A két projekt 7 milliárd forintos állami támogatásnak köszönhetően indulhat el együtt.
Újabb részletek derültek ki a Fővárosi Közgyűlés szerdai ülésén a Lánchíd és a Budai Váralagút felújításáról: bejelentették, hogy a főváros kormányzati támogatással további hétmilliárd forintot kap a műemléki híd rekonstrukciójára. Ennek köszönhetően a két projekt egyszerre valósulhat meg és a korábban várt hároméves forgalomkorlátozás helyett csupán másfél évig nem használhatják a közlekedők a megszokott módon a hidat.
A nagyléptékű beruházásban így egy időben történik meg
Tarlós István főpolgármester elmondása szerint a nettó kivitelezési idő 18 hónap lesz.
Magyarország első állandó Duna-hídját különlegesen fontos műtárgy: még az 1848-49-es forradalom előtt kezdték meg építkezését 1842-ben, majd miután az Habsburgok és orosz szövetségeseik seregei győztek a magyar szabadságharcosok ellen, a hazánkat császári különmegbízottként irányító hírhedt Haynau tábornok avathatta fel.
A híd már megépültekor európai jelentőségű projekt volt, mivel nem csupán hazánkban volt az első hosszú távra épített Dunai átkelő, hanem a folyó Regensburg alatti 2400 kilométeres szakaszán is. Az átkelőhöz kapcsolódott a Várhegy alatt a Budai Váralagút kialakítása, ami biztosította a Lánchídról érkezők közvetlen és gyors bejutását Buda belső területeire. Ezen a projekten a munkák 1853-ban kezdődtek – a híd építését is vezető Clark Ádám tervei alapján. Ezt követően a forgalom 1857-ben indult meg az Alagúton, melynek Duna felőli végét 6 méterrel alacsonyabbra alakították ki, így biztosítva megfelelő lejtést a vízelvezetéshez.
A WEST HUNGÁRIA BAU Kft. vezetőségének tagjai maguk is végig járták a szamárlétrát, így pontosan tudják, milyen háttérre van szükség a gyors és profi szakmai munkához. Ennek a csapatnak a tagjaként Dénes Balázs műszaki előkészítőként kezdett dolgozni az akkoriban még regionális vállalatnál, ma pedig már tulajdonosként tekintette át a kedvünkért a magyar magasépítés zászlóshajója működésének legizgalmasabb részleteit.
Hamarabb épül fel a vártnál a BYD-gyár, 2025 második felében legurul az első autó a gyártósorról. Szegedtől Ceglédig fejlesztések várhatóak a MÁV 140-es vasútvonalán, a röszkei határátkelő pedig kínai hitelből válik a schengeni térség legjelentősebb szárazföldi határátlépő pontjává. Bővítik a közműszolgáltatásokat, lakóövezetet alakítanak ki és végül, de nem utolsósorban Szeged hídjait is fejlesztik.