A NIF Zrt. beruházásában megvalósult projekt hozzájárul a kölcsönös átjárhatóság feltételeinek megteremtéséhez, a szolgáltatások színvonalának emelkedéséhez.
Kiépült az ETCS2 vonatbefolyásoló rendszer a Ferencváros–Székesfehérvár szakaszon. A NIF Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt. beruházásban zajló fejlesztésről Rozsy Gábor, a vállalat vasútfejlesztési igazgató-helyettese tartott prezentációt.
Az európai uniós és hazai forrásból megvalósult 6,9 milliárd forint értékű kivitelezést a Siemens Konzorcium (Siemens Mobility Kft, Siemens Mobility GmbH és Siemens Mobility AG) végezte.
A projektben 63 kilométer hosszan építették ki a vonatközlekedés felügyeletét ellátó rendszert, melyen már 2020 év vége óta próbaüzemben zajlik a vasúti közlekedés. A végleges használatbavételi engedélyt 2022 októberében szerezte meg a projekt.
„A 2-es szintű Egységes Európai Vonatbefolyásoló Rendszer (ETCS L2) elsődleges rendeltetése a vasúti forgalom biztonságának garantálása a legkülönbözőbb üzemi helyzetekben. A rendszer a kapott menetengedélyek és pályaadatok alapján figyelmeztető jeleket küld, kiszámolja az üzemi és vészfékezési sebességprofilokat, és ezek betartását ki is kényszeríti a mozdonyvezetőtől, ezen kívül ellátja a vonatra és a pályára engedélyezett sebesség folyamatos felügyeletét is”
– ismertette Rozsy Gábor.
„A biztosítóberendezésekkel való állandó kapcsolattartást az ún. RBC (Radio Block Center – rádiós irányítóközpont) teszi lehetővé. Az ETCS L2 rendszert két RBC-re kellett felépíteni, melyből egy már rendelkezésre állt Martonvásáron, egy újonnan létesült Ferencváros állomáson”
– tette hozzá.
A fejlesztés során feladat volt az RBC központok és a vasúti célú kommunikációs hálózat, a GSM-R közötti kapcsolat kiépítése. Az RBC-n keresztüli kapcsolattal a biztosítóberendezéstől nyert adatokat felhasználva kapják a vonatok a GSM-R hálózaton keresztül a továbbhaladásukhoz szükséges információkat.
Az ETCS2 rendszer állandó információcserét tesz lehetővé az állomási biztosítóberendezések, a vonali biztosítóberendezések, valamint a fedélzeten működő berendezések között. A mozdonyvezető az utasításokat a nyílt pályán elhelyezett jelzők mellett egységesen és közvetlenül a vezetőálláson elhelyezett kijelzőn is megkapja.
A fejlesztés során a szakemberek a sínszálak közé elektronikus jeladókat (balizokat) telepítettek, melyek komoly szerepet játszanak az ETCS rendszerben a vonatok pozíciójának azonosításában. Az irányítás a Martonvásár, Kelenföld és Ferencváros állomásokon létesített rádiós központokból történik.
A forgalmi szolgálat szükség esetén természetesen a sajátkezelőfelületén keresztül is beavatkozhat a vonatforgalomba.
A megvalósult fejlesztés lehetővé teszi, hogy a szerelvények egyes szakaszokon akár 160 km/órás sebességgel haladjanak. Az utasok a jelenleginél gyorsabban juthatnak el vonattal a fővárosból például a Balatonra. A beruházás hozzájárul a magyar és az európai vasúti hálózat egységesítéséhez, a kölcsönös átjárhatóság feltételeinek megteremtéséhez, a szolgáltatások színvonalának emelkedéséhez.
Bejelentették a Kecskemét-Dabas-Budapest vasútvonal felújítását, az 5-ös főút négysávústását a Mercedes-gyárig és a Halasi úti felüljáró modernizálását is – többek között.
Hamarabb épül fel a vártnál a BYD-gyár, 2025 második felében legurul az első autó a gyártósorról. Szegedtől Ceglédig fejlesztések várhatóak a MÁV 140-es vasútvonalán, a röszkei határátkelő pedig kínai hitelből válik a schengeni térség legjelentősebb szárazföldi határátlépő pontjává. Bővítik a közműszolgáltatásokat, lakóövezetet alakítanak ki és végül, de nem utolsósorban Szeged hídjait is fejlesztik.