2024.07.18, Csütörtök
A kétmillió ember életét megkönnyítő Déli Körvasút sorsa kedden dőlhet el – tárgyalhatják a projekt ellen benyújtott keresetet

A kétmillió ember életét megkönnyítő Déli Körvasút sorsa kedden dőlhet el – tárgyalhatják a projekt ellen benyújtott keresetet

magyarepitok.hu

2023.04.28. 11:49 - Szabó Ákos

Budapest közösségi közlekedésének jövője múlhat a projekten, számos fejlesztés épül rá.

Hirdetés

Bírósági tárgyalás várható jövő kedden a Déli Körvasút projektjében, az azt ellenzők által kezdeményezett per második tárgyalását kedden tarthatják meg – írja a Világgazdaság önálló értesülések alapján. A gazdasági lap ennek apropóján megszólaltatta az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) vezetőségének két illetékes tagját is, akik eloszlatták a félreértéseket a budapesti és agglomerációs vasúti közlekedés revitalizációjában és rendezésében is kulcsfontosságú projekttel kapcsolatban.

 

A V0-s és a Déli Körvasút nem helyettesíti egymást

A beruházást ellenzők egyik fő érve és elvárása, hogy a Déli Körvasút helyett a V0-s projektje épüljön meg. Ezzel kapcsolatban Nagy Bálint, az ÉKM közlekedési államtitkára rögtön ki is fejtette a VG-nek: nem vagy-vagy kérdésről van szó.

„Fontos látni, hogy a kettő nem konkurense egymásnak, hanem éppen, hogy kiegészíti egymást. A V0-s a következő évtizedek egyik legfontosabb kötöttpályás projektje, ami hosszú távon meghatározza Magyarország logisztikai ágazatának alakulását, ugyanakkor nemzetközi szempontból is komoly súlya van. Ha elkészül, átveszi a Déli Körvasútra terhelődő teherforgalom döntő részét, így a Déli Körvasút személyszállítási fókuszúvá válhat. Ez azért is lényeges, mert így a Déli Körvasútat még használó teherforgalom nappal tud majd közlekedni az éjjeli órák helyett.”

Az államtitkár hangsúlyozta: prioritásként kezelik a fővárosi agglomeráció és Budapest centruma közötti közlekedési kapcsolat javítását, már csak a tömeges ingázás miatt is: a Déli Körvasút stratégiai jelentőségű projekt, nemzetközi kitekintésben pedig nemzetstratégiai jelentősége van, valamint hazai és uniós forrásokból jön létre.

A Déli Körvasút fejlesztése naponta több mint kétmillió ember életét könnyítené meg azzal, hogy komfortosabbá válna a városba irányuló és a városon belüli utazásuk

- derül ki elemzéséből. Rámutatott, hogy amennyiben a beruházást nem akadályozzák, akkor 2027-re megvalósulhat a környezetrendezéssel együtt és a V0-s tervezéséről is bővebb információkat adott.

 

A harmadik vágány nélkül nem folytatódhat a Budapest közlekedését fejlesztő vasúti beruházássorozat

Azt, hogy mekkora léptékű fejlesztést jelentvalójában a Déli Körvasút, már Kikina Artúr, az ÉKM vasúti beruházások támogatásáért felelős helyettes államtitkára fejtette ki. Hangsúlyozta: egy összesen 900-1000 milliárd forint értékű beruházássorozatról van szó, melynek minden eleme uniós támogatással valósulhat meg, vagyis a teljes elképzelés megvalósítása függ az uniós források hozzáférhetőségétől.

Kikina Artúr elsőként a projekthez nélkülözhetetlen és egyben ahhoz is szükséges Déli összekötő vasúti Duna-híd fejlesztéséről és bővítéséről beszélt, mely már elkészült a Duna Aszfalt Zrt. kivitelezésében (erről lapunkban a kivitelezés alatt végig részletesen, képriportokkal és videókkal számoltunk be).

 

A Déli összekötő vasúti Duna-híd

A projekt második ütemeként írta le a Ferencváros és Kelenföld közötti pályabővítést, melyről már előkészítési folyamatában is rendszeresen és részletesen írunk, a kivitelező itt a V-Híd Zrt. Mint elmondta,

  • ennek révén óránként 18 vonat helyett csúcsórában 32-t lehet majd mindkét irányba indítani.
  • A tehervonatok jelentős része ráadásul nem is csak éjszaka tudna közlekedni, mint most.

 

Az uniós értékelés szuperlatívuszokban beszélt a projektről

E pályabővítésről Kikina Artúr kiemelte még, a vasútépítésben eltöltött, hosszú pályafutása során az erre vonatkozó pályázat volt a legsikeresebb az Európai Bizottságnak a hazai vasúti fejlesztéssel kapcsolatban beküldöttek közül (Kikina Artúr lapunkban még a NIF Zrt. vasútfejlesztési igazgatójaként adott részletes interjút – a szerk.).

A dokumentum uniós elbírálói az anyagról szuperlatívuszokban nyilatkoztak, a legrosszabb értékelés is az volt a részükről, hogy very good

- mondta el.

 

Ha nem készül el a beruházás, feltorlódnak a vonatok

Másrészről rámutatott arra, hogy ha nem valósulna meg a beruházás, akkor vélhetően torlódnának a tehervonatok a ferencvárosi és a kelenföldi pályaudvarok közelében, hiszen mára a Déli összekötő vasúti hídon a korábbi kettő helyett három sínpár áll rendelkezésre, viszont a hídon kívüli szakaszok még két sínpárosak. A vezető szakember kifejtette: itt is nagy szükség van a harmadik vágány kialakítására.

