Átépítik Várpalota kerékpáros és gyalogos hídját: egy műtárgy utóélete és újjászületése

A 8. sz. főút, 30+780,00 km szelvényben lévő B1 jelű gyalogos és kerékpáros híd a Várpalota elkerülő II. ütem részeként épült meg 2016-2018 között. A beruházó a NIF Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF Zrt), a tervező az ÚT-TESZT Kft, a kivitelező az SDD Konzorcium volt (tagjai: Subterra a.s. Dömper Kft. és a Pannon-Doprastav Kft.).

Az eredetileg 30 méteres nyílású gyaloghíd helyét területi korlát miatt nyugati irányba 110 méterrel át kellett helyezni, ahol a csomópont közelsége miatt a nyílás 35 méterre növekedett. A módosított építési engedély alapján megépült gyaloghidat 2018. február 19-én vette át kezelésre Várpalota Város Önkormányzata.

 

A szerződés előírásainak megfelelő gyakoriságú jótállási szemléken a hídszerkezet középső keresztmetszetének tervezettől eltérő lehajlását észlelték a szakemberek. A kivitelező az észlelést követően geodéziai mérésekkel követte az alakváltozást. A középső keresztmetszet lassú ereszkedése 2019 októberében „felélte” a tervekben számításba vett 9 centiméteres húrmagasságot és 5 centiméteres túlemelést, így a szerkezet felső síkja közel vízszintes lett.

Az alakváltozás 2019 végére egyre lassuló ütemben, kismértékben ugyan, de tovább növekedett, amely a műtárgy élettartama tekintetében kedvezőtlen jövőképet vázolt statikai, állékonysági, esztétikai és vízelvezetési szempontból is.

 

A fokozódó lehajlás okainak feltárására és a legfontosabb teendők meghatározására a kivitelező – a tervező közreműködésével – 2019 novemberében felkérte a VIA-PONTIS Kft. szakértőit független mérnök-szakvélemény elkészítésére. A szakértői vizsgálatok részeként a szokásos szakmai rutinnál részletesebb alapanyag diagnosztikára is sor került. A helyszíni vizsgálatok megállapításait, laborálások eredményeit a szakértők konzíliumon megtárgyalták és szakértői véleményben rögzítették.

A hídvizsgálati szakvélemény a tervezett és megépült szerkezet kialakítását koncepcionálisan problémásnak tartja és rögzíti, hogy a középső nyílás nagy karcsúsága a nyílásközépi takaréküreges könnyítés ellenére is hajlamos a szűk szakmai körökben ismert jelenségre („feszültségszivattyúra”), amely irreverzibilis folyamatként a lehajlás szigorúan monoton növekő változását eredményezi, annak ellenére, hogy a felszerkezet viszonylag magas (C40/50) betonszilárdsággal minősítetten épült meg. A fenti folyamatra ráerősített a lágyvasas igen karcsú szerkezet kúszása, mely az adott esetben, nagyobb mértékben és látványosabban mutatkozott meg, mint más hasonló rendszerű monolit vasbeton hídszerkezetek esetében.

 

 

A szakértői vélemény kimondja, hogy tárgyi híd lágyvasas szerkezet tulajdonságával összefüggésbe hozható, kúszásra visszavezethető kedvezőtlen alakváltozása (lehajlása) olyan mértéket ért el, amely indokolttá teszi a beavatkozás elrendelését, a további esetleges állagromlás elkerülése és a visszafordíthatatlan folyamatok előfordulásának teljes kizárása érdekében.

A szakértők egybehangzó véleménye alapján helyezték el 2019. december 06-án a híd középső keresztmetszete alá a gyámolító állvány, amelyre jelenleg a híd felszerkezete – a pulzáló mozgások eredőjének következtében – egy ponton sem támaszkodik fel. Az állványzat kiépítésével párhuzamosan a kivitelező a szerkezet kedvezőtlen alakváltozási folyamatának megállítása és kiigazítása érdekében az érintett szervek bevonásával haladéktalanul megkezdte a végleges beavatkozás terveinek elkészítését.

Több megoldási változat közül a kivitelező a gyaloghídon kialakult helyzet megoldása érdekében a meglévő 30 m-es 170 tonna súlyú vasbeton felszerkezet középső nyílásának lecserélése mellett döntött. A korszerű gyémántköteles technológia alkalmazásával, a kivágásos elbontást és kiemelést követően a híd középső részébe egy új, 38 tonnás acél ortotróp pályalemezes felszerkezet kerül beépítésre. Az átalakítás során nem csökken a híd egyetlen fontos paramétere sem, így változatlan marad a szélessége, illetve funkciója, növekszik viszont a műtárgy teherbírása és állékonysága.

 

A kivitelező a tervezés időszakában több egyeztetést folyatott a tervezett beavatkozások műszaki tartalmáról a megrendelő NIF Zrt.-vel, valamint a mérnökkel, az áthidalt főközlekedési út kezelőjével a Magyar Közút Nonprofit Zrt.-vel, a műtárgy üzemeltetőjével Várpalota Város Önkormányzatával, valamint a híd engedélyezésében és jóváhagyásában illetékes Budapest Főváros Kormányhivatala Országos Közúti és Hajózási Hatósági Főosztály Hídügyi Osztályával a kialakult állapotról és a tervezett beavatkozásokról, valamint az ehhez szükséges eljárások lefolytatásáról.

 

Az elkészült átépítési tervekre a szükséges kezelői, mérnöki és megrendelői jóváhagyások birtokában az építési engedélyt 2020. május 19-én adták ki, a kivitelezés megkezdéséhez szükséges dokumentációk összeállítása és jóváhagyása jelenleg folyamatban van.

Az átépítés helyszíni kivitelezése a jóváhagyott forgalomtechnikai tervek értelmében 2020. június második hétvégéjén megkezdődik. Ennek megfelelően a kivitelező az elbontandó középső 30 méteres felszerkezeti részt 2 fő elemre darabolja, majd az eredeti lágyvasas szerkezeti részeket kiemeli. Az új felszerkezetet a gyártóműből egy darabban szállítják a helyszínre és emelik be a főpálya felé. A ki- és beemelés, illetve egyéb építési fázisok időszakára (egy-egy hétvégi alkalommal) a híd alatti forgalmat elterelik.

 

A tervezett beavatkozást a kivitelező a saját költségén, a szerződésben foglalt jótállási kötelezettségének teljes körű teljesítése érdekében idén nyár végéig végzi el, biztosítva az önkormányzati műtárgy emelt szolgáltatási szintjének élettartam alatti zavartalan üzemelését, az eredeti megjelenéséhez hasonló, de funkciójában akár tovább gondolt kialakítással.

 

--

A cikk szerzője: Kerékgyártó Attila, a Dömper Kft. projektvezetője