A Ring, a SPECIÁLTERV és a FŐMTERV dolgozhat két vasútvonal budapesti agglomerációjának fejlesztésén.
Korábbi cikkünkben írtuk meg, hogy kiírták a két fővárosba vezető agglomerációs vasútvonal komplex korszerűsítésének tervezésére a közbeszerzési eljárást. A napokban pedig megjelentek az európai uniós közbeszerzési értesítőben a BFK Budapest Fejlesztési Központ ajánlatának nyertes tervezői, amelyek Budapest agglomerációjában nyerték el az elővárosi vasúti infrastruktúra fejlesztési projektek teljeskörű előkészítését.
A kiírás kétrészes, a projekt célja az elővárosi vasúti infrastruktúra fejlesztések teljeskörű előkészítése
A Budapest Fejlesztési Központ a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.-vel együttműködésben megkezdi a Budapest–Lajosmizse–Kecskemét közötti, 142-es számú vasútvonal teljes körű felújításához szükséges tervek elkészítését.
A 142-es vonal nemcsak Lajosmizséig, hanem Lajosmizse és Kecskemét között is megújulhat. Így ezt a szakaszt is villamosítani lehet, akadálymentesek lehetnek az állomások és a megállók, illetve mindenhol megújulhat a pálya.
Szerda délelőtt ünnepélyes sajtótájékoztató keretében aláírták a Támogatási Szerződést az Innovációs és Technológiai Minisztériummal és a Vállalkozói Szerződést a tervező Ring-Speciálterv konzorciummal a kecskeméti Neumann János Egyetem campus Oktatási épületében.
Az eseményen beszédet mondott:
A Ring Mérnöki Iroda Kft. és a SPECIÁLTERV Építőmérnöki Kft. tehát a Kőbánya-Kispest - Lajosmizse - Kecskemét vasútvonal elővárosi célú fejlesztésének és villamosításának döntés-előkészítő tanulmányát, változatelemző tanulmányát, megvalósíthatósági tanulmányát, engedélyezési tervét, kiviteli tervét és kapcsolódó tenderdokumentációját készítheti el.
A projekt előkészítésére több mint négymilliárd forintot költ a kormány európai uniós forrásokból. A tervek alapján az építkezés a 86 kilométer hosszú vasútvonalon 2023 elején indulhat.
Gyorsabban, a jelenleginél sűrűbben közlekedhetnek a vonatok, és az állomások is korszerűbbek lesznek a Budapest-Lajosmizse-Kecskemét közötti vasútvonalon. A beruházás előkészítése a Budapest Fejlesztési Központ (BFK) és a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő közös feladata.
A BFK idén március 12-én jelentette meg konzorciumi partnerével a közbeszerzési kiírást a 86 kilométer hosszú vonal (Kőbánya-Kispest és Kecskemét) teljes körű felújításának és kapacitásbővítésének komplex tervezésére.
A Ring-Speciálterv mérnöki konzorciumnak ütemezetten végig kell vinni a teljes tervezési folyamatot. Először döntés előkészítő tanulmányokat kell szakaszonként letennie az asztalra, azután el kell készíteni az engedélyezési, kiviteli terveket és a kapcsolódó dokumentációt.
Noha hivatalosan Lajosmizsénél véget ér a budapesti elővárosi vasúti zóna, hiba lenne a vasútvonalat nem egységként kezelni, ha a fejlesztésből kimaradna a Lajosmizse–Kecskemét szakasz. A BFK részéről ezért a tervezési közbeszerzést úgy írták ki, hogy a külső szakasz fejlesztésének megtervezése opciósan része volt a közbeszerzésnek. A kormány 740 millió forintot biztosított a 23 kilométeres szakasz fejlesztésének előkészítésére és tervezésére.
Az idén februárban bemutatott Budapesti Agglomerációs Vasúti Stratégia – www.budapestvasut2040.hu – e vonalon, valamint a Budapest-Vácrátót-Vác közötti szakaszon azonosította a legnagyobb utasszámnövelési lehetőséget, utóbbi vonal szintén megújul a FŐMTERV tervezésében. A FŐMTERV Mérnöki Tervező Zrt. Rákospalota-Újpest - Vácrátót - Vác vasútvonal elővárosi célú fejlesztésének döntés-előkészítő tanulmányát, megvalósíthatósági tanulmányát, engedélyezési tervét, kiviteli tervét és kapcsolódó tenderdokumentációját készítheti el.
Mint azt Vitézy Dávid, a BFK vezérigazgatója elmondta, a 142. számú vasútvonalon a jelenlegi háromszorosára növekedhet az utasszám a felújítást követően.
A fővárosba vezető vasútvonalak közül csak a Budapest-Gyál-Dabas-Lajosmizse-Kecskemét és a Budapest-Veresegyház-Vác vasútvonalak maradtak végig egyvágányúak, egyéb műszaki és utaskényelmi paramétereik is rosszak, mind a két vonal messze potenciálja alatt teljesít.
