2021.12.02, Csütörtök
Számos átalakítás készül el idén a Kiskunsági Nemzeti Park madárparadicsomaiban
Fotó: Kiskunsági Nemzeti Park

Számos átalakítás készül el idén a Kiskunsági Nemzeti Park madárparadicsomaiban

MTI

2017.01.16. 16:27 - Antal Zsófia

A Fehér-tó, a tiszaalpári Nagy-tó és a Fülöpháza melletti erdei iskola a fő helyszínei a már folyamatban lévő átfogó fejlesztéseknek, melyek során zsilip, csatornafelújítás és új fogadóépület is átadásra kerülnek.

Hirdetés

Idén befejeződik a tiszaalpári Nagy-tó helyreállítása, így madárparadicsommá alakulhat az évente több száz madárnak otthont adó tó, amely ráadásul fontos pihenő- és táplálkozóhely vonulási időszakban is - tájékoztatta az MTI-t Ugró Sándor, a Kiskunsági Nemzeti Park igazgatója.

Ősz óta zajlik a madarak százainak otthont adó vizes élőhely helyreállítása. Elkészült a vízrendszer működésének kulcsát jelentő zsilip, valamint a holtág és a Nagy-tó közötti közvetlen kapcsolatot biztosító csatorna felújítása. Folyamatban van a tó kotrása, a kotróanyagból pedig költősziget épül a madaraknak. A felsoroltakhoz kapcsolódó kivitelezést a közbeszerzési értesítő szerint a Békés Drén Környezetvédelmi, Víz-és Mélyépítési Kft. végzi, nettó 258 millió forintból.

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesülettel (MME) közös projektjük keretében februárban és márciusban mintegy ezer szalakótaodút helyeznek ki a park területén. Ehhez kapcsolódóan még idén elkészül az élőhely-rekonstrukció a Fehér-tó mellett, és a tervek szerint megépül a bemutató célokat szolgáló Szalakóta Ház is.

Kibővítik a Fülöpháza melletti Naprózsa Erdei Iskolát és megkezdődik Bugacon a Puszta kapuja elnevezésű fogadóépület építése is, mely a térség Natura 2000 területeit, élőhelyeit, védett és fokozottan védett növény- és állatfajait, kultúrtörténeti, valamint néprajzi értékeit mutatja majd be.

 

Újra őshonos fákkal telepítik be a területet

Ugró Sándor hangsúlyozta: a Kiskunsági Nemzeti Park több mint 10 ezer hektárnyi erdővel rendelkezik. Kora tavaszig befejeződik a 350 ezer facsemete, köztük hazai nyárfajok, kocsányos tölgy, magyar kőris, mezei és vénic szil, vadkörte, valamint mezei- és tatárjuhar ültetése mintegy 60 hektáron. Az erdősítés célja az őshonos fafajokból álló erdőszerkezet kialakítása, ugyanis jelenleg a nemzeti park területén a faállomány 40 százaléka idegenhonos fajhoz tartozik. Az erdőfelújítás költsége hektáronként csaknem egymillió forint, amit részben az idegenhonos fák kitermeléséből származó bevétel, részben pedig állami támogatás fedez.

Mi épül?építőipari cégekturizmusföldmunkaTiszaalpárkotrás

Hírlevél