Megmenekült a lebontástól egy 200 éves békéscsabai ház

Békéscsabán az 1810-es években három szárazmalom üzemelt, ahol ökör és ló segítségével őrölték a gabonát. Működtetésüket az 1860-as években szüntették meg. A három szárazmalomból napjainkra egy maradt fenn: ez Békéscsaba legrégebbi épülete, a Molnárház, ami az 1818-as Bodoky-féle térképen, a békési megyeszékhelyről készült első térképen is szerepelt.

Felújítása 2014-ben kezdődött el a Békéscsabai Hagyományőrző Kulturális Kör kezdeményezésére, akik végig támogatták a munkát és szó szerint a lebontástól mentették meg az akkor már életveszélyes állapotban lévő Molnárházat – mondta el a szerdai átadón Herczeg Tamás kulturális tanácsnok.

A békéscsabai közgyűlés 2015-ben vásárolta meg korábbi tulajdonosától az ingatlant, és nyolcmillió forintot szavazott meg az épület aláfalazására és statikai megerősítésére. A tetőszerkezetet és a nádfedeles tetőt további kétmillió forintos városi alapból hozták rendbe, emellett Békés megyei vállalkozások, képviselők és magánszemélyek is adtak adományokat - mondta Mácsai Sándor, a Békéscsabai Hagyományőrző Kulturális Kör elnöke.

A 240 négyzetméter alapterületű Molnárházat a Csabagyöngye Kulturális Központ üzemelteti majd, a tervek szerint kiállítóhelyként, közösségi térként és kézműves alkotóműhelyként kívánják hasznosítani az épületet. A háztól egy kilométeres távolságon belül elérhető Békéscsaba történelmi jelentőségű épületeinek többsége, így az egykori szárazmalom a majdani értékőrző, várostörténeti útvonal kiindulópontja is lehet.