Az építőipar az egyik legnagyobb energiafelhasználó és az egyik legnagyobb környezetszennyező is. Így a felelőssége és a hatása is hasonló mértékű a klímavédelem, az energiamegtakarítás és a körforgásos gazdálkodás területén. Az ÉVOSZ új, Fenntarthatósági Tagozata átfogó változásokat sürget az iparágban.
Miért vált elkerülhetetlenné a fenntarthatóság az építőiparban? Hol tartanak Magyarországon az iparág szereplői ezen a téren? A Spakli'21 podcast legújabb adásának vendége Kálmán Péter, az Óbuda Group vezérigazgatója és a Fenntarthatósági Tagozat elnöke volt, akivel Bene János beszélgetett.
Az ország összes energiakészletéből az építőipar 40 százalékot használ fel. Az iparág, ezáltal óriási hatással lehet az energiafüggőség csökkentésére és a megtakarításokra is. Hasonlóan fontos szerep hárulhat a hulladékgazdálkodás területén is az építőipar szereplőire, a keletkező hulladékmennyiség 52 százaléka is hozzájuk, illetve magukhoz az épületekhez kapcsolódnak – érzékeltette az ágazat felelősségét Kálmán Péter.
Az Óbuda Group vezérigazgatója külön kitért az építőanyagok minőségére is – a mikroműanyagok, oldószerek hatásaira – és arra, hogy a különböző zöldépület-minősítési rendszerek komolyan foglalkoznak a felhasznált anyagokkal.
Az ÉVOSZ alig fél éve működő tagozata elkészítette a Zöld minimum javaslatcsomagot, amelyet továbbítottak a szaktárcához és egyéb döntéshozókhoz.
A cél az, hogy legyenek kötelezőek a környezeti szempontok az építési beruházásokban elsőként az uniós értékhatár feletti állami és önkormányzati projekteknél, majd idővel a többi építkezés esetében is.
A javaslatban összegezték a tervezők, a kivitelezők és az üzemeltetők számára azokat a környezeti szempontokat, amelyeknek érvényesülnie kell. Egyebek mellett az energiatakarékosság, az újrahasznosítás, a károsanyag-kibocsátás csökkentése vagy az élhetőbb beltéri környezet biztosítása.
Kálmán Péter beszélt arról is, hogy az ÉVOSZ-ban működő cégek felismerték, hogy
a fenntarthatóság nem kezelhető egy-egy szakma által, így az nem csak a tervező vagy a kivitelező felelőssége. Ágazati szintű összefogásra van szükség, így született meg az ÉVOSZ első olyan tagozata, amely a teljes építőipari vertikumot összefogja.
Az Óbuda Group vezérigazgatója kitért arra is, hogy készítettek egy felmérést, amelyből kiderült, hogy a válaszadó cégek 62 százalékánál a vállalatvezetésben megjelenik a fenntarthatósági stratégia, de nagyon eltérő módon. A visszajelzések segítik a tagozat munkáját, hogy mely területen tudnak elsőként szakmai segítséget nyújtani. A tervek szerint évente megismétlik majd a kutatást, hogy lássák a fejlődési folyamatokat.
A szakmai szervezet támogatást nyújt jó gyakorlatok bemutatásával és mintadokumentumok elkészítésével a tagságnak a fenntarthatósági szempontok érvényesítéséhez. Továbbá sürgeti, uniós és állami források bevonását az épületek zöldminősítéseinek való megfelelés 0-5 százalék körüli többletköltségeinek finanszírozásához.
Az adás betekintést nyújt abba, hogyan lehet a fenntarthatóságot nemcsak elvként, hanem gyakorlati versenyelőnyként is értelmezni.
A podcast az alábbi linkre kattintva érhető el.
Az igényvezérelt szellőztetés és az újrahasznosított acélból készült légcsatornák egyszerre csökkentik az energiafelhasználást és a karbonlábnyomot, miközben növelik az épületek értékét. A jövő épületei megkövetelik a fenntartható épületgépészeti megoldásokat is!
27 kilométernyi vezeték, 2 millió köbméternyi tározókapacitás - augusztusban lezárta Ormány és Kislippó környékének öntözőfejlesztését a SZABADICS Group és az AQUAPROFIT.