 

Ha projekt nem haladhat, várhatóan megmarad a vonal elavult állapota

 

Történelmi lemaradást lehet behozni

Egyben megragadta az alkalmat arra is, hogy kifejtse: eljött az ideje a fővárosi fejpályaudvarok tehermentesítésének az ott időző személyvonatok tömegétől. Rámutatott: a vonatok ahelyett, hogy folyamatosan úton lennének, hosszan időznek a fejpályaudvarokon, annak ellenére a mai biztosítóberendezések már lehetővé teszik, hogy a szerelvények némi túlzással akár látótávolságon belül követhetik egymást, az óránként akár 100-160 kilométeres sebességgel haladó szerelvények is.

Ehhez meg kell szabadulni a szerelvények üres várakozási idejétől, és ezt úgy, hogy a fővárosban is folyamatosan közlekedjenek a vonatok: ehhez pedig sűrűn kapnának megállókat, úgy működne a Déli Körvasút rendszere, mint a metró vagy a villamos.

 

Ezek a fejlesztések vannak közvetlen veszélyben

Kikina Artúr felsorolta a mostani pereskedéssel veszélybe került, a Déli Körvasút második ütemének részeként megvalósuló projektelemeket.

  • a Gubacsi-híd utáni pályaszakasz helyenként három, máshol négyvágányú lenne.
  • új megálló létesülne a Közvágóhídnál és a Nádorkertnél, az előbbi révén a Nemzeti Színház és környéke, az utóbbi révén a Mol és az Infopark megközelíthetősége javulna.

 

Ezen az útvonalon épülne meg a főváros közlekedésének új ütőere

Mindehhez az alábbi építményeket készítenék el:

   • hét vasúti hidat,

   • 5,1 kilométer hosszan vasbeton támfalat,

   • öt gyalogos aluljárót,

   • zajvédelemi beruházásokat,

   • és a pályák alatti közmű kiváltását.

Kiemelte: ennek a beruházási szakasz kereteinektöbb mint a feléből műtárgy épülne, a nettó vasúti beruházásokra pedig „csak” 30 százaléknyi pénz jut.

 

Megtízszereznék a fák számát

Többek között hozzátette:

az új pálya korszerű rezgés- és zajvédelemmel épülne, de mivel a vasút zajhatása így is kétségtelen, előzetesen egyeztettek a XI. kerületi önkormányzattal.

Ahogy a helyettes államtitkár a VG-nek elmondta, ezeknek az egyeztetéseknek eredményeként az érintett lakosok lakásainak vasút felőli nyílászáróit korszerűbbre cserélnék, de a program megvalósítása azonban az egyeztetés után indult környezetvédelmi per miatt szünetel, ahogyan leállt a kifogásolt fakivágás is. A fakivágásról kifejtette: a közterületen kivágott minden száz fa helyett ezret ültetnek, amilyen fakivágás pedig eddig megvalósult, az a MÁV tulajdonában lévő területeken történtek, ahol szigorú vasúti törvény szabályozza a kivágott fák pótlásának módját.

 

Egy teljes fővárost fejlesztő beruházássorozat szakadhat meg

A vasútépítkezésékért felelős helyettes államtitkár ezt követően hangsúlyozta: a Ferencváros és Kelenföld közötti bővítés nélkül feleslegessé válna a teljes beruházás további három eleme is, hiszen ezek az első kettőre épülnek.

Mint a VG is írja, ez a veszély nem vethető el és a keddi tárgyalás kapcsán is aktuális: mivel per miatt felfüggesztették a második ütem környezetvédelmi engedélyének végrehajtását, ezzel az engedély hatálya alá tartozó kivitelezési munkákat.

Rámutatnak: ha a projekt szempontjából nem születik kedvező ítélet, akkor nem lesz lehetőség a 2027-re kitűzött megvalósítás és a Déli Körvasút és Budapest vasúti hálózatának további ezirányú fejlesztésére.

Még azt is a említik, mint lehetőséget, hogy elképzelhető, hogy a ha ez a projektrész elmarad, akkor a hasonló költségvetésű Debrecen–Nyíregyháza fejlesztés valósul meg.

 

Új vasúti híd, környezetrendezés

A most per alatt álló ütemre pedig nem kevés fejlesztés épül:

  • a harmadik ütemben a ferencvárosi pályaudvar Duna felőli végén vasúti híddal kereszteznék a pályaudvar sínjeit, a Népligetnél pedig kialakítanának egy új vasúti megállóhelyet.
  • A negyedik ütemben pedig a fenti beruházási területek környezetrendezése történne meg mintegy 20 milliárd forintból, melyben nagy kiterjedésű zöld felületet alakítanának ki, mellette számos új parkolót, játszóteret és kutyafuttatót is. 

 

A tervezett Népliget megálló (ÉKM)

 

A V4-es gyorsvasút is erre a fejlesztésre épülhet

Végül az ötödik ütem része a Kelenföld és Törökbálint közötti szűk vasúti keresztmetszetet felszámolása. Mint írják, innen lehet majd csatlakozni a Budapest és Varsó közötti nagy sebességű vasútra, amelynek kialakítása egy nagyszabású régiós elképzelés része: a lengyel és magyar fővároson mellett Pozsony, Bécs, Brno és Prága nagysebességű vasúti kapcsolatának megvalósítása.

A projekthez kapcsolódó, esetlegesen attól függő fejlesztések pedig még ezzel sem érnek véget, ide tartozik például egy új fonódó villamos (ez a Gellért térről a Műegyetem rakparton és a Dombóvári úton haladna a Budafoki útig és a Nádorkertnél lehetne a vonatra átszállni róla).

Kötött pályaDéli körvasútÉpítési és Közlekedési MinisztériumV-Híd Építő Zrt.vasútépítésDéli összekötő vasúti Duna-hídDuna Aszfalt Zrt.hídépítés

Hírlevél

Hirdetés