A fenti üzenet mellett többek közt a BIM diverzifikált feltérképezését szorgalmazta a Market Építő Zrt. szakembere a Contech Konferencián: Grátzer Szabolcs ugyanakkor egy figyelemre méltó amerikai modellt is felvázolt.
Többek közt a BIM hazai elterjedésének kulcstényezőit tekintették át a Contech Építésügyi Konferencia délutáni kerekasztalbeszélgetésén. A balatonfüredi konferencián a Market Építő Zrt. a rendezvény bronz fokozatú támogatójaként volt jelen, ugyanakkor a „BIM: Digitalizáció az építés teljes életciklusában- tervezéstől az üzemeltetésig” elnevezésű panelbeszélgetésen Grátzer Szabolcs, a Market tervezési osztályvezetője is részt vett.
Az ágazat meghatározó magyar vállalatának szakembere felszólalásában arra hívta fel a figyelmet, hogy míg mondjuk 6-7 évvel ezelőtt a BIM elterjedéséről vagy hiányáról globálisan beszéltünk, mára jóval árnyaltabbá vált a kép. „Vannak olyan területek a hazai építőiparban, ahol elterjedt, van, ahol kevésbé; illetve van olyan funkciója, amit jobban használnak, és van amit kevésbé” – fogalmazott a szakember.
Szavai szerint ezt figyelembe véve ideje lenne több rétegben vizsgálni a BIM alkalmazását. „Érdemes lenne megnézni mely funkciói milyen projektfázisokban vannak jelen, továbbá azt is, hogy mely projekttípusokban használják jellemzően.” Összességében a fókusz megváltoztatását és egy diverzifikált felmérést javasolt.
A kerekasztalbeszélgetés során körbejárták azt a témát is, hogy mi lehet a BIM terjedésének akadálya, illetve motorja. Ennek kapcsán elhangzott, hogy egy beruházónak nem feltétlenül érdeke, hogy egy komolyabb szintű BIM-modellt követeljen meg. Grátzer Szabolcs ebben a témában rámutatott, a BIM érvényesülésénél fontos kérdés, hogy a projekt során ki szabja meg az elvárásokat, illetve ki, mikor és kinek adja meg az információkat.
A témához kapcsolódva felhívta a figyelmet az Egyesült Államokban honos gyakorlatra, amelyben a projekt lebonyolítási módja éppen fordítottja a hazainak. „Elsőként megbízzák az üzemeltetőt, aki elmondja hogyan képzeli el a gazdaságos és az épület funkcióinak megfelelő üzemeltetést. Második lépésben erre az elképzelésre alapozva megbíznak egy kivitelezőt. A kivitelező pontosan tudja, hogy a rendelkezésre álló pénzből mit lehet építeni, és ennek tükrében megbízza a tervezőt. Ez az üzemeltetési modell pont fordítottja a miénknek, így érdemes rajta elgondolkodni.”
A lapunk által részleteiben is bemutatott Contech Konferencián visszatérő téma volt a digitalizációhoz (azon belül a BIM-hez különösen) fontos szemléletváltás: az úgynevezett Mindset Change témakörben külön kerekasztalbeszélgetést is szerveztek. Ennek tükrében kérdeztük meg Grátzer Szabolcsot, hogyan látja ezt a tényezőt. „A szemléletváltás nem könnyű ügy, be kell látni, hogy egyszerre sok ember szemléletét nagyon nehéz megváltoztatni” – hangzott a tervezési osztályvezető válasza. „Én a megoldást abban látom, hogy első körben a vezetők szemét nyitjuk fel. Az ő szemléletüknek kell megváltozni, és ha ez megtörtént akkor konkrét lépésekben lehet haladni, az általuk közvetített példák által.”






Vitézy Dávid többek közt az állami beruházások előkészítéséhez és lebonyolításához szükséges intézményrendszer újjáépítését emelte ki az új minisztérium feladatai közül.
A Pázmány Péter Egyetem új campuszára kiírt közbeszerzés érvénytelenítésével a hazai építőipar vérzivataros évei után egy újabb 100 milliárdos megbízás veszett el. Ez a projekt előkészítésében résztvevők sok éves munkájába fektetett pénz/idő/energia közvetlen vesztesége mellett alvállalkozók százainak okoz közel megoldhatatlan kárt. A kiírást övező jogviták kapcsán a KÉSZ Építő Zrt. juttatta el lapunkhoz a nyilatkozatát, amelyet alább változtatás nélkül leközlünk.