Döntött a kormány az olimpia rendezéséhez szükséges fejlesztések előkészítéséről. A tervek szerint többek közt három sávosra bővül az M1-es és az M7-es Győrig, illetve Balatonvilágosig, átépítik a Budapest-Kelebia vasútvonalat, a Csepel-sziget fölött átívelő közúti híd épül, a csepeli HÉV bekötődik a nagykörúti villamosok és a 2-es villamos vonalába, valamint meghosszabbodik a kisföldalatti vonala.
A magyar kormány döntött az olimpiai városrendezési terv jóváhagyásáról, illetve a versenyhelyszínek megközelítését szolgáló infrastruktúra-fejlesztésekről. A hétfői Magyar Közlönyben az áll, a kormány elfogadta az olimpiai versenyhelyszínek elhelyezkedését, illetve azok megközelíthetőségét rendszerbe foglaló stratégiai alapdokumentumot, az „Olimpiai városrendezési, elhelyezési és helyszíntervet”.
A határozat a leendő Olimpiai park határait is megadja: Budapest–Hegyeshalom-vasútvonal – Külső Mester utca – Gubacsi út – Tagló utca – Soroksári út – Beöthy utca – tervezett Galvani híd nyomvonala – Budafoki út – Dombóvári út.
A kormány elfogadta a tervhez kapcsolódó infrastrukturális fejlesztéseket is. Ugyanakkor a Közlönyben szerepel, hogy a kizárólag az olimpia megrendezéshez szükséges beruházások megvalósítása csak akkor indul el, ha Magyarország lesz a rendező. A kormány utasítást ad a közlekedési projektek előkészítésükre, és kiemeli, hogy a játékok helyszínét kijelölő döntés időpontjához igazodva legalább az építési engedélyezési tervdokumentációknak el kell készülniük 2017. szeptember 30-ig. Az olimpia helyszínéről 2017 szeptemberében dönt a Nemzetközi Olimpiai Bizottság, mely a pályázatot megnyerő városnak 1.7 milliárd dolláros támogatást nyújt. Budapest mellett Párizs, Róma és Los Angeles pályázik.
A kormányhatározatban felsorolt infrastrukturális fejlesztések, melyeknek a tervezési előkészítése elindul
(magyarepitok.hu)
Megvan a tervpályázat eredménye, a győztes egy nemzetközi nagyágyú és egy elismert magyar iroda társulása.
Sikerrel zárult az ÉVOSZ Médiatagozat 2025-ös konferenciája, amely megmutatta, hogy igenis van kommunikációs átjáró az egyes generációk között, sőt, az építőipar iránt is nyitottabbá lehet tenni a fiatalokat.