Agglomerációt érintő vasúti fejlesztést akadályozna meg a főváros XV. kerülete

Környezetvédelmi pert indított a XV. kerület a 71-es, Veresegyház−Vác vasútvonal fejlesztése ellen, melyet első körben meg is nyert – olvasható Vitézy Dávid Facebook posztjában. Az eset hasonlatos a Déli Körvasút ügyéhez, melyről számos alkalommal tudósítottunk már.

Ahogy azt korábban lapunkban is megírtuk a Budapesti Agglomerációs Vasúti Stratégia nyomán tervezik a 71-es vasútvonal kapacitás- és színvonalnövelését, melynek mindenhol része a megállóhelyek és állomások akadálymentesítése, az épületek és környezetük rendezése.

A bejegyzés szerint a stratégia készítésekor a tanulmányok az egyik legnagyobb utasszám-növekedési potenciállal, tehát a Budapest felé az agglomerációból áramló autóforgalom csökkentésére az egyik legnagyobb tartalékkal bíró vasútvonalként ezt a vonalat azonosították.

A ma egyvágányos vonal Rákospalota-Újpestnél ágazik ki a váci fővonalból és Fót, Őrbottyán, Veresegyház érintésével éri el Vácot. A három fő településen 51 ezren élnek, a lakosságszám 10% fölött nőtt az elmúlt évtizedben. Az óránként közlekedő vonat ma egy ekkora térség kiszolgálására nyilvánvalóan alkalmatlan – véli a közlekedési szakember.

A kormány 2021-ben döntött a beruházás előkészítéséről, a Budapest Fejlesztési Központ ki is írta a tervezési tendereket, elindult a tervezés.

A tervek szerint jelentős hosszban a mai egyvágányos vonalat két vágányra kellett bővíteni, és Rákospalota−Újpest állomást fel kell újítani, mert az állomás kapacitása nem éri el azt a szintet, amit a növekedő forgalom igényelne. Azonban nem csak az utasforgalmi létesítmények miatt kell fejleszteni. A sűrű vonatkeresztek miatt a tervezői modellezések alátámasztották, hogy külön szintű vasúti csomópont, átemelési műtárgy, azaz, vasúti felüljáró megépítésére lenne szükség.

A korábban kifogásolt esztétikai problémákat orvosolták

A tervezés idején számos egyeztetés történt a XV. kerülettel, melynek során elsősorban esztétikai kifogásokat emeltek, ezért a BFK arra fókuszált, hogy a műtárgy kialakítása a lehető legkevésbé zavarja a környék látképét.

Vitézy Dávid posztjában azt is kiemelte, hogy a műtárgy megépítése kisajátítást nem igényel, MÁV területeken épülne, ráadásul tehervonat nem közlekedne rajta, hisz nincs teherforgalom a veresegyházi vonalon, csak a vonalon ma is már közlekedő halk elektromos motorvonatok járnának itt a jövőben is. Ennek ellenére a XV. kerület részéről pert indítottak a beruházás ellen.

A felperesi keresetében a XV. kerület arra hivatkozott, hogy „védett kertvárosi rész közelében” nem ért egyet a vasúti fejlesztéssel és a szintbeni keresztezés megtartását kéri. Azzal érveltek, hogy a vasúti műtárgy „több száz ember életkörülményeinek tönkretételét” okozza, azonban ezt alátámasztani nem tudták.

A projekt szerepel az uniónak küldött támogatási listában

A környezetvédelmi engedély elleni perben a bíróság megállapította, hogy a dokumentum „csak utal arra, hogy a meglévő vágánykapcsolatokkal a megnövekedett vasúti forgalom csak külön szintű átemeléssel volt megoldható.” A bíróság álláspontja szerint ezen indoklás nem tesz eleget az előírásoknak, mivel településképi és zajhatás szempontjából a szintbeni keresztezésnél a különszintű vasúti műtárgy kedvezőtlenebb, ezért sokkal alaposabb alátámasztást várt volna a bíróság.

 

A bejegyzés záró soraiban Vitézy Dávid úgy tájékoztat, hogy a beruházás szerepel a kormány által az Európai Bizottságnak kiküldött és elfogadott IKOP Plusz projektlistában, az uniós ciklus támogatott közlekedési beruházásai között, és bár ezek a források jelenleg fel vannak függesztve, de amint ez a helyzet változik, a kivitelezés forrása is biztosított lesz.

A szakember reményét fejezte ki, hogy addigra már nem fogja pereskedés akadályozni ezt a beruházást.