fenti üzenet mellett többek közt a BIM diverzifikált feltérképezését szorgalmazta a Market Építő Zrt. szakembere a Contech Konferencián: Grátzer Szabolcs ugyanakkor egy figyelemre méltó amerikai modellt is felvázolt.
Többek közt a BIM hazai elterjedésének kulcstényezőit tekintették át a Contech Építésügyi Konferencia délutáni kerekasztalbeszélgetésén. A balatonfüredi konferencián a Market Építő Zrt. a rendezvény bronz fokozatú támogatójaként volt jelen, ugyanakkor a „BIM: Digitalizáció az építés teljes életciklusában- tervezéstől az üzemeltetésig” elnevezésű panelbeszélgetésen Grátzer Szabolcs, a Market tervezési osztályvezetője is részt vett.
Az ágazat meghatározó magyar vállalatának szakembere felszólalásában arra hívta fel a figyelmet, hogy míg mondjuk 6-7 évvel ezelőtt a BIM elterjedéséről vagy hiányáról globálisan beszéltünk, mára jóval árnyaltabbá vált a kép. „Vannak olyan területek a hazai építőiparban, ahol elterjedt, van, ahol kevésbé; illetve van olyan funkciója, amit jobban használnak, és van amit kevésbé” – fogalmazott a szakember.
Szavai szerint ezt figyelembe véve ideje lenne több rétegben vizsgálni a BIM alkalmazását. „Érdemes lenne megnézni mely funkciói milyen projektfázisokban vannak jelen, továbbá azt is, hogy mely projekttípusokban használják jellemzően.” Összességében a fókusz megváltoztatását és egy diverzifikált felmérést javasolt.
A kerekasztalbeszélgetés során körbejárták azt a témát is, hogy mi lehet a BIM terjedésének akadálya, illetve motorja. Ennek kapcsán elhangzott, hogy egy beruházónak nem feltétlenül érdeke, hogy egy komolyabb szintű BIM-modellt követeljen meg. Grátzer Szabolcs ebben a témában rámutatott, a BIM érvényesülésénél fontos kérdés, hogy a projekt során ki szabja meg az elvárásokat, illetve ki, mikor és kinek adja meg az információkat.
A témához kapcsolódva felhívta a figyelmet az Egyesült Államokban honos gyakorlatra, amelyben a projekt lebonyolítási módja éppen fordítottja a hazainak. „Elsőként megbízzák az üzemeltetőt, aki elmondja hogyan képzeli el a gazdaságos és az épület funkcióinak megfelelő üzemeltetést. Második lépésben erre az elképzelésre alapozva megbíznak egy kivitelezőt. A kivitelező pontosan tudja, hogy a rendelkezésre álló pénzből mit lehet építeni, és ennek tükrében megbízza a tervezőt. Ez az üzemeltetési modell pont fordítottja a miénknek, így érdemes rajta elgondolkodni.”
A lapunk által részleteiben is bemutatott Contech Konferencián visszatérő téma volt a digitalizációhoz (azon belül a BIM-hez különösen) fontos szemléletváltás: az úgynevezett Mindset Change témakörben külön kerekasztalbeszélgetést is szerveztek. Ennek tükrében kérdeztük meg Grátzer Szabolcsot, hogyan látja ezt a tényezőt. „A szemléletváltás nem könnyű ügy, be kell látni, hogy egyszerre sok ember szemléletét nagyon nehéz megváltoztatni” – hangzott a tervezési osztályvezető válasza. „Én a megoldást abban látom, hogy első körben a vezetők szemét nyitjuk fel. Az ő szemléletüknek kell megváltozni, és ha ez megtörtént akkor konkrét lépésekben lehet haladni, az általuk közvetített példák által.”
Lendület, megújulás és a korábbi értékek megőrzése vezérelte a SZABADICS Group új arculatát.
Bár harminchárom évet töltött el egy munkahelyen és nem gondolkodott a váltáson, a Paks II. projekt mégis elcsábította Bohus Róbertet, aki úgy gondolja: ennek a beruházásnak olyan nívója, hírneve van, amiért érdemes volt ezt a lépést megtenni. A cég programelem-felelőse tapasztalt projektmenedzserként került márciusban a két új blokk létesítését koordináló társasághoz.