Teljesítés nélküli bevételek: újabb példa a keleti szomszédból

Tavalyi erdélyi riportunk - hazai útépítés számára is fontos - tanulságai után újabb hír érkezett arról a közegről, ami miatt bizonyos cégek akár a műszaki elvárások és a határidő teljesítése nélkül is szerencsét próbálnak a román autópálya-építésben. Újra az A3-as autópálya szolgáltatott elgondolkodtató adatokat: egy a román pénzügyminisztérium által készített jelentés szerint a román állam 525 millió euró eurót (mintegy 160 milliárd forintot) veszített azon a szerződésen, amelyet az amerikai Bechtel útépítővel kötött az észak-erdélyi autópálya megépítésére. 

Az ellenőrök szava sem számított

Románia 2003-ban kötötte meg a céggel a Nagyvárad-Kolozsvár-Marosvásárhely-Brassó nyomvonalra tervezett, 415 kilométer hosszú sztráda építésére vonatkozó szerződést, ám ebből a 2013-as szerződésbontásig mindössze a pályának a Kolozsvár mellett elhaladó 52 kilométeres szakaszát építette meg az amerikai óriásvállalat. Ezenkívül a magyar-román államhatár és Berettyószéplak közötti 64 kilométeres szakaszon végezte el a munkálatok mintegy felét.

A minisztériumi jelentést megszerző Digi24 hírtelevízió szerint a román állam 1,2 milliárd eurót fizetett ki az amerikai társaságnak. A hírből az is kiderül, hogy a szerződés összértékét 2003-ban 2,2 milliárd euróra tervezték. Bár a végleges szerződéses összeg nem szerepel a hírben, a kifizetés minden bizonnyal aránytalanul nagy a teljesítéshez képest.

A minisztériumi ellenőrök megállapították, hogy az állam indokolatlanul fizetett például 40 millió euró előleget az építőnek, 2011-ben pedig annak ellenére utalta át az útépítő által kért összeget, hogy a román államot képviselő ellenőrök nem ismerték el a kifizetett munka elvégzését. Kár érte az államot a szerződés 2013-as felbontásakor is, amikor 37,2 millió eurót fizetett az útépítőnek, pedig - a jelentés szerint - a Bechtelnek voltak tartozásai a román állammal szemben.

A versenytárgyalás nélkül megkötött Bechtel-szerződés miatt az Európai Unió bírálta Romániát, és nem tette lehetővé, hogy az Európai Unió forrásait is felhasználják az építkezéshez. A román lapok úgy vélték, ez a szerződés volt az ára Románia NATO-csatlakozásának. A romániai korrupcióellenes ügyészség (DNA) több vizsgálatot is folytat a Bechtel-szerződés ügyében. 2013-ban az akkori szállításügyi miniszter jelentette be, hogy a minisztériumból eltűnt a szerződés eredeti példánya.

Mekkora lehet a veszteség?

Hasonló esetek a román autópályákat elemző szeptemberi riportunkban is szerepeltek. Az olasz Salini Impergilo például annak ellenére megkapta a pénzét, hogy az A1-es dél-erdélyi autópálya általuk épített szakaszát 10 hónappal a lezárás után le kellett zárni, mert életveszélyes állapotba került. Hogy milyen nagyságrendű veszteség keletkezett az évek során, arra a botrány idején kitálaló Alin Goga, az állami közútkezelő aligazgatója szavaiból lehet következtetni: beszámolója alapján 2007-től 2015-ig egy 4000 milliárd forintnak megfelelő költségvetésből 2000 kilométernyi autópálya helyett csak 430 kilométer épült meg Romániában.