Zöld lámpát kapott a gumibitumen a megújuló útügyi szabályozásban

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium az útügyi műszaki szabályozás megújulásáról számolt be közleményében. Az NFM közlekedéspolitikáért felelős államtitkársága az elmúlt félévben felülvizsgálta a teljes közúti szabályozást, és széleskörű szakmai egyeztetések után új rendeletet készített elő. Az újítások az elmúlt években jelentősen megváltozott fogalom- és követelményrendszerekhez igazítják az útügyi szabályozást, ezen újítások szükségességéről a Magyar Út- és Vasútügyi Társaságot irányító Nyíri Szabolcs részletesen beszélt a lapunknak adott interjúban.

Az előkészített miniszteri rendelet egyik jelentősége, hogy megalapozza a költséghatékony, környezetkímélő, ráadásul magyar találmány által továbbfejlesztett gumibitumen térnyerését Magyarországon, melyről korábban Lehel Zoltán, a Duna Aszfalt innovációs főmérnöke közölt elemzést a magyarepitok.hu-n.

Miért lehet korszakalkotó?

A gumibitumen egyik előnye az, hogy használt gumiabroncsok újrahasznosításával állítják elő, így csökkenti a környezet terhelését. Emellett jobban ellenáll a forgalmi terhelésnek és az időjárási viszontagságoknak, hosszabb élettartamú és alacsonyabb a fenntartási költsége, mint a hagyományos aszfaltból épült utaknak. További előnye, hogy csendesebb, és a rövidebb fékút miatt biztonságosabb rajta a közlekedés.

A gumibitument már évtizedek óta használják világszerte, ám előállításának és felhasználási lehetőségeinek jelentős korlátai voltak. A korábbi eljárás szerint ugyanis a gumibitument az építés helyszínén készítették, és néhány órán belül fel kellett használni a gumiszemcsék kiülepedése miatt. Ezt a problémát oldotta fel a Mol és Pannon Egyetem közös fejlesztése: egy speciális kötőanyag felhasználásával kémiailag stabilizálták a terméket, ami lehetővé tette a helyszíni keverés helyett a szállíthatóságot, illetve a hagyományos gépekkel történő felhasználását.

Az eddigi magyar szakaszok jól vizsgáztak

Az NFM közleménye hangsúlyozza, egyedi kérelmek alapján eddig is lehetséges volt a gumibitumen alkalmazása, ennek köszönhetően

• a zalaegerszegi elkerülő idén januárban átadott szakasza is így épült meg, mintegy 5 ezer gumiabroncs újrahasznosításával,
• a 2014-ben átadott villányi elkerülő út pályaszerkezetének valamennyi aszfaltrétege gumibitumenes keverékekből épült,
• emellett a komplex útfelújítási programban 2016-ban elvégzett munkálatok során a kivitelezők közel 39 ezer tonna gumibitumenes aszfaltkeveréket építettek be.

Az érintett útszakaszokon forgalom által okozott nyomvályúsodás, egyéb deformáció nem mutatható ki – áll a közleményben.

A drónok és a vezető nélküli autók szabályozása is folyamatban

Az NFM arról is beszámolt, hogy a megújuló közlekedési szabályozás teret ad az automatizált járműveknek. Ennek alapját az adta, hogy a visegrádi országok novemberben szándéknyilatkozatot írtak alá a magas szinten vagy teljesen automatizált járművek közlekedésének megteremtéséről. A fejlesztési tárca egy kapcsolódó jogszabálytervezet is megalkotott, ennek célja, hogy a tervezők, gyártók kiváló vezetési jellemzőkkel rendelkező automatizált járműveket fejlesszenek ki, amelyek valamennyi úthasználó számára magas fokú biztonságot garantálnak. Az előírások egyértelmű feltételeket szabnak a járműfejlesztő vállalkozásra, a tesztautóra, a tesztvezetőre és a tesztre.

Az államtitkárság befejezte a pilóta nélküli légi járművek repülésére vonatkozó jogszabály-tervezet szakmai előkészítését is. A tervezet a német mintát követve átlátható és kiszámítható szabályozásra tesz javaslatot, amely méret alapján kategóriákba sorolja a drónokat, általános jelleggel meghatározza használatuk alapvető feltételeit, az egyes kategóriákhoz kapcsolódóan pedig további részletes szabályokat tartalmaz, pl. felelősségbiztosítás meglétét követeli meg.

Az előírások a pilóta nélküli légi járműveket használó személyekre vonatkozó elvárásokat is rögzítenek. A javasolt rendelkezések egyszerre segítik a különböző méretű és felhasználási területű drónok alkalmazását, az iparági kutatás-fejlesztést, és nyújtanak védelmet az eszközöket nem használók számára a személyek, épületek és területek megközelíthetőségére vonatkozó előírásokkal.

Tasó László közlekedéspolitikáért felelős államtitkár elmondta, a készülő miniszteri rendeletek közigazgatási egyeztetése és társadalmi véleményeztetése a közeljövőben megkezdődhet.