A Zsolnay-díszekkel ékes műemléklépület újjáélesztésének látványos munkájában a Főber Zrt. is meghatározó szerepet vállalt.
Immár Millennium Házaként ismerheti meg és járhatja be a korábban Olof Palme ház néven ismert épületet az érdeklődő közönség: a mintegy 130 éves műemlék teljes restaurációt kapott az eredeti tervek és korabeli fotók alapján, október 26-tól pedig a nagyközönség is bejárhatja majd.
Az Épkar Zrt. által kivitelezett látványos munka lebonyolítói és műszaki ellenőri feladatait a Városliget Zrt. megbízásából a Főber Zrt.-ből és az Óbuda-Újlak Zrt-ből álló Liget Mérnök Konzorcium végezte el. A nagyszabású projekt egyedi kihívásairól a projektvezetést nyújtó Főber Zrt. mérnöki faladataiért felelős munkatársával, Tasi Andreával beszélgettünk.
A lebonyolítói és műszaki ellenőri feladatkörbe beletartozik annak ellenőrzése, hogy megfelelő minőségben, megfelelő technológiával terv szerint készüljön el az építkezés – tér a lényegre a vezető szakember. Számos a megvalósításban résztvevő - beruházó, tervező, kivitelező és a majdani üzemeltető – szakember munkáját hangolják össze, folyamatosan egyeztetnek a projekt minőségének magas színvonala érdekében.
Tasi Andrea elmondja: a Millennium Házának fejlesztése során már a kezdetektől, a tervezési program összeállításában és a tervezési folyamat felügyeletében, a tervek véleményezésében is részt vettek a konzorcium tagjai, nem csak kivitelezésnél, ahogy az általában megszokott. Kiemeli: már itt kiváló volt az együttműködés a tervező Archikon Kft. szakembereivel, ugyanúgy, mint a beruházó Városliget Zrt.-vel. Ez a jó munkaviszony később kiegészülve a generálkivitelező Épkar Zrt.-vel is folytatódott: „Mindenki szakmabeli volt, nagyon konstruktív légkörben dolgoztunk.”
A Millennium Háza a Városliget legrégibb és egyik legimpozánsabb épülete. Tasi Andrea elmondja: miközben dolgoztak a restaurátorok és a kivitelezők és a homlokzat egy-egy felújított része láthatóvá vált, a járókelők meg-meg álltak és nézték: „a kutyasétáltatók, babakocsival járó családok – mindenki megcsodálta az épületet. Nem csoda, hiszen olyan szép lett, akár egy ékszerdoboz.”
Ami a munka szépségét adta, az egyben egyedi kihívásokat is jelenthet: „egy műemlék rekonstrukció során bármikor nem várt – vagy akár tervrajzon sem dokumentált – szerkezettel találkozhatunk.” A vezető szakember az épület történelmébe is beleásta magát a munka közben: így emlékezik meg arról is, hogy hány különféle funkciót szolgált az eredetileg műcsarnoknak épült műemlék. Kiderül: a mai Millennium Háza egykor többek között Műcsarnok, Egészségház, Fővárosi Múzeum, a II. világháború alatt hadikorház, valamint szobrászműhely is volt.
A nemrég lezárult munkálatok során a virtuális technológiákat is alkalmazó kiállítótérként, közösségi épületként és kávéházként is funkcionáló Millennium Háza felújításánál még külön feladat volt a rendszerváltás előtti kor hibáinak kijavítása is. „Voltak nagyon ártalmas átépítések, melynek során közbenső födémeket építettek be, szétszabdalták a tereket, megemelték az épület magasságát” – mutat rá Tasi Andrea. Mára azonban Kauser Gyula és Pfaff Ferenc eredeti tervei szerint áll az épület a Főber munkájának köszönhetően is.
Szabó Ákos
Újabb 2 millió köbméternyi föld megmozgatása a feladat; a korábbi tapasztalat sokat ér, de ez a munka egészen más paraméterekkel bír.
A közműépítések előkészítésében új dimenziókat nyitó talajradarról és az első BIM-es alapon megvalósuló hazai KEHOP-os vízminőség fejlesztési projektről is beszélgettünk Szabadics Rolanddal a Contech Építésügyi Konferencián, amelyhez a magyar cég számos értékes elemmel hozzájárult.