A lajosmizsei vasutat ráadásul eddig még nem is villamosították, dízel meghajtásúak a személyvonatok a vonalon, ahol még nem volt általános felújítás. Ezért a pályán zömében negyven kilométeres sebességgel közlekedhetnek a szerelvények, mindössze óránként lehet vonatokat közlekedtetni, és ezt jelenleg egyszerre csak az egyik irányba lehet fél órásra sűríteni. A lajosmizsei vonalon a mai alacsony szolgáltatási színvonal ellenére a szerelvények gyakran zsúfoltak, és a jelenlegi körülmények között is naponta mintegy ötezren utaznak.
Vitézy Dávid szerint a fejlesztés után Gyáltól a jelenlegi 39 perc helyett kevesebb mint fél óra alatt lehet majd a Nyugati pályaudvarra érni, Ócsáról a csaknem egyórás menetidő háromnegyed óra alá csökken, Dabas 1 óra 22 perc helyett kevesebb mint egy óra alatt lesz elérhető, Lajosmizse pedig 2 óra helyett legfeljebb másfélre lesz csak a fővárostól.
A felújítást követően a beépítettségtől függően 80-120 kilométeres lesz az engedélyezett sebesség, végig villamos meghajtású szerelvények, motorvonatok közlekedhetnek, a követési idő pedig bizonyos szakaszokon 15 perc lesz egy irányba.
Ezért Kőbánya-Kispest és Gyál között megépül a második vágány, és innen Ócsáig is lesz olyan szakasz, ahol két vágányon lehet közlekedni.
Így a tervek szerint Budapest és Gyál között negyedóránként indulhatnak vonatok, lesznek zónázó járatok is, amelyek sehol nem állnak meg, és csúcsidőben egészen Ócsáig negyedórás lesz a követési ütem. Az akadálymentesített megállókban pedig kulturált környezet, továbbá P+R gépkocsitárolók és B+R kerékpártárolók várják majd az utasokat.
A fővároshoz közeli jelentősebb települések (Gyál, Ócsa, Inárcs, Dabas) munkavállalóinak, iskolásainak jelentős része Budapestre ingázik (többnyire nem vonattal), de Dabastól délre már Kecskemét vonzása is egyre jelentősebb. A rekonstrukció után a tervek szerint lesznek olyan vonatok, amelyek Budapesttől Kecskemétig végig közlekednek a vonalon. Lajosmizse és Kecskemét között összességében félórás járatsűrűség elérése lehet a reális cél.
A tervezőnek a szerződés szerint döntés előkészítő és megvalósíthatósági tanulmányt kell készítenie az első 120 napban. Ezt követően lehet menetrendi tervezetet készíteni. Külön kell vizsgálni a Lajosmizse és Kecskemét közötti szakaszt. Itt olyan pályát kell tervezni, ahol biztosítható a fél órás közlekedési ütem a teherforgalom fenntartása mellett, és a szerelvények legalább óránként hatvan kilométeres sebességgel közlekedhetnek.
Ehhez viszont a vasúti megállókban is – legalább is a többségükben – dupla vágány épülne. A pálya átépítéséhez ugyanakkor előzetesen talajmechanikai vizsgálatok szükségesek, ebből kiderül, hogy az alépítményt mennyire kell megerősíteni – ha kell egyáltalán ilyen sebességhez –, hogy az megfeleljen az elvárt menetrendi viszonyoknak.
Lajosmizse és Kecskemét között a felépítmény meglehetősen erős, ugyanis a legutóbbi részleges felújításkor folyóméterenként 54 kilogrammos síneket fektettek le a kivitelezők. Kőbánya-Kispest és Lajosmizse között jelenleg 48 kilogrammos sínek találhatók, az átépítés után viszont itt is 54 kilogrammos új sínek lesznek, és egyaránt új lesz az al- és felépítmény.
A Budapest-Lajosmizse-Kecskemét szakasz esetében 86 kilométer vonal villamosítására, 63 kilométer hosszú pálya teljes, és 23 kilométeres vonal (Lajosmizse-Kecskemét) egyszerűsített átépítésére kell a terveket elkészíteni.
A vonalon tíz állomás és hét megállóhely épül át, összességében hetven csoportkitérővel, ebből 14 csoport kitérő Kőbánya-Kispesten található.
Emellett két állomás és 9 megállóhely egyszerűsített átépítésére szükséges terveket készíteni. Ezenkívül a tervek szerint négy új vasúti megállóhely épül P+R parkolóval és csatlakozó úthálózattal.
A vonalon 18 kilométeren létesül második vágány, de a pontos vonalhossz a döntés előkészítő-tanulmány alapján lesz meghatározva. A tervezői megbízatás része hét új különszintű közúti és kettő szintén különszintű gyalogos-kerékpáros átjáró tervének az elkészítése, de erre szintén a döntéselőkészítő-tanulmányban készül javaslat. Budapest és Kecskemét között a 142. számú vonalon nyolcvan szintbeni útátjáró és 19 vasúti műtárgy (hidak) épül át.
Az épülettömbök elhelyezkedése kiemelt városképvédelmi jelentőséggel bír; a történeti homlokzatok megőrzik eredeti arculatukat, visszaállítva a régi színezésüket.
Építőipari Nívódíjat vehetett át a Magyar Építő Zrt. a Nemzeti Atlétikai Központért.